Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1889-06-30 / 26. szám
Sátoralja-Ujhely, 1889. junius 29. 26. sz. Huszadik évfolyam. ELÖriZITÉS áí Egétr, évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen leveiek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratot nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien minden gar- mondeor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (megjelenik minden vasárnap.) HIKDETÉSI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes scó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Kiemelt dissbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden D centiméter * nt&n S kr számittatik. Állandó hirdetéseknél ! kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. HIV4TALOS RÉSZ. Zemplénvármegye bizottságának S -a.-Ujhelyben 188p junins 26-án tartott üléséből. 9173. sz. Olvastatott az állandó választmány az iSpo. évi közmunkavállság árakra vonatkozó határozati javaslata, a melynek elfogadásával ha- tároztatott : Miután a körülmények nem változtak és a kényszerváltság fentartását is az úti pénztár ki adásainak szaporodása indokolja: az 1889. évi közmunkaváltság-árak fentartásával a közmunka V4 részére nézve a megváltás kötelezettsége is ki- mondatik. A váltságárak a következők : A szerencsi, tokaji és s. a. újhelyi járásokban két fogatú igás 2 ff, egy fogatú igás 1 ft 20 kr. és a kézi napszám 60 kr. A gálszécsi, bodroközi és nagymihályi járásokban két fogatú igás 1 ft 80 kr, egy fogatú 1 ft, a kézi napszám pedig 50 kr. A varannai járásban 2 fogatú igás 1 ft 60 kr, egy fogatú 1 ft, kézi napszám 40 kr. Végül a sztropkai, szintiai és homonnai járásokban két fogatú igás 1 ft 50 kr, egy fogatú 80 kr. kézi napszám pedig 40 kr. Jelen határozat a »Zemplén* hivatalos lap utján köztudomásra hozatni és a felebbezési ha táridő lejártával felsőbb jóváhagyás végett az alispán utján a kir. kereskedelmi minisztériumhoz be- mutattatni rendeltetett. Kelt mint fent. Jegyzetté és kiadta : Viczmándy Ödön, főjegyző. 7609. sz. Zemplénvármegye alispánjától. Köztudomás végett kiadom. S.-a.-Ujhely, 1889. jun. 3. Payzsoss Andor, alisp. helyettes. 229781V. 89. sz. Földmivelés-, ipar- és keresk. m. kir. ministeriumtól. A vármegye közönségének (Másolat.) Megkeresésem folytán a m. kir. honvédelmi minister ur folyó évi ápril hó 26-án 16840/III. szám alatt kelt rendeletével az iránt intézkedett, hogy a pótlovazó bizottságok a megvásárolt pótlovakra vonatkozó marhaleveleket minden egyes esetben követeljék be. Budapest, 1889. május hó 13-án. A minister megbízásából: Lipthay s. k. A másolat hiteléül: Oherovi. 3124(89 sz. S.-a.-uJhelyi járás főszolgabirájától. Hirdetmény. Lieberman Jakab sárospataki lakosnak f. évi junius 24-én egy fehér magyar tehene, melynek egyik csípője alacsonyabb volt, a városi csordából elveszett. Felhivatnak a községi bírák, hogy feltalálás esetén ide azonnal tegyenek jelentést. S. a.-Ujhely, 1889. évi junius 26-án. Urbán Ferenc, t. főszbiró. 2108/I. 89. sz. Tokaji járás főszolgabírójától. Pályázati hirdetmény. T. Zemplénvármegye tokaji járásának Tarczal nagyközségében a meglévő jegyzői állomáson ki- vül szabályrendeletileg egy másik teljesen önálló s az előbbivel egyenrangú jegyzői állás rendszere- sittetett, melyre ezennel pályázat nyittatik. Ezen állás javadalmazását képezi: 600 ft évi fizetés, 120 ft lakbér és a magánfelek érdekében teljesített munkálatokért megyei szabályrendeletileg megállapított irásdijak. A választás határidejéül folyó évi julius 4-ik napjának d. e. 10 órája Tarczal nagyközség házához kitüzetik. A megválasztandó jegyző munkakörét a nagyközség képviselőtestülete állapítja meg, mely munkakört a megválasztott jegyző köteles leend betölteni. Pályázni óhajtók íelhivatnak, hogy az 1883. évi I. t. c. ó ik § ában előirt képesitésöket, különösen az adóügyekbeni teljes jártasságot, eddigi alkalmazásukat és erkölcsi magaviseletöket igazoló okmányokkal felszerelt kérvényükét folyó évi julius hó 2-ik napjáig bezárólag alólirott főszolgabíróhoz annál is inkább benyújtsák, mert a később érkezendő pályázatok figyelmen kivül hagyatnak. Tokaj, 1889. junius hó 8-án. Ftlzesséry Ödön, főszbiró. A vármegyei közgyűlésről. A f. hó 26. s következő napjain tartott ren-. des közgyűlés választó közgyűlés volt — tehát igen népes és szépen látogatott. A díszes tanácskozási terem karzatát előkelő hölgyközönség foglalta el s élénken érdeklődött a bizottsági tag »urak« szavazásának eredménye iránt. Főispán Öméltósága a közgyűlést d. e. 91/t órakor nyitotta meg. Mint rendesen tenni szokta, megnyitó beszédében most is minden irányba ki terjedő tájékoztatást nyújtott a közigazgatás menetéről. Beszéde folyamán felvetette a közigazgatás államosításának a kérdését is. Feszült figyelemmel hallgatták fejtegetéseit s mikor a municipiumok joghatóságát a jelenlegi rendszer keretében, de a tisztikar létszámának fokozása és a javadalmazás jobbítása mellett továbbra is fentartandónak találta — zajosan éljenezték. Az újhelyi választó kerületben legközelebb megejtett országgyűlési képviselő választásra s annak utóhatására reflektálva: minden keserűség félretételére intette a választó polgárságot. Legyenek, úgymond, mint voltak ezután is egyek a közügy szeretetében és legyenek egyetértők a haza iránti kötelesség teljesítésében, Mint általában a közigazgatás, úgy legújabban a nevelés és tanügy terén szerzett tapasztalatai is minden irányban örvendeztetök. Kiváló elösmeréssel szólott a zsidóságról, melynek soraiból a magyaros szellemben haladó közművelődés lépésről-lépésre nagyobbodó arányokban hódit. Nagy súlyt fektet Öméltósága a serdülő nemzedéknek, különösen pedig a leányoknak, magyaros szellemű neveltetésére. Ez alkalommal is felhívta az egyes leánynevelő tanintézetek elöljáróságait, hogy tanterveikben és tanitási módszereikben okos körültekintéssel kerüljék mindazt, a mi a német nyelv és idegen szellem előnyével a magyar nyelvet és magyar szellemet bántólag érinthetné. Végül felhívta a közgyűlés figyelmét, hogy a közigazgatási bizottsági tag választásánál tapintatos óvatossággal járjanak el. A közigazgatási bizottság a vármegye közönségének független elemeiből, a vidéki érdekkörök képviseltetésének lehető figyelembe vételével alakított testület lévén : óhajtandó, hogy a közigazgatási bizottságban a vidéknek vagyonilag és társadalmilag független állású képviselői mennél teljesebb számmal foglaljanak helyet a közigazgatási bizottságban. Főispán Öméltósága végezetül a bizottsági tagokat s azoknak kedves családjait éltetvén, magát a jelenben s jövőben is a közgyűlés pártatlan ragaszkodásába és szives támogatásába ajánlotta. (Lelkes éljenzés). Az éljenzés lecsillapodása után Matolai Etele alispán kelt föl s a vármegye közönsége nevében T A *C A. Elmerengve nézek .... LMERENGYE nézek szép szemedbe S hallgatom kis ajkad mint cseveg. Lágyan csengő mindenik szavacskád S olyan édes, olyan gyermeteg. Szép’ — susogva, majd vigan kacagva Elmeséled gyermekségedet . . . Lágyan csengő mindenik szavacskád — Pilláimról titkolt köny pereg. Csevegj csak, szőke gyermekem, tovább Mint kis madárka, vigan, hangosan, Én hallgatom beszéded napestig, Szép, angyalarcod nézve boldogan. Childe Harold. Párisi levél. ni. — A »Zemplén* eredeti tárcája. — Páris, juunis 20. A kiállítás krónikájának nevezetes fejezete a velszi hercegnek és családjának látogatása. A nálunk is nagyon ismert koronaörökös mindenütt szeretet és tisztelet tárgya ; itt a irancia dicsőség a magas látogatás feletti örömében vendégszeretetének teljes mértékével adózott a hét tagból álló fejedelmi családnak. E látogatás teljesen megdöntötte a hivatalosan részt nem vevő államok azon állítását, hogy a kiállítás a forradalom ünneplése. Anglia maga szintén nem vesz hivatalosan részt, de eljött a trónörökös s ezzel teljesen éle van véve a dolognak. A rövid hetet, a melyet itt töltöttek, teljesen a kiállításnak szentelték, s nem volt napja a hétnek, melyen egyik vagy másik részét a kiállításnak meg nem látogatták volna. Az egyetlen nap a közbeeső vasárnap volt, melyet a család angol szokás szerint otthonában töltött a Hotel Bristolban. Eiffel megragadta a kínálkozó alkalmat és a második emeletről a torony tetejére vezető siklót a velszi herceg családja által szenteltette föl. A felmenetelnek a legjobb idő kedvezett; egyike azon ritka napoknak, amikor Párisban a levegő nagy távolságra Í3 átlátszó. A torony tetején a család hosszas ideig időzött, mely időt a trónörökös legidősebb két fia: Albert-Viktor és György herceg arra használt fel, hogy felkusztak a meredek lépcsőn a Belvederig, a hol a büszke francia trikólor leng a torony legmagasabb pontján. A második emeletre leszállva, a velszi herceg és családja látogatásával tisztelte meg a «Figaró»-nak itt berendezett nyomdáját, mely naponta egy külön kiadást szokott rendezni miniatűrben a lapból. A magas látogatás eseménye a szerkesztőség valamennyi tagját összegyűjtötte Páris legmagasabb nyomdájában, hol a látogatók tiszteletére a Figaró egy külön számot is nyomtatott a vendégek jelenlétében, s ez egyetlen számot a herceg maga vette át személyesen. Végbement a nagy nemzetközi tornász-szövetség ünnepsége is. A Páris közelében levő Viu- cennes terjedelmes gyakorlóterén ütötte fel sátor fáját körülbelől tízezer fiatal atléta. A szó teljes értelmében sátorfáját, mert tényleg az egész szövetség kint lakott a szabad ég alatt rögtönzött sátrakban. A nagy tornász-ünnepséget a köztársaság elnöke is kitüntette jelenlétével s kíséretében az összes miniszterek megjelentek. Volt svéd, orosz, finn, dán, hollandi, svájezi és cseh tornász is. S ez utóbbiak az érdeklődés állandó tárgyai voltak; hogyne, mikor annyi protestáció előzte meg eljövetelüket. S ez volt szerencséjük, mert igy soha nem ünnepelték volna s nem is fogják többé ünnepelni Szvatopluk utódjait Párisban. Ezt különben nincs miért irigyelni, sőt örvendhetünk, hogy monar- hiánk egyik részét képező testvéreinket a verseny egyik legnagyobb dijával tüntették ki. De, és itt a bökkenő, azt határozottan el kell ítélni, hogy itt holmi politikai tüntetésekbe bocsátkoztak. A cseh ifjaknak Párisban lakó szóvivőjük, valami Pod- lipny azonban teljesen a fészkét nem kimélő ügyetlen madár szerepét öltötte magára s a Saint-Man- dé-ben mondott tósztjában oly kíméletlen, olyan hazug szinben tüntette fel a közös monarhia állapotát és viszonyát, hogy azért megérdemelné a megfenyittetést. Európát egy pillanatra megdöbbentette a német munkás sztrájk, Párist a legnagyobb zavarba hozta a fiakkeres sztrájk. Aki ismeri e nagy világváros óriási dimenzióját s tudja mennyit kell gyalogolni csak a legközelebbi bulvárig is, csak az tudja kellőleg méltányolni a párisi bérkocsist a maga egyfogatu alkalmatosságával. Megtörtént gjgg?“ Mai számunkhoz fél ív melléklet van csatolva.
