Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)

1889-10-27 / 43. szám

Melléklet a „Zemplén“ 43-ik számához’

tapasztaltatván, határoztatott, hogy jövendőre a hatósági engedelem csakis a vármegye főtiszt- viselője által adható meg. — A községi pénz- kezelési szab. rendelet egy két szakaszában fen- sőbb helyen kifogásoltatván, megfelelő módosítás végett a szakbizottságnak kiadatott; ellenben a jóváhagyási járadékkal leérkezett ügyviteli szabályzat, valamint a miniszteri jóváhagyással már régebben ellátott több szabályrendelet a vármegye gazdasági választmányához utasittatott, hogy azoknak tervbe vett kinyomatása iránt a közgyűléshez véleményes előterjesztést tegyen. — A s. a.-újhelyi színház tőszomszédságában lévő belhely megvétele ügyében hozott s felebbezett képviselőtestületi határozat, minthogy annak ho zatalánál az 1886 évi 22. t. c. 110 § ában rendelt eljárás figyelmen kivül hagyatott s az sem igazoltatott, hogy az árvaház, melynek eladási árából amannak vételára fedeztetnék, a város tulajdonát képezi e — félretétetett s uj eljárás rendeltetett, — a határozatnak jogossága ellen felhozott egyik ok, hogy t. i. egy választott képviselő testületi tag kétszer szavazott (magáért és meghatalmazottjáért) az id. törv. 33. § ának rendelkezése alapján a közgyűlés által megengedettnek és jogosnak Ítéltetett.

Székházunk nagy terme gyökeres újjáépítést igényelvén, utasittatott az államépitészeti hivatal, hogy ide vonatkozó részletes tervezetét és költségvetését mielőbb nyújtsa be. A székház épületének megnagyobbitása ügyében a belügyminisztérium hoz felterjesztés intéztetett. — Ujhelynek fellebbezett szervezkedési szabályrendelete a belügyminisztériumtól leérkezvén, véleményes előterjesztés végett a tiszti főügyészhez utasittatott. A sztropkai járásban községi számvizsgáló elnökökül megválasztattak : Artim Antal, Bacsinszky András, Degró Péter, Dzubay György, Feleki Géza, Fes- tetitch Aladár gr., Gerberi József, Hunyor Béla, Ki- zák János, Komáromi Sándor, Leokanics Ágoston, Molcsányi Vladimir, Naményi István, Pankovics Antal, Rosztóczy Ferenc, Szentiványi Ede, Tho- roszky András, Vajda Mihály, Vankovics István, Vásárhelyi Dániel, Vendrikóvszky Lucián, Visz- lóczky Gábor, Vitkó József, Viszlóczky Jenő, Zima György és Zubriczky István

Számvizsgáló elnökül Mádra Kés so Géza dr. Ondra Farkas Gyula szerencsi lakosok választattak meg.

Tarczal községnek 1873. évi nov. 1 -étöl 1883. évi dec. hó 31-éig terjedő számadásai a helyszínén járt várm. köldöttség által megvizsgáltattak, a nehézményezett tételek felekkel letárgyaltattak s az ügy kellően előkészítve határozat- hozatal vége t a képviselőtestület elé terjesztetett. Főszolgabíró felhivatott, hogy a számadást az első fokú határozattal mielőbb küldje be.

Vármegyénk mértékhitelesítő alapjának az egyes hordóhitelesitő hivataloknál kint lévő követeléseire vonatkozólag rendeltetett, hogy ameny- nyiben az 1878. évben hozott határozat, melylyel az évi nyers jövedelemnek i o°/0-ja követeltetett a vármegyei alap javára, kellően nyilvánosságra nem hozatott: a múltra visszamenőleg kinyomó zott nyers jövedelem után csak 6°/0-nyi jutalék lesz igénylendő illetve a számvevőség újabb előterjesztései alapján a hordóhitelesitöktöl behajtandó. A jövendőre nézve pedig 1890. évi jan i-től kezdődő érvényességgel kimondatott, hogy

gének tökéletességét s diadalát ? Azok a sorok, valóban, lélekemelők. Boruth olyan költő volt, hogy egy, százszor megénekelt közönséges eszmét is a változatosság kedves ruhájába tudott öltöztetni. Az ő eszméiben gyakran nincs újság ; de az újság ingerével hat gazdag költői nyelvének ügyes kezelése. Valamint a hús és kenyér nagyon is közönséges, de azért mindennap fo gyasztják ; valamint bor és viz szintén nagyon közönséges dolgok, de azért naponta le-lcnyelegetik, kivált az előbbit: úgy a közönséges eszmék is kapósak, mint Boruth is megmutatta, ha mesteri ke zek ruházzák fel gazdag nyelvünk ékes ruházatával. A ki azt mondaná Boruth költeményei olvasása után, hogy a magyar nyelv szegény és ügye- fogyott: az csak élhetetlenségének s járatlanságának adná tanujelét. De voltak azért Boruthnak eredeti eszméi is ! Én ugyan ezt az irót csak szeretettel tanulmányozott költeményes és prózai, meg hirlapirodalmi működése után ismérem, — az igaz, véletlenül temetésén is jelen voltam s hallottam ott Fejes Istvánnak a költő eszméit magasztaló jeles halotti beszédét; — de azért any- nyit szerénytelenség nélkül mondhatok, hogy jól megismertem. A boldogult költő özvegye, kinek kegyességéért legmélyebb köszönetét mondok, — több megbecsülhetetlen adatot bocsátott rendelkezésemre ; továbbá a vidékről is több útbaigazítást kaptam kérdezősködésemre, mely utbaigazi tás megvilágítja a költő boldog gyermekkora vi- dorságának, tanuló éveinek, ifjú- s férfikora lezajlásának napjait. Annyit mondhatok, hogy Boruth ugyan egy nyughatatlan vérü és szenvedélyes,1) ,Vivit sub pectore vulnus,« mondhatnék Virgillel ;

') Kebelében hordta sebét. (Virg. Aen. 1. IV. v. 67.

vármegyeszerte egy egy boros hordónak hitelesítési maximális dija a 10 krt meg nem haladhatja, — a középp. vármegyei alapba pedig a bruttó jövedelemnek 6°/,,-tolija lesz beszolgáltatandó.

Egy felmerült eset alkalmából kimondatott, hogy a körorvosok fuvarátalányukon felül himlőoltásért külön fuvardíjat fel nem számíthatnak s az e címen teljesített kiadások a községi számadásokból törlendők lesznek.

Tóth István, közig, gyakorlót főispán Öméltósága tiszteletbeli árvaszéki jegyzővé nevezte ki. Kende Miksa dr. Simonovics Ignác dr. és Pikier Gyula Jakab dr. orvosi oklevele kihirdettetett s nyilvánossági záradékkal elláttatott.

E pontnál főispán Öméltósága a gyülésterem- ből távozván, az elnöki széket Matolay Etele alispán foglalta el.

A magy. északk. vasút igazgatóságának kérésére kimondatott, hogy hófúvások esetén a napszám, napkeltétől napszálltáig, gyalogos munkás részére 80 kr., két fogatú szekeres erő részére 2 ft 50 kr. lesz, ha e munkaerő éjnek idejére is igénybe vétetik a napszámárak kétszeresen számítandók.

Schiffter Mihály, volt körjegyzőnek nyugdíj- járandóság fizetési rendjére vonatkozó felfolyamodása kedvező elintézést nyert. Fojkossy László, koskóczi lakos, vm. utbiztos részére szolgálati ügybuzgóságának méltánylásául 25 ftnyi jutalom szavaztatott meg.

Payzsoss Andor, árvasz. elnök jelentésében előadta, hogy az árváknak pénzvagyonából 190,550 ft off kr. van az újhelyi egyes pénzintézetekben gyümölcsözőleg elhelyezve, egyszersmind bemutatta a pénzintézetek vagyon-mérlegeit is és kérte, hogy a közgyűlés névszerinti szavazás utján határozzon a pénzintézetek elsőbbsége fölött A fontos tárgy, tekintettel a jelenlegi közgyűlésnek népte- lenségére, a napirendről levétetni s a legközelebbi közgyűlésnek tárgyjegyzékébe első sorban felvétetni rendeltetett. E pontnál kiemeljük a jelentésből azt is, hogy a vármegyei árvaszék gyámhatósága alá tartozó árvák ingatlan vagyonának leltári becsértéke 4 millió 900 ezer forintra rúg.

A s.-a.-újhelyi járás területén létesittendő, úgynevezett »Ujhely vidéki körjegyzőség« elvben elfogadtatott s az ügyiratok a székhely meghatározása és a javadalmazás megállapítása végett az alispánnak kiadattak. — A jegyzői nyugdíjalap kintlévőségeinek biztosítása és szigorú behajtása iránt megkívántaié törvényes lépések megtétettek.

A vármegyei levéltárban régibb időből eredő több olyan végrendelet találtatván, melyek az örökösökre nézve nagy fontossággal bírhatnak, azok a »Zemplén« hivatalos részében meghirdettetni rendeltettek. — Véke község törzsvagyon elidegenítését célzó határozatát törvényhatóságilag jóváhagyatni kérte. A közs. törvény 110,112. §§-aiban előirt feltételek mellőzése miatt elutasittatott. — B.-Olaszi közs elöljárósága a leégett jegyzői laknak felépíttetésére köteleztetetett s egyszersmind a község, mint jogi személy tulajdonát képező bel- helynek a volt úrbéres közönség céljaira leendő felhasználásától eltiltatott. Ujhely város elöljáróságának folyamodása, melyben községi útjainak kiépítéséhez a vármegye tulajdonához tartozó »Gyil kos« kőbányából kőfejtés megengedését kérte, kedvező elintézést nyert. — A tarczali, f. évi jul. hó 4-én tartott jegyzőválasztás megsemmisittetett.

de nemesszivü férfi volt. A dolgokat magyarázni költészetének méltatásánál épen nem szükséges. Hadd jellemezzék öt a nagy közönség előtt jeles költeményei, melyek sok eredeti eszmével ismertetik meg az olvasót.

Nem eredeti, nem szép-e, a mint az Emlék c. költeményében oly méltósággal, oly fönségesen s a szerelemnek oly tiszta érzetével zeng ?

,És a pásztor megáldotta nyáját. . .

Elhalt a dal, elzengett az ének. . .

Imádkozva láttalak először Életemnek aranyál ma téged. —

Néma csend volt, csak egy-egy sóhajtás,

Egy-egy fohász ütődött a csendbe. . . Virágkehelyként zárult le az ajk;

Fölsohajtván illatát a mennybe. —

Mi szép valál! Szememnek nem hivélc;

Hogy lehetnél a földiek közül.

Angyalarcod’ a hit üdvözítő Mennyei sugára folyta körül. . .

Imádkoztál, mint levél a galyon,

Csüggött a kis oltárképen lelked. . .* (»07. 1.)

De egyszerre csak mily fordulat áll be! a Komoly órában c. versét igy kezdvén ! »Ha lerázza lelkem e porhüvelyt — S égi honába visz- szatér, stb.« — ugyanazon vers végszaka már igy hangzik :

.Élj az életnek, lopd meg gyönyörét,

Mint mézét virágnak a méh. . .

Úgyis csak egy perc, — e csöp méz tiéd, — Minden más az enyészeté!* (239. 1.)

Hát A mikkel egykor ... c. költemény utolsó sorai nem ugyanazon gyors fordulatnak erősen feltűnő nyilatkozásai-e? Amott megsemmisülés, itt morál, mely a megbánás hamvat szórni nem fogja a költő fejére. Ha száműzzük a husvét alle- íujáját, minek is a hamvazó szerda mementoja ? De szóljon a költő maga:

Tenger sok közmunka elengedés, átváltoztatás, birságtörlés iránt benyújtott folyamodásnak tárgyalása és elintézése után a számvevőség által teljesített számbirálat és aföszámvevő, mint előadó részéről előterjesztett véleményes jelentés alapján tárgyaltattak s elintéztettek a következő községek költségvetései; és pedig IdSp-re szólók-. Hardicsa, N.- Ruszka és Kazsu ; a nátafalusi körjegyzőség, Mező- Zombor (pótkv), a perbenyiki körtegyzőség, az o. petróczi körjegyzőség, Tarczal, O.-Liszka és Monok n. községé. 1890-re szólók: Homonna, a sókuti körjegyzőség, M.-Zombor, a n.-dobrai körjegyzőség, a göröginyei körj., az izb.-radványi körj. S.-Hidvég, Mád, Vehécz, J.-Volya, Bánszka, Kőpo- ruba, a topoiyovkai körj., az or.-petróczi körj. a h.-csebinye körj. és viravai körjegyzőségé. Száma dások: V.-Ujfaíu 87—88 ; viravai körj. 87, Csa- nálos 84—87, E.-Bénye 88. T.-Szada 88 ; Szerencs 88- Mihályi, K. Kázmér, Kolbása, Biste 87, Va- rannó 88, Lasztócz 86—87, Legenye 86—87, K.- Dobsza 88, H. Csebinye 87, H.-Kak 85—88. Vécse 86—87, udvai körj. 87—88, nagy- kemenczei körj. 87, N.-Ráska 87, Megyasszó 87, szinnai körj. 86—87, or. petróczi körj. 87, m. izsépi körj. 86—87, K.-Csécs 87, Sóstófalva 87, n.-géresi körj. 88, bánóczi körj. 87, topoiyovkai körj. 87—88, F Polánka 87—88, Benkócz, Stefanócz 87, petrahai körj. 86—87, butkai körj. 84—86 Homonna 87—88, málczai körj. 87, Borsi, Ladmócz, Szőlőske, 87, b -újlaki körj. 88, Golop 79—86, a. hrabóczi körj. 87, n.-dobrai körj. 88, Őrös 87—88, Karcsa 83—87, Mád 87—88, va- rannói körj. 87, végre a czigándi körj. 87. évi számadásai.

Ezek során a négy napra nyúlt közgyűlés az elnöklő alispán megéljenzésével végződött.

Vármegyei ügyek.

Marhalevél kiállítása A földmivelési minister a marhalevelek kezelésével megbízott közegeket utasítani rendelte, hogy a Svájczba irányított állatok marhaleveleinek kiállításakor az űrlapon lévő egészségi bizonyítvány szövegébe a származási helynek és környékének járványmentességét jegyezzék be.

Laktanya átvétel. A homonnai lovassági laktanyát, a tulajdonos által teljesített helyreállítás és átalakítási munkálatok után a polgári és katonai hatósági közegekből álló bizottság f. hó 21-én vette át. A helyreállított laktanya a jelenleg Liszkán és Tolcsván állomásozó huszár-századnak fog e hó hó 30 ától kezdve állandó tanyául szolgálni.

Fölhatalmazást nyert Ab.-Tornavm. közig, tási bizottsága azon községek számára, melyekben a száj- és körömfájás járványszerüen lépett föl, az ez évi adóhátralékok fizetésére legföljebb jövő évi augusztusig halasztást adni.

Vámjövedelmek megadóztatása. A pénzügy- minister a hidvám-jövedelmek megadóztatása tárgyában kiadott körrendeletének határozmányait, az út-, kövezet-, komp- és rév-vámjövedelmekre is kiterjesztette. Azon körrendelet értelmében a vármegyék, városok és községek tulajdonát képező

,Jer hát ölembe édes kis leány!

Jer ajakamhoz habzó, telt pohár !

Mig ti velem vagytok, éltem fájára Nem szállhat a gond, —■ e sötét madár. . .

S ha megfenyeget is miattatok A festett arcú morál egykoron,

Fejemre a megbánásnak hamvát Szórni azért sohasem fogom.* (302. 1.)

Különben Boruthnak gazdag költői képzelete s az alakításnál legtöbbször nem hiányzó ügyessége a sokkal csekélyebb tárgyakban is talál oly értelmet, a milyet épen leginkább keres, vagy a milyet beléje helyezett, — és szereti, ha a közvetlen közeléből vett tárgyak, személyek szerepeltetése nem az udvarias jelzők és csinált fény özönében jelenik meg; hanem valódi érzésének kifejezésében keresi a tárgy szépségét, s helyzetképei a maga belső állapotát tükrözik vissza a modern élet könnyen feltalálható zajában. Boruth, ki szerette és ismerte az életet, erővel teljesen színező költői elbeszéléseket irt; Boruth, kinek öröméhez, bánatához érző szive volt, az eredetiség tüzétől ragyogó népdalokat teremtett; Boruth, ki a gúnyos elem feltalálásában mélyre ható szemmel birt s az életnek helylyel-közzel ügyes birá lója volt, előállította humoros költeményeit a maguk elevenségével. Itt-ott az élet alsó jeleneteiből költői szárnyakon a magasba emelkedik s bennünket is magával vonz; majd az élet szinterén vigasztal s mi vigasztalódunk, majd vigaszt nyújt, de vigasza értékében kétkedünk !

*A poesis kikap a népből s a durva valóból,* mondja Kazinczy Ferenc. Nagy igaza van. Azért kértem én a m. t. hallgatóságot már felolvasásom elején, hogy jó indulatot szíveskedjenek mutatni a magyar költők iránt. Megérdemlik. Ök