Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)

1889-12-15 / 50. szám

i-ső Melléklet a „Zemplén“ 50-ik számához. a) az adókötelezettek összeírásánál figyelem­mel lenni arra, hogy a munkaadók mellett alkalma­zott cselédek különösen a gazdasági cselédek, gyári-, kereskedői- és iparossegédek és segédmunkások az összeirási lajstromokba mind pontosan felvétesse- J nek, azokról sem a cseléd vagy segédmunkásnép '• vagy pedig más minőségben alkalmazottak, sem pedig az adóköteles családtagok ki ne hagyassa­nak, s hogy főleg azon alkalmazottaknál, kiknek összes illetménye havi 40 ftot meghalad, az illet­mények minden kihagyás nélkül pontosan felvé­tessenek ; továbbá, hogy oly esetekben, midőn valaki fő- és tulajdonképeni foglalkozásán kivül mellékkeresettel is bir, ez a körülmény feltün tettessék ; b) az összeirási lajstrom mindazon rovatait, melyek az I., II. és III. osztályú keresetadó kive­tésére szolgáló adatokra vonatkoznak, lelkiismere­tesen kitölteni ; c) azoknál, kik napszámosoknak Íratják be magukat, ebevallásnak valóságát megerősiteni, vagy pedig megjelölni azt a körülményt, hogy az illető egyén az összeíró küldöttség tudomása szerint, vagy nem, vagy nem kizárólag napszámból él, hanem vagy keresete minőségéhez képest az I. osz­tályú kereseti adó egyéb alosztályainak valame­lyikébe tartozik, vagy pedig haszonhajtó foglalko­zásból, üzletből, kölcsönadott tőkékből vagy ingat­lan birtokból oly jövedelmet húz, mely a fennálló törvények értelmében adó alá esik ; d) azoknál, kik hadmentességi dij fizetésének kötelezettsége alatt állanak, ezt a körülményt a > lajstrom-jegyzet rovatában kitüntetni; e) azon községekben, melyek nem az általá­nos házbéradó alá esnek (1868. XX. t. c. 3. §.), a házak lakrészeinek számáról a helyszínén meg­győződni s az összeírásra szolgáló nyomtatványba lelkiismeretesen bevezetni a lakrészek számát, vala­mint mindazokat az adatokat, melyek szükségesek arra, hogy megállapítani lehessen, vájjon az illető ház után házosztály vagy házbéradó fizetendő-e ? Az e) pont alatt emlitett községek elöljárói kötelesek azon esetben, ha a házak összeírásának eredménye szerint a tényleg bérbeadott lakrészek, t. i. szobák és boltok száma legalább felét képezi a községben létező lakrészek összes számának, az összeírás befejezte után azonnal jelentést tenni a kir. pénzügyigazgatóságnak, oly célból, hogy az általános házbéradónak az illető községben leendő behozatala iránt a kellő intézkedés megtétethessék, (1868. évi XXII. t. c. 4. §-a). 2. Az 1889. év december havában: a) kivetik egyénenkint az I. és II. osztályú kereseti addót; b) kivetik a házosztályadót és házbéradót. 3­Az 1890. év január havában: a) egyénenkint kivetik a íöldadót január 25-ig; b) gyűjtik es (a kir. pénzügyigazgatósághoz) beküldik a bizottsági tárgyalás alá tartozó III. oszt. keresetadóra és bányaadóra, valamint a tőkekamat és járadékadóra, úgy a IV. oszt. keresetadóra vo­natkozó bevallásokat; c) az adókivetési lajstromoknak közszemlére kitétele után az általuk kirótt I. és II. osztályú kereseti adót és házadót a községi adófőköny­vekbe beírják ; szédaimtól elütőleg, ezen serenade engem gyönyör­ködtetett, s felülve ágyamban néhány románc szövegét jegyzőkönyvembe üllettem által. Az egész hangverseny változatos nyelvke­verékével jellemző volt, a déli kantonok népére, mely Úri, Tessin, Wallisban, olaszt németet és francziát egyformán alkalmaz beszédben és dalban. Korán, hajnalban indul vissza Lucernbe a gőzhajó, s ez ok némi gondot adott. Elfeledtem már egészen, hogy velem egy fedél alatt két tucat gyerek alussza álmát tanítója vezetése alatt. A ki még nem volt fültanuja, ily iskola kirándulás első ébredezésének és utrakelésének, annak még a lárma superlativusáról fogalma nincs. Első jelenet a subickos kefe körül játszik le. A suttogás mind hangosabbá válik, mig a subick ügy akutsága dulakodásban nyer megoldást. Ez időtájt nyernek ugyancsak megoldást az éjjel, le­fekvés fölött keletkezett becsületbeli ügyek. Mig a szemfüles hallgatónak a tanító úr erélyes hangja s csattogó marka fülébe jönne, addig a vásott gyerekek elvégezték reggeli verekedéseiket. Második aktus a reggeli. Két tucat éhes diák gyomor csörömpölve rohan az ebédlő felé. Ennek folytatása a hiányzók és álomszuszékok összegyűj­tése, mely ismét nagy csizma dobogás nélkül nem képzelhető el. S csak mindezek után jön egy pauza, melyet az evés idéz elő. Evés közben gyer­mek nem vitatkozik, az egyedüli zaj a tejes pohár csengése s a vajas kenyér ropogtatása. Ha ez is elmúlt, utrakél a tourista csapat a vendéglőből, talpra állítva a vendégfogadó minden egyes lakóját. így köszöntem én felébredésemet ezen tourista palántáknak, kiknek társaságát még a hajó fedél­zetén tovább élvezhettem. Vitznau és Luczern között egy vízből kiálló sziklán arany betűkre tet­d) gyűjtik az általános jövedelmi pótadó kivetésénél tekintetbe veendő adóssági kamatokról szóló bevallásokat s ezeket minden tekintetben pontosan az 1887. január 5-én 72,300. sz. a. kelt körrendelet értelmében kezelik. 4­Az 1890. év február havában : a) felveszik a tollbamondott s gyűjtik a be­nyújtott vallomásokat a hadmentességi díjkötele­sektől, s ügyelnek arra, hogy a hadmentességi dij fizetésére kötelezettek közül senki ki ne hagyassák, s mindegyiknek minősége, nemkülönben az általa vagy a család feje által fizetett adóknak összege a valóságnak megfelelőleg mutattassék ki; b) közszemlére kiteszik a kir. pénzügyigaz­gatóság által a III. oszt. kereseti adóról és bánya­adóról készített adókiszámitási javaslatokat tartal- mozó lajstromokat; c) szintén közszemlére kiteszik a kir. pénz- ügyigazgatóság által a IV. oszt. kereseti adóról s a tőke-kamat és járadékadóról, valamint az ezen adók után kivetett általános jövedelmi pótadóról szerkesztett kivetési lajstromokat ; d) bejegyzik a IV. osztályú keresetadót, a tőkekamat és járadékadót a községi adófőkönyvekbe. 5­Az 1890. év március havában: a) gyűjtik és átadják a kir. pénzügyigazgató­ságnak a nyilvános számadásra kötelezett vállala­tok és egyletek adójára vonatkozó bevallásokat; b) elkészítik a hadmentességi díjról szóló összeirási lajstromot, kitö'tvén annak mindazon rovatait, melyek szükségesek arra, hogy az azok­ban foglalt adatok alapján a kir. pénzügyigazgató­ság a hadmentességi dijat kiróhassa, és az ekkép elkészített összeirási lajstromot a velük közlött nyilvántartási jegyzékeknek és a változási kimuta­tásoknak, valamint a díjköteles egyénektől bevett vallomásoknák hozzácsatolása mellett a kir. pénz- ügyigazgatóságnak megküldik; c) kivetik a föld- és házbirtok után járó álta­lános jövedelmi pótadót, s az erre vonatkozó lajst­romot a föld- és házbirtokot terhelő adóssági ka­matokról benyújtott s a fentebb 3. d) alatt hivat­kozott körrendelet értelmében kezelt vallomásokkal együtt a kir. pénzügyigazgatóságnak beküldik. 6. Az 1890. év ápril havában: a) a nyilvános számadásra kötelezett vállala­tok és egyletektől, esetleg még ápril havában is érkező vallomásokat a kir. pénzügyigazgatóságnak átadják; b) közszemlére kiteszik a nyilvános száma- dátra kötelezett vállalatok és egyletekre nézve a kir. pénzügyigazgatóság által készített adókiszámi­tási javslatokat tartalmazó lajstromokat; c) a hónap második felében közszemlére ki teszik a kir. pénzügyigazgatóság által érvényesí­tett hadmentességi dijkivetési lajstromot; a közzé­tétel megtörténte után a hadmentességi dijat a fő­könyvben és az egyes díjkötelesek könyvecskéiben előírják ; d) ezen hónap második felében közszemlére kiteszik a föld- és házbirtok után kivetett általános jövedelmi pótadóról szóló és a kir. pénzügyigaz­gatóság által érvényesített lajstromokat s az adó­tételeket a főkönyvbe bejegyzik. tek figyelmessé. Teli Vilmos költőjének, Schiller­nek emelt emléket e szikla -felirat által a hálás svájezi nép. Svájczban a sziklák ily célokra, sőt más pro­fánabbakra is látszanak teremtve Az még hagy- ján, hogy Schillert dicsőítse egy hálás nemzet a sziklafalán, de hogy Suchard csokoládé gyáros neve a Rigin a sziklafalon tündököljék, ez ellen fellázad a puritán tourista kedély. Luczernbe visszatérve a kedélyeket felvilla­nyozva találtam. Tette ezt egyrészről a fénynap­jait élő céllövészet, más oldalról egy sokkal ko­molyabb háttérrel biró eset, mely sok gondot és elkeseredésre alkalmat adott a jó helvéteknek. A Wohlgemuth ügy korbácsolta fel a Raj­nán túl a kedélyeket, s a megleczkéztetett kis nemzet nagy önérzete nem tudott rendes medrébe visszatérni. A különösen népes lövészünnepély is, inkább azt a benyomást tette reám, hogy itt nemzeti tün­tetésről van szó, mintsem arról, hogy nehány cél­tábla lapjait rostává lőjék, s nehány száz hordó sör tartalmát elpusztítsák. Tetszett nekem a harc modor a németek ellen, melyet egy lap sem mulasztott volna el e napokban. Nem mással argumentáltak a hatalmas szomszéd ellen, mint Schillerrel, a németek büsz keségével, ki egy időben teljes enthusiasmussal harcolt a német császárság ellen. Bizonyítja ezt kifakadásai alatt olvasható aláírása, mely igy szólt: Friedrich Schiller, Feldscher und Reichsfeind. Ismét csak időm naponként szorongató ter­minusa késztetett, hogy otthagyjam mihamar Lu- cernt berzenkedő polgáraival, s folytassam uta­mat Zug felé, melyet érintetlen hagyni, mulasz­tásnak véltem. . 7­Az 1890. év május havában: az adókivető bizottsági tárgyalások befejezte után a bizottságilag megállapított adótételekre vo­natkozó lajstromokat az azokban kivetett általános jövedelmi pótadóra való tekintettel újból teszik ki 8 napi közszemlére, és ezen határidő letelte után beírják az adótételeket az adófőkönyvbe. Ha azon­ban egy községre nézve a bizottságilag megállapí­tott s a kir. pénzügyigazgatóság által számszakilag felülvizsgált adótételek már május hava előtt is kö­zöltéinek, akkor a bejegyzés már előbb is rögtön eszközlendő (1883. XXIV. f. c. 28. §.). 8. Az 1890. év julius havában: kivetik a fegy­veradót és közszemlére kiteszik a fegyveradóról szóló s a kir. pénzügyigazgatóság érvényesítési záradékával ellátott kivetési lajstromokat, s kézbe­sítik a fegyveradóra vonatkozó adóiveket (1883. XXIII. t- c. 18. §.). A kivetett adóknak az adózók adókönyvecs­kéjébe való bejegyzése iránti eljárást (a hadmen­tességi dij kivételével, melyre nézve fentebb téte­tett intézkedés) az alább (III. és IV. pontban fog­laltak szabályozzák. D) Az egyes adónemekben elért kivetési eredmé­nyekről szóló összesítések beterjesztésére az i8po.\ évre a következő határidőket tűzöm ki. 1. Az év január hó io-ig a földadót illetőleg, 2. január hó 31-ig: az I. és II. oszt. keresetadót és a házadót illetőleg; 3­február hó végéig: a IV. oszt. keresetadót, s a tőke-kamat és járadékadót illetőleg; 4­április hó végéig', a föld- és házbirtok után kivetett általános jövedelmi pótadót illetőleg; 5­május hó 31-ig : a) a III. osztályú keresetadót, bányaadót s a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egy­letek adóját illetőleg ; b) a hadmentességi dijat illetőleg. 6. augusztus végéig a fegyveradót illetőleg Ezen összesítések nem az adó- és jövedéki számvevőséghez, hanem rövid jelentéssel közvet­lenül a pénzügyministeriumhoz lesznek beküldendők. (Vége köv.). Á vármegye gyűlésieméből. (Folyt, és vége) A első napi kögyüléséről szóló jkönyvek meghitelesitése után a főjegyző, mint küldöttségi elnök, jelentést tett a vármegye területén lévő vá­mos hidak és kompok ügyében, — minek követ­keztén a tulajdonosok felhivattak, hogy a vám- szedési jog igazolására vonatkozó okmányaikat, úgyszintén a hatóságilag megállapított díjtételek jegyzékét a f. hó 18-ára kitűzött utolsó határnapig saját érdekükben benyújtani el ne mulaszszák. Tiszteletbeli főjegyző előterjesztette a Kász- tenbaum-tömeg számvevőszéke nevében a ministe- riumhoz intézendő terjedelmes feliratot s ennek A kis zugi tó, mint havasalji vidék dísze mél- tánylatot érdemel, de összehasonlítása nem tart­hat számot a Glecserek táplálta havasi tavakkal. Maga Zug városa a tó partján sokat emlegetett hírességét nem annvira fekvésének, mint ama sze­rencsétlenségnek köszönheti, mely jó részét e vá­rosnak nehány perc alatt semmivé tette. Ismeretes lesz mindenki előtt, a csodálatos szerencsétlenség, mely jólehet a lakosság reá előre figyelmztetve volt, bekövetkezett s áldozatul kívánta a város tetemes részét számos lakosával együtt. Az egésznek oka az a csúszós márga réteg volt, mely a város alatt elterül s mely már több kisebb csuszamlással jelezte szándékát, azonban ezen kézzel fogható jeiek s a geológusok számítá­sai nem győzték meg a jó zugiakat. A nagy neg- ligencia következménye gyanánt azután egy szép napon napsugarak pombájában, madárdal kísére­tében, Zug két sor utcája medindult a tó felé, s csak akkor állapodott meg, midőn az emeletes há­zak teteje fölött összecsapódott a zöld hüllám. A tiszta vízben még most is kivehetők az elsülyedt városrész falai, amint a rombadült ké­mények között meredt szemű potykák éviekéinek azon helyeken, melyek annak előtte kéményseprők és troubadour macskák sétahelyét képezték. Most már építkeznek nyakra főre az okult zúgiak, s ki­kötőjük bástyaszerü falaival védekeznek holmi újabb meglepetések ellen. A Zugtól három órányira eső Zürichnek kel­lő megtekintésére számításom szerint elegendő volt a félnap, melyet ott töltöttem. Az Uetli he­gyet csak alulról megtekintve, siettem Bajorország felé. Mi maradna akkor máskorra ? Chyzer Béla.

Next

/
Thumbnails
Contents