Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1889-03-03 / 9. szám

Melléklet a „Zemplén“ 9-ik számához.

mutatkozó egyének kiválasztattak, akik is az egyesület vezérkormányának kózvetitésével népfelkelői szolgálatuk alól a m. kir. ministerium által fölmentettek.

Felemlitésre méltónak tartom e helyütt is megemlékezni Zimonyi Schwartz Armin mérnökvállalkozó ur azon jótékonyságáról, hogy az északkeleti vasút második vágányának kiépítése alkalmából, saját költségén io ágya berendezett kórházának összes fölszereléseit fiók egyesületünknek ajándékozta.

Egyesületünk a helyi jótékonyság gyakorlását is feladatául tűzte ki, s amint a múlt évek tapasztalatai tanúsítják mindig az elsők között volt a humanizmus munkájában, hogy e tekintetben jelenteni valónk nincsen, annnak oka egyrészt az, hogy fiók-egyesületünk csekély anyagi erejét a fokozott készülődés költségei vették igénybe, s azonfelül a letolyt évben, hála a gondviselésnek, minden nagyobb mérvű szerencsétlenségtől ment maradt.

Az egyesület anyagi viszonyait és tagjainak számát feltüntető adatokkal egyesületünk pénztárnoka szolgáland.

Örvendetesen konstatálhatjuk végül, hogy fiók-egyesületünk, a város intelligens közönsége által céljai elöbbrevitelében a korábbi években tapasztalt érdeklődése és részvéte által támogattatok a lefolyt évben is.

Margitay József indítványozza, hogy Zimonyi Schwartz Árminnak nagylelkű adományáért a közgyűlés fejezze ki köszönetét. Jóllehet a fiók-egyesület az adományozás alkalmával már kifejezte köszónetét> sőt az egyesület vezérkormánya is meleg hangon fejezte ki, annak idején köszönetét, mindazona',ta' a közgyűlés ezúttal is hálásan emlékszik meg a nemes szivű adományozásról és köszönetének jegyzőkönyvileg ád kifejezést.

Felolvastatott az egyesület vagyoni állapotát feltüntető pénztárnoki számadás, s az annak megvizsgálásával megbízott bizottság jelentése.

Jóváhagyólag tudomásul vétetett.

K. m f.

Dr. Ko*sii<li János;

e. titkár.

Hírek a nagyvilágból.

Milán király Magyarországról. A szerb király a nisi borászati kiállítás megnyitása alkalmával hosz- szabb beszédet mondott, egyebek között igy szólván : » . . . Magyarország meghódította borai számára az európai piacokat. Magyarország 1866-ig tisztán politikai küzdelmet folytatott, egy célt iparkodott elérni, azt, hogy biztosítsa a maga politikai létét. De mikor ezt a célt elérte, a gazdasági munka éráját kezdette meg, elannyira. hogy most Magyar- ország Európa legelörehaladottabb országai közé tartozik. Ezt a példát nekünk is követnünk kellene.

A fenyegetett Párizs. A Marne folytonos áradása miatt a Szajna folyam annyira, hogy Pár- is legszebb városrészét a Champs-Elysée-t, s ezzel együtt a kiállítási területet s azon lévő épületeket is veszedelem fenyegeti.

gas fokára fejlődött bányászat mellett az összes a legújabb időkig termelt s létező arany s ezüst mennyisége a következőnek állitatik :

Arany = 23,211,851 vámfont 676 ftjával 16354 millió oszt. ft értékűnek, ezüst = 350,822,222 vámíont 45 ftjával 15787 millió oszt. ft értékűnek együtt a kettő 32141 millió ft értékűnek.

Egyesek pénzvagyoni viszonyait tekintve óriásinak látszik az összeg, de nem csak megközelítője, hanem felülmúlója is van egy másikban, a modern államok adóssági összegeiben, a melyből Kolb és Brachelli összeállításai szerint csak magoknak az európai államoknak 43020 millió ftra rugó államadósságuk van.

Ha azonban ismét a statisztikát s különösen dr. Hübner Ottó adatait vesszük elő, melyek szerint az ismert világ részeken élő emberek száma 1403 millió lélekre tehető, akkor látjuk csak, hogy a rengeteg fém összegből egy-egy fejre csak 23 ft 77 kr. jut, a mely összeget még ama feltevés se változtat igen meg, hogy fennebb említett lélek számnak 30—40 százalékja még alig használja a fémeket, mint csereeszközt, mert viszont feite hető, hogy az azokat használó népeknél 3O—40 százaléka a nemes érceknek, mint ékszer s használatitárgy van kivonva a pénz forgalom keretéből A világ egy évi arany és ezüst termelésének értékét a hatvanas évektől a legújabb időig 40612 millió forint értékűnek teszik, mely összegből Amerika és Ausztrália évi termelése 340 millió értékűnek, Európa s a többi világrészeké millió értékűnek becsültetik.

Hazánk évi arany és ezüst termelésének értéke 3—31!, millió forint között ingadozik, mi az Amerika és Ausztrália termelésen kívüli összegnek 120-da.

(Vége köv.)

Franciaországnak egy vagy két heti vajúdás után végre van uj kormánya. A megbuktatott Floquet- kormány helyét a Jfnmf-ministerium váltotta föl. A köztársasági uj kormánynak rövid életet jövendölnek.

Battenberg Sándor hg. Bolgárország volt fejedelme, hir szerint nőül vette Loisinger Johannát, legutóbb a darmstadti színházának volt kedves énekesnőjét A hercegné születésre nézve magyar s most 24 éves.

Hírek az országból.

A kormánypárti klub elnökévé, az elhunyt Vizsolyi Gusztáv helyébe Podmaniczky Frigyes br, választatott meg.

A képviselőház, az alelnökségről leköszönt Horváth Gyula helyébe, ki tudvalévöleg a 14. és 25. §§. miatt a szabadelvű párttal elvi ellentétbe jutott s emiatt a párt kötelékéből is kilépett — Bokros Elehet választotta meg a t Ház alelnökéül.

Mátyás király szobra. Lonyay János, Mára- maros vármegye főispánjához 5^84 ft l2 krnyi adakozás érkezett be a Kolozsvárott Mátyás király emlékének emelendő szobor alap javára.

A népszínház 100 atanyos pályadijat Follinusz Aurél vidéki színész nyerte el tNáni<a c. dramatizált kedves falusi életképével,

Özv. Móricz Andrásné, fia, Móricz József honvéd szakaszvezető érdekében, ki a múlt évben országszerte nagy szenzációt keltett apagyilkossá- gi bűnt követett el s most a haditörvényszék Ítéletének kimondását várja, felségi folyamodást nyújtott át a királynak, kérve egyetlen fia életben ma- radáását. A király mély megilletödéssel hallgatta az előtte kézösszetéve könyörgö anyát s megnyugtatva bocsátotta el a kihallgatásról.

Különfélék.

(Városunk) tisztelt választó közönségének figyelmét e helyütt is felhívjuk e ma d. u. 4 órakor tartandó pártszinezet nélküli értekezletre. Az értekezleten tudomásunk szerint Matolal Elele, Viczmándy Ödön, Fejes István, Ambrózy Nándor és többen készülnek szónokolni. A mozgalom iránt érdeklődő lelkes hölgyközönség a páholyokban szinte nagy számmal készül megjelenni.

(Felolvasás.) A múlt vasárnapi ismeretterjesztő felolvasás érdekessége s tanulságos voltára párhuzamba állítható az eddig hallott felolvasásokkal, általános érdekű volt, s mindenki, ki jelen volt őszintén megvallhatja magának, hogy végig hallgatásával ösmeretköre c ak tágult. Az egyik felolvasás a magasban, a végtelen világűrben kalauzolt, felvitt a mennybe, hol felolvasója, (hivatásánál fogva,) járatos, a másik itt a földön, a földi angyalok a gyermekek társaságába, s a földi mennyország — a gyermekszobába — vezetett be, Első felolvasó Zombory Gedő volt, ki a csillaglakók ról értekezett, Végig kalauzolt naprendszerünk valamennyi bolygóján, földünket csak érintve, s innen átvitt más naprendszerekbe, a tejutak millió s milliónyi mérdföldekre fekvő távolsága, s milliónyi mennyiségei közzé, s mint egyik segédforrása (felolvasása irálya s jellege után gyanítjuk Flam- marion) ama sejtelemnek adva kifejezést, hogy mind e csillagok nem egyszerűen azért vannak alkotva, hogy meglegyenek, hanem, hogy lakásul szolgálja nak élőlényeknek, milyenek a különböző csillagok, különböző légköri viszonyaihoz képest ott lehetnek, ott élhetnek, sőt a Mars-ra vonatkozólag, Flamma- rion ama sejtelmét ő is elfogadni látszik, hogy annak lakói a műveltség sokkal magasabb színvonalán állhatnak mint mi, s mig tökélyes optikai műszereikkel a mi földünkön dúló véres csatákat borzalommal nézik, addig ők a szorgalom a művelődésnek élnek, s földüket átalakítják, s tengereiket hosszú csatornákkal kötik ösoze. Hogy mily kedves cicerone, mily jártas kalauz volt a messze világok végtelen birodalmában, hova őt követtük, mutatja az, hogy a hallgatók közül, dacára a megtett millió mérdföldeknek, aligha érezte valaki is fáradtnak, midőn itt, régi lakunkon a földön ismét kiszállott velünk. S körültekintve a szebbnél-szebb hallgató hölgyközönségen, mégis csak arra a meggyőződésre jöttünk: hogy kedvesebb ily körben élni itt, mint a csillaglakók legszebbikével is oda főn. A költői szárnyakon emelkedett tudományos eszmefuttatást a közönség tapsviharral jutalmazta — Másik felolvasó Veress Ferenc volt, ki valóban orvosnak is dicséretére méltó megfigyeléssel mutatott ama sok hibára, mit a szülők gyermekeik nevelésénél elkövetnek. Egészséges, jó izü humorral vázolta a szűk, cifra, sallangos ruhákat, melyekben a gyermekek úgy néznek ki, mint egy kirakat rikító bábui, melyek csak arra szolgálnak, hogy a figyelmet magukra vonják, s igen helyesen jegyzé meg, hogy a sok öv, zsinórok, kemény gallérok, szűk harisnyakötők s össze-vissza aggatott csokrok mind csak arra valók, hogy a gyermek termetét a rendes kifejlődésben, a rendes légvételben tüdejét, s rendszeres keringésében vérét megakadályozzák, s mindezek felett megakadályozzák őt magát a mozgásban, izmainak gyakorlásában és fejlesztésében; pedig a test ereje arányban áll a lélek erejével, a test fejlése a lélek fejlésével. Felolvasásának folyamán hasonló humorral ösmer- tette meg mindazon visszaéléseket, melyeket a gyermekek étkezése, alvása, s játéktárgyaik kiválasztása körül elkövetnek, mindenben a tulságba, végletekbe vive azt, s különösen igen helyesen jegyezte meg, hogy lehetetlen, hogy mértékletes legyen az, hogy ne legyen pazar, kit erre a gyermekévekben nem szoktatnak, kit a gyermekévekben a majomi szeretettel elrontanak, s ö is, miként már egy más felolvasásban fejtegetve volt, a sok szerencsétlen életet, önmagával meghason- lott, öngyilkosságra hajlandó egyénnek szaporodását, s a magát járványnyá kinövő kór okát végső elemeiben, csirájában a gyermek évekbe viszi vissza — a rósz nevelésre. A nagy tetszéssel fogadott előadás kellemes felolvasóját, zajos tapsokkal jutalmazta a hallgató közönség. Mindkét elő adást olvasóinknak alkalmuk lesz lapunk hasábjain részletesen is megösmerni.

(A cukorgyár) létesítése ügyében újabban, a vállalat képviselőivel, a pénzügyminisztérium utján a gazdaközönség kiküldötteinek, immár sikerült az eddigi kilátásoknál előnyösebb s a répatermelő közönség feltételeinek megfelelő megállapodásra jutni. E szerint, az eszme megvalósulásának mi sem állván útjában, a gyár létrejötte biztosítottnak tekinthető. A gazdaközönség s a gyár vállalat képviselői között a szerződések, a répa-termelés, illetőleg szállítás iránt a mai napon köttetnek meg. Kilátásba helyeztetett továbbá, a gyárépítésével egyidejűleg, tetemes költséget igénylő cukor finomító gyár felállítása is. A vállalat részéről e hó 24-én Jelinek Hugó mérnök s két kollegája Ujhelyben voltak s a gyár színtéréül kiszemelt Ujhely és Borsi közötti térséget, a melyre nézve ugyan végleges megállapodása nem történt s eldöntése a vállalkozóktól van függővé téve Viczmándy Ödön főjegyző, Dókus Gyula főszolgabíró és Margitai József főispáni titkár kíséretében megtekintették.

A „Pester Lloyd* e hó elsei lapjának esti kiadásában a cukorgyár ügyében Miskolczról táviratilag a következőket jelentik : az Ujhelyben felállítandó cukorgyár ügye kérdésessé vált, a mennyiben a vállalat által kiküldött szakértők konstatálták, hogy Szerencsen a vizi és talajviszonyok a felállítandó cukorgyárra nézve sokkal előnyösebbek (?) mint Ujhely környékén. A »Neue Freie Presse« tegnapi számának szintén a gyárra vonatkozó közleményéből megemlítjük, hogy Magyarországon felállítandó cukorgyárak ügyében három millió forint alappal alakult konzorcium élén Bleichröder hires berlini bankház áll és hogy Zemplénvármegyében létesítendő cukorgyár okvetlen még ez év folyamában adatik át a közforgalomnak.

(Gyászhirek.) Matolay Etele szeretett alispánunk családjával; együtt egyik fiatal családtag, Szikszay Róza férj. Zsarnay Béláné elhunytát gyászolja, melyet a következő gyászjelentés hirdet : »Matolay Etelné szül. Szerdahelyi Amália (előbb Szikszay Józsefné) mint anya és férje Matolay Etele, id. Zsarnay Béla mint férje és ifj. Zsarnay Béla mint gyermeke; továbbá Szikszay Róza mint testvére és ennek férje Móré Géza s gyermekeik Gyula, Ernő, Etelka és Margit; —- Szikszay József mint testvére és ennek hitvese Fodor Viola és Matolay Zsófia mint testvére mély fájdalommal jelentik Szikszay Anna, Zsarnay Béláné asszonynak, élete 32-ik évéken f. 1889. évi február hó 16 án reggeli 8 óra 45 perckor, a halotti szentségek ájtatos felvétele és hosszas szenvedés után történt csendes kimúltál. Hült tetemei f. hó 28-án csütörtökön d. 3 órakor a róm. kath. egyház szertartása szerint tétettek a helybeli r. k. sirkertben örök nyugalomra ; az engesztelő szent-mise-áldozat pedig szombaton, március hó 2-án délelőtt 9 órakor tartatott meg a helybeli plébániai templomban. Béke lengjen a legjobb gyermek, nő, anya és testvér hamvai felett.« A gyönyörű koszorúk halmazával horitott díszes érckoporsóban nyugvó pormaradványokat szülei lakásáról febr. 28-án helyezték öröknyugalomra, a rokonság, barátok s tisztelők nagy és igaz részvételével. A gyászszertartást Prámer Alajos prépost végezte Regéczy és Mihelyi káplánok segédletével. — Nagy József újhelyi telekkönyvi s. vezető e hó 1-én éjjeli 11 órakor meghalt. Az átléta-termet hatalmas életfák lyáját, melyből emberi halandó száz évet nézett ki, gyötrő testi szenvedés oltotta ki. Oly korán, harminchat éves korában szólította el végzete, melynek rideg kérlelhetlensége megtadadta tőle, hogy megfeszített szorgalommal bár, a mintaszerű családfő elé szabott kötelességeket továbbra is oly odaadással teljesítse, terheit viselje, örömeit élvezze. Vigasztalan özvegye, szerető hitvesét, öt apró árva gyermek a kenyeretadó szerető édes apát vesztette benne. Hivatalos köre kitűnő képzettségű buzgó hivatalnokát, tiszttársai, barátai, a jó kollegát, jó barátot, az olvasó-kör egykori jegyzőjét, később pénztárosát utóbb háznagyát, a dalegyesület tevékeny tagját, daliás zászlótartóját gyászolja, a részvétet mindenütt fölkeltett korán el-