Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1889-01-13 / 2. szám
halhatja, felhívom a törvényhatóságot intézkedjék aziránt, hogy idézett körrendelet pontosan szem- elótt megtartassák és hogy a szóban lévő engedélyek ügyei az egyes hatóságok által sürgősen elintéztessenek. Budapesten, 1888. évi november hó 27 én. Br. Orczy Béla s. k. Zemplénvmegye bizottzdgának S.-a.- Ujhelyben. 1888. évi december 12., s következő napjain tartott közgyűléséből. 554/16428. kgy. sz. Olvastatott a királyi belügyminiszternek 67557. számú, a közművelődési pótadó beszedése és kezelése tárgyában kelt szabályrendelet jóváhagyására vonatkozó rendelete. A jóváhagyott szabályrendelet irattárba tétetni, másolatban pedig a t. ügyésznek és közig, biz. elnökének és jegyzőjének kiadatatni rendeltetett. Egyebekben a »Zemplén* utján értesittetik a közönség, hogy a szabályrendelet mai naptól kezdve kötelezőleg életbe lép. Kelt. mint fent. Jegyzetté és kiadta: Viczmándy Ödön, ífijcgyzö. 70/1, 89. A tokaji járás főszolgabirájától. Pályázati IxirdetményZemplénvármegye bizottságának 1888. év. december hó 13-án tartott közgyűlésén 544/18940, sz. alatt hozott határozata folytán a tokaji orvosi körből Tokaj község kihagyásával — de Tokaj székhelylyel rendszeresített körorvosi állomásra — mely IOO ft évi fizetéssel és 120 ft úti átalánynyal s magáníelektöl hatóságilag megállapított dijak szedhetési jogával van összekötve, ezennel pályázat nyittatik. Ezen körhöz tartoznak Bodrog-Kereszlur Bodrog-Kisfalud, Szegi-Long és Szegi puszta községek. A választás 1889. január hó 30-án Bodrog- Keresztur község házánál fog megtartatni. Pályázni óhajtók felhivatnak, hogy kellően felszerelt kérvényeiket alólirott főszolgabíróhoz folyó évi január hó 28-áig annál is inkább benyújtsák, mivel a később érkezettek figyelembe vétetni nem fognak. Kelt Tokajban, 1889. évi január hó 8-án. Füzesséry Ödön, főszolgabíró. A köztóazíatási bizottság üléséről. — 1889. január ö. — Főispán Öméltósága az elnöki széket d. e. pontban 9-kor elfoglalván, a teljes számban megjelent tagokat szívből üdvözölte. A múltból ös- mert serény és ügybuzgó munkálkodásukhoz ez uj évben is sikert kívánva, a tanácskozás rendjét megnyitotta. A tárgysorozat első pontjául felolvastatott az alispáni jelentés, melyből kiemeljük, hogy múlt évi dec. hó folyamán Amerikába kivándorolt 98, visszajött 113 egyén. Nagy sajnálattal s aggodalommal említette fel a jelentés, hogy a királyi belügyminiszter vmegyénknek f. évi költségvetési előirányzatából minden megokolás nélkül s tüzetesen árgumentált felterjesztésünk-, úgyszintén a vármegyei adminisztrációhoz fűződő fokozott igények dacára a járási szolgabirói hivatalokba rendkül nem képzelhető; ennélfogva ennek kell a fejlettebb organizmusu állatoknál okvetetlen nyomaira akadnunk. Az érzet és az emlékezet azon legegyszerűbb szellemi tényezők, melyek nélkül lelki működés nem lehetséges. Mindkettő megtalálható az állatvilág összes lényeinél. Oly apró állatkák, hogy az ember előtt csak a mikroskop alatt válnak láthatókká már elegendő finom érzékkel bírnak arra, hogy az íz és a szag között különbséget tudjanak tenni és kitudják keresni a rájok nézve előnyöst, mert az bennök a kellemes érzetét költi fel. Némely, a tenger legnagyobb mélységeiben élő állatkák az ő beléjük ütköző homokszemek közül mindig pontosan kitudják választani azokat, a melyek alakjuknál fogva hajlékuk felépítésére használhatók. A medúzák, melyek csodálatos esernyő, harang, korong stb. alakúak, egész rendes idegrendszerrel bírnak és a velők rokon aktiniák, melyek a »tenger rózsája* szép nevet kapták, nem egyszer mutatták, hogy nem csak a világosság és sötétség között képesek különbséget tenni, hanem igen fejlett tapintó és szagló érzékkel is bírnak, A giliszták, a fö’dnek e hasznos munkásai, melyeket Darwin annyira szeretett, a fény iránt nagy ellenszenvvel viseltetnek, pedig szemök oly kezdetleges minőségű, hogy rendesen vakoknak szoktak tartatni. Általában, mint tudva van, a látóképesség legerősebb a madaraknál, a szagló-képesség pedig a ragadozó állatoknál a legfejlettebb. A kutyák szaglásuk nagy finomsága segítségével néha meg lepő mutatványokra taníthatók és nem kevésbbé fejlett hallással is birnak. A gondolkodó képesség fejlődésénél igen Szeresittetni kért napidijasokat törölte. Pedig a múlt évi ügyforgalom a tiz évvel ezelőtti ügyfor galom mértékéhez viszonyítva, úgy a középpontban, mint a járások székhelyein óriási emelkedést mutat, mondhatni megkétszereződött. Különösen pe dig az újhelyi, szerencsiés bodrogközi járásokban az ügyszaporulat évről évre hatványozott szám mai emelkedik. Mindeme körülmények hangsúlyozásával az irodai erők fokozása érdekében a bel- ügyministériumhoz felterjesztés intéztetett. Az egyes albizottságok titkos választás s elnöki kinevezés utján a következőleg alakíttattak meg. I. Fegyelmi választmátiyban rendes tagok : Becske Bálint. Diószeghy János, Dókus József, Nemes Lajos ; póttagok : Hönsch Dezső és gróf Mailáth József. II. Gyámügyi felebbviteli választmányban rend tagok: Bydeskuthy Sándor. Diószeghy János, Prámer Alajos, Szerviczky Ödön ; póttagok : Dókus József és Meczner Béla III. Erdőügyi bizottságban Prámer Alajos elnök, br. Balassa István alelnök, Bydeskuthy Sándor tag. IV. Másod-fokú erdei kihágási bíróságban rendes tagok : Diószeghy János, Ehrenheim Ferenc, gf. Mailáth József, Szerviczky Ödön ; pót tagok : Baján Imre, Dókus József, Meczner Béla és Ulrich Vilmos. V. Vármegyei pótadó-felszólamlási küldöttségben tagok : Bydeskuthy Sándor, Diószeghy János, Dókus József és Prámer Alajos. VI. Börtönvizsgáló küldöttségek: a) középpontban : Diószeghy János, Prámer Alajos; b) felvidékre : br. Balassa István ; c) alvidékre, éspedig a Bodrogközre: gf. Mailáth József, Tokajba és Szerencsre: az alispán; d) Gálszécs és Nagy- Mihályba Bydeskuthy Sándor — a vármegyei tiszti főorvos, illetőleg a járási orvosok közreműködnek. VII. Kórházakat vizsgáló küldöttségek; a) Ujhely ben: Dókus József és Szerviczky Ödön; b) Nagy-Mihályban és Homonnán : Br. Balassa István és Ehrenheim Ferenc; c) S.-Patakon : Bydeskuthy Sándor és Prámer Alajos. VIII. Tanügyi és tanítói nyugdíjalapra ügyelő bizottság : Bydeskuthy Sándor és Diószeghy János. IX. Az z8y8. évi 5. t. c.-ben körvonalozott felügyelő bizottság: Diószeghy J. és Prámer Alajos. X. Törvényhatósági ipartanácsban, rendes tagok : Jelenek Ádám és Szentgyörgyi Vilmos; póttagok: Stich Lajos (Ujhely), Nagy András (Patak). XI. Az 1876. évi 14. t. c. 136. §-ához képest alakított egészségügyi bizottságban épitészmér . • jö- .1 !T"P J - 3. — TJx« <*/»L Tö rty r A rty 7. szerész : dr. Rick Gusztáv (Patak). Jelen volt megválasztottak a szabályszerű esküt letették. O.-Liszka n. község háztartási ügyének rendezése tárgyában a zárgondnokság belügyminis- terileg is megszüntettetvén, utasittatott a járási főszolgabíró, hogy abban az esetben, ha a megoldásra váró feladatok rendezése körül a vármegyei kir. adófelügyelö és főszimvevönek közremunkálását vélné igénybeveendőnek, az alispánhoz haladéktalanul jelentést tegyen. Az alispán főszolgabíró jelentésének beérkeztekor kellő módon fog intézkedni. Homonnáról a hatóságilag megállapított húsárak ellen az ottani mészárosak felebbezvén, ki mondotta a szakministerium. hogy a hatóság jogos téren áll. Az elvi fontosságú leirat köztudohamar kiképződik az emlékező tehetség. A gyér meknél kimutathatólag már a 7-ik hétben kifej lő dik, mert ilyen idős korában fölismeri az üveget, melyből esetleg táplálják és sírni kezd, amint észreveszi, hogy magában maradt. Az állatoknál az emlékező tehetség mindenütt megvan, elkezdve a puhányoktól fölfelé ; a bogaraknál, méheknél és hangyáknál ez a tehetség már meglepően fejlett. A fülbemászó, sőt a közönséges légy is kimutathatólag bir emlékező tehetséggel. A madarak és az emlős állatok emlékezőtehetségüknek minden pillanatban jelét adják. Általában a madarak nagyon érdekes állatok organizmusok nagy finomsága miatt; náluk legnagyobb péld. a megfigyelő képesség is, a mire különösen a vándormadaraknak mindenesetre nagy szükségök is van. Magasabb szellemi képességre mutat a képzelő tehetség, a fantázia jelenléte. Ez is meg van minden állatnál, melyek e tekintetben általában 4 osztályra sorolhatók; az elsőben találjuk a puhá- nyokat, rovarokat, pókféléket, rákféléket, a fejlá- buakat (cephalopoda) és a hidegvérű gerinces állatokat. A másodikba sorolhatók a hártyás szárnyú rovarok, névszerint a méhek, darazsak és hangyák. A harmadikba azon magasabb fejlett ségü állatok, melyek már álmodni is képesek s hallucinációkban és illúziókban is szenvedhetnek. Ezek szellemi tehetségükkel és fantáziájuk segedelmével már a távollevőről is magoknak fogalmat alkotni és tudomással birni képesek. Ide sorolandók a madarak és az emlősállatok. A negyedik osztály az embernek jut. Ismeretes, hogy j például kutyák, uraik halála után nem akarnak semmit enni, szomorúak, nyugtalanok, világosan másul és miheztartás végétt a »Zemplén* hivatalos részében is közzététetni rendeltetett. Egyszersmind utasittattak a járási föszolgabirak, hogy községeikben a húsárak-állmát mérlegelvén, ott ahol a fogyasztó közönség érdekének a spekulá ció túlkapásaival szemben hatósági oltalmazásra lenne szüksége (példa reá Ujhely, hol a mészárosok kapzsisága már elviselhetetlen helyzetet teremtett, hol a tisztességes pclgári haszon helyébe már az uzsoráskodás lépett 1 Szerk.) sürgős elő terjesztést tegyenek. Élénk eszmecsere és terjedelmes megbeszélést tárgyát képezte a közgazdasági ministernek ama leirata, melylyel a Siros és Abauj területé ről való beteg marhákat zempléni vásárokról kitiltó közig, bizottsági határozatot megsemmisíti. Mielőtt e ministeri rendeltt tudomásul vétetnék, utasittatott az alispán, hogz a jelenlegi tárgyalás adatait híven előadó felterj .sztésben a szakminis- tériumhoz emlékiratot intézten, a Sárosvármegye alispánja által vármegyei álategészségügyünk adminisztrálása hátrányául felemlegetett dolgok pedig tévedésen alapulóknak jelentettek ki. Dr. Molnár Béla tb. djegyző előterjesztette a vármegyei főpénztárosnak múlt évről szóló jelentését s ennek kapcsán az ;gyes pénztárak 1888. évi forgalmáról tanúskodó ttblás kimutatást, mely szerint: 1. A házipénztár bevétele volt: . 109,239 ft 88 kr. kiadása , . 109,204 ft 11 1j,t pénzmaradvány.: . • 35 ft 76 '/2 kr. 2. Úti pénztár bevétele volt . 57,824 ft 31 kr. kiadása „ . 41,320 ft 41 kr. pénzmaradványa , . 16,503 ft 9° hr. 3 Betegápolási pénztár . voll . 24,660 ft 69 kr. kiadása » • __20,833 ft 11 kr. pénzmaradványa: . • 3827 ft 58 kr. 4. Közig, letétipt. időszaki bevétele : 65,294 ft 15 kr. kiadása: 21,824ft40kr. pénzmaradványa : 43.468 ft 75 kr. 5. Kisded-árvák segély-pénzt. bev.: 1,094 ft 66 kr. kiadása: 5 54 ft — kr. pénzmaradványa: . 540 ft 65 kr. 6. Körjegyzők nyugdíj pt. oev.: . 28,409 ft 66 kr. kiadása: . 1,866 ft 67 1 pénzmaradványa : . ^542 ft 98 V4 7. Mértékhitelesitési alap bev. : . 2,494 ft 56 kr. kiadás: . 254 ft 93 kr pénzmaradványa: . 2,239ft 63 kt 8. Közmivelődési pénzt, bevétel: . 12,659 ft 71 J/i kiadás : . 1,216 ft 80 k . pénzmaradvanya : . n ,442 ft 91 *, 9. Tisztviselői nyugdíj. int pt. bev : 24,416 ft 71 kr. kiadása: 33 ft 62 kr. pénzmaradványa: 24,383 ft 09 ir. 10. Katonabeszállásolási pt. bev.: 2,995 ft 73 tr. kiadása: 2,198 ft 44 fr. pénzmaradványa: . 797 ft 29er. 11. Hadászati pénztárban maradt: . 3.237 ft 04kr. A tizenegy-rendbeli pénztárban készlet 1 ........................133 ozpft 60 x, kr. A bevételi s kiadási hátrálékokról szóló kimutatások a februári ülésen fognak előterjesztetni. Payzsoss Andor árvasz. elnök jelentése szerint a vármegyei árvaszéknél 1888-ban elintézendő volt 23,251 db, mely 391 ügydarab híján fel is látszik rajtok, hogy urok eltávozták' tudomással birnak és többnyire ők is követik urokat a halálba. Érdekes azon tapasztalat, hogy a természet nagyszerű jelenségei, az ösmeretfön és szokatlan, a titokteljes és megmagyarázhatatlan ép olyan hatással van az állatokra, mint az emberre. A titokteljes és borzalmas természeti jelenségek hatása alatt a félvad emberek is önkéntelenül természetfeletti hatalmak, rósz és jó sz‘ Heinek létezését hiszik, melyek úgy öt magát, ir it az egész természetet hatalmukban tartják. A villámlás és mennydörgés, még inkább a földrengés a legnagyobb félelem és nyugtalanság érzetével tölt el embert és állatot egyformán; de ezenkívül egyes csekélyebb, hanem nehezebben megmagyarázható tünemény, a mely különösen hirtelen és váratlanul áll be: nem egy babona és tévhit szülője ma is. Ezen említett sajátság tekintetében megfigyeltek egy kutyát, mely különben szokatlanul értelmes állat volt és melynek gyakori marakodásai nálánál sokkal nagyobb és erősebb kutyákkal bátor ságáról is nem rósz bizony itványt adtak : szeretett ugyanis e fiatal kutya valamely csontdarabbal oly- formán mulatni, hogy azt a levegőbe fel s magától egy darabra eldobta s ismét visszaapporti- rozta; igy játszott a csontdarabbal napoion át. Egyszer gazdája a csontdarabra egy vékony zsinórt kötött és midőn a kutya a csontot ismét eldobta és utána szaladt, a zsinórral a cson'ot lassan odább húzta. Rögtön megváltozott s kutya kedve; a csont mozgása, e szokatlan doog nagyon kellemetlenül lepte meg; szűkölt, félt, vi- gyázva közeledett a csont felé s midim látta, Folytatás a mellékleten
