Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)
1889-11-17 / 46. szám
Őfelsége a király f. hó 11 én Andrássy Gyula grófnak budai palotájába hajtatott s körülbelől 20 percig időzött kedvelt egykori külügyministérénél. Őfelsége elrendelte, hogy mindazokon az épületeken, melyeket Magyarországon bir, magyar feliratok alkalmazandók. A királykisasszony vőlegénye, Ferenc-Ferdi- nánd főherceg, menyasszonya meglátogatás végett Gödöllőre érkezett. Máramarosban e hó 11-én valóságos nyári zivatar volt, mely alkalommal a villám is lecsapott. A legnagyobb erővel dühöngő zivatar félóráig tartott s azután havas felhők szórták a hópelyheket. Különfélék. (Személyi hírek). Főispán Öméltósága Buda- pesről tegnapelőtt este a gyorsvonattal székhelyére érkezett. — Képes Andor dr., király-helmeczi kir. aljárásbiró a lugosi törvényszékhez bíróvá; ifj. Vályi István, s.-a. újhelyi kir. jbirósági jegyző a törvényszékhez jegyzővé neveztetett ki. (Esküvő). Schmidt Vilmos, újhelyi vasúti gyártelepi hivatalnok, f. hó 11-én vezette oltárhoz az újhelyi r. k. plebánia-templomban Bukoveczky Anna kisasszonyt. (Az időjárás) múlt hétfőn d. u. egész hivatalos komolysággal rákezdte a telet adni. Szitája hamarosan behintette fehérrel a barna földet. Azután süvítő északi szél kerekedett s az ici pici kis hópihéket sirva-riva táncoltatta. Nap bácsi füligérő felhő köpenyegébe bújva, jó darabig csak nézte, amig nézhette, hogy mit müvei az a vén bolond kamcsatkai evvel a maszületett gyenge teremtéssel. S mikor látta: több a kettőnél, közibük szúrt, mégpedig oly dühösen, hogy mindkettőnek hült helye maradt. Hópihécske nyomába köny fakadt — s elnyelte a föld, gyáva gavallérja elhordta irháját muszkaországba — Egyébként tegnapra virradólag a hőmérő 5 fokot mutatott a o alatt s hatalmas dér képződés volt. (Unió.) A vármegye határszélén, hol a Ta- poly folyó hullámai is (csak imént hagyván el svihák-országot) fenhéjázón fészkelődnek szerény medrükben, nem csekély fáradságot okozva a jámbor tótoknak a part erősítések körül — fényes családi ünnepet ült a nemes aggteleki Bujanovics- família. Az agg Bujanovics Frigyes legifjabb leánya, Etelka, f. hó 9-én esküdött örök hűséget Erdély egyik nemes fia: hetei Bakó Ferenc lovag 14-ik huszár-ezredbeli tart. hadnagynak — az ez alkalomra fényesen feldiszitett kegyúri templomban. S az ősi kúria, melyet a fiatal gavallérok fényes fogatai oly gyakran hoztak ki vénségével kiérdemelt nyugalmából, most már egyidőre — mig a fiatal földbirtokos kis leánykái viruló haja- donokká nőnek — bizonyára pihenőt fog tartani. A múlt szombaton még az annyi zajhoz szokott ősi kastély nagytermének virágokkal gazdagon megrakott fülkéjéből is mintha kérdőjelek mere- deztek volna elő a fényes vendégsereg beözönlé- sére. A kérdőjelek azonban eltűntek, a mint a menyasszony, kinek arcára a boldogság és bánat sajátos vegyüléke azt a meghatottságot nyomta rá, mit az életben csak egyszer, ilyenkor él át a nő — vőlegényével — az apai áldás elfogadására előállott. Miután az első násznagy, br. Bánffy Dezső, Szolnok-Doboka és Besztercze-Naszód vármegyék kitűnő főispánja, az öröm-apától leányát a vőlegény számára kikérte, s a jelenvoltakat mélyen megható apai áldás elhangzott: a kocsik előrobogtak, hogy a fényes násznépet esküvőre vigyék. Itt a jó alkalom, hogy a fényes vendégsereg felett szemlét tartsunk. Násznagyok voltak : br. Bánffy Dezső és gf. Wengerszky Hugó ; nászasszonyok : gf. Wengerszky Hugóné és Bánó Arpádné a menyasszony nővére. Nyoszolyó leányok: Szirmay Alisz és Anna (kikre mi zempléniek ugyanám büszkék valánk) s Dobozy Sári és Klemma. Vőfélyek : Lhoroczkay, hetei Bakó Károly lovag, a vőlegény fivére, Máriássy Béla és gf. Wengerszky Viktor. Ott láttuk aggteleki Bujanovics Ágoston altábornagyot. Ezenkívül a Szirmayak, Bánók, Szinnyeyek, Dobozyak, Dessewffyek, Máriássyak, Bernáthok és Bujanovicsok megannyi nevezetes família képviselőit, Fodor Sándor parnói plébánost, Fuzesséry Györgyöt a járás főszolgabiráját stb, A szebbnél szebb magyar- és katonai díszruhák és fényes női öltözékek festői látványt nyújtottak. Délután 5 órakor ebédhez ült a fényes társaság és nem egy szellemes tósztot hallhattunk az uj párra, mint Magyarország és Erdély uniójára, br. Bánffy főispánra, kit a vármegye területén ennek nevében Füzesséry György főszolgabíró köszöntött fel ékes szavakban — és még többekre — S most jön a java, legalább kedves olvasónőim ebben egyetértenek velem — a tánc, melyhez Farkas Sándor jónevü eperjesi cigányprímás zenekara szolgáltatta a talpalávalót. A táncosnők sorában ott láttuk gf. Wengerszky Hugónét, Bujanovics Bélánét, Szilassy Ottónét, Bánó Árpádnét, Meliorisz Kálmánnét, a Szirmay és Dobozy nővéreket. Máriássy Hildikét, Kéler Etelkát s két gyönyörű leánykát a Bánó nővéreket. Folyt a tánc jó- kedvvel, tüzesen reggelig, világos viradtig. De hallga... kocsirobogás hallatszik, az uj párnak szól, mely utazik haza, a történelmi múltban gazdag, a regényes Erdélybe, és mi, sajnos, e szép álomképet tovább nem élvezhettük, Kisérje az uj párt üdv és boldogság 1 — Liviusz. (Jegyváltás) Cyprián Ferenc m-laborczi vasúti pénztáros, e napokban jegyezte el Szmoligo- vics Gyula ottani g. k. lelkész kedves leányát — Ilkát. A (»Zemplén« fekete táblája.) Az újhelyi fi- akker-állomást áthelyezték a »Vörös-ökör« előtti térre. Jól van. De az nincs jól, hogy a gyalogjáró helyet a fiakker-kocsisok csoportosan elfoglalják s Ándrás-bácsiék kegyes engedelmével ottan mos- datlan szájú szerkelt tartanak. Közönségünk nevében e mihasznaságot ajánljuk a rendőrfőnök figyelmébe ! — Ujhely városnak az árvaház-telek háta mögött van egy barlangszerüen művelt kőbányája, melynek egyik tárnájával a szőlőkbe vezető utat úgy aláaknázták, hogy azon járni isten- kisértés. Tessék megnézni elborzadni, s intézkedni 1 — A dörzsiki kút mellett lévő romoknak egyik falát a kidüléstől már csak az imádság oltalmazza. A lezuhanni készülő fal éppen arra felé tántoro- dik, merre a kőbánya szekerei járnak. Jobb szeretnék, ha nem a bekövetkezhető katasztrófáról, hanem annak megelőzéséről Írhatnánk már legközelebb. — Árva cigány családok, neszét vévén a humanisztikus mozgalomnak, mely Ujhelyben a hajléktalan árvák felkarolását tűzte maga elé célul, s mintha megtudták volna azt is, hogy a telek csak akkor fog az egyesületre áttelekönyveztetni, ha az építkezést tényleg megkezdetik — birtokba vették a hecskei romokat s ott négy zugban téli putrit emeltek maguknak, melyben nappal alsza nak, éjjel . . ., erről talán a rendőrségnél tudnak valamit. (A kir. törvényszékről). Még 1887. évi szeptember 12-én, mint akkoriban is fölemlítettük, egy ismeretlen izraelita jelent meg a Tokaj-hegyj aljai takarékpénztárnál, s magát Fixier Mende- máramarosi kereskedőnek adván ki, Schwarz Sámuel tisza-keszi fakereskedő hitele után tudakozódott, kivel, mint mondá, üzletbe akar lépni. Kérdezte azt is, hogy annak idején Schwarz S. váltóit a pénzintézet elfogadná-e. Mikor igenlő választ kapott, azzal a kijelentéssel, hogy körülbelől 3—4000 forint értékű váltót fog leszámitoltatni, eltávozott. Szeptember 22-én egy magát Fried Jónásnak nevezett egyén három darab, összesen 3379 tt értékű váltót hozott a takarékpénztárba, melyeken elfogadóul Schwarz Sámuel, kibocsátóul Fixier Mendel és forgatóul J. Fried szerepeltek s kérte azokat leszámitoltatni. Az intézeti hivatalnokok a Schwarz aláírását összehasonlítván egy helybeli kereskedő birtokában levő váltóval, minthogy az aláírás egyezett, a váltókat leszámítolták, a 3379 ftot Fried Jónásnak kifizették. Az intézet ezután értesítette Schwarz Sámuelt, hogy váltói az intézetnél lettek elhelyezve. Schwarz nagyot nézett s kijelentette, hogy ő ily váltókat soha alá nem irt, s a szóban lévők bizonyosan hamisak. Erre megindult a nyomozás és szerencsére hamarosan kitudódott, hogy aki magát a takarékpénztárnál Fixier Mendelnek adta ki, voltaképen Dubb Hermán, huszti fakereskedő, aki csakugyan kötött Schwarz Sámuellel szeptember elején ügyletet s ettől egy db. 570 ftos váltót kapott, melyet szept, 19-én a m.-szigeti takarékpénztárnál helyezett el. A károsult intézet ekkor az 570 ftos váltót megvizsgálván, kitűnt, hogy az azon levő Schwarz Sámuel elfogadói aláírás vonásról vonásra fedezi a hamis váltókon levő elfogadói aláírásokat, vagyis hogy ezek az előbbiről lettek úgyszólván lerajzolva, mire Dubb ellen a fenyitő eljárás megin- dittatott. Dubb Hermán úgy a vizsgálat, mint a folyó évi november hó 4-én megtartott végtárgyalás alkalmával, határozottan tagadta, hogy a hamis váltókat ő készitette volna. Ennek dacára azonban, mert igazolya lett, hogy az 570 ftos váltó, melyről a Schwarz Sámuel aláírása a szakértők véleménye szerint a hamis váltókra ablakon, vagy más átlátszó tárgyon keresztül lemásoltatott, egyes- egyedül csak az ő birtokában volt s igy a hamisítást csakis ö követhette el : a kir. törvényszék magánokirat hamisításának büntette miatt Dubbot három évi fegyházra ítélte. Az a kérdés : ki volt azon állítólagos Fried Jónás, ki a takarékpénztárnál a 3379 ftot felvette, továbbra is kérdés marad.t (Sajtóhiba) A múlt számunkban közölt »Párisi levél«-nek negyedik bekezdésében az van mondva, hogy Páris a rettegett kiállításon végre túlesett. Ehelyett a »rettegett választásokon* (t. i. képviselőválasztásokon) értendő és olvasandó. (Orsz. vásár) A bodrog-kereszturi f. hó 21-iki marhavásár tartását a vm. alispánja, lapunk hivatalos részében közölt határozatával, engedélyezte. (A »zempléni egyetemi ifjúság egyesülete«) Budapesten f. hó 9-én tartotta ez idén első felolvasó estéjét, Petanovics Andrássy-uti vendéglőjé ben. A várakozáson felül sikerült est fénypontját képezte Zsindely István »Valéria« cimü rajza; Thomán Sándor Ábrányi E-nek »Levél egy modern ifjúhoz« c. költeményét szavalta; Lengyel Endre a >vivisectio*-ról olvasott föl. A felolvasások mindegyikét az egybegyült vendégek és tagok élénk tetszésnyilvánításban részesiték. Azután vig vacsora következett, fűszerezve toasztokkal. Nagy figyelmet ébresztett Szirmay István pohárköszöntője a szabadság, egyenlőség s testvériségről, s mikor az egyesületet összetartásra s egyetértésre buzdította, zajos éljenek hangzottak föl, (Két őz) tévedt be tegnap reggel Ujhelybe. A kőhidon, — mert kövezeti vámot nem akartak fizetni, pedig ugylátszott, hogy irhájukat eladni hozták, utjokat állotta a cédulaszedő. Az őzikék futásban gondoltak menedéket találni, de roszúl számítottak, mert a kőhíd alatt dolgozó kubikusok s városi cselédek közrefogták őket s az egyiket a Rongyva-gazban el is csípték. A másik őz szerencsésen elinalt. (Varannó kulturadója e f. évben.) Hogy manap már minden községnek gyakran igen sulyo; terhehet kell raknia tagjaira — ismeretes. Kisdedóvó, elemi iskola és iparos tanulók iskolája stb. mai nap már oly elengedhetetlen valami minden valamirevaló községben, hogy amelyik e szüség- letek iránt nem érdeklődik, nem érdemes a számbavételre. Varannónak, az utolsó népszámlálás szerint, csak 1700 lakosa van s ma talán már annyi sincs, de hogy a kultúra érdekében évről-évre emberül teljesítette kötelességét, bizonyítja az előbb említett intézmények fenállása és virágzása. Községi iskolája 1875-ben, a kisdedóvó 1886-ban, az iparos tanulók iskolája 1885-ben nyílt meg, s az állami, vármegyei és társadalmi támogatás dacára évenként majdnem erején túl veszi igénybe a község szerény pénztárát. De hát ezek még csak a rendes évi kulturadók. Mit mondjunk azokról, melyek az idők folyamán gyakran feltűnnek skielé- gitendők : a beruházások vagy rendkívüli kiadások? Ilyen volt ez idén a községi iskola negyedik tanterme, tanszertár - szoba s egy iskolai összehívó harangocska. A tanterem 80 gyermek törvényszerinti befogadására, nagy, tágas, kellő világítással és ventillációval, úgyszintén újdonatúj Kuncze- féle padokkal, egy kis szoba tanszertárnak, a melléképületek s végül egy kis torony 38 kilós haranggal. Összesen mindez megközelíti a 4000 frtot. Erre adományképen kapott a község egy ismeretlennek maradni akarótól 1000 ftot, a kis torony és harangra Antalóczy Antal járásbiró gyűjtött összesen 200 ftot, a hiányzó összeget a község pénztára fedezi. Hogy mindezt elbírja a község, ahoz mindenesetre kell ügyszeretet és buzgalom, a dolgok velejébe való komoly belátás s magasztos felfogás, de mindenekelőtt kell egy olyan iskolaszék, mint aminő a mienk, s kell oly városi elöljáró, mint Pereszlényi István, kikben az odaadó buzgalom és lángoló ügyszeretet csakis az utódok hálás elismerésében, s hazafias kötelességók teljesítése tudatában lesz és van megjutalmazva. r. I. (Öngyilkosság). Darab András, ugyanilyen nevű s.-pataki suszter-mester 78 éves öreg apja, e hó 10 én éjjel, fia lakóházában felakasztotta magát. A vele egy szobában alvó Bodnár István inasgyerek úgy találta kora reggel, görnyedt testtel, élettelenül a szoba falába alacsonyan vert szögön fugve. A boldogtalan öreget késő aggkorában élet- untság bírta a végzetes elhatározásra, ami mellett bizonyít az is, mit gyakran mondogatott övéi körében : »Ha tejbe-vajba füröszttök is, mégis csak felakasztom magamat.« (Lopás). Mitrovics Endre tisza-szabályozási hivatalnok, Kazinczy-utcai lakásának élés kamráját e hó 10-én éjjel eddig ismeretlen tettesek, felhasználva a gazda és családjának távollétét, föltörték és abból nagymennyiségű beíőzött gyümölcsöt, savanyított ugorkát és egyéb élelmi szereket loptak el, s hozzá még az udvaron fölhalmozott tűzifát is alaposan megdézsmálták. A nyalánk tolvajoknak bottal ütik a nyomát. (A szegény-ügy tanulmányozása-,) úgyszintén a szegényalap létesítése és kezelési módozatának tervezetére kirendelte bizottság Matolayalispán elnöklete alatt f. hó 14-én tanácskozván, abban állapodott meg, hogy a vármegyei viszonyokra való tekintettel a középponti szegény-alap létesítését fogja a decemberi közgyűlésen javaslatba hozni. (Nevelőnő). Egy jó házból származó s a kassai leányuevelő-intézetben 5 osztályt végzett fiatal leány, ki a magyar- és a német nyelvet tökéletesen bírja s e nyelvekből tanítani képes, tisztességes úri házhoz tanulni kezdő gyermekek mellé óhajt bejutni. Felolvasó- vagy társalkodó női állást szintén elfoglalhat További útbaigazítással szolgál — a szerkesztőség. Irodalom. Marlitt a csak nemrég elhunyt legkiválóbb német- írónő összes regényei jelennek meg 25 kros illusztrált füzetekben a Singer és Wolfner cég kiadásban. Marlitt regényei ugyan már le vannak fordítva nyelvüvkre, ma azonban egy-kettő kivételével mind végleg elfogyott s e körülmény egysze rsmind a legjobb bizonyíték arra nézve, hogy Marlitt regényei, melyek a modern regényirodalom legkiválóbb termékeihez tartoznak, mennyire kedveltek a magyar közönség előtt is. A gyűjtemény Marlitt talán legérdekesebb regényével ,A vén kisasszony titka* cíművel kezdődik, ezt fogják követni: „A pusztai herczegnö*, „Második feleség*, „Aranyos Erzsiké* stb. cimü müvei. A uj gondos fordítás, valamint az igen díszes képekkel ellátott kiadás bizonyára még több olvasót fog szerezni Marlitt regényeinek. — Minden 2 hétben egy 25-kros gazdagon illusztrált füzet jelenik meg.
