Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1889-06-16 / 24. szám

Melléklet a „Zemplén“ 24-ik számához. Vannak azonban katasztrófák, melyek minden fizikai számításon kívül esnek, me­lyek a józan követelmények minden ténye­zői mellett, mint egy rejtélyes hatalom sújtó karja halálos sebet ejtenek közgazdászati élet egyik vagy másik ágazatán, melyre éppen úgy ki nem terjedhetének Smidt Ádám prob­lémái, mint nagy Széchenyink messzeható elméletei. A Hegyalja Magyarország gyöngye. A »borok királya« saját eredetiségében versenyre kél bármely világhírű vetélytár- sával, ép úgy meg nem törik az ekvátor tűzpróbaján, mint a sarkvidék jégbirodal­mában, tért foglal minden piacon, magával viszi a magyar föld, a magyar nemzet hír­nevét, általa lesz ismeretes szülőfölde a kontinens minden részein. Ez több mint magánvagyon, ez nem­zeti közkincs, melyet a végveszélytől meg­óvni, a jövő feltételeinek minden kitelhető eszközeit működésbe hozni, a magyar nem­zeti politika eminens feladatának kell, hogy ismertessék fel. Hegyalja látóhatárán mai nap már min­denütt a fillokszera-pusztitás siralmas képei tárulnak fel. A szaktudósok vándorútra kelnek, keresik az archimedesi pontokat, melyekre a mentés vagy védelem korlátái eredményesen elhelyezhetők lennének. — Örömmel fogadtuk a borászati kormánybiz­tos: Miklós Gyula vezetése alatt megjelent országos gazdasági egyesület borászati szak­osztályának küldötteit, kik hivatva lesznek a helyzetről illetékes helyen tanúságot tenni, és bár csodaszerekben bizni nem lehet, mindenesetre ezen fakultás feladata lesz gyakorlati tapasztalataik után a szaktudo­mány elvei szerint meghatározni, mit lehet és kell tenni, és ami ugyancsak nagyfon- tosságu kérdés, mit nem kell tenni a kétes helyzetben. Nagy érdekek vannak kockáztatva, a termelők: tehát egész Hegyalja lakossága, a kincstár és egy altalános magyar nem­zeti érdek. Szabad-e a reményt feladni? Nem. Hisz már eddig is szép eredmények igazolták, hogy vannak egyes szőlőfajok, melyeknek alanyai nagy, sőt valószínűleg teljes ellentálló képességről tanúskodnak. Ha tehát — mitől isten óvjon — a pusz­títás határt nem ismerne, ha a gyérítés si­kertelennek bizonyul, akkor követni kell Fránciaország példáját, a talajviszonyoknak megfelelő uj telepítés rendszerét. Ennek természetszerűleg két előfeltétele az anyagi eszköz és oly mérvű produkció, mely a be­fektetési tőkének megfelel. Az őserő az égalji viszonyok Hegyalja nektárának forrásai a természet elpusztit- hatlan adományai. Hisszük, mert hinnünk kell, hogy az alkotmányos magyar kormány magas missziójának tudatában ily tényezők mellett tabula rázát nem tűrhet meg, hogy minden eszközökről, s különösen megfelelő olcsó tőkék megteremtéséről afyailag gon­doskodni fog; reméljük, hogy mire az ügy a törvényhozás napirendjén feltárul, annak minden árnyalata osztatlanul át lesz hatva az eszmétől, hogy a »szent korona« egyik legszebb gyöngyének porba hálni nem sza­bad, hogy Hegyalja tősgyökeres magyar­ságát kereset nélkül, s talán uj haza ke­resésének útjára ereszteni a magyar állam politikai jellegével ellenkezik. Reméljük, hogy a hegyaljai bortermelés volt és lesz. * * * A országos gazdasági egyesület borászati szakosztályának küldöttei, Miklós Gyula borászati kormánybiztos és az ország különböző vidékeiről csatlakozott termelők társaságában f. hó 12-én, az esteli vonattal érkeztek városunkba. A szakférfiak tanulmányi kőrútjának célja az ország bortermő vidékeit végenyészettel fenyegető filokszérapusz titások helyszíni tanulmányozása és a tapasztalati adatok nyomán a lehető védőeszközök tekinteté­ben célszerűnek mutatkozó elvek meghatározásá­ban kulminál. Vármegyénk területén a tarczali vincellér-képezde szőlészetének megtekintése, majd a Mathiász-féle szőlőskei telepek és tályai nagy­mérvű pusztítások megszemlélése vétetett föl a körutazók prográmjába, A helybeli indulóháznál a zemplénvármegyei gazdasági egyesület képvise­letében Viczmándy Ödön, egyesületi alelnök és több újhelyi szőlőbirtokos fogadta az érkezőket, honnan egyenesen a Csernyiczky-száilóba hajtattak, ahol a vendégek tiszteletére rendezett társas vacsorá­hoz. ültek az érkezők. A vacsora kezdetén bizonyos borongós állapot volt felismerhető a társaság kedélyhangu­latán. Meglátszott a vendegeken, hogy eddigi tapasztalataik a legsötétebb színbe festett állapo­toknál is siralmasabbaknak bizonyultak. Azonban a kitűnő gyógyszer, melylyel az újhelyi szőlős­gazdák szives vendéglátása a társaságot elhal­mozta, csakhamar derültebb világot teremtett, megeredtek a szép, szellemes pohárköszöntések, melyeket Viczmándy Ödön indított meg, üdvözölvén az országos gazdasági egyesület vezéreit, 'mint a nemzet boldogabb jövőjének fáradhatlan munká­sait és annak jelenlevő tagjait, élén Ordódy Lajos vezértitkárt, majd ismét Miklós Gyula kormány- biztost, mint az orsz. gazd. egyesület borászati szakosztályának a hazai bortermelés körül sok ér­demeket szerzett al elnökét. Miklós Gyula az elemi veszélyek között remény- és kitartásra buzdítva az orsz. gazd. egyesület borászati szakosztálya nevében Hegyalja bortermelőit éltette. így folyt továbbá a társaság egyik másik tagjáért, és távol­levő, a hegyaljai borászat terén is vezérszerepet vivő hazánk nagy fiáért, gf. Andrássy Gyuláért a tósztozás, melyek között még Kopely nagybirtokos I által beszött érdekes epizódot emeljük ki, miké­pen hódított meg a tokaji bor egy királynét a közel múltban: midőn Spanyolország királynője egy alkalommal két hegyaljai termelő borait kós­tolta, következő megjegyzést tette: „ezt nem hi­ába nevezik »borok királyának« és midőn O fel­sége tovább kvaterkázott »ha spiccem lesz, ön lesz az oka« szólott Kopelyhez. zen kiváló szerencsében Hamersberg Jenő és gf. Andrássy Aladár termései részesültek. 13-án reggel az egész társaság gf. Andrássy Gyula szőlőskei birtokára az úgynevezett Matthi- ász-féle telepek megszemlélésére rándult ki. A rekkenő hőségben lankadhatlan buzgalom­mal vizsgálták meg a szaktudósok a valóban min­taszerű kezelés minden egyes részeit, és itt örven­detes tapasztalatokat szereztek ezen kitűnő szak­férfiú csodaszerü műveleteiről, melyektől e ked­vező talajviszonyok a rendelkezésre álló anyagi eszközök mellett nem lehetett megvonni a legna­gyobb elismerést. A szakférfiak összes tapasztalataik eredmé­nyét egy külön értekezletben fogják kontemp- lálni, melyet a borászati lapokból átvéve lesz sze­rencsénk lapunk olvasó közönségéhez juttatni. Abban azonban már e helyütt is megegyeztek a vé­lemények, hogy a régi tőkék gyérítése céltalan költekezésnek bizonyult, továbbá, hogy az uj ala­nyok között a legéletképesebbnek mutatkozik az úgynevezett »Madeleine Angevine« i ső osztályú fehérbort termő alanyok, melyek 4 év alatt telje­sen ellentállanak a filokszerának, és valóban Ká­naán terméssel igérkzik a matthiászi kultuszt jutal­mazni, a tetemes befektetési tőkéket törleszteni, Fájdalom Hegyalja büszkesége a furmint legérzé­kenyebbnek bizonyul, és kevés a remény, hogy az eredeti alanyok pusztulásával e faj uj telepíté­sekkel fentartható lesz. A kifáradtakra a grófi kastélyban a házi gazda és házi asszony páratlan vendégszeretetével fűszerezett, dúsan felteritett asztal várakozott. Az ékes szóban itt se fukarkodtunk, hiába. . , »Sírva vigad a magyar* éltetve lett a tulajdonos grófi család, a házi gazda és szives házi asszony stb. miglen ütött az óra és a vendégek Szabó Gyula világhírű hegyaljai borász vezetése alatt és a tár­saság kíséretében elindultak a déli vonathoz, hogy a tanulmányi körutat még aznap Tályán tovább folytathassák, melynek lefolyásáról lapunk követ­kező számában fogunk megemlékezni. A szívélyes búcsúzokat Viczmándy Ödön és Löcherer Andor kisérték el Tályára. A közigazgatási bizottság üléséről. A f. hó i-én tartott ülés főispán Öméltósága elnöklete alatt s a teljes számban megjelent bi­zottsági tagok jelenlétében d. e. 9-től déli 12 óráig tartott. Az alispán, mint sorozási polgári elnök, a felső járásokban lévén elfoglalva, a közigazgatás menetéről s annak május havi állapotáról Vicz­mándy Ödön főjegyző, mint alispáni helyettes, tett jelentést. E szerint a közigazgatási bizottságban Molnár Viktor dr. helye leköszönés következtében megüresedvén, a vármegyei törvényhatóságnak leg­közelebbi közgyűlésén egy közigazgatási bizottsági uj tag választásáról kell gondoskodni. Sára István, a vármegyei tisztikarnak egyik kiérdemesült tagja s Nesztora, május hóban elhalálozván, alis­páni helyettes indítványára a boldogultnak jó em­lékezete jegyzőkönyvileg megörökittetett. Vicz­mándy főjegyző, minthogy az alispán távol van, 4 heti szabadságát megszakította s az alispán visszaérkeztéig átvette a vármegye kormányzatát. Szürnyegen számos marha gyanús tünetek közt megbetegedett. Az állami állatorvos a beteg mar­hákat megvizsgálván, azokat lépfenében szenve­dőknek találta. A szürnyegi marha-állomány s legelő zár alá helyeztetett, a gazdák figyelmesekké tétettek, hogy marháikat sósavanynyal vegyített ivóvízzel lássák el. A s.-pataki és józseffalvi égettek föl- segitésére s főispán Öméltósága közbenjárására 300 ftnyi adomány érkezett a belügymimstérium- tól. Május hónap folyamán a csendőrségi jelentés szerint egy gyilkossági, egy gyermekkitevési, négy öngyilkossági és tizenkét tüzeset fordult elő. Ame­rikába kivándorolt a múlt hónapban 65-, visszajött 68 egyén. Zugiskolák újabban fel nem fedeztettek. A száraz időjárás vármegyeszerte nagy aggoda­lomra szolgáltat okot és alkalmat. Járási főszol- gabirák felhivattak, hogy a mezőgazdasági növé­nyek állásáról a jövő havi ülésre, személyes ta pasztalataik alapján, tüzetes jelentést tegyenek. — Vladár Emil, közgazd. előadó, a Sandaion uralkodott keleti marhavész elfojtásáról emlékezvén, fölemlíti, hogy Sáros vármegyének nem egy községében a marhatüdővész ma is uralkodik, sőt több mint valószínű, hogy a baj ottan állandó fészket talált. Azután elbeszélte a duplini esetet. Duplin köz­ségből tüdővészes marhákat hajtottak a sztropkai országos vásárra, s ottan valószínűleg azért, mert a j. szolgabirónak a duplini viszonyokról tudo­mása nem volt, a beteg marhákat az egészségesek­től el nem különítették. Kéri a közigazgatási bi­zottságot, hogy a kellő preventív intézkedéseket teljes szigorral léptesse életbe. Szapáry minister- nek egy ide vonatkozólag érkezett leirata alapján s a közgazd. előadó által elősorolt tekintetek fi­gyelembevételével üdvös határozat hozatott, mely végrehajtás végett aj. főszolgabirákkal, szemmeltar- tás, illetve saját hatáskörében teendő további intéz kedés céljából pedig a várm. gazdasági egyesület elnökségével is kozöltetni rendeltetett. — Egy feleb- bezési ügyeset elintézése alkalmából elvül kimon­datott, hogy az urbérrendezési költségek tehervi­selése alól a lelkészek s tanítók azon javadalma ikra nézve, melyeket hivatalaik után az illető egy­házközség jóvoltából élveznek, mentesek. — A közig, bizottságnak módosított ügyrendje elbírá­lás s megerősítés végett a kir. belügyministérium- hoz felterjesztetett. Feltűnt a gá'szécsi járás főszolgabirájának egy nem várt jelentése; ugyanis Szemere József, kataszteri nyilvántartó biztos, a járás terü­letén lévő községi és körjegyzők ügykezelé­sét az államiadó-, úgyszintén a közs. háztartás adminisztrálása tekintetéből megvizsgálván, a vécsei körjegyző kivételével a többi körjegyzőség ügymene­tét szánandóan elhanyagolt állapotban talalta. Fő­szolgabíró utasittatott, hogy az illető jegyzők ellené­ben a már eddig is teljesíteni kellett fegyelmi vizsgála­tot haladék nélkül s teljes szigorral foganatosítsa, a kifejlendőkhöz képest azokat, kik a felfüggesz­tésre rászolgáltak, függeszsze föl s a vizsgálati ira­tokat a jövő havi ülés elé terjessze. — Karsa Ferenc, árvaszéki h. elnök jelentése szerint: május hóban elintézést nyert 2019 ügy­darab, hátrálékban maradt 532, ebből 79 db. elő- iratozás alatt. Vármegyénk közegészségügyi viszonyai álta­lánosságban megnyugtatók. A gálszécsi járás te­rületén a szamárköhögés okoz nyugtalanságot. Trahomás beteg 8 járás területén, az ujoncozás al­kalmával teljesített vizsgálat alkalmával, egyetlen­egy sem találtatott. Élelmiszerek 48-, közhelyek 63 esetben képezték orvosrendöri vizsgálat tárgyát. Kir. ügyész jelentése szerint a kerületi bör­tön május hóban 257 rabot számlált, ezek közül el van ítélve 198. Élelmiszerek minősége ellen panasz, vagy kifogás nem tétetett. A görvélykór két áldozatot követelt. Nemes Lajos kir. tanfelügyelő jelentéséből megértettük, hogy Csörgőn az állami elemi iskola számára uj épület fog emeltetni. Május hónapban számos iskolát személyesen meglátogatván, azok szellemére nézve éppen úgy, mint a nevelés és tanítás terén felmutatott eredményekkel szemben teljes megelégedésének adott kifejezést. Elösmeréssel nyilatkozott a Tokajban működő Villányi• féle, valamint az ugyanottan szép hivatást teljesítő ipa- rostanuló-iskoláról is. — Csáky Albin minist, lei­ratának hazafias méltatásával elhatároztatott, hogy a magyarnyelv tanítása és a magyaros szellem terjesztése körül érdemeket szerzett néptanítók ju­talmazására vármegyénk közmivelődési alapjából, kir. tanfelügyelő ide vonatkozó részletes előterjesz­tésének beérkezése után, 300 ftnyi összeg fog utal­ványoztatok Hönsch Dezső kir. mérnök jelentéséből, vala­mint az általa előterjesztett s határozati erőre emel­kedett javaslatokból kiemeljük, hogy vármegyénk úthálózatain közlekedési akadály nem fordult elő; a szürnyegi hid helyreállítása beíejeztetett s a forgalomnak átadatott. Az ujhely-kassai útvonal és a rajta lévő műtárgyak az őszi hadgyakorla­tokra való tekintettel rendbeszedetnek. A várme­gyei utakra előirányzott kőanyag kiszállítása meg­kezdetett' — Szerviczky Ödön interpellációt inté­zett szakelődóhoz a Kortvélyes-puszta határában

Next

/
Thumbnails
Contents