Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1889-01-13 / 2. szám
Melléklet a „Zemplén“ 2-ik számához dolgoztatott. Árvaszéki ülr.ököknek serény mun kálkodásukért elösmerés szavaztatott. Dr. Chyzer Kornél tszti főorvos dec. havi jelentése szerint a közegészség állapota kedvező volt. Járvanyszerüleg a veres himlő mutatkozott enyhe lefolyással. A kanyaró és vele rokon szamárhurut. úgyszintén Ujhelyben a fültő-mirigylob szórványosan lépett föl. Homonnán a roncsoló toroklobnak egy esete fordult elő. Hagymáz szórványosan Tokajban és Sztropkón S.-Patakon veszettnek vélt kutya, mely Hotykáról vetődött oda, múlt hó 31-én öt egyént megmart. A kutyák elleni intézkedések igen lanyhán teljesítettek ; (főszolgabíró e tekintetben megnyugtató szóbeli jelentést adott. Szerk.) Szerencsi járásban a parasztbábaír. penzuj sertés: jetriki gye tan r. tn ], r. , KG 7.mun ka 1 Uűwn* arm adóknak :se ■ elrendel* taki póo biz ottságot. fejeztetett. A skolás-gyermek jmi szembeteg .őadó referált a Bréger-féle kóc- foghatóságának esitett vizsgálat ielgése lapunkat. Szerk.) A teljesített közg. 1 a magyar nem- :6 eme gyár be istériumhoz fel ;lő jelentéséből anitón megvett tőktől behajtott : s népnevelést íztárába befizet- rót1- bírságokból föl oktatás 11 hallga’óval vármegye terület vizsgáltatott meg ségtöl mentesekn -a !f. Vladár Em M.-Laborczon mii int vászongyár ellen ámegállapítása vég - eredményéről. (h ban már tüzetes -n mer vizsgálatot minta: «: előadónak elösm .n \ zetgazdászati üg; záratása végett terjesztés intéztei Nemes Laj kiemeljük, hogy 200 ftnyi-, a mád és p 200 ftnyi birság terjesztő vármeg tetett. 1888-ban . nevezett egyesül Hönsch Dt mel hallotta a k g'z rencsi járásban a ■ szép haladás muta co hiányosaknak talált g teljesittendő kié zsef közig. b. t; s riáiról szólva k( - a ban kellő vizsgálatot 1 «.cJeg ; 1 tatására szakelőadó kir. mérnök Hlavathy József kir. ügyésznek terjedelmes jelentéséből kiemeljük, hogy az újhelyi középponti fogházban űzött rabipar forgó tőkéje 1888-ban 16,573 ft 78 krra emelkedett, miből az állarokincs tárnak jutó tiszta bevétel 2500 ftot tett ki. A foglyok egészségi állapota kedvező, A fogház belső felszerelésében szükségessé vált újítások ez év folytán teljesittetni fognak. Becske Bálint kir. adófelügyelőnek nagy ér deklődést keltő jelentéséből kiadjuk a következő részleteket: >Az egyenesadó befizetési eredmény kielégítőnek mondható; a mennyiben e címen 135,993 ft 25 kr vételeztetvén be ezen összeg az 1887-ik évi decemberi eredményt 8158 ft 34 krral múlja felül. A hadmentességi dijaknál azonban némi visszaesés volt; befizettetett e címen 8553 ft 56 kr az 1887-ik évi december havi eredménynél kevesebb 189 ft 99 és 'A krral. Az állami egyenes adónál ezen vmegye egész területén mint hátralék átjött az 1887-ik évről 1888-ra: 727521 ft és 16 kr. Ebből töröltetett a múlt év folyamán 34715 ft 127a kr. Az 1888-ik évre kivetett ösznogy ez ..44,.. nek foganatosít- utasittatott. szes egyenes adótartozás tett 1,135,466 ft 97 krt, a miből törlésbe hozatott 30051 ft 50 kr. Ezek szerint a megállapított összes adótartozás tett 1,798,221 ft 50 és 7, krt. Ezen tartozásra befizettetett az egész év folyamán 1,154,022 ft 717a kr, hátralékban maradt 644,198 ft 79 kr. A múlt 1888-ik évi egész befizetési eredmény az 1887-ik évi befizetési eredményt felülmúlja 36035 ft 47 krral, az 1888-ik évre kivetett és a törlések levonása után megállapított összeget pedig 48607 ít 24A krral. A hadmentességi dijaknál mint hátralék átjött 1887 ik évről 1888-ra 63562 ft 457a kr kivettetett i888 ra 44551 ft 50 kr. Ezen két összeg tett 108113 ft 95'ja krt, amelyből törlésbe hozatott 5891 ft 971 2 kr ; erre befizettetett 42586 ft 76 kr, az 1887-ik évi befizetési eredménynél több 1722 ft 69 krral. Hátralékban maradt 59635 ft 22 kr. Az állami bevételek egyébb ágazatainál a folyó előírási összegek szintén megfelelő arányban befolytak, sőt egynémelyiknél a hátralékok is szép eredménynyel törlesztettek, azonban azokra nézve még kimeritő számtételekkel nem szolgál hatok, mivel a kir. adóhivatalok a vonatkozó kimutatásokat még ez idő szerint mindnyájan be nem terjeszthették. Tekintettel arra, hogy például az egyenes adóknál az előbbeni évről átjött hát ralék az 1885-ik évben 820,000 ftot tett és e címen ma már csak 644,000 ft szerepel, örömmel következtetem már e tényből kifolyólag is adeni- nistrációnk javulását, éshogy nemcsak az adók behajtása és beszedésére hivatott községi elöljárók kezdik legnagyobb részint kötelmeiket híven teljeskeni, de maga az adózó közönség és legnagyobb részben minden kényszer és zúgolódás nélkül kezdi teljesíteni a király és haza iránt tartozó polgári kötelességeit. A helyzet ezen javulásában legfőbb érdeme van elnöklő főispánunk Öméltóságának és '.-•ntetes közigazgatási bizottság tagjainak ; a mJért 1' ” ‘“bh tisztelettel párosult forró kö. ne c '’•■áztassanak kegyesen János, Rácsay János, Székely István, íiámSZ János, Bodnar János, Scserba András, Tváh Mihály és Mészáros János védköte mseknek elbocsátás illetve kivticics nosülési engcUelem megadása végett benyújtott folyamodás kedvező elintézést nyertek. Ezek során a tanácskor..- » >rakoi fő ispán éltetésével befejeztetett. Vármegyei ügyek. Tisztviselők és a mozgósítás. A belügyminister körrendeletileg hívta fel a törvényhatóságokat, hogy febr. 15 éig küldjék be a hadsereg és honvédség létszámához tartozó ama szolgabirák és önálló hatáskörre! biró községi és körjegyzők névjegyzékét, kiknek az 1889. év folyamán netán elrendelendő mozgósítás esetén, a mozgósítás 15-ig napjáig polgári alkalmazásukban való meghagyása közszolgálati tekintetből szükséges. A »jó sziv< kölcsőnei. A tokaji főszolgabíró által beküldött 2750 ft értékű többrendbeli bekebelezett kötvény ellenértékét képező pénzösszeg az adósoknak leendő kézbesítés végett utalványoztatok. A fegyelmi választmány, mint felebbviteli hatóság, S.-a.-Ujhelyben f. hó 9 én Hladonik János,, m.-laborczi felfüggesztett körjegyzőnek fegyel • mi ügyében akként intézkedett, hogy a végleges fegyelmi határozat meghozatala előtt a fegyelmi vizsgálatra vonatkozó iratokat, a büntető utón megtorlandó panaszos ügynek tárgyalása és Ítélettel leendő eldöntése végett, a fenyitő törvényszékhez tette át. Sertés behozatala ellen. A földmivelési-, ipar- és keresk. minister, Galicziában a sertések között kiütött száj- és körömfájás miatt, a gali- cziai sertéseknek behozatalát bizonytalan időre eltiltotta. Jegyzői szigorlat. Lucz István, Réthy Pál, Sárai Béla és Palumby Gábor kérelmére a jegyzői szigorlat határnapjául, a vármegye alispánja által e hó 22- és 2g‘ika tűzetett ki. Filokszera elleni intézkedések. Gf. Széchenyi földmivelési miniszter tekintettel arra, hogy a to- kaj-hegyaljai szőlőbirtokosok a filokszera-vésznek rohamos terjedésével szemben a védekezés iránt közönyös magatartást tanúsítanak, a szőlőbirtokos- ságot valóban hálára kötelező intézkedések megtételére határozta el magát. A szőlőbirtokosság tevékenységének ébresztése és érdekeinek megóvása céljából a borászati kormánybiztos javaslatára hajlandónak nyilatkozik, minden a szölőmive- lés tekintetében jelentősb község határában, egy-egy kisebb 100—200 □ ölnyi mintatelepet felállítani, azt a szükséges, filokszerának ellentálló amerikai vesz- szökkel (pl. Riparia-Sauvage, Riparia-Portalis, Ia- quez, Iork-Madeira stb. fajokból) dij nélkül ellátni s a nemesítést is a minisztérium költségén teljesittetni. Késznek nyilatkozik továbbá a gyéritési eljárás célszerűségének bemutatása végett, ott hol a vész fellépésének mértéke a gyéritési eljárás alkalmazását még indokolttá teszi, 1—1 holdnyi területre szükséges szénkéneget díjtalanul adomá- - '»véritési munkálatokat is a minisztérium ha az illető birtokosok nyila 1 - -she! ’ ««--lezik magukat arra, hogy az amerikai ültetvények kezelését é* I gondozását a kér. borászati vándor tahitó utasi- I tasa szerint teljesíteni, a s'éhfcénegget gyéritett j területet pedig három éven keresztül ke’ őleg trá gyázni fogják. Ezen, a Hegyalja érdekében sokat ígérő teendők végrehajtásával a miniszter a vme gyéhez intézett leirata azerint Tus Antal borászati vándortanitót bízta meg s utasította, i»~0. •, bb lépjen érintkezésbe Tolcsva, Mád, Tálya, Szanix», Legyes- és Erdő-Bénye, Liszka, B.-Keresztur, Tokaj, Tarczal, Sárospatak és Ujhely községek szőlőbirtokosaival s igyekezzék az illető szőlöbirtoko sokat rábírni arra, hogy a kijelölendő területet — az említett védekezési eljárások gyakorlati bemutatási céljaira engedjék át. (Kétségtelennek tartjuk, hogy szőlőbirtokosaink e jó akarattal szemben köszönettel s készséggel teljesítenek minden tőlük kitelhetőt e téren, annyival is inkább mert itten saját vagyoni érdekük megóvásáról sőt sokhelyt a kenyérkérdés megoldásáról van szó I Szerk.) A kivándorlás ellen újabban ismét szigorú rendszabályokra utasították a krakkói hatóságokat. Különösen tartoznak ügyelni arra, hogy vagyonhogy az még mindig mozog: megborzadt és elszökött. Egy másik kutyát grimászok által lehetett megijeszteni, mert azok ura szokott arcát a felis- merhetlenségig eltorzították; egy fiatal vizsla 18 hónapos korában hallott először mennydörgést, nagyon megijedt és elbújt; az először hallott borzalmas hang annyira emlékében maradt, hogy később is nagyon megijedt, a mint egyszer egy szoba padozatára hirtelen almát dobáltak, és félelme csak akkor mult el, a midőn gazdája nagy bajjal megértette vele a szokatlan zaj okát. Ép úgy, mint az embernél, az állatoknál is tapasztaljuk, hogy bizonyos hajlamokkal születnek, bizonyos indokolatlan és meglepő előszeretetet tanúsítanak bizonyos foglalkozások vagy dolgok iránt s ezen irányban feltűnő ügyességet is mutatnak a nélkül, hogy azt a tapasztalat vagy tanulás, utánzás utján szerezték volna. Ilyen hajlamok határozottan velünk születnek és örökölhe- tők ; a szülők hajlamai, jó és rósz szokásai átmennek gyermekeikbe is, ép úgy, mint a betegségeik és a bizonyos betegségek iránt mutatkozó nagy fogékonyság. Ennek példái az életben naponkint előfordulnak és bővebb magyarázatra egyáltalában nem szorulnak; oka s az átöröklés módja ismeretlen. Az állatoknál még ezen hajlamok légin kább bírnak az ösztön természetével és egyáltalában nem olyan biztos vezetők az életben, mint azt az ösztönről hitték. Sőt gyakran látjuk példáit olyféle hajlamoknak vagy ösztönöknek is, melyek egészen célszerűtlenek, feleslegesek sőt ártalmasok. Az efféle hajlamok nagyon fejlődésképesek, tanulás, utánzás által nagyban tökéletesednek : pl. a vizslánál a vadászó tehetség, keresés, megállás sat. vagy az éneklő madaraknál az éneklés velük született képesség, hanem utánzás és gyakorlat által képződik ki, általánosan ismeretes, pl. hogy némely madár fajok mesterségesen is mily könnyen megtanithatók egyes nóták elfütyülésére. Ilyen sok sajátság van az állatoknál, melyek tisztán csak tanulás, utánzás utján sajátíttatnak el és nem »ösztönszerüek«, igy például a nyak és fej mozdításának azon különös módja, a melylyel a tyúkok isznak, nem ösztönszerü, hanem később megtanult : úgy, hogy ha a kis csirkéket magukban külön zárjuk: nem fognak inni tudni, mert az ivás módját az öregebbektől nem tanulhatják el Igaz ugyan, hogy másrészt meg olyan átörökölt hajlamokat és ügyességeket is tudunk, a melyek az illető állatban születésök óta megvannak és kiíej- lődésökhöz nincs sem tanulásra, sem utánzandó példára szükségük; bukfencező galamb magától tudja mesterségét s némely u. n. szolgáló kutya és macska a szolgálást sohase tanulja. Mindazáltal a rendes dolog az, hogy a hajlamok tanulás és utánzás által fejlődnek ki, sőt a példa oly erős hatású, hogy gyakran egészen különös esetek is fordulnak elő: igy például, ha valahol a macska nevel föl egy kis kutyát az eltanulja a macska szokásait, a mosakodást, a talpak nyalását, az egérlyukak lesését stb. Azon lehetőség, hogy bizonyos rendszeres eljárás mellett az állatok eredeti természete és hajlamai megváltoztathatók: az emberek előtt már a legrégibb idők óta ismeretes. Hogy az állatszelidités lehetséges és igen régi dolog, eléggé mutatja azon körölmény, hogy ma háziállataink vannak, a melyek szelídek már a történelem előtti idők óta, pedig eredetileg többnyire nagyon is vadállat természetűek voltak, mint azt a tehénnek, a lónak, a sertésnek, juhnak és kutyának stb. ma is még a szabad rengetegekben és síkságokon élő rokonai, testvérei mutatják. A házi állatok szelídsége átöröklésen alapul; a szelídített előzőktől át- örököltetik a szelídségre való hajlam s az ember gondja elvégzi a többit, többnyire tisztán csak az által, hogy ezen hajlamot saját céljaira fölhasználja. Hogy a kutyák és a macskák nem támadják meg és nem tépik szét a velük egy udvarban levő tyúkokat például, úgy, mint azt vadon élő elődeik tették volna s testvéreik ma is teszik: ép úgy eredménye a szeliditésnek, mint az, hogy a tyúkok ezen állatoktól nem félnek. A viszonyok és körülmények ép oly hatalmas idomító hatással vannak az állatokra, mint az emberekre; azok behatása alatt az állatok ép úgy képesek a legjellemzőbb sajátságaikat megváltoztatni, vagy egészen elhagyni, mint az ember teszi. Az örökös tavasz, tehát az örökös virágzás honában az oda szállított nagyon dolgos méhek elvesztik mézgyüjtési hajlamukat, a mint észreveszik, hogy nincs tél s nincs eleséghiány soha; a hangyák árvizek által gyakran járt vidékeken nem a földre, hanem fákra épitik fészkeiket; a kutyák némely sarki vidékeken elfelejtenek ugatni, a kacsák Ceylon szigetén, a hol nincs viz, nem szeretik többé a vizet, hanem félnek tőle ép úgy, mint a tyúkok és macskák. Megfigyelésre méltó hajiam igen sok állatfajnál a vándorlási ösztön, melyen már sok tudós hiába törte a fejét. Ezen vándorlási vágy eredete valószínűleg azon körülményben keresendő, hogy a föld nagy vidékei, melyek különben gazdag faunának otthonjai, nem képesek egész éven át
