Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1889-03-10 / 10. szám
Sátoralja-Ujhely, 1889. március 10. 10. sz. Huszadik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁS Egész évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Zézirat0£ nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien mindeD gar- mondsor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) EIBDETÉSI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden □ centiméter ntán 3 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. HIVATAX.OS RÉSZ. 3415. sz. Árlejtési hirdetmény. A vármegye gazdasági választmányának határozata következtén a vármegye székháza 1889 90. évi tűzifa szükségletének száílitására ezennel pályázat hirdettetik. A szükségelt tűzifa mennyisége 110 Öl, vagyis 440 kbméter, amely csak száraz, sima, hasábos bükkfa lehet. Zárt ajánlatok 50 kros bélyeggel ellátva, 100 frt készpénz, vagy megfelelő értékpapír biztosítékkal a t. vármegye gazdasági választmányához címezve f. év márczius 18- napjáig a számvevői hivatalnál nyújthatók be, amely napnak d. e. 10 órájakor szóbeli versenytárgyalás is fog tartatni, s úgy a felett, mint a zárt ajánlatok felett fog a gazd. választmány határozni s a legelőnyösebbnek talált ajánlattevővel a szállítás iránt szerződésre lépni. A szállítási részletes feltételek alólirottnál megtudhatók. S. -a-Ujhely, 1889. március 6föszámvevő hiv. távollétében : Semsey Sándor, vm. alszámvevő. 1813. sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 főszolgabírónak T. Barsvármegye árvaszékének múlt évi 6661. szám alatt kelt átirata szerint Szirocsek János, garam szőllösi illetőségű egyén részére az ottani árvaszéknél 380 frt 26 *|# kr kezeltetvén, ezen ősz- szeg a most már nagykorúságot ért egyénnek kiadatnék; azonban sem az nem tudatik él-e? és' hol tartózkodik ? vag.y meghalt-e ? hol és mikor ? Nevezett 1862. év körül, mint vasúti őr Tokaj község határában a tiszai vasuttársulat 180-ik számú őrházában lakott; onnan azonban ismeretlen helyre távozott. Felhívom ezek folytán a tekintetes főszolgabíró urakat, hogy nevezettet járásuk területén nyomoztatni, s feltalálás esetén jelenlegi tartózkodási vagy elhalálozási helyéről, minden esetben pedig a nyomozás eredményéről jelentést tenni ne terheltessenek. S.-a.-Ujhely, 1889. február 18-án. Matolai Etele, alispán: 2891. sz, Zemplénvármegye alipánjától. 10 főszolgabírónak. Ezen miniszteri intézvényt járásában lehető széles körben köztudomásra hozatal czéljából kiadom. S.-a.-Ujhely, 1889. február 26. Matolai Etele, alispán. Másolat. A m kir. pénzügyministeriumtól. 11,953, sz Tek. Matolay Etele urnák, Zemplénvármegye alispánjának. Az 1888. évi XXXYI. t. c 13. $-ának i-ső bekezdésében az italmérési jog megváltására nézve elkerülhetlen szükséges bejelentések megkönnyítése czéljából nyomtatott bejelentési iveket készíttettem. Ezen bejelentési ivekbe mindazon különböző esetek fel vannak véve, melyek a törvény értelmében a kártalanítási összeg megállapításánál befolyással bírnak s egyszersmind minden egyes esetre nézve meg vannak jelölve mindama bizonyítékok, melyeknek becsatolása el- kerülhetlenül szükséges arra nézve, hogy az illető jogosult kérelme a megváltási összeg megállapításánál íigyelembevehető legyen. Jelzett bejelentési iveket könnyebb hozzáférhetőség czéljából az adófelügyelők, illetve kirendelt helyetteseik utján a kir. adóhivatalokhoz küldöttem le oly utasítással, hogy az adóhivatalok ezen nyomtatott iveket darabonként 2 kr befizetése után, minden ezért jelentkezőnek a kívánt mennyiségben szolgáltasson ki. Ezen körülményről oly utasítással értesítem Czimedet, miszerint sürgősen intézkedjék az iránt, hogy e fentebb előadottak a községi elöljáróknak és ezek által az egyes jogosultaknak a legmegfelelőbb módon hozassák tudomására. Egyszersmind hozza Czimed nevezettek tudomására még azt is, hogy ezen bejelentési ivek csak az eljárás megkönnyítése czéljából adatván ki, — nem kötelezők, s akár ezen nyomfatott ivén, akár más ivén tétessék is a bejelentés, az egyenlő joghatálylyal bir. Budapesten, 1889. február 13 án. Tisza s. k. 1047(89. ki. sz. S. a.- Újhelyi járás főszolgabirájától. Pályázati hirdetmény. A velejtei 500 ft évi fizetés és távolsági pót- dijjal javadalmazott körorvosi állomás, melyhez Velejte székhelylyel 13 község tartozik, üresedésben lévén, annak választás utján leendő betöltésére ezennel pályázat nyittatik és a választás határidejéül az 1889. évi márc. hó 29-ik napjának d. e. 10 órája a körorvosi székhelyre Velejte községébe ezennel kitüzetik. Felhivatnak ennek folytán mindazok, kik ezen állomást elnyerni óhajtják, hogy szabályszerű bélyeggel ellátott és az 1876. évi XIV. te. 143. §-a értelmében felszerelendő pályázati folyamodványaikat alólirott föszolgabiróhoz f. é. március hó 28 ik napjáig annyival is inkább benyújtani el ne mulasszák, mivel a később érkezendő folyamodványok figyelembe vétetni nem fognak Megjegyeztetik végül, hogy a fenti javadalmazáson kívül, kaphat még a körorvos gf. And- rássy Sándor ur Öméltósága velejtei uradalmától kölcsönös megegyezés alapján évi 200 ftnyi javadalmazást vagy az ezen összegnek megfelelő lakást és fát. S.-a.-Ujhely, 1889. évi febr. 27. i - 2 Dókus Gyula, főszolgabíró. 1047(85. ki. sz. S.-a.-Ujhelyi Járás főszolgabirájától. Pályázati hirdetmény. A nyugdijjazás folytán üresedésbe jött, zemp- lénvármegyebeli s.-a.-ujhelyi főszolgabírói járásban levő, bodzás-ujlaki körjegyzői állomás betöltésére ezennel pályázat hirdettetik, s a választás határidejéül f. é. március hó 14-ik napjának d. e. 10 órája Bodzás Újlak nközség házába, mint a körjegyzőség székhelyére kitüzetik. Ezen állomás 400 ft fizetés, 50 ft úti átalány, 30 ft kézbesítési dij és 20 ft irodai átalány, igy összesen 500 ft készpénz, szabad lakás, továbbá 313 □ öl kert, 1363 □ öl rét és 1136 □ öl szántóföld használatával van javadalmazva, Felhivatnak a pályázni óhajtók, hogy az 1883. évi X-ső cikkben körvonalozott minősítésüket igazoló okmányokkal és 50 kros bélyeggel felszerelt kérvényeiket alóirott főszolgabíróhoz f. évi március hó 12-éig annyival is inkább terjesz- szék be, mivel a később érkezendő pályázati kérvények figyelembe vétetni nem fognak. S.-a.-Ujhely, 1889. febr. 27. 1 - 2 Dókus Gyula, főszolgabíró. TÁBC A. Afrikai levél Biskra (Algír), 1889. febr. 22. Kedves barátom l*) Be akarom váltani az Ígéretemet, s egy szabad percemben, nehány rövidke sorban megpróbálom futólag leírni neked mindazt a sok szépet, különöset, a mit eddig láttam, mióta a mi ked vés vén Európánkat elhagytuk, Marseillben ültünk hajóra, s már az indulás előtt suttogták a félénkebb utasok, hogy nagy vihar van a tengeren. A kapitány azonban mindenkit igyekezett megnyugtatni; bár jelezte, hogy viharos utunk lesz. Mi négyen, s még egypár vállalkozó angol, fölmentünk a fedélzetre s néztük a tova tűnő várost, mig a szabad tengerre nem értünk, de akkor olyan lökést kapott a hajó, hogy minden izében megremegett, s mi csak a legnagyobb erőfeszítéssel bírtunk szárazra jutni, miután a hullámok már kezdettek átcsapni a hajón. Egy vihart átélni a tengeren annyira kellemetlen dolog, hogy a részletekbe nem is bocsátkozom Elég annyit jeleznem, hogy kevés kivétellel minden utas halálosan betegnek érezte magát, s a hajó mindenhelyisége kivételnélkül vizben állott,annyira, hogy a kézi podgyász, felöltők és kalapok is csak úgy úszkáltak a kabinek fenekén, de a >Yille de •) E szellemes, bájos, tanulságos levél Dókus Gyula t. barátunkhoz van címezve. Ő volt szives azt lapunk számára átengedni, s örömmel jelenthetjük t. olvasóinknak, hogy a levél kitűnő ir^ja lapunk hasábjain fogja elbeszélni nagyszabású utazásának érdekes tapasztalatait. Rome« bátran megküzdött a veszedelemmel, s nehány órai késés után föltűntek előttünk az algiri partok fényes lámpasorai. Sohasem feledem el azt a kellemes érzést, amit a kiállott 36 órai vészes tengeri ut után éreztem, mikor hajónk a biztos kikötőben megállóit. Számos apró csólnak közeledett legott a hajóhoz, s a legképzelnetetlenebb zűrzavarban történt a partra szállás. A hajó fedélzetéről kötélhágcsón kell lemenni a csólnakig, melybe már arabs evezősök fogadnak az ő festői fehér lenge öltözetükben. Valóságos mentő angyalnak tűnik föl az általános zűrzavarban a hotel szolgája, a ki barátságos gyámkodással vezet a biztos lakásig. Lakásunk Algirnek egyik legremekebb pontján, a Mustapha Superieurön volt a Hotel Kirsh- ben. Ablakainkból a legnagyobbszerü kilátás nyil- lott a tengerre, s a tengeröböl körül elterülő városra. A pálmák és narancsfák sötétzöldje között fehéren állanak a lapostetejü házsorok, melyeknek falait viritó, kúszó növények futják körül. A télnek itt nyoma sincsen; az azúrkék égboltozaton ragyogóan süt a nap, s föl-föl csillan a rengő viz fodros habjában. A narancsligetek fái telve vannak aranyossárga gyümölcscsel. A rózsa édes illattal vesz körül, s az eukaliptus fák lombos gályáit meg megrengeti a lágy tavaszi szellő. Az egész Mus.apha superieur egy nagy virágos hegyoldal, melyen szétszórva állanak a különféle alakú villák, hotelek és mórpaloták, mind külön-külön elkerített kertekkel. Széles kacskaringós ut vezet le közöttük egész a tenger partjáig, s onnan egyenesen a belvárosba, mely egész európai színezettel terül el alul, mig a régi arabs város a meredek hegyoldalban fekszik, hová csak kőlépcsőkön juthat föl az ember. A számos zig-zug utcákon mászkáltunk legtöbbet, ahol a legkülönfélébb nép- életet lehetett látni, Az a száz-féle alak és öltözet melyet leirni nem lehet. Azok a guggoló álló, festői alakok, kik a Kelet hagyományos röstségé- vel sütkörésznek a napon, a kávéházak előtt, gyékényeken ülve a földön kártyáznak, dominóznak a vagyonosabb arabok, mig az asszonyok mélyen lefátyolozva, hófehér öltözetekben, melyből csak két csillogó szem néz felénk félig kihívó, félénk tekintettel, sietnek fölfelé a kőlépcsőkön a ragyogó napfényében. KártyaYető cigányleányok fénylő arany karperecekkel, rikító színekbe öltözve járnak le és fel az utcákon. Néger népzenészek cincogtatják gyarló hangszerereiket s csinálják nehány fillér reményében a leggroteszkebb táncmozdulatokat. Büszke tekintetű arab főurak vágtatnak végig tüzezes lovaikon a tengerparton. Az aranyos, piros nyeregnek magas karfája van, melybe biztosan, s kényelmesen ül a lovas. A ló dús serénye csak úgy leng a szélben, hosszú selymes farka a földet sepri, csupa tűz, csupa ideg az egész állat, mely a pusztákon nevelkedett s nem szívesen tűri e kényszerhelyzetet. Algírból több kirándulást csináltunk, mindenütt a legbujább vegetáció terül el, s a legrende- zettebb viszonyok a gazdálkodás terén. Óriási narancsligetek szegik végig az országutakat, s az áloé és opunciák egész gátakat képeznek, melyen át nem hatolhat semmiféle élő lény. Blidából a Chiffa hegyszorost néztük meg. Órákon keresztül folytonosan fölfelé haladva kocsinkkal, óriási sziklák közé értünk, hol most száz és száz ember dolgozik az uj vasúti vonalon, mely hivatva lesz Afrikának vadon részeit összeköttetésbe >1 hí számunkhoz egy ív melléklet van csatolva.
