Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1889-03-03 / 9. szám
Felhívás a s.-a.-újhelyi választó-kerület polgáraihoz ! A véderó-javaslat 25. §-a kérdésében megindult mozgalom megyénknek csaknem valamennyi választó-kerületét felszóllalásra késztette. És ha számba vesszük azon jelentőséget, melyet ezen szakaszhoz az ország közvéleménye fűz, nem lehet kétségbe vonni, hogy ezen mozgalom jogosult, hogy ezen mozgalom szükséges. Egyrészt a törvényes biztosíték hiánya a magyar állampolgárokra nézve, hogy a tiszti vizsgát magyar nyelven letehessék, másrészt az idegen nyelven követelt vizsgának balsikere esetében büntetés gyanánt javasolt második évi szolgálat minden igaz hazafit, minden családapát méltán gondolkozóba ejt. Alólirottak engedve több választó-polgártársaink megtisztelő megbízásának, távol minden pártérdek és szereplési viszketegtől, egyedül komoly hazafiui aggodalmak által ösztönöztetve, felkérjük a s.-a.-újhelyi választó-kerület polgárait, hogy egy folyó évi március hó 3-án délután 4 órakor S.-a.-Uj- helyben, a városi szinházban megtartandó választói népgyűlésen pártkülömbség nélkül minél számosabban megjelenni és ezen nemzeti nyelvünket, fiaink életpályáját érdeklő fontos kérdésekben szavukat felemelni és véleményüknek kifejezést adni méltóztas- sanak. Kelt S.-a.-Ujhelyben, 1889. február 27. Ambrózy Nándor, Bánőczy Kálmán, Bolla Lajos, Behyna Miklós, Brenner Lajos, Bydeskuthy Sándor, Csákó Imre, Csehy Péter, Dőkus Mihály, Ember Ernő Mihály, Enyiczkey Gábor, Farkas Lajos, Farkas Dezső, Fendrich Miksa, Friedlieber Albert, Dr. Friml Aladár, V. Fekete János, Fejes István, Dr. Haas Bernát, Háber Gyula, Halász Józseí, Dr. Hornyay Béla, Horváth József, Illésházi János. Izsépy István, Juhász Jenő, Karsa Ferenc, Kálniczky Károly, Kecskés Antal, Dr. Kellner Soma, Kiss Ödön, Klimó Menyhért, Dr. Kossuth János, Dr. Kovácsy Pál, Krasznapolszky Fér. Kun Frigyes, Láczay Elek, Ligeti Bertalan, Magdzsár József, Matolai Etele, Mendik János, Móré Géza, Nagy Béla, Nyomárkay József, Dr. Ormándy Miklós Orbán József, Payzsoss Andor, Pekáry Gyula, Polányi Gyula, Id. Reichard Gyula, Reichard Ignác, Dr. Reichard Soma, Dr. Rosenthal Sándor Dr. Schön Hugó, Dr. Schön Vilmos, Somogyi Bertalan, Spilenberg Barna, Székely Elek, Szentgyörgyi Vilmos, Szőllösy Sándor, Thuránszky László, Ujfalussy Endre, Viczmándy Ödön, Weisz Lajos. désének alapfeltétele, a nemzetnek a közügyek iránt komoly érdeklődése és bizonyos féltékenység a nemzet sarkalatos jogaira. Es a midőn minden konvulziók köo zött mint egy kimagasló jellemvonás ismerhető fel a nemzetnek a kellő formák között hozott törvények iránt tisztelete, úgy nem lehet kétségbe vonni, hogy annak jövőjére kiható nagy alkotások előtt a parlament a törvényhozás eredeti faktorai: a választók közvéleménye előtt el nem zárkózhatik. Legalább, ilyszerüek az egész világon mintaszerű britt alkotmány vezérelvei, ahol megesik, hogy olykor már csak ezért is feloszlik a parlament, hogy alkalma nyíljék a nemzet közvéleményének az újabb választásnál bizonyos fontos körülményekre határozottan nyilvánulni és ez által a végrehajtó hatalomnak irányt szabni. Nincs jogunk e lap hasábjain az értekezletre alkalmat szolgáltató véderő-javaslat 25. §. politikai mérlegelésébe bocsátkozni, sem pedig az értekezlet elhatározására elő- véleményt kockáztatni, de kötelességünk a mozgalmat, mint szunyadozó közéletünk egy időszerű hazafias fellobbanását üdvözölni. Zemplénvármegye székvárosa nem maradhatott tétlenül akkor, a midőn a nemzet megmozdul. Az újhelyi választó-kerület, különösen pedig Ujhely város polgárait nem szükség lelkesíteni. Múltja a hazafias lelkesedés, de egyszersmind a politikai érettségnek oly fényes tüköré,. miszerint bizton remélhető, hogy az értekezleten tömegesen megjelenve, közérzületét függetlenül meggyözödésszerüleg, de egyszersmind a nemzeti parlament souverenitása és méltóságát tiszteletben tartva — megfelelő formában fogja visszhangoztatni. Vármegyei ügyek. A vármegye közigazgatási bizottsága legközelebbi ülését f. hó 9-én fogja megtartani. Hidbontás. A Tapoly-Ondavan lévő szür- nyegi u. n. nagy-erdei fahidat, a netalán bekövetkezhető vizáradások miatt, illetőleg a jég szabad lefolyásának céljából ideiglenesen szétbontották. Ezen felhívásnak úgy tartalma, mint a felhivók névsora teljes garanciát nyújt arra, hogy a mozgalom, távol minden politikai pártszinezettől, egy természetes hulláma azon áramlatnak, mely a szőnyegre került törvényszakasz tekintetében országosán megindult és hivatva lesz tájékoztatni a kerület képviselőjét választói érzületéről. Az alkotmányos élet egészséges fejlő(Uj állatrakodó állomás.) A vármegyénket részben szelő magyar állam-vasút harkányi állomásán a vasúti igazgatóság a közel jövőben állatrakodó létesítését határozta el. Ezen, különösen a szerencsi járás nagy részére gazdaszatilag fontos intézkedéshez a vármegye törvényhatósága is kedvező javaslattal járul. (A homonnai vámoshid) megromlott hidlás deszkáinak újakkal való kicserélését a vármegye alispánja elrendelte. Regále. A kassai kereskedelmi kamara feliratot intézett a pénzügyi minisztériumhoz az iránt, hogy az uj regáletörvény, — illetőleg az annak végrehajtása tárgyában hiadott utasításban foglalt azon rendelkezés, mely szerint a kereskedésekben átulható palackozott bornak minim, értéke 1 ftban állapíttatott meg : a hazai, de különösen a Hegyalja bortermelése érdekében akként módositassék, hogy a palackozott borok legkisebb ára 60 krban állapitassék meg. Ezen felirat támogatás céljából vármegyénk törvényhatóságának is megküldetett. felvétetett S.-a.-Ujhelyben, 1888. évi febrnár 17-én, az országos vöröskereszt-egyesület s.-a.-ujhelyi pókjának évi rendes Közgyűlésén. Jelen voltak: Ambrózy Nándorné és Dr. Chyzer Kornél elnöklete alatt: Chyzer Kornélné, Dókus Gyuláné, Hönsch Dezsőné, Siegmeth Ká- rolyné, Dókus Gyula, Horváth József, Margitay József. Seighmeth Károly, Szerviczky Ödön, Dr. Kossuth János. Dr. Chyzer Kornél elnök a közgyűlést megnyitva, üdvözli a megjelenésük által az egyesület iránt érdeklődésüket tanúsító tagokat, s Rudolf trónörökös tragikus halála fölötti országos gyász alkalmából fájdalmas részvéttel emlékezik meg a »legmagyarabb« Habsburg ivadék elvesztéséről. A közgyűlés hazafiui bánattól áthatott részvétének jegyzőkönyvileg ád kifejezést. Ezek után az egyesület múlt évi működésének nevezetesebb mozzanatait feltüntető következő évi jelentés olvastatott föl: Mélyen tisztelt közgyűlés 1 Egyesületünk a múlt 1888. év folyamán a korábbi évekban kezdetét vett készülődések befejezésével foglalkozott, amennyiben különösen ez év elején a politikai láthatár komorsága, az évek óta fenyegető háború vész kitörését engedte sejteni. Az orosz hadikészülődésekkel párhuzamban monarchiánk hadügyi kormánya is serény tevékenységet fejtett ki a tél folyamán, amely Gali- cziának a csapatöszpontositás esetére való harc- szintéri előkészítéséből állott, amely készülődések természetszerűen egyesületünk fokozott tevékenységét vonták maguk után, s minthogy az utóbbi nagy háborúkban szerzett szomorú tapasztalatok szerint a sebesültek ápolása a legmintaszerüebb hadegészségügyi szervezet mellett is csak hiányosan volt eszközölhető, az egyesület vezérkormánya minden elképzelhető, s adott viszonyok között megvalósítható intézkedésekre kénytelen volt figyelmet fordítani, hogy a háború okozta szerencsétlenségek elhárítására igénybe vett társadalmi áldozatkészséget a nemes cél megvalósítására a legalkalmasabb módon használhassa föl. Az intézet vezérkormánya a S. -a. Ujhelyben felállítandó s 200 beteg vagy sebesült ideiglenes ellátására berendezett betegszálló állomás fölszerelését tűzte ki célul már a megelőző években is, amely cél a múlt év folyamán foganatosított intézkedésekkel el lett érve, úgy nemkülönben a sebesültek ápolására és hordozására alkalmas és a viszonyokhoz mérten kiképzett személyekről is gondoskodva lett. Ugyanis a sebesültek hordozására, a közigazgatási hatóság által kibocsájtott hirdetmény folytán jelentkezettek közül legalkalmasabbnak Angliában s Éjszak-Amerikában a Troy Standard Pfund 373 gr., Oroszországban az ott divó kereskedelmi font 409 gr., Francziaországban 500 gr., Németországban s nálunk is 1858 óta a régi kölni márka iő lat helyett ma a vámfont vagyis 500 gr., azon alapsúly, melyből a pénzverés történik. Arany értéket nagy külkereskedelemmel biró államok, ezüstöt kevésbbé kereskedő államok használnak. Pénzzé vert alakban a fémek mindenütt inkább a belforgalom szükségleteit hivatottak szolgálni, mig a nemzetközi nagy kereskedelemben azok leginkább közhite'ü jelzéssel ellátott rudak- ban használtatnak. Nálunk ma habár arany pénzek is veretnek, 1 font aranynak 15 x/2 font ezüsthözi érték arányában, 1858 óta az ezüst érték van törvényesen megállapítva s e szerint: Egy vámfont vagyis 500 gramm tiszta ezüstöt tartalmazó oly ezüstből, a melynek 900/1000 része finom ezüst, ,00/lo0o része pótsúly, készíttetik: 45 db 1 forintos, 221 *2 darab 2 forintos, 180 darab 1|4 forintos oszt. értékű érme s ezek képeznék, ha csak érc és nem papiros valutánk is lenne a törvényes fizetési eszközt. Az aranyból vert pénzek inkább csak kereskedelmi árut képeznek. Veretik pedig 1 vámfont 9|,0 részben finom ',0 részben pótsúlyból álló aranyból 687 ft 75 kr. értékű arany érme és pedig: 50 db egész korona darabja 13 ft 7$'1 kr. 100 db fél „ » 6 ft 873 * S * * *4 kr. 8597|,oo ^ 20 frankos darabja 8 ft — kr. 17194100 db 10 » » 4 ft — kr. Tisztelt hallgatóim azon részének kedvéért, kik nem ellenségei az ékszereknek, mellesleg felemlitendőnek tartom, hogy a legtöbb államban úgy az arany, mint az ezüstből készült tárgyakat közhitelű jelzésnek próbának kell alá vetni, erre nézve nálunk 1866. május 26 án kelt törvényes intézkedés szerint négy megkülönböztetés van megállapítva: I. próbásnak neveztetik azon aranyáru, a melyben 920í,000 rész tiszta arany, vagy ezüstnél 950,000 rész, II. próbásnak 84"/1000 rész tiszta arany v. ezüstnél 90%ooo rész; III. próbásnak 750/,ooo rész tiszta a., v. ezüstnél 800/iooo rész; IV. próbásnak 580/1000 rész tiszta arany, v. ezüstnél 750! FPS7 1000 A pénzverésnél elfogadott főbb elvek, hogy az egyes darabok se túl nagyok se igen kicsinyek vagy nagyon vékonyak ne legyenek, hogy minden darab értékének könnyen felismerhető tiszta jelzésével birjon, hogy az arany pénznek széle re- cézett, az ezüsté kiemelkedő s körirattal ellátott szélű legyen, hogy ezáltal megakadályoztassék, a természetszerű kopáson felüli megcsonkítások (a mely a forgalomban levőknél évente értékük '|420 részére van téve) hogy érc értékük a névlegesen adottnak teljesen megfeleljen, hogy a használat által megkopottakat az azokat verető állam újabb verető teljes értéküekért levonás nélkül becserélje. S végre, hogy a napi apró szükségek kielégítésére névértékűknél csekélyebb érc értékkel biró váltó-pénzek is, de csak oly mérvben készítessenek, a melyek a napi szükséglétét felül nem múlják. * * * Hogy a pénz minősége szoros összefüggésben áll az azt cseréiknél használó polgárok vagyoni helyzetével, ma senki sem kétli; minél egyenlőbb volna a pénzláb, érték és pénzegység az egész ismert világon, annál könnyitettebb lenne a forgalom s mert mindaz, mivel a forgalom köny- nyittetik,hatványozója az emberiség művelődésének, elősegitője a társulásnak, a szabadakaratból keletkezett társulás pedig az érdekegység hatalmas rugójával fejlesztője az összetartozandóság érzetének, azért méltán felvethető a kérdés váljon miért nem egy fémből, egy alapsulyban s egyenlő egység alapján veretik a pénz mindenütt. Erre nézve körülbelül azon válasz adható, hogy az egységes alapsúly s az egyenlő pénzegység létrejöttét tán némi létező, de ió akarattal nem legyőzhetetlen akadályokon kivül, valószínűen egyéni érdekek hátráltatják. A forgalmi pénzek az ismert világon, vagy legalább minden műveltebb államban egy s ugyanazon fémbőli készítését azonban az gátolja, hogy a világ megsokasodott használati javai, kiterjedtebb forgalma s ezek által hatványozódott pénz szükséglete mellett, sem az egyik, sem a másik fémből egy magában nem áll annyi rendelkezésre, hogy az ebbeli szükségleteket kielégíteni lehetne. Az a nagyon hasznos, de igen kiváncsi tudomány a statisztika, mely a bölcsőtől a sírig, élete minden mozzanatán át kérlelhetlen szigorral és számokból készült éles fegyverrel kiséri nem csak az ember minden cselekvényét, de az emberi használatra alkalmas minden nemű javak termelését, fogyasztását, átalakítását, némi módot nyújtott arra is, hogy kutató szakférfiak (mint Carnap, Kolb, Kleinschrodt, Simon, Rau, Brachelli sat.) megkísértsék megállapítani a világon létezhető nemes fémek mennyiségét s értékét. Ezek adatai szerint az ó és középkorból átjött, az ujjabb korban Amerika és Ausztrália gazdag telepeinek felfedezése óta s a tökély maFolytatás a mellékleten.
