Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)

1889-12-08 / 49. szám

Sátoralj a-Ujhely, 1889 december 8.

49. sz.

. : , / .

Huszadik évfolyam.

ELŐFIZETÉS ÁS Égési évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr

Bérmentetlen leveiek csak Ismert kezektől fogadtatnak el.

Kéziratot nem adatnak vissza.

Egyes szám ára 20 kr.

A nyilttérben minden gar- mondsor díjjá 20 kr.

Zemplén.

Társadalmi és irodalmi lap.

ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE

(Megjelenik minden vasárnap.)

*p*.

HIEDETÉSI DU : hivatalos hirdetéseknél; Minden egyes szó után 1 kr.

Azonfelül bélyeg 80 kr.

Kiemelt disabetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden D centiméter után 3 kr sz&mittatik.

Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik.

Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők.

HIVATALOS KÉSZ.

859/89. főisp. sz. Zemplénvármegye főispánjától.

Pályázati hirdetmény.

A folyó év végén bekövetkezendő általános tisztujitás alkalmával az 1886-ik évi XXI. t. c. 80. $-a értelmében főispáni kinevezés által betöltendő következő állásokra pályázatot nyitok:

1) A vármegyei főorvosi, évi 1000 frt fizetéssel, természetbeni lakással és 300 frt utiátalánynyal;

2) A vármegyei föszámvevöi, évi 1000 frt fizetéssel, 300 frt lakbérrel;

3) A vármegyei alszámvevöl, évi 800 frt fizetéssel és 200 frt lakbérrel;

4) A szerencsi, tokaji, s.-a -újhelyi, bodrogközi, gálszécsl, nagy-mihályi, varannói és homonnal járásorvosi, egyenként 400 frt fizetés és 100 frt utiátalánynyal ;

5) A szíropkói járás-orvosi, 400 frt fizetés és 150 frt utiátalánynyal;

6) A színnel Járás-orvosi, 600 frt fizetés és 300 frt utiátalánynyal ;

7) Vármegyei felvidéki és alvidéki állatorvosi, egyenként 500 frt fizetés és 100 frt úti átalánynyal;

8) 11 úti biztosi, egyenként 300 frt javadalmazással.

Felhívom tehát mindazokat, kik ezen állásokra pályázni kívánnak, hogy az 1883. évi I., s illetőleg az 1888 évi VII. t, c. 133. §-ának megfelelően felszerelt pályázati folyamodványaikat hozzám legkésőbb f. évi december hó 10 ig adják be.

S.-a.-Ujhely, 1889. nov. 15.

3—3 Molnár István,

főispán.

19912. 19915. s z. T. Zemplénvármegye alispánjától.

Hirdetmény.

A vármegye törvényhatósági bizottságának f. 1889-ik évi december hó 4-ik napján tartott ülésében hozott határozata alapján közhírré tétetik, hogy a varannó-őrmezői vármegyei útvonalon levő alsó-hrabóczi »Ondava« hid, valamint a ho- monna-mezölaborcz-liszkói útvonalon levő »mezö- laborczi« hid vámszvedési joga 1890-ik évi jan. i-től kezdődő 4 évi időtartamra, vagyis 1893. dec. 30-ig és pedig az előbbi A.-Hrabócz község

házánál, az utóbbi pedig M.-Laborcz község házá- j nál 1889-ik évi december hó jo-ik napján tar- I tandó versenytárgyaláson haszonbérbe fog adatni.

Miről haszonbéreini szándékozók azzal érte- I sittetnek, hogy a bérleti feltételek előzetesen a ; járási szolgabiró hivatalnál és a tárgyalás napján í a községházánál megtekinthetők.

S. a.-Ujhely, 1889. dec. 4.

I

j 1—3 Mütolai Etele, alispán.

19303. sz, Zemplénvármegye alispánjától.

Köröz vények.

I.

Köröztetés és eredmény esetén azonnali jelentéstétel végett tudatom tek főszolgabíró úrral, hogy Hurcsik János és Zolócsik János vásárhelyi lakosoktól és azok kárára f. évi nov. 14—15. közötti éjjelen a legelőről 4 db. ló és 1 szopós csikó ellopatott.

A lovak leírása :

1. Egy 7 éves pej kanca — homlokán fehér csillag.

2. Egy 7 éves pej kanca, szoptatós, hátsó bal combján összeforrt B, vagy R, bélyeg, s ennek 7 hónapos pej csikója — első bal alszáron egy dió nagyságú kinövés a belső oldalon.

3. Egy hat éves fekete heréit ló, bal hátsó csípője leütve, első jobb lábára sánta.

4. Egy 3 éves pej kanca csikó, első vasalással és csak ez őszszel fogva, homlokán csekély mennyiségű fehér szór.

19081. sz.

Ií.

Resovszky Lázár to'.csvai lakos tulajdonát képező egy a bársony pej szinü, homlokán csillagos, hátulsó bal lábára kesely, hátsó bal combján pedig M. I. jegygyei ellátott 5 éves kanca lova november hó 5-én a tolcsvai határból eltűnt.

19304. sz.

III.

A rákóczi körjegyző jelentése szerint Rákócz község bírája Nagy-Mihály városából hazafelé menve, a község pecsétjét következő felirattal: »Zemplénmegye n.-míhályi járás, Rákócz község“ elvesztette.

Matolai Etele, alispán.

12398. II.

Körrendelet

valamennyi községi- és körjegyzőnek és ezek utján valamennyi község elöljáróságának Zemplénvármegye területén.

B) A kir. pénzügyigazgatóságok teendői.

1.

(Folytatás.)

Az 1889. év november havának első felében ;

a) megindítják az adókötelezettek és adótárgyak összeírását (1883. évi XLIV. t. c. 14. §.)

Ezen összeírás I , II. és III. osztályú keresetadó, a házadó és a fegyveradó kivetésének, illetve a házbéradóról és fegyveradóról szóló vallomások és bejelentések ellenőrzésének alapjául szolgálván, a kir. pénzügyigazgatóságok kötelesek a a legnagyobb figyelmet és gondot fordítani arra, hogy az összeírások a községi (városi) közegek által, esetleg a kiküldendő pénzügyi tisztviselő közreműködése mellett, házról házra a legnagyobb pontossággal eszközöltessenek; oly esetekben pedig, midőn észlelik, hogy az összeírás a múlt évi lajstromok egyszerű lemásolásával eszközöltetett, az összeírást az illető község terhére kiküldendö pénzügyi közeg közreműködése mellett okvetlen újból készittessék el, és a fegyelmi eljárásnak a vétkes közegek elleni megindítása végett az illetékes hatóságot keressék meg. A fegyelmi eljárás eredménye esetről-esetre nekem bejelentendő ;

b) a házadó kivetésére hivatott községi (városi) közegeket a házbéradókötelezettségbe lépő házak tulajdonosainak a házbérbevallási nyomtatványok kézbesítésére utasítják, s egyszersmind a jelen utasítás I. A. alatti részében a házadóra vonatkozólag közzétett rendeleteknek teljes szövegében leendő közhírré tétele iránt intézkednek.

2.

a) Az 1889. évi december havában ellenőrzik a községi (városi) közegek által végzendő munkálatok folyamát;

b) intézkednek az iránt, hogy a III. és IV. oszt. keresetadó, tőkekamat- és járadékadó, bányaadóra, valamint az általános jövedelmi pótadóra vonatkozólag a jelen utasítás I. A. alatti részében foglaltak egész terjedelmükben közhírré tétessenek.

3Az 1890. év február havában :

a) kivetik sommásan a földadót és a sommás kivetés eredményét kitüntető kimutatást január 5-ig kiküldik a községi (városi) közegeknek ;

T A ft c A.

Tündérkirály.

(Goethe után.)

Az atya vágtat — viharos éjszakán — Karjában tartva beteges fiát,

Kérdi. »miért vagy oly bús és halavány ?« ,Hát nem látod-e a tündérkirályt ?

Fején koronával s hosszú uszálylyal*

„Kedves fiam az ott csak egy ködág«. . . ,„Oh jöjj el én velem szépen játszani. . .

A parton vár rád illatos virág,

S anyám aranyos ruhája. Jöjj velem !“• ,Atyám 1 nem hallod-é a suttogást,

Mit a tündérkirály itt fülembe zúg?1 »Fiam, mikor találsz megnyugvást?

Hisz csak szél susog a száraz levelen«. . .

,„Akarsz-é velem jönni gyermekem ? Leányaim várnak, lejtenek veled

És dalba visznek. Oh jöjj én velem,*“

.Atyám, atyám 1 oh hát még sem látod ott, A sötét helyen a tündéreket ?

»Fiam, fiam, én látom jól, biztosan Szürkélleni az öreg fűzeket. . .«

„.Szeretlek téged, vonz bájos alakod. . .“*

Ha önként nem jón, erővel viszem. —

.Atyám 1 most ragadt meg a tündérkirály,

És nagy fájdalmat okozott nekem 1* . .

— Az atya megborzad .. . elnyargal vele. . .

— Zokogó fiát karja öleli, —

Eléri az udvart nagy küzdelemmel,. . .

De gyermekét fel nem ébresztheti 1 . . .

Bajusz József.

A század története.

— A »Zemplén* eredeti tárcája. —

A panoráma a külföldi nagy városok egyik, a megtekintésre igen érdemes látnivalója. Nagy, kerekded épület, mely felülről kapja világítását; mint egy óriási szalag húzódik körűi benne a monumentális festmény, melynek alkotására a leghíresebb művészek is szívesen vállalkoznak, természetesen megfelelő tiszteletdij mellett; a festménynek köröskörül valódi természeti tárgyak képezik a folytatását, oly ügyesen és élethiven illesztve a vásznon ábrázolt jelenethez, hogy alig tudják a festettet a való tárgytól megkülönböztetni. München egyik panorámájában — ott jártomkor — Gabriel Max festménye: Krisztus keresztrefeszitése volt látható: a nagy művészi alkotás az ügyes elrendezés mellett, a valóság megdöbbentő hatását gyakorolta reánk.

Egy ily nevezetes panoráma kelti fel most Párisban a közfigyelmet. E panoráma szintén a francia forradalmat tiszteli meg, a mennyiben a nagy forradalom óta eltelt század történetét mutatja be: Franciaországot erőszakos rázkódásaival és ragyogó dicsőségével, hét vagy nyolc forradalmával, de megtörhetetlen nagyságával, mely lángelméjének sugarait azontúl sem szűnik meg árasztani a világra.

E panorámáról egy párisi lap után a következőket írhatjuk ;

A panorámában a történeti tényeket a szereplő főbb személyiségek képviselik. A művészek: Gervex és Stevens, kik a vásznat festették, a század eseményeit a vezérlő egyéniségek képeiben keltik előttünk életre. Ügyes csoportosításokban sorra látjuk a század kiemelkedő mozzanatait. Itt van Franciaország minden dicsőségével: politikai, katonai, irodalmi, művészeti tudományos dicsőségével együtt; itt van megkoszorúzva ama nagyok által, a kik élő bizonyságai annak, hogy ez az ország nem játszotta még el szerepét, nem meritette még ki hivatását. Egy ily termékeny földnek meg van a maga helye a nap alatt és befolyása a modern népek jövőjében. Francia- ország érverése egyúttal a müveit világ érverése.

Amint belépünk a panorámába, ott látjuk első sorban a forradalom nagy szónokát: Mira- beaut, egyikét azoknak, kik Franciaország felszabadításában, a szabadság kivívásában az első szerepet játszották. Jobbjain láthatók a hegypárt rettenetes képviselői, ama jakobinusok, kik a terroristák neve alatt szerepelnek, mint Danton, Marat, Saint-Just, Robespiere, eme kérlelhetetlen vérengzők, kik vad fanatizmussal akarták szolgálni a hazát.

>1 »i H/>ámiiiikhoz egy ív mellélilot van esni, Ív», "'jjpg