Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1889-02-17 / 7. szám

Sátoralja-Ujhely, 1889 február 17. 7. S2.

Huszadik évfolyam.

"

ELŐFIZETÉS ÁS Egész évre 6 írt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr

Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el.

Kéziratos nem adatnak vissza.

Egy es szám ára 20 kr.

A nyílttérien minden gar- mondsor díjjá 20 kr.

Zemplén.

Társadalmi és irodalmi lap.

ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE

(Megjelenik minden vasárnap.)

HIBDETÉSI DÍJ ; hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes sző után 1 kr.

Azonfelül bélyeg 30 kr.

Kiemelt diszbetük s körzettel ellett hirdetményekért térmérték szerint minden O centiméter után 3 kr számittatik.

Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik.

Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők.

MIVITALOS RÉSZ.

Zemplénvármegye bizottságának, S.-a.-Ujhelytt, 1888. évi dec. hó 14-én tartott közgyűléséből.

570/17825. sz. Olvastatott a zemplénvár- megyei gazd. egyesület által bemutatott, az aranyka terjedésének megakadályozása tárgyában alkotott szabályrendeleti tervezet, s az állandó választmány ez iránti határozati javaslata.

A felolvasott szabályrendeleti tervezet annak megjegyzésével, hogy az I. § ban az aranykás lóhere- és lucernamagot elárusító kereskedők büntetése 2 — 50 ftig terjedhetőnek állapittatik meg, s hogy az 5. Jyban a 3-ad fokú felebbviteli hatósággal az alispán ruháztatik fel, egyebekben elfő- gadtatik s szabályszerüleg kihirdettetni, s 2 egyenlő példányban jóváhagyás végett a nm. Belügyminis- teriumhoz íelterjesztetni rendeltetik.

K. m. f.

Jegyzettel Kiadta:

Prihoda Etele, Viczmándy Ödön,

III. eljegyző. főjegyző.

Sza/foá,l3rren.d.elet

az aranykás lóhere- s lucernamag elárusitása és az aranyka irtása tárgyában.

1. §. A magkereskedő a lóhere- s lucerna magot tartozik az aranykától tisztítani és ha az áltaía áruba bocsátott lóhere- vagy lucernamagban 1 °/0-tólin felül aranyka található, 2—50 ftig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő.

2. §. Minden gazda köteles az általa bírt s használt földterületen az aranykát, bárhol jelentkezzék is az, azonnal kiirtani.

3. §. Aki a lóheréből, lucernából az arany- kát hatósági megíntés előtt önként ki nem irtja, bárkinek panaszára az illető község faiskola és befásitási alapja javára 2—20 ftig terjedhető pénz- büntetéssel büntetendő.

4. §. Aki a lóheréseken, lucernásokon kivül eső területeken az aranykát kiirtani elmulasztja, a 3. § ban foglalt alap javára 50 krtól 5 forintig terjedhető pénzbüntetéssel sújtandó.

5. §. Ezen szabályrendelet szerint elintézendő ügyekben illetékes hatóságok: I ső fokban a főszolgabíró, Il-od fokban az alispán, III-ad fokban a közigazgatási bizottság.

T Á C A,

Szemere hagyományok.

— A .Zemplén* eredeti tárcája. —

(Lévai József versküldeménye Szemete Miklóshoz.)

Keserv ivallámaa,Szeretnék változni magas kősziklává,

Hogy elbúsúlásom’ egy ember se’ látná ;

Az áruló világ lábaimnál járna,

Hah! mily vad örömmel omlanám le rája. . . ,

Szeretnék a vihar zúgó szárnya lenni,

Melyet a hatalom nem bir láncra tenni; Szárnyát a viharnak csak addig szeretném Mig a föld szemetjét végkép elseperném. . . .

S mély tenger ha volnék, nézhetném-e nyugton Hogy ami legszentebb, koldus botra jusson ? Fel forrnék dühömben s haragom hulláma Millió életet sodorna magába . . .

Volnék tüzes villám dörgő fe'legekben Hogy maga az Isten lenne ur felettem, Minden lesujtásért meg kellene halnom : Szivesen meghalnék, csakhogy más is haljon.

Volnék vihar, villám, kőszikla, vagy tenger ; Csak ne bírna szivem forró érzelemmel;

Az élet, vagy halál más világba tenne, Volnék bár akármi, csak magyar ember ne 1

%

6. §. Jelen szabályrendelet felsőbb jóváhagyás után azonnal életbe lép.

Kelt a Zemplénvmegye bizottságának S.-a.- Ujhelytt, 1888. évi dec. hó 14 én tartott közgyűlésében. Kiadta:

Viczmándy Ödön,

vm. főjegyző,

537/i948l kgy. sz.

Az 1887. évi XVII. te. 1. §-ának. alapján a nem helyben lakó iparosoknak a heti vásárokon való jogosultsága tárgyában kelt törvényhatósági

szabályrendelet.

nálandó ürmértékek szabályozása tárgyában készített szabályrendelet, s az ez iránti állandó választmányi határozat.

Melynek elfogadásával a felolvasott szabály- rendelet egész terjedelmében elfogadtatván, szabályszerüleg kihirdettetni, s két példányban leirva, jóváhagyás és megerősítés végett a nm. Belügy- ministeriumhoz felterjesztetni rendeltetett.

K. m. f.

Jegyzetté: Kiadta:

Prihoda Etele, Viczmándy Ödön,

III. aljegyző. főjegyző.

Borálulási szabályrendelet.

1. §. Zemplénvármegye iparosainak és a vásárjogosultaknak a főszolgabíró utján történt meghallgatása és az ez iránti jelentések alapján az 1887. évi XVII. te. 1 §-ához képest járásonként sőt községenkint is eltérő intézkedések szüksége állapíttatott meg.

2. §. A szerencsi és tokaji járásokban, a heti vásár jogosultságával biró községekben a heti vásárokon a vármegyebeli minden iparos megjelenhetik, de csak oly esetben, ha az iparosok által lakott járások között e tekintetben viszonosság létezik.

3. §. A vármegye többi községeiben, kivé- vén Szinnát és Mező-Laborczot az 1884. évi XVII- te. 50. §-a intézkedései fentartatnak, megjegyeztetik azonban, hogy a hordókkal, házi iparcikekkel kereskedő iparosok, a felvidéki szatócsok és gyolcs- kereskedők a heti vásárokon mindenütt megjelenhetnek és árulhatnak4. §. Szinnán és Mező Laborczon a heti vásárokon a vármegye bármely iparosai, a felvidéki gyolcskereskedők, szatócsok és hordókeres- kedők megjelenhetnek és árulhatnak.

5. §. Ezen szabályrendelet felsőbb jóváhagyás után azonnal életbe lép.

Kelt S.-a.-Ujhely, 1888. dec 1.

Viczmándy Ödön,

főjegyző, bízott, elnök.

Zemplénvármegye bizottságának, S.-a.-Ujhelytt, 1888. évi dec. hó 14 én tartott közgyűléséből

572/19482. sz. Olvastatott a szabályrendeleteket alkotó küldöttség által a borárulásnál haszE magas röptű verset lánglelkü költője a következő levél kíséretében küldötte Szemere Miklóshoz Lasztócra:

Miskolc, 1858. szept. 27.

Tisztelt Szemere úr!

— s ha megengedi —

Kedves rokonom Apollóban !

Midőn nehány hónappal ezelőtt, Miskolcon keresztül, Pestre utazott ön, engem is szives volt megtisztelni egy pár rövid órai látogatásával. Ak kor az első találkozás benyomása alatt ígérte ön, hogy soraim nem lesznek előtte hívatlan vendégek. Most ime, habár kissé késón, kopogtat önnél az a szellemke, mely se nem magának való sötét remete, se nem holdvilágimádó olvadékony guitárista, se nem a felhőkben szélparipázó zseni a’ la mode!

Fogadja szives üdvözletemet addig is. mig azt személyesen s élőszóval nyilatkoztatni szerencsém lehetne. És aligha nem jő ez alkalom, mint reméltem vala.

A múlt hetekben Vattán töltöttem egy vasárnapot Tóth Endrénél. Emlegettük önt s ő nagy örömmel késznek nyilatkozott befogatni két nagy testű, de kevés abrakot látó paripáját, hogy önt, hacsak lehet, Tompa társaságában meglátogassuk.

Miskának nehány nappal ez előtt írtam erre nézve; még nem tudom, vájjon hajlandó lesz-e kiragadni magát családja fölleges köréből. De azt hiszem, Tóth Endre mindenesetre szavát állja s nekem az octóberi szüreti szünnapok meg fogják mutatni Lasztóczot, ha ugyan önnek épen akkor nem leend ismét elhivatása valamely pörös ügyben.

Nagyon illendő, s rám nézve is igen kedves dolog volna, ha múzsám elevenségéről s termékeny

1. §. Az 1874. évi VIII. t. c. 16. §-a alapján, Zemplénvármegye területén bort és szeszesitalokat eladni vagy venni csak liter, illetőleg hektoliter törvényes ürmértékek szerint szabad.

2. §. Aki ezen szabály ellen vét és a borokat hordó- és nem liter számra árulja vagy veszi, az 1859. évi 40. te. 136, §-ában foglalt büntetéssel lesz büntetendő.

3. §. Ezen szabályrendelet felsőbb jóváhagyás után azonnal életbe lép.

Kelt Zemplénvármegye bizottságának S.-a.- Ujhely, 1888. évi dec. hó 14-én tartott közgyűlésében

Kiadta: Viczmándy Ödön,

vm. főjegyző.

1411/89. Zemplénvármegye alispánjától.

Körozvény.

Köröztetés s eredmény esetén jelentéstétel végett kiadom.

i

I

I

S.-a.-Ujhely, 1889. febr. 4.

Matolai Etele, alispán.

Másolat. Szerencsi járás főszolgabirájától. H.-Németi község bírája jelenti, hogy ottani lakos Bárdos András f. é. jan. hó 9-én Gesztely község utcáján egy zsákban bevárva 6 süveg cukrot talált. A 6 süveg cukor Bárdos András gondozására van bizva, kitől az igazolt tulajdonos átveheti a cukrot. Szerencs, 1889. jan. 28. Matolay Béla főszolgabíró.

1

I

i

voltáról Írhatnék önnek. Soha sem tapasztaltam azt ily henye és kedvetlen teremtésnek. Ide-tova el kell hinnem, hogy nem is tündér volt az körültem, hanem csak szobalány Néh-néha akarnék, szeretnék valamit, bele is kezdek — s végre úgy

vagyok, mint

...............a rab gólya, mely vágott

szárnyát emelgeti, de föl nem röpül'. A túlsó lapra jegyeztem régibb verseim közül az ön által említett kemény darabocskát.

Szabad-e kérdenem, mint van ön versgyűjteményének kiadásával? Bármit higyjen ön az úgynevezett »divatköltők« működésének értékéről s renomméjáról: nem gondolhatom, hogy akár saját tehetsége, akár az ahhoz értők véleménye s becsülése iránt félreismeréssel viseltessék. Hogy általános hatást tegyen napjainkban bármely versgyűjtemény is: arra nem számíthatni. Aranyt a hírlapok emlegetik többször, mint használja a közönség; Tompa uj kiadásával a hírlapok egy- egy rövid notizzal érték be. Hogy ön tartalmas és kedélygazdag gyűjteményét tetszéssel ne fogadja a közönség ahhoz értő része, nem hihetem. S a hosszú késedelem lyrai müvecskék körül véleményem szerint, nincs összekötve haszonnal. Horatius nem gondolom, hogy az ódákba értette volna a nonum prematurt.

Az öreg Szemere Pállal négy napot tölték Augusztus hóban K. Gáboréknál. Az öreg urnák azon időszerint én lettem favoritja. Verseimmel bíbelődött — a mint ő szokott. Azonban erről s a toliban maradt egyebekről, majd személyes találkozáskor élőszóval bőven és tartózkodás nélkül. Magamat addig is becses rokonszénvébe ajánlva maradtam

őszinte tisztelője

Lévai József.

gjgr >1 ai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva,