Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)

1889-12-08 / 49. szám

b) felülvizsgálják és érvényesitési záradékkal ellátva közszemlére kitétetik a községi (városi) közegek által készített L, II. oszt, kereseti adó és házadó-kivetési lajstromokat (1883 . XLIV. t. c. 16. §-a). A házbéradó-kivetési lajstrom felülvizsgálatánál különös figyelmet fordítanak arra, vájjon a saját használatra fentartott lakosztályok vagy lakrészek jövedelme helyes arányban van-e felvéve a kibérelt lakosztályok vagy lakrészek bérjövedelmével, továbbá vájjon a bérbeadott házak tulajdonosai vallomásaikat beadták e ? és az ezt elmulasztókkal szemben az 1883 : LXIV. t. c 101. §-át alkalmazzák.

E helyen figyelmeztetnek a kir. pénzügyigazgatóságok, hogy a kis és nagy községekben segé dekkel dolgozó kézműiparosok terhére az 1875. évi XXIX. t. c. 7. §. f) pontja szerint kivetendő I. osztályú kereseti adó mérvének megállapításánál az 1887. évi szeptember 17-én 52.532. szám alatt kelt körrendelethez alkalmazkodjanak, s hogy az I., II. osztályú kereseti adókivetési lajstromok felülvizsgálatánál azt pontosan szem előtt tartsák, sőt az ezen adó kivetésére hivatott közegeket már előzetesen kellőképen betanítsák ;

c) az 1883: XLIV. t. c. 19. §-a értelmében az 1887—1889. évek tartamára alakítva volt adó- kivetö bizottságok működési ideje lejárván, ily bizottságoknak az 1890., 1891., 1892. évek tartamára leendő alakítása iránt a pénzügyministerium- hoz javaslatot tesznek, illetve hason célból a vármegyei alispánt (polgármestert) megkeresik;

d) január 2-ik felében közzététetik a hadmen tességi dijvallomásra vonatkozó hirdetményt.

4Az 1890. év február havában :

a) készítik a bizottsági tárgyalás alá tartozó III. osztályú kereset- és a bányaadóra nézve az adókiszámitási javaslatokat és kitétetik közszemlére az ezen javaslatokat kitüntető lajstromokat,

Minthogy a III. osztályú keresetadó az 1890. évben ismét három év tartamára való érvénynyel vettetik ki, szükséges, hogy már a javaslatok készítésekor számba vétessenek mindama tényezők, melyek az adónak helyes, arányos és igazságos kivetésére alapul szolgáló keresmény vagy jövedelem kinyomozására alkalmasak.

A pénzügyigazgatóságoknak kiváló feladatát képezi, hogy az üzleti viszonyról, egyesek keresetének emelkedő vagy apadó irányáról, s általában adóképességéről maguknak alapos tájékozást igyekezzenek szerezni. Azon keresetágaknál, me lyek helyzete kedvező s emelkedő irányt mutat, valamint általában azon adóköteleseknél, kiknek ipari foglalkozása, üzlete vagy más keresete fokozódó adóképességre enged következtetni, ügyelni kell arra, hogy az adókivetési javaslat készítésénél ne az 1875 : XXIX. t. c. 19. és 21. §-aiban meghatározott minimumok nyerjenek alkalmazást, hanem a valódi jövedelemnek megfelelő támpontokra legyen már az adójavaslat is fektetve : azoknál, kiknél az üzlet vagy kereset fejlődő irányából fokozódó adóképességre nem lehet ugyan következtetni, de viszont a hanyatlás jelei sem mutatkoznak, oda kell törekedni, hogy a megállapított minimális tételeknek ne legalsóbb fokozatai alkalmaztassanak ; ellenben azon üzletek, iparágak és kereseteknél, s illetőleg azon adókötelezetteknél, kiknél a kereset apadásának ismérvei forognak fenn, nem kifogásolhatom a minimális tételek al sóbb fokozatainak alkalmazását.

A pénzügyigazgatóságoknak megfelelő gondot keilend forditaniok arra, hogy még oly esetekben is, melyekben a növekedő jövedelem konsKevéssel odább a katonai lángész jelen meg Napóleonban, s tábornokai és katonáiban, kik kíséretét képezik. Marengo, Austerlitz, Jéna képei jelennek meg itt látományszerüleg; megragadó viziók, melyek láttára hinni kezdjük, hogy Francia, ország még fölemelheti egykor letiport fejét s újra kitűzheti győzelmi zászlaját.

1815. és 1830. közt XVIII-ik Lajos és udvara uralkodik, a Restauratio, a mely sem az emigránsok, sem a szabadelvűek ellen sem bírta magát megvédelmezni, s a mely az által, hogy az előbbiek elfogult szenvedélyét és vak elöitéletét kímélte, a királyság bukását és a forradalmak megújulását idézte elő. Nem láttak benne egyebet, mint veszélyt a szabadság számára. X ik Károly önkényes esztelenkedései igazolták ezen aggodalmakat.

1830 nem annyira egy uj kormáuyzati irány földerültét, mint a nagy emberek egész sorának kinyílását, egy gazdag aratásnak kezdetét jelzi, a mely e korszaknak utolérhetetlen nagyságot ad. A júliusi forradalmat követő polgárkirályság, mely a válóságban inkább köztársaság volt egy örökös államfővel, igen alkalmas volt a francia nemzeti géniusz felvirágzására. A politikai szószék Gui- zotval, Thiers-vel, Berryer-vel Demosthenes és Cicero korát varázsolta vissza, a költészet Lamar- tiné-nal, Victor Hugóval, Alfred de Musset-vel a nélkül, hogy feledtetné a Corneille-eket és Moliére-eket, megmutatta, hogy Franciaország még mindig tud az istenek nyelvén beszélni; a történelem Augustin Thierry vei, Michelet-vel ama varázsgyürüvé vált, mely a letűnt százatatálva van, s viszont oly esetekben is, melyekben hanyatló irány mutatkozik, az adójavasla*ok készítésénél az eddig fizetett adó rohamos emelése vagy apasztása helyt ne foglaljon, s az eddig fizetett adóval arányban nem álló eltérések az uj kivetésnél csak oly esetekben történjenek, a melyekben a fenforgó viszonyok ezt minden tekin tetben s kétségtelenül indokolttá teszik.

Az adókivető bizottsági előadók utasitandók, hogy azon esetekben, midőn a bevallás adatai oly hiányosak, hogy tárgyalás alapjául nem szolgálhatnak, a kivető bizottságot arra kérjék fel, hogy az illető adózókat az 1883 : XLIV. t. c. 25. §. ren deléséhez képest bevételeiknek és kiadásaiknak részletezésére kötelezze, vagy azokat, kik üzleti könyveket vezetnek, üzletük három évi nyereségi és veszteségi mérlegének közlésére hívja fel.

A minimális tételek alsóbb fokozatai csak kivételesen és csakis a kevésbé keresett iparágaknál, illetőleg csekély forgalmú üzleteknél alkalmazhatók.

Hogy pedig a minimális tételt, melynek legalsó fokozatánál a fentebb idézett 1875 : XXIX. t. c. 18. §. 2. bekezdése szerint az adó kevesebb nem lehet, meghatározni lehessen a házadó kivetési lajstromokból az egyes III. osztályú keresetadó alá tartozó adózók által fizetett lak- és üzletbérösszegek és a házosztályadó össszege a III. osztályú kereseti adókivetési iratokra (az adókivetési javaslatot tartalmazó bevallási ivre) minden egyes esetben feljegyzendő.

Külön fogok intézkedni a tekintetben, hogy a pénzügyígazgatóságok által az adókivetési munkálatok körül követett eljárás helyes volta felett egyes kivetési lajstromok felkivánása, vagy pedig kiküldötteim által a helyszínén teljesítendő felülvizsgálat utján meggyőződést szerezzek.

b) Kivetik a IV. oszt. kereseti adót, a tőkekamat- és járadékadót s közszemlére kitétetik az ezen adókra, valamint az ezen adók után kivetett általános jövedelmi pótadóra vonatkozó lajstromokat (1883 : XLIV. t. c. 18. §)

A IV. osztályú keresetadó kivetésénél figyelmeztetnek a pénzügyigazgatóságok a pénzügyi közigazgatási bíróság 38. sz. döntvényére, mely szerint, ha valaki IV. oszt. kereseti adó tárgyát képező több rendbeli illetményt élvez, ilyen esetben a IV. oszt. kereseti adó az illetmények ösz- szevont összege után állapítandó meg.

A tőkekamat- és járadékadó kivetésénél a következők tétetnek különösen is kötelességükké a kir. pénzügyigazgatóságnak :

aa) hogy az 1884-ik évi szeptember 26-án 36.151 szám alatt kelt körrendelettel kiadott minta szerinti nyilvántartásban, illetve törzskönyvben az utolsó adókivetés óta beállott változások még a kivetés megkezdése előtt pontosan keresztülvezet tessenek s a törzskönyv kellőképen kiegészíttessék, hogy ez által egy és ugyanazon tőke kamatainak kétszeres megadóztatása vagy adó alóli kihagyása elkerültessék ;

bb) a földadó tárgyát nem képező s igy já radékadó alá eső dologi jogosítványokból folyó jövedelmek helyes és igazságos megadóztatásának eszközölhetése végett, ott a hol ezen jogosítványok bérbeadás utján hasznosittatnak, az illető bérszerződések jó eleve bekövetelendők, s ez semmi esetre sem maradhat el jogi személyekkel szemben ;

cc) oly esetekben, midőn a dologi jogosítványokkal épület is van együtt bérbe adva, figyelemmel kell lenni arra, hogy a bérbe adott épü let a házbéradó alól ki ne maradjon, másfelől azondokat újra felidézi; a bölcsészet illeine de Birannal, Victor Cousin-nal, s ennek kitűnő tanítványai : Jules Simon, Saisset és Paul Janet-val önmagát tisztelte meg, midőn bátran hirdette a spiritualista hitvallást, midőn egy oly templom alapját rakta le, melynek a keresztyénség képezi szükségszerű koronáját. Végre a humán tudományok, ha a fegyverek csörgése hallgatott, szintén hatalmasan haladtak előre. Feledhetetlen idő, melyben száza dunk tetőpontját érte el a művészetekben és az irodalomban 1 Azóta a francia csillag elhalványult, kivéve az exakt tudományokat, hol a fran ciák felsősége folyvást a régi.

Az 1848 -iki köztársaság csak rövid életű volt. Minden erő összeesküdt a megbuktatásra; a különböző pártok mind birtokukba akarták keríteni a hatalmat. A melyik legkevésbé volt lelkiismeretes, a hatalom azé lett s az országot egy újabb zsarnokság alá vetette. Cavaignac, Ledru Rollin, Louis Blanc kiemelkedő alakjai e kornak.

A császársággal némi katonai dicsőség virult fel. A francia katonák messze, Sebastopol falai alatt, mutatták be a francia vitézséget a világnak, vagy Lombardia sikjait öntözék vérükkel, egy oly ház érdekében, melynek emléke mihamar elenyészett. E korszak tábornokai, hadvezérei, mind ott láthatók Stevens vásznán ; ott van Rouher is a többi miniszterekkel s ama delnőkkel együtt, kiket szépségűk emelt nevezetességre.

Az 1871 -iki köztársaság Thiers-rel jelen meg. Thiers a nemzeti újraéledés hatalmas vezetője,- ő emelte föl Franciaország hitelét, jó h irhán az épületre eső bérösszeg a járadékadó kivetési alapból levonandó ;

dd) kellő figyelem fordítandó a városok, mint erkölcsi testületek által a kövezet és hidvátnból és helypénzszedési jogból nyert jövedelemnek adó- mentessége tárgyában 1882. aug. augusztus 30-án 41.784. szám alatt s 1889. évi augusztus 26-án 13.148. sz a. kelt körrendeletekre is, és ezekhez képest a városoknak adómentes és adóköteles jövedelme már a kivetés előtt pontosan kiszámítandó és megállapítandó.

(Folytatjuk.)

A vármegye gyűlésieméből.

Régen láttuk együtt oly szép számban vármegyénknek díszes közönségét, mint a legutóbbi közgyűlés első napján, f. hó 3-án. A jegyzői kar hat kézre is irta s alig győzte összeírni a jelenlévőket. Lassította a megjelentek névsorának egy • befoglalását az is, hogy számosán voltak az »ismeretlen arcok« tulajdonosai, kik a legutóbbi választás alkalmából kerültek az ősi terembe.

Főispán Öméltósága d. e. pontban 10-kor lépett a zsuffolásig megtöltött nagyterembe s zajos éljennel üdvözöltetett. Székét elfoglalván, körülötte helyezkedtek el: Andrássy Sándor gf., Balassa István br., Dókus József, Dókus Ernő orsz. gy. képviselő, Matolai Etele alispán, Prámer Alajos prépost, Kecskés Antal g. k. esperes, Fejes István, ev. ref. lelkész, Diószeghy János kir. tanácsos, Hammesberg Jenő kir. törv. elnök, Bydes- kuthy Sándor biz. tagok.

Megnyitóbeszéde kezdetén kegyeletes szavakkal emlékezett meg Öméltósága Zalay István haláláról s indítványa, hogy a gyászoló családhoz a vármegye bizottsága részvét-nyilatkozatot küldjön, általános helyesléssel találkozott. Azután, a felelősség érzetével, mit a tisztikar élén ö is ápol lelkében, minden szépítés nélkül kivánt számot adni a vármegyei adminisztráció körül szerzett tapasztalatairól. A szolgabirói hivatalokat sorra véve, mindegyikről teljes elösmeréssel szólott, különösen pedig kiemelte a sztropkai, szinnai, homonnai,

n. mihályi, újhelyi, tokaji és szerencsi járásokat, hol az eredmény minden tekintetben megfelel a várakozásnak. A varannai járás tőszolgabiráját községeinek gyakoribb látogatására serkentette; a gálszécsi járás szolgabirói hivatalában bürokratikus kívánnivalókat talált, de megdicsérte a főszolgabírót, hogy községeit sűrűn látogatja. E tekintetben teljes elösmeréssel adózott az újhelyi járás föszolgabirájának is. A bodrogközi járásban múló jellegű bajok voltak, ma már ott is rend uralko dik. — A centrumra térve át, sorra dicsérte az árvaszéket, tisztiügyészetet, számvevőséget, a pénztárakat, levéltárt, irodákat. Az alispáni hivatal ügymenetére tett némi észrevételeket, a mik a főjegyzőt érintették s azokra a főjegyző üdvözlő beszédében reflektált is. A közigazgatás ügymenetét bíráló előadása után még két dologra muta tott rá őméltóséga; az egyik a körorvosi intézmény. melylyel a közönség nem bir megbarátkozni, a másik az útépítési ügy, illetve ennek az utbiztosokra vonatkozó munkaköre, melynek ellátásával nincsen megelégedve. Kifejezést is adott Öméltósága abbeli elhatározásának, hogy ez ügykörökben mutatkozó bajok megszüntetését múlhatatlan feladatai közé sorozza. Kijelentette, hogy csak azokat fogja ut- biztosokul kinevezni, kiket a főszolgabirák jó lélekkel ajánlanak; teszi pedig ezt azért, mert az útépítés terén támadható minden mulasztásért az

nevét, szerencséjét; ő szabadította föl a megszállott területet, ö tőle nyerte politikai nevelését Gambetta, kit egy kegyetlen végzet akkor ragadott el, midőn már nem messze volt a hatalomtól. Thiers körül láthatók mindazoknak alakjai, kik 20 év óta csak némi hírnévvel bírnak s a kiket a szerencse most fölemelt, majd elbuktatott, mint Mac Mahon, Grévy, Broglie herceg, Carnot stb. stb. Ez a mai kor; csak annyit mondhatunk róla, hogy van, de azt nem tudjuk, hogy mi lesz belőle ; mint a forrásban levő érc, még nem nyert végleges alakot. A köztársaság diadalmaskodni látszik; hódításait megőrzi, ha hallgatni fog a bölcseség szavára s nem szenvedélyes és túlzó tanácsadói után indul.

Mirabeau nyitja meg ama nagy emberek sorát, kik az utolsó száz évet ragyogóvá tették s Victor Hugo zárja azt be. Ott áll a nagy költő, egy oszlophoz támaszkodva, egyedül, elkülönítve a többi csillagoktól. Mintegy uralkodik százada felett s bevilágítja azt lángelméjének fényével.

Stevens vászna a történelem egy nagy lapját mutatja. Franciaország magát nézi és csodálja e halhatatlan lapon. Vájjon a többi népek, ha összeadnák dicsőségőket, fel tudnának-e annyi gazdagságot mutatni ? Államférfiak, harcosok, költők, egyházi és politikai szónokok, szépirodalmi és történet irók, zenészek, művészek, tudósok : mily gyűjteménye a nagy elméknek 1 A francia politika viharai nem fojtották el a frank föld termékenységét. Franciaország még mindig a régi nemzet, ama fold, melyre az ég mosolylyal tekint.

_________________________Rácz Liajos.

Folytatás a mellékleten;