Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)

1889-12-15 / 50. szám

ur mult hó 25-én 43036. szám alatt kelt átiratá­ban, a magyar asphalt részvénytársaság érdekei­nek előmozdítására kért fel. Egyúttal felhívta a fi­gyelmemet azon körülményre, miszerint ezen ha­zai iparvállalat eddig azért nem volt képes a kül­földi iparral szemben nagyobb tért foglalni, mivel városaink ezen vállalat irányában előítélettel visel­tetnek. Miután a magyar asphalt — főleg járdá­kon és fedett helyiségekben — úgy az anyag jó­sága, mint a munka megbízhatósága tekintetében, a külföldi vállalatokkal kiállja a versenyt: a neve­zett részvénytársaság pártolását — a törvényha­tóság figyelmébe ajánlom és elvárom, hogy egyenlő feltételek mellett és amennyire csak lehet, ezen hazai iparvállalatnak fog elsőbbséget adni. Buda­pesten, 1889 évi október hó 2-án. Gf. Teleki sk. 17253 sz- Zemplént)ár me gye alispánjától. 10 főszolgabírónak. A kivételes nősülési engedély iránti kérvé­nyekhez szükségelt családi értesítőhöz felhaszná­landó bélyegekre vonatkozó f. évi 38529. számú vallás és közoktatásügyi ministeri intézvény má­solatát az azzal közölt hirdetménynyel együtt a legszélesebb kőiben való körzés, s a kör és köz­ségi jegyzőkkel, különösen pedig a lelkészekkel, ideértöleg az izr. any7akönyvezetőkkel leendő köz­lés végett t, főszolgabíró uraknak kiadom. S.-a.-Ujhely, 1889. november 2. Matolai Etele, alispán, Másolat. Hirdetmény7. A családi értesítések bélyegkötelezettsége tárgyában felmerült kételyek alkalmából a törvényhatóságok, bíróságok és az említett okiratokat kiállító lelkészek tájékoztatása végett kijelentetik, hogy »a családi értesítések« mint összesített anyakönyvi kivonatok a pénzügyi törvények és szabályok 14 füzetében foglalt ille- tékszabés 6-ik tételszámának »jegyzete« rovatában törvényszerűen annyiszor igénylik az 50 krnyi bé- lyegjegyet, a hány születési (keresztelési) esketési vagy halálozási eset tanusittatik azokban. Kivé- J telnek csupán a következő esetekben van helye : I. a) A katona kötelezettség alól leendő fel­mentés iránti felszólalási kérvényekhez, b) a hadseregből való elbocsátást törvényen alapuló indokok beálltával — szorgalmazó bead­ványokhoz, ej a szabadságolt katonáknak nősülési enge­dély kieszközlése iránti folyamodványukhoz, a ka­tonai hatóság kívánalmai folytáu csatolandó s csak a jelzett célokra szükséges ,családi értesítések« bélyegmentesen állíthatók ki; múlhatatlanul megki- vántatik azonban, hogy ezen bélyegmentes „érte­sítések«-en azon cél, melyre kiállíttatnak, valamint az illető fél neve feljegyeztessék. II. Azon »családi értesítések«, melyek a) a hadkötelezett, de még be nem sorozott egyének által nősülési engedély kieszközlése, b) a tényleges hadszolgálatban levő egyének által szabadságoltatás, vagy a hadseregből törvé­nyen alapuló indok nélkül leendő elbocsátás iránti folyamodványokhoz csatolandók, végre azok, melyek c) a bíróság által a katona kötelezettek ha­gyatéki tárgyalásaival a családi viszonyok elötün tetése végett bekivántatnak, tekintet nélkül az azokban foglalt születési (keresztelési) esketési és halálozási esetek számára ivenkint csak 50 krnyi bélyegilleték alá esnek magától értetvén, hogy az itt felsorolt kivételek; a m. kir. honvédségre is ki terjednek (magyarországi törvények és rendeletek tára 1868. évfolyam 117. sz. 516. lapon). Buda­pest, 1875. december 24. Am. kir. pénzügymi nisterium. A másolat hiteléül: Repter sk., iroda­tiszt. Másolat. A vallás és közoktásügyi m. kir. ministeriumtól. 38529. sz. Jóllehet az 1876. évi február hó 123. sz. itteni rendelet kapcsán a »csa ládi értesítések" bélyegkötelezettsége tárgyában a m. kir. pénzügyministérium 1875. december hó 24 én 50711. sz. a. kelt átirata értelmében nyilvá­nosságra hozattak ama szabályok, melyek a »csa ládi értesítések« bélyegkötelezettségére vonatkoz­nak — igen sűrűén előfordulnak oly esetek, me­lyekben az anyakönyvvezető lelkészek ezen kia dott szabályrendelethez nem alkalmazkodva ille téktelen bélyegek alkalmazása által tetemes meg- károsodást okoznak. Igen gyakori, különösen az ilyen helytelen eljárás a hadköteles korban levő vagy ezt még el nem ért egyének kivételes nősü­lési engedély elnyerését tárgyazó folyamodványai hoz melléklendő »családi értesítések“ bélyegilletéke tekintetében azért szükségesnek tartom a törvény- hatóságot felhívni, hogy a joghatósága alá tar­tozó lelkészekkel a másolatban idecsatolt hirdet­ményt szoros miheztartás és pontos teljesítés vé­gett újból közölje és őket különösen utasítsa oda, hogy a mikor kivételes nősülési engedély céljából a m. kir. honvédelmi ministeriumhoz intézendő folyamodványhoz melléklendő »családi értesítés» kiállítandó, az idezárt hirdetmény II. pontja a) §-a értelmében, minden tekintet nélkül arra, akárhány születési, esketési vagy halálozási eset is előfor­dul abban, ivenként csak 50 krnyi bélyegilleték alá esik az ily célra kiállított »családi értesítés«. Bpest, 1889. október 3-án. A miniszter meghagyá­sából : Gömöry Oszkár sk., miniszteri államtitkár. 15960. sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 főszolgabírónak. I. Közhírré tétel végett tudatom tek. főszolga­bíró úrral, hogy Malcher Béla bacskói lakos által egy fekete szőrű 2!/2 éves üsző f. évi szeptember hó 27-én bitangságban találtatott. 19082 sz. II. Körözés s eredmény esetén jelentéstétel vé­gett tudatom tek. főszolgabíró úrral, hogy folyó hó elején Tokaj község határában egy fekete szőrű, hasított fülü — mintegy 8—9 hónapos ko­casertés bitangságban találtatott. S.-a.-Ujhely, 1889. nov. 27. Matolai Etele, alispán. 12398. II. Körrendelet valamennyi községi- és körjegyzőnek és ezek utján valamennyi község elöljáróságának Zemplénvár­megye területén. B) A kir. pénzügyigazgatóságok teendői. I. (Folytatás.) 5­Az 1890. év március havában: megindítják az adókivető-bizottságok működését, s ugyanezen hó első felében felhívják a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokat és egyleteket a jelen ren­kiadva neki a honoráriumot kellő számú szivarok képében. A kitisztult idő megengedte, hogy a látni és tudnivágyó társaság ismét elfoglalja helyét a fedélzeten, s körülvéve bagózó cicerónénkat, ajka­iról lestük a Teli mondákat s a Rüttli meséit, me­lyek, környezetünkben bírva a valódi színpadot, csak nyertek érdekességükben. Minden szem kormányosunkra irányzódott, ki elég értelmesen s kellő szónoki hévvel a svájczi herosok emlékét agyunkban felfrissítette. Egy kis föld nyelv mellett elhaladva, az ő keze tett figyel­messé egy parányi zöld rétre, melynél fölemelke­dett kántáló hangja s a pietás tremolojába csa­pott át, midőn tudtunkra adta, hogy ama kis zöld pázsiton, melyet Rüttlinek hívtak, esküdtek örök hűséget a rüttli hires esküvők. E nevek hallatára némi büszkeség fogott el, látva, hogy a svájczi történet kimagasló alakjai emlékemben, még az is­kola padjairól feltűnő hűséggel maradtak, csak ké­sőbb jutott eszembe, hogy az én tudományomat, Stüssi a vadász és Kuoni a pásztor neveit, talán a svájczi eredetű ördög biblia lapjain olvastam va­lamikor kelleténél többször, hogy ennyire helyet találtak emlékemben. Alig fejezte be előadását a kormányos a Rüttliröl és hőseiről, midőn a hajó kanyarodásá­val feltűnt a legérdekesebb emlék : a Teli kápolna Keskeny földnyelvről, széles sziklalapra épít­ve, kicsiny, két ablakos kápolna tekint a tó vizére, azon helyre építve, honnan Teli állítólag kísérői csolnakját visszataszította volna. A publikum ked­véért hajóállomás van a szomszédban. Nem vezé­relt különös érdek, hogy a parányi kápolnát belül­ről is megszemléljem, úgyis eleget mulattam Dau­det tréfás leírásán, mely e helyről szól, midőn a hős Tartarin pocakos termetével modelként- kerül a freskók közé. Különben időm sem lett volna, miután csak egy percnyi pihenőt tartott Teli Vilmosunk a kápolna mellett, csak azért, hogy felvegye azon nehány utast, kik a parton ácso- rogva vártak reánk, hogy Fluelen felé utitársaink legyenek. A búcsúzó napsugarak pompájában találtam még az utolsó falut a vierwaldstátti tavon. Itt pihennie kell utasnak s a gőzhajónak, s igy szálló után néztem. Néhány lépésnyire a kikötőtől már kedvem szerinti tanyára akadtam német utitársaim- mal, kiknek enthuziasmusával már a hajón volt alkalmam megösmerkedni. Kitelepedtem németeim- mel a szálló erkélyére, honnan mint nyitott könyv tárult elé az egész tó környékének pompája. Közvetlen velünk szemben a havas csúcsok és jégszakadékok fölé lassankint rózsaszín lepel borult. Az elébb még fehér hólepel hirtelen izzani lát­szott, játszva a vörösszin minden árnyalatában, mig az irigy hegyormok el nem födik az utolsó napsugarakat. Utitársaiin e látványra, mely vacsoráig elfog- lalá figyelmünket, kellő módon szabad utat enged­ve rajongásuknak, elcitálták az Alpesek izzó fényére vonatkozó lyrai gyöngyöket, Heinétől és Schiller­től, végre ők is megunták a lyrai ömlengéseket s belemerültek az öblös sereskancsók mélyébe. Hogy Fluelen ily kedves emlékemben maradt, abban főrészes a korai holdvilág volt, mely sarkon követve a letűnt napot, elönté fényével az alpesi tájat. Újdonsült ismerőseim megtoldva a ritka ha­delet I. A) alatti részében foglaltakhoz képest a vallomás benyújtására. 6. Az 1890. év április havában : a) elkészítik a nyilvános számadásra kötele­zett vállalatok és egyletek által üzleti jövedelmök- ről benyújtott vallomások alapján az adókiszámi- tási javaslatokat s az ezeket tartalmazó lajstromo­kat közszemlére kitétetik; b) kivetik a hadmentességi dijat, s az érvé­nyesítési záradékkal ellátott kivetési lajstromokat közszemlére kitétetik ; c) ezen hónap első felében felülvizsgálják és érvényesítési záradékkal ellátják s közszemlére való kitétel végett a községi (városi) közegeknek visz- szaküldik a föld- és házbirtok után járó általános jövedelmi pótadóra vonatkozó kivetési lajstromokat. 7­Az 1890. év május havában: a) a bizottságilag megállapított adónemekről szóló kivetési lajstromokat a községi elöljáróknak azzal a felhívással adják ki, hogy ezeket a lajstro­mokat az azokban kivetett általános jövedelmi pótadóra való tekintettel 8 napi közszemlére tegyék ki újból, és ezen határidő letelte után az adótéte­leket az adófőkönyvbe írják be; b) közzététetik a jelen utasítás I. A) részé­ben a fegyveradóra vonatkozó rendeleteket. 8. Az 1890. évi julius havában: felülvizsgálják a fegyveradó-kivetési lajstromokat s 8 napi köz­szemlére való kitétel végett a községi (városi) kö­zegeknek megküldik. 9­A kir. pénzügyigazgatóság köteles az adóki­vetési lajstromoknak a községekhez való kiküldése alkalmával az egyes adónemek törzselőirására vo­natkozó, az 1882. évi szeptember hó 11-én 47,981. szám alatt kelt rendelettel kiadatott. A) betűs nyom­tatványon községek szerint részletezve összeállí­tandó sommázatokat legkésőbb a kivetés befejezé­sét követő nyolc nap alatt a kir. adóhivatalnak a sommás jegyzékre vezetendő azzal a meghagyás­sal kiküldeni, hogy az az ezen sommázatokban fog lalt adóösszegeket saját számfejtőkönyvében sza­bályszerűen irja elő és az előírásnak megtörtén­tét a sommázatokban igazolván, azokat esetről- esetre 10 nap alatt az adó- és jövedéki számvevő­séghez előírás céljából küldje be. (1884. évi decem­ber hó 17-én kelt 48,493. számú pénzügyminisz­teri rendelet). Egyúttal utasitandók a kir. adóhivatalok arra is, hogy a sommázatokban foglalt összegeket a községek fizetési iveibe a fennálló szabályok értel­mében pontosan bevezessék. C) A községi (városi) közegek teendői. I. Az 1889. év november havában : teljesitik az adókötelezettek és az adótárgyak (ideértve a ház- béradó vagy házosztályadó alá tartozó házakat is) összeírását; kézbesitik a házbérvallomási iveket s ezeket kitöltés után begyűjtik. Az összeírás - esetleg a kiküldött pénzügyi tisztviselők közreműködése mellett — a pénzügy- miniszter áltál megállapított nyomtatványok fel- használásával házrólházra foganatosítandó. A múlt évi összeirási lajstromoknak egyszerű lemásolása és a folyó évre felhasználása tilos, és az ezen tila­lom ellen vétő közegek illetékes hatóságuk által fegyelmi eljárás alá fognak vonatni. Az összeírással megbízott közegek kötelesek : vasi látvány örömére a rendes számú söröskorsókat egynéhány nyal, álmos szemmel mentek nyugodni, elbúcsúztunk mint már ilyenkor szokás, s magam­hoz véve egy jó nagy botot, neki indultam a fe­héren világitó országúinak. Ezen előkészület a flueleni cerberusoknak szóllott, kiknek kevesebb ér­zékük van a holdvilágos esték, s az ilyen estéken sétálók iránt. Kiérve Fluelen utcáiról, lefelé vettem utam merre a völgyből a szomszéd falvak gyertya fé­nye csillámlott elő. A mindinkább szükölö völgy alján haladva, a nagy csendességben a magasból alázuhanó patakok moraja, a nyájak kolompolása s egy virasztó pásztor esteli éneke hangzott alá. Ez órában ily környezetben elveszté minden hang profán jellegét, s nekem akkor úgy tetszett, hogy a táj némaságának ez esteli symfonia az össz­hanghoz szükségeltető része. Ezen jóleső némaság se tart soká. A sziklafalhoz lapulva, hirtelen előtör a tüzes szemű futárvonat, kőszénfüstjével s kerek­zakatolásával elrabolva ötven százalékot a csend bői és idyllből. A st. Gothard alagút állomása, ott csillámlik a kanyargó völgy végén, s még itt fenyvesek közt robog a vonat, Airolo mellett olaj­berkek illatos erdejébe jut. Az egészet csak más­félezer méternyi hegy s nehány kilometer szikla­fal választja el. Visszatérve sétámból, az ablakom alatti erkélyen a Teli Vilmos matróz személyze­tének társas összejövetele vont el ismét az álom­tól. A vig társaság, cythera pengése mellett fújta kórusban, hogy a sziklafalak és vendég szobák viszhangzottak bele. Ez ^itóbbiak, az aludni vágyó vendégek dörmögésétöl, kik az éjjeli troubadou- rokra párnájok alól küldték szitkozódásaikat. Szom- Folytatás az l-ső mellékleten.

Next

/
Thumbnails
Contents