Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)

1889-11-17 / 46. szám

Melléklet a „Zemplén“ 46-ik számához.

szór büntettetik ioo fttal, a hány bérlőnél követte el ezen mulasztást. A befizetett birság egészben a feljelentőnek adatik, (1873. VI. te 3. §.)

Ha a házbirtokos és lakbérlő közötti egyetértésből szándékosan követtetett el az adó kijátszása, s ez által az államkincstár megkárosítása, mindkét fél a megrövidítésnek kitett összeg háromszoros megfizetésével büntetendő (1868. XXII. t. c. 22. §.): e büntetés alól azonban felmentetik a lakbérlő, ha a törvény megszegését 15 nap alait ő maga jelenti fel a pénzügyi hatóságnak. (1873.

VI. t. c. 3. §)

Az a házbirtokos, a ki a laküresedés megszü nését, a házadó nemének megváltoztatását (t. i. azt a körülményt, hogy az eddig házosztály-adó alá tartozó ház vagy lakrész kibérlés folytán házb'ér- adó alá jön vagy megfordítva), vagy az ideiglenes adómentesség megszűnését és ennek következtében az adókötelezettség megkezdését megállapító körülményeket a házadó kivetésére hivatott községi, városi közegnél a változás beálltát követő 14 nap alatt be nem jelenti, jövedéki kihágást követ el, melynek birsága az 1883. XLIV. t. c. 100. § a értelmében 1 — 8 annyi, mint azon összeg, melylyel a kincstár megkárosittatott. fia pedig ezen összeg nem tudatik, a birság l—500 forint.

A házadót a községi (városi) közegek vetik ki. A kivetett házadó mérve ellen a közigazgatási bizottsághoz felebbezhetni. A felebbezés a házadókivetési lajstrom kitételének napját, illetve azon adózókra nézve, kik első ízben rovatnak meg házadóval, az adótartozásnak az adókönyvecskébe történt bejegyzését követő 15 nap alatt a község elöljáróságánál (a városi polgármesternél) nyújtandó be. A közigazgatási bizottságnak az elsőfokú határozattal, t. i. az adókivetéssel egyező határozata tovább nem felebbezhetö. Eltérő határozat esetében azonban helye van még a pénzügyi közigazgatási bírósághoz való felebbezésnek, mely felebbezés a közigazgatási bizottság határozatának kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt ugyancsak a közigazgatási bizottságnál nyújtandó be. A benyújtott felebbezésnek rendszerint halasztó hatálya nincs. Egyedül azon esetben, a midőn a közigazgatási bizottság eljárásában a törvény szabályai sértettek meg, engedhető meg a felebbezés kellő biztosítás mellett birtokon belül. (1889. XXVIII. t. c. 16. §.)

2.

Az. I. és II. osztályú keresetadó kivetésének alapjául szolgálnak az adókötelezetteknek a köz ségi (várnsi) közegek által teljesített összeírásában feglalt adatok.

A családfővel közös háztartásban élő, de külön keresettel biró családtagok, mint önállóan adózók, az összeirási Ívben külön tétel alatt veendők fel. Az, aki az adókötelezettek összeírása alkalmával, a személyét, s vele közös háztartásban élő családja tagjait s az összeírásban szükséges adatokat be nem mondja, az összeíró küldöttséget valótlan bemondásokkal félrevezeti, vagy munkájában hátráltatja, ha a kincstár megrövidítésére irányzott szándék fenn nem forog, 1 fttól 50 forintig terjedhető birsággal büntetendő. Ha pedig a kincstár megrövidititésére irányzott szándék megállapítható : a birság 1—8 annyi, mint azon ösz- szeg, a melylyel a kincstár megrövidittetett. (1883. XLIV. t. c. 101. és 100. §.)

(Folyt, köv.)

A magyar nőkhöz!

A családi tűzhely nem csupán szentély. Komoly munkának tanyája az, hol vállvetve folyik a létfentartásnak biztosítása iránti küzdelem. A férfi künn az élet zajában foglalkozik, dolgoz, fárad a mindennapi kenyérért és munkája gyümölcsét ide hozza, hogy annak felhasználása iránt közösen történjék megállapodás. Ha a nő igazi géniusza, jó szelleme a családnak, fölfegyverkezve kellő jártassággal a háztartási ügyekben és elegendő akaraterővel arra nézve, hogy a vagyonosodás legveszedelmesebb ellenségének, a fényűzésnek ellenállhasson : akkor egyfelől növekedik a vagyon és a férfinak a családi körhöz való bilincselése által, minek nem kell szükségképen papucs alakjában történnie, elejét veszi annak is, hogy az általa megtakarított meny- nyiség a férfi által a házon kívül tékozoltas- sék el. Ellenben, ha a nő telve van nemének sarkalatos hibáival: hiúsággal, tetszelgéssel, fényüzési hajlamokkal, akkor, hogy vágyait kielégíthesse, előbb áldozatul hozatik a törzsvagyon, azután jönnek a megengedett módjai a kölcsönzésnek: ingatlanok megterhelése, adósságok csinálása, végül a vagyoni bukás. Még szerencse, ha a férfi nem engedi magát tilos dolgokra ragadtatni, mit nyomon követ a szégyen és erkölcsi megsemmisülés.

Ne gondolja valaki, hogy mi itt a mindennapi kenyérről és háztartásról beszélvén, talán csak a szegény munkásról, vagy szerény fizetésű hivatalnokról emlékeznénk meg. Például szolgálhat az ellenkezőre nem egy magyar mágnás, sok milliónak ura, aki neje miatt jutott végkép vagyontalanságra. Általános érvényű igazság ez, mely egyiránt alkalmazandó nagyra és kicsinyre.

De jelentékeny szerepet játszik az említetten kívül a nő a valódi értelemben vett nemzetgazdaságban is. Abban a mértékben, amint valamely ország a művelődés utján előrehaladt, mindinkább vészit jelentőségéből a nyerstermények előállítása és előtérbe lép a

z ipar, a vagyonosodásnak e hatalmas emeltyűje. Megdönthetetlen igazság ma már, hogy csak vagyonilag erős, fejlett iparral és kereskedelemmel biró nép lehet független és hatalmas.

Hazánkban csak az utóbbi évtized folyásán vett némi lendületet az ipar. Az ország jólétéért buzgó kormányférfiak, tudós szakemberek fáradoztak és fáradoznak a hazai ipar előmozdításán. Mily óriási haladás volna e téren, ha a nő megnyeretnék az ügynek : az első tekintetre világos. A férfi is használ és visel ugyan külföldbeli gyártmányokat, de távolról sem fogyaszt annyit, mint a nő, mert a férfi-divatcikkek előállításában hasonlíthatatlanul előbb vagyunk, mint a női piperetárgyakéban. Bécsböl rendelik kalapjaikat. Nem is mellfüzö, ha nem Párisból való. A keztyü- ket okvetetlenül vagy Svédországból vagy Prágából kell hozatni. Az illatszer csak úgy használható, ha valamely előkelő londoni gyáros állította elő és igy tovább minden toaletttárgyon és keresztül az egész civilizált világon. Vájjon van-e olyan tárgy, mely belföldi készítmény létére nőink körében népszerűségnek örvendene? Alig hinnők. Hasztalan har- sogtatták a kalotaszegi varottas mellett a reklám trombitáit. Hírlapok és ügybuzgó egyének hiába iparkodnak piacot teremteni neki. Nem megy, mert a nők nem találták eléggé divatosnak az uj terméket.

Éltek ám pedig szebb időket is nálunk. Hallottunk mesélni időkről, mikor lelkesült tűzben ragyogtak a szemek, a haza felvirágzásáért dobogott minden sziv. Amikor az volt a jelszó: legyen magyar ipar! Régen volt, talán igaz sem volt. Hogy bálkirálynék, hiszen akkor is voltak ilyenek, magasrangu urhöl- gyek viselték a hazai készítményt. Kevesebb pompával körülvéve, százszorta szebbek lehettek természetadta szépségeikben. És az idők szele elfujt mindent, védőegyesületet, lelkesülést, és alig van remény, hogy valaha visszahozza.

Ennek dacára hangoztatni kell szünet nélkül : emlékezzél meg róla, hogy magyar nő vagy!

Ki tudja, lassan talán lehet valamit változtatni a helyzet sivárságán, és eleinte százakat, később százezreket menthetünk meg a hazának. Hisz anélkül is gazdasági bajok közepette állunk. Az amerikai és oroszországi búza megöli mezőgazdaságunkat, lisztkivitelünket. Nincs más választás, mint vagy levet- kezése az agrikultur jellegnek és ennek kapcsán erős ipar és kereskedelem teremtése, uj jövedelmi források megnyitása, vagy a tönkrejutás.

Magyar nők, el ne felejtsétek, hogy kötelességeitek vannak!

Az áldozat, mit tőletek a haza vár, csak látszólagosan nagy és nehéz, de a teljesített kötelesség tudata édes. Nem kívánjuk mi, hogy hölgyeink darócban járjanak, mit talán valamely hazai fegyintézetben gyártottak. Nem akarunk elvenni tőlük semmit, mit a megszokás nélkülözhetetlenné tett. Mindössze csak az a szerényke óhajtásunk lenne, amit megfelelő minőségben állítanak elő nálunk, azt ne vegyék külföldi gyártmányban. Ez maga nagy haladást és lendületet képviselne. A többi majd jönne idővel magától.

»HecNkeméi.i

Vármegyei ügyek.

Hivatalvizsgálat. Főispán Öméltósága tegnap d. e. a vármegye számvevői hivatalát meglátogatta s az ügy menetet ottan bírálat alá vevén :a tapasztalt rend és pontosságért teljes megelégedését nyíl vánitotta.

Vármegyei bizottsági tagok vá'asztása. {Folytatás). A f. hó 6-iki biz. tagválasztásokról, lapunk múlt számában közölt, de megszakított tudósításunk folytatását következőkben adjuk : megválasztattak a cigándi választókerületben Révy Géza Viktor, Császár Pál; a varannai vk. Csőké József, Pereszlényi István, Werner Gyula; a nátafalusi vk. Dudinszky Elek, Mihalovics Jenő, Schleiminger Róbert, Papp Gyula; a szfakcsini vk. Nemes Lajos, Kossuth János dr., Mester István; a sztárai vk. Raksányi Antal, Szkurkay Lénárd, Legeza István; az o.-liszkai vk. Corazza Károly, Rima-Szombathy Pál, Szabó István, Klein Sámuel; a málezai vk. Szerdahelyi János; a szinnai vk. Kossuth Elek, Dely Endre, Zaborovszky Rezső, Ember Ernő Mihály; a bolyi vk. Schreiber Izidor, Kemecliey László; a megyaszói v. k. Olasz Lajos, Bányay István; a k.-helmeczi v. k. Soltész József, Kemechey János ; a mikóházi vk. Urbán Ferenc, Mizsák István; a szerencsi vk. Erős János dr; a l.-bényei vk. Nagy Adolf, Tarnay Endre; a sz.-polyánkai vk. Ru- zsicska Ferenc, Dudinszky Iván-, a v. csemernyei vk. Szűcs Béla, Atányi József, Antalóczy Antal; a trauconfalusi v. k. Saenger Árpád, Brogli István ; a sztropkai w k. Barthos József, Degró Péter\ az e.-bényei v. k. Róth Izsák, Kenyizlei Pál, Rozgonyi Mihály, az abarai v. k. Dutkay István; a papinai v. k Durcsinszky László, Láczay Elek; a szinyéri v. k. Tárczy Ferenc, Kozma Mihály. Felebbezések adattak be: a n.-kövesdi, sztárai, m.-izsépi, trauconfalusi és málezai kér. választások ellen.

Tokaji kisajátítás. A kereskedelemügyi minister az alsó szabolcsi tiszai ármentesitö társulat céljaira Tokaj n. község határában elfoglalandó ingatlanok kisajátítása végett kirendelt bizottság eljárásáról a f. év aug. 26-án felvett jegyzőkönyvben foglalt határozatokat helybenhagyta.

Vasut-épités A kereskedelemügyi minister tudatta a vm. közönségével, hogy Pejacsevics grót budapesti lakosnak Ond-, esetleg Mádról Hidas- Németiig vezetendő gőzmozdonyu közúti vasútvonalra az előmunkálati engedélyt megadta.

Toloncügy. A belügyminister elrendelte, hogy a tolonc-hatóságok a Német-birodalomból kiutasított magyar állampolgároknak átvételénél még az esetben se támaszzanak nehézségeket, ha az igy átveendő toloncoknak községi illetősége biztosan megállapítva nincs.

Kőbánya-hely kiszemelése. A vármegye gazdasági választmányának egyik küldöttsége tegnapelőtt d. u. szemügyre vette Ujhely határában azokat a területeket, melyek az építészeti hivatal ál tál az utak kikavicsolására alkalmas kőbányákul megjelöltettek. Úgy fekvésénél, mint a kőanyag minőségénél fogva legcélirányosabbnak találtatott a miskolc-gerendai államut 74-ik kilométerébe eső, régebben már bérletileg is használt azon bányatelep, mely a néh. Nyomárkay Károly örököseinek tulajdonátképezi.

Hírek a nagyvilágból.

Az orosz hadügyi kormány elhatározta, hogy a hadsereget 100 millió rubel kölségen a fráncia Lebel-puskával fogja fölfegyverezni. Minthogy ehhez évek kellenek: az uj felszerelést tartós békejelnek tekintik,

Ferenc József Őfelsége II. Vilmos német császárral Innsbruckban f. hó 14 én találkozott.

Puskapor helyett levegő. Nagy föltünést kelt Párisban egy lőpor nélkül lövő puskának a föltalálása. A föltaláló Giffard Pál, a hires fizikus, a ki a légnyomásu puskát is kitalálta. Giffard fegyverének 300 lövegű patronja van. A hajitó erő légszerkezetében rejlik. Már eddig több kormány tett kísérletet a fegyverrel. A füst nélküli lőpor túl van haladva s ha igy egyik uj fegyvert nyomban kiszorítja a másik, legalább jó időre biztosítva van a béke. Mely állam kezdhet háborút, ha legújabb és legtökéletesebb fegyverét még gyiikolóbbal helyettesíti szomszédja?

Hírek az országból.

Bismarck Herbert gr. e napokban fővárosunkat utbaejtette s ottan látogatást tett a miniszter elnöknél, Bécsben Kálnoky gf külügyminiszterrel találkozott s vele hoszasan tanácskozott, Bizonyos, hogy ez alkalommal a keleti kérdés egész teljességében, a cári látogatás és a konstantinápolyi ut minden lehetséges következése képezte megbeszélés tárgyát.