Zemplén, 1889. július-december (20. évfolyam, 27-50. szám)

1889-07-07 / 27. szám

kához fűz, hiven tolmácsolja a Payzsoss Andor t. barátunk tollából folyt remek le­vél, melynek hiteles szövege a következő: Mélyen tisztelt Kormányzó ur ! Hazánk nagy fia / Ki távol vagy azon hontól, hol min­den igaz hazafi szive lelkesülve dobog fel érted, nehány marok magyar földet kül­dünk tenéked. Egy pár marok földet azon telekről, hol a te bölcsőd rengett. Büszke reád, korszakalkotó nagy fiára, az egész magyar haza, és büszkék vagyunk mi Monok község egyszerű polgárai, kik örökül olthatjuk gyermekeink szivébe, hogy kegyelettel emeljenek kalapot, ha elhalad­nak azon lak előtt, mely fejleni látta a megváltó szerepére hivatott kisdedet, ki küldetve volt, hogy szabad polgárrá avas­son mindannyiunkat s hozzá kösse legben- söbb szeretetünket a földhöz, mely édes tulajdonunkká yálott. Oda adnánk mi neked szivünk szere- tetével az egész magyar földet, és mégis hódolatunknak csak e kis jelével fejezhet­jük ki azon öröklő mély hálát és tisztele­tet, mely nemcsak a miénk, de a mely — mint a szent ereklye — mig egy magyar lesz, firól fira fog szállani. Mély hódolatunk jelvénye ez a kis föld; igy hódoltak meg hajdan is a hatal­masok előtt. A te birodalmad a millió szív, mely heves lüktetésbe tör nevednek emlí­tésén, a te fegyvered a lelkesedés, mely nagy szellemed gyújtó tüzén megedződött, s előbb-utóbb valósítani fogja azon eszmé­ket, melyekért zászlót emeltéFlTTfirelyekért oly nemesen küzdtél, s a melyeket szám­űzetésedben oly fenséges lemondással di­csőítettél meg. Fogadd szivesen mi tőlünk e marok földet, drága az neked, mert hazádból egy kis darab ; drága az neked, mert a bölcső felett aggódó édes anya könyével vegyült. Szegények vagyunk s ezt küldjük neked. A mi gazdagságunk a te dicső emlékezeted, mely naponta megihleti lelkeinket, mely megtanít arra, hogy kell önzetlenül szeretni a hazát. Fogadjad áldó üdvözletünket s fogadja kegyesen a magyarok istene meleg imán­kat, melylyel kérjük, hogy téged hazánk nagy fia! teljes erőben, egészségben még igen sokáig éltessen. Kelt Zemplénvármegye Monok község­ben 1889. évi junius hónapban. Hódoló honfitársaid. Üdvözlet a derék monokiaknak! Fekete erezett márványlapokon, nagy arany betűk képezik a terem másik nevezetességét. Azok neveit, kiknek képmását nem sikerült megszerezni, ez arany betűk őrzik a történelem számára. Két márványlap eszembe juttatta a görög meg a római vallás találékonyságát. Az athéni piacon az isme­retlen istennek emelt oszlop eléggé ismeretes ; igy van itt is két ösmeretlen nagyságnak emlékezete megdicsőitve, a kiknek nevét talán a szerénység, talán á kajánság örök homályba takarta. Az egyik a Niebelungok költője, a másik a híres kölni székesegyház épitője. Nevök ismeretlen, de szelle­mük termékeit ismerik mindenütt, hol a költészet és müérzék honol. Végig járva a képfaragás eme diszcsarnokán valósulva láttam, hogy a szkulptúra ez idő szerint itt érte el virágzása tetőpontját. A német faj szá­mos diadala az élet minden mezején, de kivált a harctéren oly magas fokra emelte itt a képzőmű­vészeteknek e szép ágát, aminöre példa csak a régi hellén művészet és a korai olasz reneszánsz korában volt. Felemelő látvány idegenre nézve is, hát még a hazafira egy nemzetnek márványba faragott és ércbe öntött apotheozisa; és természe tes is, hogy az emlék csak nyer fenségességében, ha tudjuk, hogy mindaz, amit a Walhallában látunk, az ellenség ágyúiból és pénzéből van emelve. De bármennyire meghódított is ez a hely hideg fenségével, kritikus szemem mégis felfede­zett egy űrt, mely a tömött sorokban tátong. Hiába kerestem a német lírának egyik leghivatottabb bajnokát: Heine koszorúzott képe nem került szemeim elé. Hja 1 ide is protekció kell! Chyzer Béla. A vármegyei közgyűlésről. (Folyt, és vége.) A junius hó 26 án kezdődött közgyűlés első napjáról szóló tudósítást lapunk múlt számában vették olvasóink. Most a közgyűlés második és harmadik napjának közérdekű tárgyairól emléke­zünk meg Olvastatott a közigazgatás állapotait feltün­tető alispáni jelentés, melyből jól esett hallanunk, hogy a közegészségi viszonyok általában meg­nyugtatók s az állategészségügy sem szolgáltat okot aggodalomra. Lehangolólag hatott azonban mindnyájunkra, mikor megtudtuk, hogy a járási főszbiráktól beérkezett jelentések szerint minden irányban szomorú aratási kilátások mutatkoznak, mert a rendkívüli szárazság miatt kifejlődésében minden növényzet hatra maradt. A takarmány­hiány már is érezhető s a rósz terméssel járó nyomorúság alig ha nem az 1863 iki év sanyarú ságával fog visszatérni. A szőlők, hol a filokszera még ki nem pusztította mindenütt bőséges és ritka jó termést Ígérnek. Felemlítette az alispáni jelentés a székvárosnak azt a nyomorúságos helyr zetét is, melyet a Rongyva-patak kiszáradt medre a belőle felszálló undok kigőzölgéssel okoz. Az alis­páni jelentésnek ez a pontja szőnyegre hozta a »Rongyva-kérdést«egész leplezetlenségben.őfiz^ató József tb. főjegyző, majd Viczmdndy Ödön tőjegyző szóbeli felvilágosításai, melyek a bajok orvoslására az erélyes hatósági intézkedéseket feltárták — megnyugtató tudomásul szolgáltak. A pénzügyministernek<£atn|3) körrendeleté, melyben értesítette a vármegye közönségét, hogy jun. hó 15-étől kezdve jul. hó végéig, egyáltalá ban véve pedig az aratásnak teljes befejezéséig az adóvégrehajtási funkciókat felfüggesztette — örvendetes tudomásul vétetett. — Szapáry Gyula gf. földmivelésügyi minister pedig ama leiratának felolvasása alkalmából, hogy ministeri tárcáját át­vette, feiiratilag üdvözöltetni határoztatott. Az állategészségügy sikeres adminisztrálása tekinteté­ből tiszteletbeli vármegyei állatorvosok fognak alkalmaztatni s tiszteletdijok mindannyiszor, vala­hányszor közremunkálásukat a vármegye igénybe veszi, a vármegye pénztárába begyülendö állat­egészségügyi birság-pénzből fog számukra folyóvá tétetni. A vmegye szervezkedési szabályrendeleté­nek egy és más §-a kellőleg módosíttatván, jóváha­gyás végett a belügyministeriumhoz felterjesztetett. Megengedte a belügyminister, hogy Málczán sze- mélyesjogu gyógyszertár ál!itassé£ fel. Botos Sámuel gyógyszerész felhivatott, hogy nyert jogá­nak legkésőbb egy év leforgása alatt érvényt szerezzen. — Beregvármegye közönségének a honalapitás 1000 éves történetének megünneplése iránt a képviselőházhoz intézett emlékirata ha­sonló szellemű felirattal támogattatni rendeltetett. A számonkérőszék jegyzőkönyvei, melyek a vármegyei közigazgatás minden ágazatában meg­nyugtató, sőt örvendetes eredményekről tanúskod­nak, tudomásul vétettek. A középponti pénztárak vizsgálásáról szóló jegyzőkönyvek és vizsgálati leletek, úgyszintén a Csiszár Gábor főpénztáros által az 1888, évi betegápolási pótadó alapról készített és számvevőileg felülvizsgált számadási mérleg is a belügyministeriumhoz felküldetett. B.- Vécsről felfolyamodás érkezett az ottani községbirói választás ellen. A fellebezés elutasitta- tott; ellenben N.-Mihály községből a jegyző-vá­lasztás megsemmisítése iránt benyujott folyamo­dás elfogadtatott s uj választás rendeltetett. —A m. -laborczi kócgyár-tulajdonos és a községi elöl­járóság között községi adó-átalányra nézve létre jött szerződéstől a törvényhatósági jóváhagyás megtagadtatott. — Rátka község képviselő-testü­letének 1700 ft kölcsön felvehetésére vonatkozó határozata a vármegyei törvényhatóság rés-érői megerősittetett. — Zombor kis községnek nagy községgé leendő átszervezkedése iránt benyújtott folyamodása a belügyministeriumhoz pártolólag felterjesztetett. — A magyarositó egyesületnek 1888. évi működéséről szóló jelentése örvendetes tudomásul vétetett s az egyesület élén buzgól- kodó elnököknek és választmánynak elösmerés nyilváníttatott. — Herczig József, a N.-Mihályban működő mértékhitelesítő hivatalnak vezetője eme minőségben véglegesittetett. Egy egész sereg, közmunka ledolgozásra vonatkozó magánfolyamodás elintézése után, olvas tatott a községi szervezkedési szabályrendeletek benyújtásával késedelmező községi elöljárókról az allevéltáros által benyújtott kimutatás. A mulasz­tás jóvátételére f. évi szeptember hó 20 ig végső határnap adatott. Ujhely város módosított szervezkedési sza­bályrendelete törvényhatósági jóváhagyásban nem részesült, hanem felhivatott az elöljáróság és kép viselőtestület figyelme, hogy a rendezett tanácsú várossá leendő szervezkedés módozatait tegye meg­fontolás és beható tanulmány tárgyává. H.-Németi n. -község sz. rendelete ujjádolgozás végett vissza­adatott ; a n.-kövesdi körjegyzőség részéről be­nyújtott effejta szab. rendeletek szintén. Ellen­ben a radi és girincsi körjegyzőségből beérkezett szab. rendeletek némi módosítás után törvény- hatósági jóváhagyással eilátattak. Mindezekután főszámvevő terjesztette elő Véleményes jelentéseit az időközben beérkezett s átvizsgált községi költségvetések és bírói szám­adások tárgyában. A számvevőség javaslatainak elfogadásával elintézés alá került költségvetések: Vilyi körjegyzőség 89, V. Újfalu 89, Szedliczke 89, Bekecs és L Bénye 89, kelesei körj. 89, M.- Izsép 89, koloniczai körj. 89, szécs polyánkai 89, R.-Bányácska 87 — 89, Monok 89, e.-horválii körj. 89, göröginyei körj. 89, havaji körj. 89, n.-kemen- czei körj. 89, agárdi körj 89, Perbenyik 84—85 ; bírói, vagy pénztárosi számadások: agárdi körj. 85— 86, Ond 87, Monok 87, velejtei körj. 86—87, zebegnyei körj. 74—86, Varannó 87, T.-Lucz 87, izb. radványi körj. 85—87, S.-Hidvég 87, Dávid, vágás, Vehécz és Szacsur 87, I.-Volya, V.-Cse- mernye, Köporuba, Bánszka 87, Berzék 87, To­polyán és Petrócz 86, Kesznyéten 87, Lácza 86, Cséke, Dámócz, Riese 86 - 87, Perbenyik 84—87, Tolcsva 83—87, Harkány 87, legenyei körj. 83—86, Kucsin 86, b, kisfaludi körj. 87, végre: S.-Patak 86— 87. Végül főszámvevő által előterjesztetett s közgyülésileg tárgyaltatott az 1886 —1888. évi zárószámadások és az 1889. évi költségvetések benyújtásával adós községeknek névszerinti kimu­tatása. A régibb számadások benyújtásával és a f. évi költségvetés bekü'désével késedelmező köz­ségi elöljárósági tagok, illetve jegyzők ellenében a fegyelmi eljárás megindítása kimondatott, s an­nak szigorú foganatosításával a járási fószolgabi- rák megbizattak. A közgyűlés 28 án este 6 órakor az elölülő alispán megéljenzésével végződött. Vármegyei ügyek. A közigazgatási bizottság legközelebbi ülése f. hó 9 én lesz. Regále A pénzügyminister az igazságügy- ministerrel egyetértöleg elrendelte, hogy az ital­mérési jogra, vagy az italmérési jog helyébe lé­pett kártalanítási igényre vonatkozó összes igé nyék és követelések, ideértve a zálogjogi igénye­ket is, a melyeknek bejelentési határideje külön­ben 1889. dec. 31-én jár le, az 1888. XXXVI. t. c. 28. §-a alapján vezetett naplóba leendő bejegy zés végett az adófelügyelőnél, ha az igénylő azt akarja, hogy igénye az 188y. XXXI11. t. c. alap­ján adott előlegek erejéig, a naplóba előtte bejegyzett zálogjogokat megelőzze, 188p. julins hó ji-ig ok­vetlenül bejelentendök. Jelentés, a magyarnyelvet és népnevelési Zemplénvármegyé- ben terjesztő egyesületnek I88Ő. évi működéséről. Tisztelt közgyűlést Magyar társadalmi életünk utolsó éveiben országszerte indult meg a mozgalom arra nézve, hogy az egyes nemzetiségek törvényileg biztosi tott jogainak megóvása mellett, ez országban a vezetésre jogosított s hivatott magyar nemzet iránti bizalom, vonzódás s ezzel a magyar haza iránti szeretet az idegen ajkuakban felgerjesztes­sék, növeltessék, hogy ezzel drága hazánk erköl­csi s anyagi erejében gyarapodván, méltó példája legyen a testvéries szeretetnek s az alkotmányos szabadság gyakorlásának. Az alkotmányos jogok épségben tartása mellett e bizalom fejlesztésének s növelésének előföltételéül jelentkezik nemzeti nyelvünk megismerése s elsajátítása, ezen föltétel az idegen ajkúak fontos érdeke is. Igen nagy politikai tapintatról tesz bizonyságot azon körül­mény, hogy e cél megvalósítását a társadalom vállalta magára Elhatározta, hogy azon a talajon kezdi meg célja elérésének magvait hinteni, mely legalkalmasabb s a sikert leghamarább biztosítja. Kezdte tehát a fogékony kisdedeknél, kiknél nemzeti nyelvünk elsajátítását leghamarább elérhe­tőnek találja. így vélekedtek a különféle kultur- egyesületek, igy a mi egyletünk, mely a hazafias irányú közművelődés előmozdításának, nemkülön­ben megyénk nem magyarajku lakói között a magyarnyelv s hazafias érzület ápolásának szolgá­latában immár öt év óta fenn áll. Egyesületünk 1888. évi működéséről szóló jelentésünket kiváló tisztelettel a következőkben van szerencsénk előterjeszteni: A vármegye nagylelkű közönsége a lefolyt évben is a közmivelödési célok iránti érdeklődé­sének fényes jelét adta azzal, hogy kulturcélokra az 1% pótadót egyhangúlag megszavazta. Ezen áldozatkészségével lehetővé vált az, hogy vár­megyénk közmivelödési célokra már jelentékeny alappal bir. Miután egyesületünk céljánál fogva a közmivelődés ügyének szolgálatában áll, s miután még nem rendelkezik oly alaptőkével, melynek jövedelméből kiadásait fedezhetné, a közművelődési pótadó felett őrködő vármegyei közigazgatási bi zottság indokolt kérelmünkre szivesen folyósítja mindazon összeget, melyek nélkülözhetlen kiadá­saink fedezésénél hiányként mutatkoznak. Egyleti céljainkra a vármegyei pótadóból lett a múlt év­ben 975 ft 41 kr. folyósítva. folytatás a mellékleten

Next

/
Thumbnails
Contents