Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)
1889-07-07 / 27. szám
kához fűz, hiven tolmácsolja a Payzsoss Andor t. barátunk tollából folyt remek levél, melynek hiteles szövege a következő: Mélyen tisztelt Kormányzó ur ! Hazánk nagy fia / Ki távol vagy azon hontól, hol minden igaz hazafi szive lelkesülve dobog fel érted, nehány marok magyar földet küldünk tenéked. Egy pár marok földet azon telekről, hol a te bölcsőd rengett. Büszke reád, korszakalkotó nagy fiára, az egész magyar haza, és büszkék vagyunk mi Monok község egyszerű polgárai, kik örökül olthatjuk gyermekeink szivébe, hogy kegyelettel emeljenek kalapot, ha elhaladnak azon lak előtt, mely fejleni látta a megváltó szerepére hivatott kisdedet, ki küldetve volt, hogy szabad polgárrá avasson mindannyiunkat s hozzá kösse legben- söbb szeretetünket a földhöz, mely édes tulajdonunkká yálott. Oda adnánk mi neked szivünk szere- tetével az egész magyar földet, és mégis hódolatunknak csak e kis jelével fejezhetjük ki azon öröklő mély hálát és tiszteletet, mely nemcsak a miénk, de a mely — mint a szent ereklye — mig egy magyar lesz, firól fira fog szállani. Mély hódolatunk jelvénye ez a kis föld; igy hódoltak meg hajdan is a hatalmasok előtt. A te birodalmad a millió szív, mely heves lüktetésbe tör nevednek említésén, a te fegyvered a lelkesedés, mely nagy szellemed gyújtó tüzén megedződött, s előbb-utóbb valósítani fogja azon eszméket, melyekért zászlót emeltéFlTTfirelyekért oly nemesen küzdtél, s a melyeket száműzetésedben oly fenséges lemondással dicsőítettél meg. Fogadd szivesen mi tőlünk e marok földet, drága az neked, mert hazádból egy kis darab ; drága az neked, mert a bölcső felett aggódó édes anya könyével vegyült. Szegények vagyunk s ezt küldjük neked. A mi gazdagságunk a te dicső emlékezeted, mely naponta megihleti lelkeinket, mely megtanít arra, hogy kell önzetlenül szeretni a hazát. Fogadjad áldó üdvözletünket s fogadja kegyesen a magyarok istene meleg imánkat, melylyel kérjük, hogy téged hazánk nagy fia! teljes erőben, egészségben még igen sokáig éltessen. Kelt Zemplénvármegye Monok községben 1889. évi junius hónapban. Hódoló honfitársaid. Üdvözlet a derék monokiaknak! Fekete erezett márványlapokon, nagy arany betűk képezik a terem másik nevezetességét. Azok neveit, kiknek képmását nem sikerült megszerezni, ez arany betűk őrzik a történelem számára. Két márványlap eszembe juttatta a görög meg a római vallás találékonyságát. Az athéni piacon az ismeretlen istennek emelt oszlop eléggé ismeretes ; igy van itt is két ösmeretlen nagyságnak emlékezete megdicsőitve, a kiknek nevét talán a szerénység, talán á kajánság örök homályba takarta. Az egyik a Niebelungok költője, a másik a híres kölni székesegyház épitője. Nevök ismeretlen, de szellemük termékeit ismerik mindenütt, hol a költészet és müérzék honol. Végig járva a képfaragás eme diszcsarnokán valósulva láttam, hogy a szkulptúra ez idő szerint itt érte el virágzása tetőpontját. A német faj számos diadala az élet minden mezején, de kivált a harctéren oly magas fokra emelte itt a képzőművészeteknek e szép ágát, aminöre példa csak a régi hellén művészet és a korai olasz reneszánsz korában volt. Felemelő látvány idegenre nézve is, hát még a hazafira egy nemzetnek márványba faragott és ércbe öntött apotheozisa; és természe tes is, hogy az emlék csak nyer fenségességében, ha tudjuk, hogy mindaz, amit a Walhallában látunk, az ellenség ágyúiból és pénzéből van emelve. De bármennyire meghódított is ez a hely hideg fenségével, kritikus szemem mégis felfedezett egy űrt, mely a tömött sorokban tátong. Hiába kerestem a német lírának egyik leghivatottabb bajnokát: Heine koszorúzott képe nem került szemeim elé. Hja 1 ide is protekció kell! Chyzer Béla. A vármegyei közgyűlésről. (Folyt, és vége.) A junius hó 26 án kezdődött közgyűlés első napjáról szóló tudósítást lapunk múlt számában vették olvasóink. Most a közgyűlés második és harmadik napjának közérdekű tárgyairól emlékezünk meg Olvastatott a közigazgatás állapotait feltüntető alispáni jelentés, melyből jól esett hallanunk, hogy a közegészségi viszonyok általában megnyugtatók s az állategészségügy sem szolgáltat okot aggodalomra. Lehangolólag hatott azonban mindnyájunkra, mikor megtudtuk, hogy a járási főszbiráktól beérkezett jelentések szerint minden irányban szomorú aratási kilátások mutatkoznak, mert a rendkívüli szárazság miatt kifejlődésében minden növényzet hatra maradt. A takarmányhiány már is érezhető s a rósz terméssel járó nyomorúság alig ha nem az 1863 iki év sanyarú ságával fog visszatérni. A szőlők, hol a filokszera még ki nem pusztította mindenütt bőséges és ritka jó termést Ígérnek. Felemlítette az alispáni jelentés a székvárosnak azt a nyomorúságos helyr zetét is, melyet a Rongyva-patak kiszáradt medre a belőle felszálló undok kigőzölgéssel okoz. Az alispáni jelentésnek ez a pontja szőnyegre hozta a »Rongyva-kérdést«egész leplezetlenségben.őfiz^ató József tb. főjegyző, majd Viczmdndy Ödön tőjegyző szóbeli felvilágosításai, melyek a bajok orvoslására az erélyes hatósági intézkedéseket feltárták — megnyugtató tudomásul szolgáltak. A pénzügyministernek<£atn|3) körrendeleté, melyben értesítette a vármegye közönségét, hogy jun. hó 15-étől kezdve jul. hó végéig, egyáltalá ban véve pedig az aratásnak teljes befejezéséig az adóvégrehajtási funkciókat felfüggesztette — örvendetes tudomásul vétetett. — Szapáry Gyula gf. földmivelésügyi minister pedig ama leiratának felolvasása alkalmából, hogy ministeri tárcáját átvette, feiiratilag üdvözöltetni határoztatott. Az állategészségügy sikeres adminisztrálása tekintetéből tiszteletbeli vármegyei állatorvosok fognak alkalmaztatni s tiszteletdijok mindannyiszor, valahányszor közremunkálásukat a vármegye igénybe veszi, a vármegye pénztárába begyülendö állategészségügyi birság-pénzből fog számukra folyóvá tétetni. A vmegye szervezkedési szabályrendeletének egy és más §-a kellőleg módosíttatván, jóváhagyás végett a belügyministeriumhoz felterjesztetett. Megengedte a belügyminister, hogy Málczán sze- mélyesjogu gyógyszertár ál!itassé£ fel. Botos Sámuel gyógyszerész felhivatott, hogy nyert jogának legkésőbb egy év leforgása alatt érvényt szerezzen. — Beregvármegye közönségének a honalapitás 1000 éves történetének megünneplése iránt a képviselőházhoz intézett emlékirata hasonló szellemű felirattal támogattatni rendeltetett. A számonkérőszék jegyzőkönyvei, melyek a vármegyei közigazgatás minden ágazatában megnyugtató, sőt örvendetes eredményekről tanúskodnak, tudomásul vétettek. A középponti pénztárak vizsgálásáról szóló jegyzőkönyvek és vizsgálati leletek, úgyszintén a Csiszár Gábor főpénztáros által az 1888, évi betegápolási pótadó alapról készített és számvevőileg felülvizsgált számadási mérleg is a belügyministeriumhoz felküldetett. B.- Vécsről felfolyamodás érkezett az ottani községbirói választás ellen. A fellebezés elutasitta- tott; ellenben N.-Mihály községből a jegyző-választás megsemmisítése iránt benyujott folyamodás elfogadtatott s uj választás rendeltetett. —A m. -laborczi kócgyár-tulajdonos és a községi elöljáróság között községi adó-átalányra nézve létre jött szerződéstől a törvényhatósági jóváhagyás megtagadtatott. — Rátka község képviselő-testületének 1700 ft kölcsön felvehetésére vonatkozó határozata a vármegyei törvényhatóság rés-érői megerősittetett. — Zombor kis községnek nagy községgé leendő átszervezkedése iránt benyújtott folyamodása a belügyministeriumhoz pártolólag felterjesztetett. — A magyarositó egyesületnek 1888. évi működéséről szóló jelentése örvendetes tudomásul vétetett s az egyesület élén buzgól- kodó elnököknek és választmánynak elösmerés nyilváníttatott. — Herczig József, a N.-Mihályban működő mértékhitelesítő hivatalnak vezetője eme minőségben véglegesittetett. Egy egész sereg, közmunka ledolgozásra vonatkozó magánfolyamodás elintézése után, olvas tatott a községi szervezkedési szabályrendeletek benyújtásával késedelmező községi elöljárókról az allevéltáros által benyújtott kimutatás. A mulasztás jóvátételére f. évi szeptember hó 20 ig végső határnap adatott. Ujhely város módosított szervezkedési szabályrendelete törvényhatósági jóváhagyásban nem részesült, hanem felhivatott az elöljáróság és kép viselőtestület figyelme, hogy a rendezett tanácsú várossá leendő szervezkedés módozatait tegye megfontolás és beható tanulmány tárgyává. H.-Németi n. -község sz. rendelete ujjádolgozás végett visszaadatott ; a n.-kövesdi körjegyzőség részéről benyújtott effejta szab. rendeletek szintén. Ellenben a radi és girincsi körjegyzőségből beérkezett szab. rendeletek némi módosítás után törvény- hatósági jóváhagyással eilátattak. Mindezekután főszámvevő terjesztette elő Véleményes jelentéseit az időközben beérkezett s átvizsgált községi költségvetések és bírói számadások tárgyában. A számvevőség javaslatainak elfogadásával elintézés alá került költségvetések: Vilyi körjegyzőség 89, V. Újfalu 89, Szedliczke 89, Bekecs és L Bénye 89, kelesei körj. 89, M.- Izsép 89, koloniczai körj. 89, szécs polyánkai 89, R.-Bányácska 87 — 89, Monok 89, e.-horválii körj. 89, göröginyei körj. 89, havaji körj. 89, n.-kemen- czei körj. 89, agárdi körj 89, Perbenyik 84—85 ; bírói, vagy pénztárosi számadások: agárdi körj. 85— 86, Ond 87, Monok 87, velejtei körj. 86—87, zebegnyei körj. 74—86, Varannó 87, T.-Lucz 87, izb. radványi körj. 85—87, S.-Hidvég 87, Dávid, vágás, Vehécz és Szacsur 87, I.-Volya, V.-Cse- mernye, Köporuba, Bánszka 87, Berzék 87, Topolyán és Petrócz 86, Kesznyéten 87, Lácza 86, Cséke, Dámócz, Riese 86 - 87, Perbenyik 84—87, Tolcsva 83—87, Harkány 87, legenyei körj. 83—86, Kucsin 86, b, kisfaludi körj. 87, végre: S.-Patak 86— 87. Végül főszámvevő által előterjesztetett s közgyülésileg tárgyaltatott az 1886 —1888. évi zárószámadások és az 1889. évi költségvetések benyújtásával adós községeknek névszerinti kimutatása. A régibb számadások benyújtásával és a f. évi költségvetés bekü'désével késedelmező községi elöljárósági tagok, illetve jegyzők ellenében a fegyelmi eljárás megindítása kimondatott, s annak szigorú foganatosításával a járási fószolgabi- rák megbizattak. A közgyűlés 28 án este 6 órakor az elölülő alispán megéljenzésével végződött. Vármegyei ügyek. A közigazgatási bizottság legközelebbi ülése f. hó 9 én lesz. Regále A pénzügyminister az igazságügy- ministerrel egyetértöleg elrendelte, hogy az italmérési jogra, vagy az italmérési jog helyébe lépett kártalanítási igényre vonatkozó összes igé nyék és követelések, ideértve a zálogjogi igényeket is, a melyeknek bejelentési határideje különben 1889. dec. 31-én jár le, az 1888. XXXVI. t. c. 28. §-a alapján vezetett naplóba leendő bejegy zés végett az adófelügyelőnél, ha az igénylő azt akarja, hogy igénye az 188y. XXXI11. t. c. alapján adott előlegek erejéig, a naplóba előtte bejegyzett zálogjogokat megelőzze, 188p. julins hó ji-ig okvetlenül bejelentendök. Jelentés, a magyarnyelvet és népnevelési Zemplénvármegyé- ben terjesztő egyesületnek I88Ő. évi működéséről. Tisztelt közgyűlést Magyar társadalmi életünk utolsó éveiben országszerte indult meg a mozgalom arra nézve, hogy az egyes nemzetiségek törvényileg biztosi tott jogainak megóvása mellett, ez országban a vezetésre jogosított s hivatott magyar nemzet iránti bizalom, vonzódás s ezzel a magyar haza iránti szeretet az idegen ajkuakban felgerjesztessék, növeltessék, hogy ezzel drága hazánk erkölcsi s anyagi erejében gyarapodván, méltó példája legyen a testvéries szeretetnek s az alkotmányos szabadság gyakorlásának. Az alkotmányos jogok épségben tartása mellett e bizalom fejlesztésének s növelésének előföltételéül jelentkezik nemzeti nyelvünk megismerése s elsajátítása, ezen föltétel az idegen ajkúak fontos érdeke is. Igen nagy politikai tapintatról tesz bizonyságot azon körülmény, hogy e cél megvalósítását a társadalom vállalta magára Elhatározta, hogy azon a talajon kezdi meg célja elérésének magvait hinteni, mely legalkalmasabb s a sikert leghamarább biztosítja. Kezdte tehát a fogékony kisdedeknél, kiknél nemzeti nyelvünk elsajátítását leghamarább elérhetőnek találja. így vélekedtek a különféle kultur- egyesületek, igy a mi egyletünk, mely a hazafias irányú közművelődés előmozdításának, nemkülönben megyénk nem magyarajku lakói között a magyarnyelv s hazafias érzület ápolásának szolgálatában immár öt év óta fenn áll. Egyesületünk 1888. évi működéséről szóló jelentésünket kiváló tisztelettel a következőkben van szerencsénk előterjeszteni: A vármegye nagylelkű közönsége a lefolyt évben is a közmivelödési célok iránti érdeklődésének fényes jelét adta azzal, hogy kulturcélokra az 1% pótadót egyhangúlag megszavazta. Ezen áldozatkészségével lehetővé vált az, hogy vármegyénk közmivelödési célokra már jelentékeny alappal bir. Miután egyesületünk céljánál fogva a közmivelődés ügyének szolgálatában áll, s miután még nem rendelkezik oly alaptőkével, melynek jövedelméből kiadásait fedezhetné, a közművelődési pótadó felett őrködő vármegyei közigazgatási bi zottság indokolt kérelmünkre szivesen folyósítja mindazon összeget, melyek nélkülözhetlen kiadásaink fedezésénél hiányként mutatkoznak. Egyleti céljainkra a vármegyei pótadóból lett a múlt évben 975 ft 41 kr. folyósítva. folytatás a mellékleten