Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1889-06-30 / 26. szám

üdvözölte Öméltóságát, biztosítván a közszeretetről s kérvén, hogy mint eddig volt mindig, ezután is legyen a közgyűléseknek tapitatos, pártatlan veze­tője, a vármegyének s a közügyeknek lelkes párt fogója és szószólója. (Viharos éljenzés.) A kijelölő választmányban megüresedett he­lyekre tagokul Mailáth József gf. megválasztatván, Lengyel Endre dr. pedig főispán Öméltósága által kineveztetvén, — következett a Molnár Viktor dr. leköszönése folytán megcsonkult közig bizott­ságnak kiegészítése. A titkos szavazás eredmé­nyét d. e. io3/4 órakor hirdette ki az elnök. Mol­nár Bélára szavaztak 143-an, Ambrózy Nándorra 1 ro-en, vagyis 33 szótöbséggel közig, bizottsági taggá megválasztatott Molnár Béla dr. gálszécsi lakos és birtokos. A vármegyei .patres conscri- pti«-k legfiatalabb tagját, a megválasztott közig, bizottsági uj tagot zajos éljen-kiáltások üdvözölték. Ezekután áttért a közgyűlés a Payzsoss János elhunytéval megüresedett sztropkai járási főszolga­bírói szék betöltésének aktusára. Pályáztak és ki­jelöltettek : Bárczy Benedek sztropkai , Szemere György, szerencsi szolgabiró és Barthos József, tb. vármegyei aljegyző. Szavazás megkezdése előtt Bárczy B. visszalépvén, a szavazatok Barthos J. és Szemere Gy. között oszlottak meg. Beadatott 215 szavazat, Barthos-ra 138, Szemeré re 77 ; eszerint a sztropkai j. fő szóig abirájává Barthos Józsefet választották meg 61 szótöbbséggel. Az uj főszolgabíró hivatali esküjét letévén, meg- éljeneztetett. Nagy György, újhelyi állatorvost főispán Öméltósága tiszteletbeli várm. állatorvossá nevezte ki. Napirendre kitűzött tárgyak sorából olvas­tatott az 1890. évre megállapított közmunkavált- sági árakra nézve hozott-állandó-választmányi ha­tározati javaslat, mely is határozati érvényre emel­tetett. (A hivatalos rész egész terjedelmében közli. Szerk.) Olvastatott a kir. belügym. leirata, melyben felhivatott a vármegye közönsége, hogy M.-Laborcz székhelylyel a homonnai, sztropkai és szinnai járásoknak egy-egy részéből átalakíttatni kért uj szolgabirói járás létesítése iránt benyújtott folyamodás iránt véleményét nyilvánítsa, — úgy ez ügyben, mint a S -Patak nagyközség részéről hasonló irányban már régebben benyújtott folya­modás a kir. belügyministerium pártfogásába ajánl- tatni határoztatott. Mezőssy Menyhért elhunyta folytán a vár­megyei közkórház felügyelő-választmányába uj ta­gul Kecskés Antal biz. tag választatott meg. Az idő előre haladván, főispán Öméltósága a közgyűlés folytatását holnap d. e. 9 órára tűz­vén ki, az első napi tanácskozást 3/4i2-kor bere­kesztette s a gyülésteremből éljenzések közt tá­vozott. D, u. i-kor a zöld asztalok helyét fehér asz­talok foglalták el. Az ott történtekről lapunk más rovatában adunk számot. (Vége köv.) Vármegyei ügyek. Számonkérőszéki ülés volt f. hó 25-én fő­ispán Öméltóságának előlülése mellett. A centrális és járási hivatalok által a f. évi márc. hó i-től máj. hó 31-ig terjedő vagyis 92 napi tevékeny­ségről szóló kimutatások szerint elintézendő volt ——^u a nagy kocsis meeting s ezalatt a város kocsi nél­kül maradt, de ez csak előre vetett árnyéka volt a rákövetkezett borzasztó napnak, amikor a Koté urak egyáltalában be nem fogtak. Az utcákon, a boulevardokon megszűnt a kocsiáradat, csak itt ott kocogost egy-egy omnibus, vagy gördült egy- egy magánfogat. Emberemlékezet előtti bárkák jelen tek meg a boulevardokon a Párist környező banliök- ből, s az eléjök fogott igás lovak s a kék zubbonyos kocsis nem rettentette vissza a publikumot attól, hogy bele ne szálljon. S ez az állapot tartott vagy három napig. Ez idő alatt folyt a csatározás s a parlamentirozás a bérkocsi tulajdonosok és a ko csisok között. A közbeeső nagy lóverseny napja még kétségbeejtőbbé tette a helyzetet s a kocsik dija e napon elérte az 50—100 frank hallatlan árát. De nincs olyan hosszú, aminek vége ne le­gyen. A sok jámbor, simaképű Koté megunta a gyalogolást, végignézték a kiállítást, amelyet talán ez incidens nélküi nagy részük meg nem látogat­hatott volna — a tulajdonosok is engedtek s jól­lakván a kecske, megmaradván a káposzta is, visz- szatért megint minden a régi kerékvágásba; az utcák visszanyerték a megszokott nyüzsgést; a kocsisok vígan pattantják ostorukat s még vigab- ban kocog a kis normandi ló a váratlan vakáció után. Aki emiatt nem jött Párisba, bátran útnak indulhat, az indóházak előtt ott fehérük és feke­téink a kocsisorok cilinder erdeje. Május hatodika, a «grand prit» és julius tizen- negyedike ; ezek a nagy dátumok a francia főváros naptárában. Az elsőt az idén még nevezetesebbé tette a kiállítás megnyitása; a második évente nagy meglepetéseket szokott hozni. Itt szokott az angol és francia istálók között évente a halálos küzde­lem lefolyni az elsőségért. Ha francia ló viszi el összesen; 36,970 ügydarab, elintéztetett 34292, hátrálékban maradt s eüntézendőül át jött junius hóra . 2678. E számok az egyes hivatalok között igy oszlanak szét: (elintézendő volt; elintéztetett; hátrálék ;) alispáni hivatalban : 5935, 5427, 508,— tisztiügyészetnél: 1323, 1251, 72, — főpénztárnál : 1450, 1450,—, — számvevőségnél: 1636, 895, 741, — levéltárban: 24, 22, 2, — főorvosnál: 238, 238, —, — árvaszéknél: 5992, 5460, 532, — építészeti hivatalnál: 412, 339, 54, — szerencsi szbirói hiva­talnál: 2894, 2750, 144, — tokajinál: 2127, 2071, 56, — újhelyinél: 346t, 3426, 65, — bodrogközi­nél: 2703, 2569, 136, — gálszécsinél: 1636, 1605, 31, — nagy-mihályinál: 1577, 1542, 35, — varan- nainál: 1572, 1538, 34, — homonnainál: 1869, 1842, 27, — sztropkainál: 927, 899^ 28, — szín- nainál: 1194, 1168, 26 ügydarab. Átlagos számí­tás szerint fent elősorolt tizennyolc hivatalban egy nap alat elintéztetett: 1905 ügydarab; tevé­kenységet végzett a fogalmazói szakban ötvennégy munkás kéz, s igy egy ember napi munkája átlag­ban: 35 ügydarab, ami kétségtelenül igen szép ered­mény. Közigazgatási skontrók elenyészően csekély számban fordultak elő. A pénztárak vizsgálatáról szóló jegyzőkönyvek minden tekintetben megnyug­tató eredményekről tanúskodtak. Felemlítjük még itten, hogy a vármegyei nyugdíjintézet a vizsgálat napján, junius 25-én, 37,350 frt tökekészlet felett rendelkezett. Közmunka átengedése, A kereskedelmi mi­niszter a vármegye közönségének azon határoza­tát, melylyel N.-Mihály község 1889. évi közmun­kája felerészét az ottani kisdedóvó építéséhez át­engedte, kivételesen jóváhagyta. Regále. A pénzügyminiszter a vm. közig, bi­zottságának azon határozatát, melylyel a regále ügyekben eljárni hivatott bizottságba elnökké Do­kus Józsefet, hely. elnökké Diószeghy Jánost, ren­des tagokká Bydeskuthy Sándort és Szerviczky Ödönt, póttagokká Meczner Bélát és Ehrenheim Ferencet választotta meg, jóváhagyólag tudomásul vette. Hidak helyreállítása. A vm. alispánja az üj- hely-kassai úton megromlott 5. 7. 10. 11. 12, és 13 számú hidak illetőleg átereszek helyreállítását elrendelte. Katonai utóállitások. A Munkácson székelő 65-ik gyalogezred hadkiegészítési kér. parancs­noksága a f. évben tartandó utóállitások határ­napjait következőleg tűzte ki: julius 5., 6., 8., 9., 20., 22., augusztus 5., 6., 20., 22., szeptember 5., 6., 20. és 22., október 5., 7., 21., 22., november 5., 6., 20., 21., december 5., 6., 20. és 21. Az utóállitás első, illetőleg első és második napján Beregvármegye sorozó járásaiból, az utóállitás második, illetőleg harmadik és negyedik napján Szabolcs- és Zemplénvármegye sorozó járásaiból lesznek az utóállitandó hadkötelesek elővezetve. Hírek a nagyvilágból. New-Yorkból ismét borzasztó katasztrófát jelentenek, mely Uniontown lakosait érte. A 800 lakost számláló községet töltések védik. Folyton a nagy dijat, akkor egész Páris eksztázisba esik az örömtől. S ez az eksztázis az idén is bekövetke zett, csakhogy nem az örömtől, hanem a bosszú­ságtól. Mindenki biztosra vette, hogy francia ló fog nyerni s ennek tudatában horribilis összegeket raktak a favorizált May-Folera. Csakhogy bekö­vetkezett a nem várt esemény, hogy elsőnek a legutolsó helyen említett « Vaszisztász» jött be serre a félmillió sporstman, mint kigyócsipésre felszi- szent. A szokásos örömrivalgás elmaradt s e helyett mindenki a szomszédja orrát nézte, abból akarván következtetni a saját orra nagyságának növekedé­sére. Örülni pedig örült a bokmekerek serege, kik­nek némelyike százezerekkel hagyta el a Long- champt s örült az a kevés ember, ki a totaüzatö- rön a Vaszisztászt rakta meg. A ló szerencsés tulajdonosának a jelen levő köztársasági elnök is gratálált, mire a váratlan eredménytől elfogott tu­lajdonos őszintén bevallotta az elnöknek, hogy még reggelis habozojt, vájjon futtassa-e lovát avagy nem. A «Figaro,» az első párisi nagyhatalom, szi­ves volt a héten velünk magyarokkal is foglalkozni egy «!e hongroi» cimü cikkben s egyes ferde fo galmaktól ePekintve, elég hü képét adta a magyar ember jellemének. Alaposan tévedt mégis abban, hogy a kiállításra kijövő magyar csak a csárdában ül s esak a cigányban gyönyörködik. Ha kissé alaposabban körülnéz, tapasztalhatta volna, hogy magyarral minden osztályában a kiállításnak lehet találkozni. Egy másik párisi lap pedig az itt időző cseh tornászokat a magyarokkal konfunoálta ösz- sze s mivel a Bohein szó cigányt jelent francia nyelven, cigányt pedig csak magyart ismer, értve alatta a muzsikust, e réven a csehekről, állandóan mint magyarokról emlékezik meg. Paty Kárius. szakadó eső volt, mely á legnagyobb töltést alá­mosta s f. hó 16-án a hajnali órákban átszakadt. A vizáradásban 600 ember vesztette életét. A johnstowai katasztrófáról annak idejében mi is adtunk hirt olvasóinknak. Most részletesebb tudósitások állának rendelkezésünkre e rettenetes pusztulásról. Az »Amerikai Nemzetőr*, Szeszák Károly johnstowni magyar levele alapján közli azoknak a magyaroknak neveit, kik az irtóztató vizáradásban lelték halálukat. Vármegyénk terüle­téről áldozatul estek: Géczy János, feleségével és négy gyermekével S.-a.-Ujhelyből, Puki J. és neje Gálszécsről, Borovszky Mihály és két gyermeke T.- Terebesről. A würtenbergi király e napokban ünnepelte uralkodásának 25 éves jubileomát. Bányaszerencsétlenség. Ausztráliában a new- castlei egyik legjövedelmezőbb aranybánya beom lőtt s hetven bányamunkást maga alá temetett. A szerencsétlenek között vannak magyarországiak is. Hírek az országból. A magyar delegátusok Bécsben f. hó 23-án mutatták be hódolatukat a királynak. Zichy Ferenc gróf üdvözlő beszédére Őfelsége következő sza­vakkal válaszolt: »Őszinte megelégedéssel fogadom az önök hü hódolatát, amelyről épen most biz­tosítottak ; és megindult szívvel gondolok a mo­narchia minden népének hozzám, a királyné és házamhoz való rendíthetetlen hűsége és ragaszko­dása számtalan nyilvánulásaira, amelyek nekünk mély bánatunkban vigasztalást és erőt nyújtottak.« Azután kiemelte őfelsége, hogy szövetségeseivel egyetért a még folytonosan bizonytalan európai helyzetnek békés fejlesztésében. Elmondotta, hogy Milán szerb király távozását sajnálja, de a jelen­legi szerb kormány biztosította őt arról, hogy az Ausztria Magyarországgal való eddigi barátságos viszonyt folytatni és ápolni óhajtja. Örömére szol­gál látni, hogy Bulgáriában folytonos haladás tapasztalható. Bosznia és Hercegovina bevételei ez országok közigazgatási költségeit ebben az esztendőben is fogják fedezni. A hadsereg harc­képességének erősbitése és fokozása szempontjá­ból, valamint a katonai óvóintézkedések folytatása végett ez éyben is rendkívüli hiteláldozatokra lesz szükség. Ministeriumok névváltoztatása. Folyó évi junius hó 15-én az 1889. XVIII t. c, életbe lép­vén, ezen időponttól kezdve az eddigi foldmive- lési-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium csak főldmivelési, — a közmunka- és közlekedési minis­terium pedig kereskedelemügyi ministeriumnak ci meztetnek. A delegációk elé terjesztett közösügyekre vonatkozó számadást és a jövő évi költségirány­zatot immár ösmerjük. E szerint 1890-ben Magyar- országra 30 millió 875 ezer 582 ft 61 krnyi ösz- seg jut a közös költségekből. Szörnyű jégeső pusztította múlt héten Maros- Torda vmegyének számos községében. A jéghullás oly hatalmas volt, hogy a jégdarabok néhol több lábnyi magas réteget képeztek. Számos állat el­pusztult s a jégverés emberéletet is követelt ál dozatúl. Különfélék. Jelen számunk a kettős ünnep miatt egy nap­pal előbb jelenik meg. PCP Kérjük mindazon t. cimeket, kiknek előfizetésük lejárt, annak megújítására és a hát­ralékok beküldésére, valamint felkérjük a közsé­gek biráit, hogy hátralékaikat és a folyó évre eső előfizetési dijaikat mielőbb kiegyenlíteni szíves­kedjenek. A „Zemplén“ kiadóhivatala. (Őfelsége a király) Sárospatak és Józseffalva tűzkárosultjai részére magán pénztárából s főispá­nunk Öméltóságának közbenjárása következtén leg­kegyelmesebben 500 ftot adományozott. E kirá­lyi kegyadomány rendeltetési céljának már áta­datott. (Személyi hírek.) Pásztélyi K. János, mun­kácsi g. kath. püspök e napokban tölti be áldozó papságának 40-ik évfordulóját, mely alkalomra az egyházmegyei papság, egyesülve a vármegyék in­telligenciájával, nagyobb szabású ünnepiességhez készül Az érdemes főpapot a pápa csak a mi­napában tüntette ki a jeruzsálemi szent sirrend keresztjével. Legutóbb hoszu időn át betegeske­dett, de már teljesen kiépült bajából s remélhető, hogy jubileomát ép egészségben ünnepeli meg, mit is szivünkből kívánunk I — Az igazságügy­miniszter az újhelyi kir. törvényszékhez jegyzővé Szedlák István dr. kassai aljegyzőt nevezte ki. — Főispán ömga Pintér István végzett jogászt közig, gyakorlóvá nevezte ki. — A király futaki és szalai Hadik-Barkóczy Endre grófnak, a főrendiház örö­kös tagjanak, a kamarai méltóságot adományozta. — Ribó József, újhelyi V. oszt. adótiszt az ung­vári adóhivatalhoz IV. oszt. adótisztté neveztetett ki. — Kaliczky Kálmán tokaji V, oszt. adótiszt a kassai adóhivatalhoz IV. oszt. adótiszti minőség- I ben áthelyeztetett. — Braumüller altábornagy a 1 Folytatás a mellékleten

Next

/
Thumbnails
Contents