Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1889-03-03 / 9. szám
Sitoralja-Ujhely, 1889. március 3. 9. sz. Huszadik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁR. Egész évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levelek C8&k ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratos nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérijén minden gar- mond8or dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE HIRDETÉSI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél : Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden O centiméter után 3 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. (Megjelenik minden vasárnap.) HIVATALOS RÉSZ. 451. sz. Zemplénvármegye alispánjától. A községek elöljáróinak ! A nagyméltóságu földmivelés-, ipar- és ke reskedelmi minisztérium közölvén velem a borá szati vándortanitóhoz f. évi jan. 4-én 64650!VI. 88. sz. alatt intézett felhívását : ezen felhívást a kö zönség tájékoztatása céljából minél szélesebb körben leendő közhírré tétel végett másolatban kiadom. S.-a.-Ujhely, 1889. február 15 én. Matolal Etele, alispán, Másolat. Földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium. 64660:888. sz. A borászati kormánybiztosnak tokaj-hegyaljai szemleutja alkalmából elém terjesztett jelentéséből arról értesültem, hogy a hegyaljai szőllőbirtokosság — dacára annak, hogy a filokszeravész a hegyaljai szőllőkben rohamosan terjed, a védekezés iránt közönyös magatartást tanúsít. A szollőbirtokos- ság tevékenységének ébresztése és érdekeinek megóvása céljából a borászati kormánybiztos azon javaslatot tette, hogy a hegyaljai szőlőbirtokosok részére, kik az amerikai szölőfajokkal kisérletté- telre vállalkoznak — a nemesítésre alkalmas, Ri- paria-Sauvage, Riparia-Portalis, Yitalis-Rupreotis, Solonis és Vialla fajokból, valamint a Jaquez, Herbemont és York-Madeira direkt termő fajokból, 500—500 db. szőlővesszőnek díjtalan kiadásét engedélyezzem. A bor. kormánybiztos előterjesztésére hajlandó vagyok minden a szölőmivelés tekintetében jelentősb község határában egy egy kisebb 100—200 Q ölnyi mintatelepet felállitni, azt a szükséges vesszőkkel dij nélkül ellátni s a nemesítést is a minisztérium költségén teljesítetni- Kész vagyok továbbá a gyéritési eljárás célsze rüségének bemutatása végett — ott hol a vész fellépésének mérve a gyérítés alkalmazását még indokolttá teszi, 1 — 1 holdnyi területre szükséges szénkéneget díjtalanul adományozni, s a gyéritési munkálatokat is a minisztérium költségén eszközöltetni, ha az illető birtokosok nyilatkozat alakjában irásbelileg kötelezik magukat arra, hogy az amerikai, ültetvények kezelését és gondozását a kér. bor. vándortanitó utasítása szerint eszközölni, a szénkéneggel gyéritett területet pedig három éven keresztül kellőleg trágyázni fogják- Éhez T A H_C A, A pénzről. —r Négy közlemény — in. Amint azután ily alakbani használatuk iránt a bizalom növekedett s azokat mérlegelés nélkül fogadták el, s egyesek ily értékekből nagyobb mennyiségeket szereztek össze s ezek segélyével könnyebben rendelkeztek embertársaik kicserélendő javai s munka ereje felett, — mert a világ minden részében s korában voltak s fájdalom ma is vannak jó és rósz emberek, s olyanok, a kik a saját előnyüket, vagyonosodásukat, a mások öntudatos megrontásával is készek voltak létesíteni, s ezek észrevették azt is, hogy az ércek a forgalomban létei alatt lágyságuknál fogva bizonyos kopást szenvednek s parányi részekre oszthatók, ennek örve alatt el kezdték az egyes darabokat megreszelni. levakargatni s az igy gyűjtött arany és ezüst hulladék könnyen lévén össze olvasztható, ily módon újabb vagyonosodást szereztek maguknak, mások megröviditésével. Ez egyik pénzcsonkitási mód mellett, sokszor pénzsóvár, alattvalóik jólétével nem törődő zsarnok uralkodók s általuk pénzverési joggal felruházott testületek és egyesek is gyakorolták a pénzhamisításnak egy másik módját oly formán, hogy kisebb súlyú, nem a kívánt tisztaságú ércből készítettek s hoztak forgalomba értékesebbként! jelzéssel ellátott értéktelenebb darabokat. képest a következőkre utasítom önt: lépjen mielőbb érintkezésbe Tolcsva, Mád, Tállya, Szántó. Legyes-Bénye, Liszka, Bodrog-Keresztur, Tokaj, Tarczal( Sárospatak, Ujhely és Erdőbénye községek szőlőbirtokosaival s igyekezzék az illető szőlőbirtokosokat rábírni arra, hogy az ön által kijelölt területet, az említett védekezési eljárások gyakorlati bemutatása céljaira engedjék át. Az illető szőlőbirtokosoktól, kik az említett kísérletekre vállalkozni hajlandók, Írásbeli nyilatkozat kérendő és ezen nyilatkozatok ön által teendő részletes jelentés kapcsán ide mielőbb felterjesztendők, Budapest, 1889. január 4-én. Séchényi’ s. k. 1398. sz, Zemplénvármegye alipánjától. Tudomás és mihez tartás végett kiadatik, S.-a.-Ujhely, 1889. február 11 én. Matolal Etele, alispán. Másolat. Földmivelés- ipar és kereskedelmi minisztérium 3548. x/a. Valamennyi törvényhatóságnak és kereskedelmi ipar kamarának, Ó cs. és apostoli kir. felsége fi évi január hó io-én kelt legfelsőbb elhatározásával Nikolson Arthur budapesti angol főkonzulnak kinevezési okmányát a müködhe- tési jog legfelsőbb záradékával legkegyelmesebbcn ellátni méltóztatott, felszólítom tehát a címet, hogy nevezett főkonzul urat fentebb jelzett működésében kellő támogatásban részesítse és netaláni megkereséseinek készséggel feleljen mag. Budapest 1889. január hó 21-én. A miniszter helyet Matlekovics s. k. 1047I89. ki. sz. S. a.-Újhelyi járás jőszolgabirájától. Pályázati hirdetmény. A velejtei 500 ft évi fizetés és távolsági pót- ! díjjal javadalmazott körorvosi állomás, melyhez \ Velejte székhelylyel 13 község tartozik, üresedésben lévén, annak választás utján leendő betöltésére ezennel pályázat nyittatik és a választás határidejéül az 1889, évi márc. hó 29 ik napjának d. e. 10 órája a körorvosi székhelyre Velejte községébe ezennel kitüzetik. Felhivatnak ennek folytán mindazok, kik ezen állomást elnyerni óhajtják, hogy szabályszerű bélyeggel ellátott és az 1876. évi XIV. te 148. §-a értelmében felszerelendő pályázati folyamodványaikat alólirott főszolgabíróhoz f. é. március A művelődés fejlődtével azonban hovato- ' vább, különösen a XVIII. század végétől, mióta a ' népek is kezdének kissé behatóbban törődni vagyoni helyzetüket közelről érintő kérdésekkel, a pénzveretés és készítés uralkodói s állami jogának ama feltevése, hogy az csak egy nagy jövedelmet adni hivatott jog, akként magyaráztatik, hogy az egy fontos kötelesség, a melynek feladata szigorúan őrködni a felett, hogy az állam s uralkodója cége alatt kibocsátott érem hű, a reá jelzettnek valóban megfelelő értékű legyen, mind inkább nagyobb gond forditatik a pénzverésre s korunkban az minden müveit s jogállamban a lehető legnagyobb ellenőrzés és lelkiismeretességgel teljesítetik. A nemes fémeket, hogy kopásra hajló lágy ságukat némileg megszüntessék, egészen tisztán j sem pénzzé nem verik, sem ékszerül nem használ- I ják, s leginkább vörös rézzel keverik. Úgy a pénzverésre használt fémeknél, mint az ékszerül feldolgozottaknál, azon arányt, a mely a finom érc s a hozzá kevert pótlék között van, ezred részekben fejezik ki s minden államban kö- telezöleg van megállapítva azon mennyisége a nemtelenebb ércnek, a melyet a pénzzé verendő nemes fémhez keverni szabad ; maga az összekeverés műtété, az ötvözés; az előállított keverék pedig az ötvény. S igy minden akár pénzzé vert, akár ékszert képező darabnak tulajdonképen három súlyát kell megkülönböztetni: i-szőr a darab öszsúlyát, mit ri- degsulynak is neveznek, 2-szór a darabban levő nemes íémsúlyt, finomsági súly, 3-szór a benne ' levő nemtelenebb érc súlyát, pót súly. hó 28 ik napjáig annyival is inkább benyújtani el ne mulasszák, mivel a később érkezendő folyamodványok figyelembe vétetni nem fognak Megjegyeztetik végül, hogy a fenti javadalmazáson kívül, kaphat még a körorvos gf. And- rássy Sándor ur Öméltósága velejtei uradalmától kölcsönös megegyezés alapján évi 200 ftnyi javadalmazást vagy az ezen összegnek megfelelő lakást és fát. S.-a.-Ujhely, 1889. évi febr. 27. 1-2 Dókus Gyula, főszolgabíró. 1047,85. ki. sz. S.a.-Ujhelyi Járásfoszolgabirájától. Pályázati hirdetmény. A nyugdijjazás folytán üresedésbe jött zerrip- lénvármegyebeli s.-a.-ujhelyi főszolgabírói járásban levő bodzás-ujlaki körjegyzői állomás betöltésére ezennel pályázat hirdettetik, s a választás határidejéül f. é. március hó 14-ik napjának d. e. 10 órája Bodzás Újlak nközség házába, mint a körjegyzőség székhelyére kitüzetik. Ezen állomás 400 ft fizetés, 50 ft úti átalány, 30 ft kézbesítési dij és 20 ft irodai átalány, igy összesen 500 ft készpénz, szabad lakás, továbbá 313 □ öl kert, 1363 □ öl rét és 1136 □ öl szántóföld használatával van javadalmazva, Felhivatnak a pályázni óhajtók, hogy az 1883. évi i-ső cikkben körvonalozott minősítésüket igazoló okmányokkal és 50 kros bélyeggel felszerelt kérvényeiket alóirott főszolgabíróhoz f. évi március hó 12-éig annyival is inkább terjesz- szék be, mivel a később érkezendő pályázati kérvények figyelembe vétetni nem fognak. S.-a. Ujhely, 1889. febr. 27. i - 2 Dókus Gyula, főszolgabíró. 1638. Zemplénvármegye alispánjától. Körözvények. Zombor András battyáni lakos a folyó hó 23 án tartott csapi országos vásárról haza jövet egy pár 4 éves, kékes szőrű, fenálló sárga szarvú, jegy és bélyegtelen ökör-tinót vett bitangságba. 2569. sz. Mészáros András b.-olaszi lakosnak f. évi február hó 11-én a B.-Olaszi határban egy középnagyságú sárga pej 1 '/2 éves kancacsi- kaja, hátulsó ballába kesej, értéke 40 ft — éltévedt és mai napig elő nem került. Meghatározása azon alapsúlynak, a melyből, a kikötött finomságú s egyenként szigorúan megállapított méretű, mily alakú s értékjegyü, hány darab pénznek kell készülni, képezi a pénzlábat. Annak törvényes eldöntése pedig, hogy bizonyos államterületen, mely ércnemböl készült pénzdarabok legyenek a kötelezőleg teljesítendő fizetéseknél s mily árban elfogadandók, a valutát, standardot, értékelést jelenti. S e szerént arany értékkel, ezüst értékkel biró államokat kell megkülönböztetnünk s csak kivételesen olyanokat a melyekben mindkét fém- nemböl készitetik a törvényesített fizetési eszköz, a pénz, az ilyenek azután kettős értékkel bíróknak neveztetnek. Az egyes, akár arany, akár ezüst értékkel biró államokban a másik fémből készült pénzek és a másik fémnek zöme, mint árhullámzásoknak alávetett kereskedelmi áru szerepel. A kettős érték törvényesitése azért tartatik hátrányosnak az egyes értéknél, mert nem lehet a két fém egymáshozi értékarányát úgy állapítani meg, kereslet s kínálat szabályozván a fémek ér tékét is, hogy az változást ne szenvedjen s ily változás esetében azután a becsesebbé vált fémből készült pénzek a forgalomból kivonatnak s beolvasztatnak s csak az értéktelenebbé vált fémből készültek maradnak forgalomban, az azokat elfogadni kényszerülők nagy károsodására. Azon alapsúly, a melyből s azon finomsági fok, a mely mellett a pénzek a különböző államokban veretnek, sem a múltban nem volt mindenütt egyenlő s eléggé sajnálatra méltóan még ma sem az — igy: mr Mai számunkhoz fél ív melléklet van csatolva. \ m
