Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1889-06-02 / 22. szám

kros számlának értéke kiutaltatott. Az 1888 évi VII. t. c. rendelkezéséhez képest a városi köz­egészségügyi bizottság egy, dögtérnek a'kalmas terület kijelölése iránt megkerestetett. Az állat egészségügyi viszonyokról beadott jelentés felol­vastatván, tudomásul vétetetett. A gyártelepi fő­nökség kérvénye következtén utasittatott a város mérnöke, hogy a Rákóczi-utca végétől a gyárte­lepig kiépítendő gyalogjáróra vonatkozólag tervet és költségvetést készítsen. Letelepedési engedélyt nyertek : kis-várdai illetőségű Schvartz Sámuel bá­dogos, király-helmeczi illetőségű Dienes András kerégyártó és szepes-váraljai illetőségű Kalinay Bálint szobafestő. A honvédségi céllövő-tér ügyé­ben az állomás-parancsnokság átiratából meggyő ződvén a képviselőtestület arról, hogy a város kö­zönsége által a nm. honvédelmi m. kir. ministe- riumnak múlt 1885. évi 251/VI sz. a. kelt intéz- vénye következtén megszerzett lövőtér-terep abba­hagyatni, s ezen célra a »veréb gödör* nevű dű­lőben lévő földek kijelöltetni céloztatnak ; miután azonban ezen szántóföldek egyesek tulajdonát ké­pezik, azok átengedése iránt a képviselőtestület, az állomás parancsnokság átiratához képest nem nyilatkozhatott. A kiszemelt uj lövőtér terepnél a város közönsége tisztán a Ruda-Bányácska felé, a Blizman-féle téglavető teleptől délre, közvetlen a kérdéses földek alatt vezető ut iránt lévén érde­kelve, annak kisajátításába és áthelyezésébe a kép­viselőtestület beleegyezését adta ugyan, de hatá­rozottan kijelentette azt is, hogy úgy a lövőtér­terephez, mint az ut áthelyezéséhez megkivántató területkisajátitási és az azzal járó építési költsé­geket nem fedezi, sőt azt az 1886. évi XXII. t. c. VII. fejezetében előirt felelősségénél fogva nem is fedezheti, miután az eddig használt lövőtér-terep a nm. honvédelmi m. kir. ministerium két szak­közegének 1884. évi december 16-án felveti hely­színi szemlejegyzőkönyvében foglalt véleményes előterjesztése alapján lett a város által megszer­zendőnek kimondva és az a fentebb említett mi­nisten rendelet értelmében meg is szereztetett ; miből folyólag, de az 1879. évi XXXVI. t. c. 35. §-a értelmében is az eddigi lövőtér terep beszer­zési ára és a berendezésre fordított összes költségek iránt a képviselőtestület a katonai kincstár elle­nében kárpótlási igényét*) fentartotta (Időjárás.) A hét elején, egy-két éjszakán át, megeredt esőt úgy elnyelte a szomjas föld, hogy meg se kottyant neki. Tikkasztó hőség uralkodik ismét, mely a növényéletet végső romlással fe­nyeget1. Aratási kilátásaink nagyon lehangolok. (Névváltoztatás.) A belügyminister Alexander D. Mór s.-a.-újhelyi lakos és kiskorú gyermekei vezetéknevének »Abonyh-ra kért átváltoztatását megengedte. (A „Zemplén“ fekete táblája.) Mióta a »zár­da-utcáit rendbeszedték és kikövezték, azóta a hajdan elkerült utca élénk közlekedésü vonallá vált s épen ez okozta, hogy Kazinczy utcai bejá­ratánál a szekerek a gyalogjárót teljesen tönkre tették, úgy hogy egy kis eső után is az összegyű­lendő viz ott valóságos mocsarat képez, mely a közlekedést is akadályozza. Kérjük a város főbi- ráját, hogy ennek helyreállításáról, valamint a Szentgyörgyi Vilmos boltja előtt ugyancsak a gyalogjárón lévő lábtörő lyukak kifoltozásáról gondoskodni szíveskedjék. •) A képviselőtestület magatartását tiszteljük, a céllövö- tér ügyére alkalmilag visszatérünk. Szerk. kur és Vénus életviszonyaik sok tekintetben azo­nosak. A naphoz legközelebb, de azért attól 56 mil­lió klméternyire járja örök vándorutját a Merkur. Merkur a kereskedők, gyógyszerészek, orvosok és bocsánatot kérek, a lappangó tolvajoknak is istene volt. E szép fényű csillag bujkál előttünk, csak szeptember és október hóban látjuk, akkor sem egészben. Naplemente után két órával több­nyire félhold alakban az alkony fényében, a leál­dozó nap tüzében alig látható. Kis kört jár be a róla tízszer nagyobbnak látszó és égetőbb nap körül 88 nap alatt. Ott ennyi egy esztendő, ten­gelye körül 24 óra 5 perc alatt fordul meg; a napphl és éj tehát olyan, mint nálunk. Tavasz, ősz, tél aligha van ott, szabó és szűcsmester aligha lakik ott. A Merkur melege nagyobb mint egy olvasztókemencéé. Hihető, hogy ez irtóztató hőséget a mienknél sokkal sűrűbb és felhősebb légköre és a szelek nagyban mérsékelik. Tömege sűrűbb; azt vassal fel nem lehetne szántani. A talaj és az égbolt szingazdag. A nap közelsége ott ős és örök termékenyítő erő alakjában mu­tatja ki magát. A villany túl sok. A lények na­gyok, a villanynyal telitett lég gyorsítja az erek­ben a vért, vagy a mi ezt pótolja. Az életműkö­dés ott hihetetlen gyors. Talán az élvezet, kéj és gyönyör világa ez és a Vénus. De azért ifjú uraim, szép hölgyeim, ne vágyjanak önök ide! Az élet ott rövid, a hölgyek gyorsan vénülnek. Az évek rövidsége okozza, hogy a ki itt 4—5 éves gyermek, az ott már az élet delén áll s a 25 éves csinos kis menyecske ott már száz éves öreg matróna. Jöjjünk közelebb a földhöz. (Halmay Imre színtársulata Patakon) jött, látott és győzött, összesen 14 előadás volt. Be­mutatóul a Suhanc adatott. Halmayné mindjárt elragadta a közönséget. A tüzes vérü fiatalság azonnal el is nevezte : » Aranyos kis Halmaiméi­nak. s az óta Patakon úgy hívják. Jöttek az előa dások sorra igy : Ingyenélők, Clemenceau, Thurán Anna, Svihákok, Magduska öröksége, Hitves (erre Halmay 100 ingyen jegyet osztott ki a főiskolá­ban olyan szegény tanulók között, a kik különben nem tudnak színházba menni.) Nebánts virág, Tit­kos csók, Vénbakkancsos, Piros bugyelláns, Kis had­nagy és végül Halmayné jutalmára Boccaccio. Meg is jutalmazta a közönség kedveltjét, mert zsufo lásig megtöltötte a színkört. Ember ember hátán gyönyörködött »az aranyos asszonyka« bájoló játékában és énekében. A társulat átalában meg­lepte és nagyon kielégítette a közönséget kor­rektsége s eleganciája által. Ez dicséri a jeles di­rektort. Kimagaslóbban játsztak a Halay-páron kívül: Andorfy, Deák, Földvári, operettekben Nóg- rády is, Ssabóné, Nógrádyné és egy pár szerepben Nagy Vilma. Patak ritkán lát ilyen rendes szín- társulatot s az itteni kicsi közönség nagy buzga­lommal élvezte is a jó játékokat. A hálás tanuló ifjúság mindvégig híven kitartott; tapsolt, ujrázott, virágot hozott, a színészekkel együtt sirt, nevetett, igazán megosztotta velük még a falatját is. Hal­may nagyon meg is van elégedve az eredmény­nyel ; de azzal a tapasztalattal távozik a derék újhelyiekhez, hogy elég a pataki lelkes kis kö­zönségnek, ha ilyen nagy társulat hat előadásra rándul át Ujhelyből. Az a követválasztás! Előle menekül ide Halmay s a választás napja innen is elvitte a publikumot. No, de „lejárt a harc, ül a vihar.« A derék társulat ezer remény bimbóval megy vissza- Kívánjuk, hogy mind kinyíljék, illa­tozzék s kedves gyümölcsöket teremjen 1 r, l. (Tűz) Az újhelyi kórház udvarán lévő széna­boglyát május hó 29-én reggel ismeretlen kezek fölgyujtották. Szerencsére a tüzet hamarosan si­került eloltani. Rövid idő alatt a kórházban ez a második gyújtási eset, melynek elkövetésével ala­posan gyanúsítják a kórház udvarán szabadjára bocsátott egyik szelíd őrültet. (Delirium tremens.) Serföző János újhelyi sürgöny kézbesitőt, különben erős testalkatú fiatal embert, nagy mértékben űzött iszákosság miatt örjöngési rohamok lepték meg. A közkórházba, az elmebetegek osztályába szállították. (Öngyilkossági kísérlet.) Zborai Bertalan kő- mivesmester a múlt hó 30-án délelőtt felsö-zsó- lyomkai lakásán öngyilkossági szándékból, forgó pisztolylyal kétszer mellbe lőtte magát. Orvosi vélemény szerint az egyik lövés a tüdőbe hatolva halálos végű lesz. Zborait, ki fiatal nejét pár hó előtt megszurta, a lelkiismeret furdalása s a büntetéstől való félelem űzte tette elkövetésére. (Czéke veszedelme.) Hétfőre viradólag, ma egy hete éjjel, Czékén nagy tűz volt, mely 22 lakó­házat, a melléképületekkel, takarmánynyal és gaz­dasági eszközökkel együtt hamvasztott el. Úgy ér­tesültünk, hogy a tűz az egyik kortestanyául szol­gáló csűrben s nagy valószínűség szerint gyúj­tásból keletkezett. A hivatalos nyomozatot meg­indították s erélyesen folytatják. (Sajó-Hidvég pusztulása.) Még el sem feled­tük az 1885. év junius 3-iki borzasztó tűzvészt, írja tudósítónk, midőn május hó 20-án délután 2 órakor ismét borzasztó tűzi lárma vert fel bennünket. Ismerik önök mindnyájan az alkony és ko­rány ama fényes hírnökét, az est-hajnalcsillagot ; a nép vacsora-csillagnak nevezi. Szép, fénye s bolygó ez, Vénus a pásztorok és szerelmesek csillaga, egünkön a legszebb csillag, mely a nap­tól 104, tőlünk 48 millió kilométer távolban ke­reng. Egy év ott 224 nap, 49 perc, 8 m. perc, tehát 7 és fél hónap; a nappal 23 óra 21 perc. Az élet ott már inkább hasonlít a miénkhez, a mennyiben van légköre s az csak kétszer süriibb, mint a mienk, de örök felhőként borítja az innen is látható magas hegyek ormait és a mély völ­gyek kebelét, melyek felett szelek, zivatarok gyor­san váltakoznak mérsékelni a nyár égető hősé­gét. Mert ott hoszu és a mienknél majdnem 4-szer forróbb a nyár, a tél rövidebb, de dermesztő hi­deg Csak forró és hideg égalja van, a hol a nap sokszor napokig fel nem jön. Van vize, nagy tengerei, állat- és növény­világa sokkal szebb és nagyobbszerü, mint a mi­enk, A tudomány még nem mondta ki az utolsó szót, hogy az ottani lakóké az emberhez hasonlí­tanak, csakhogy nagyobbak, sokkal nagyobbak, mint földünk lakói. Szemök élesebb, kiállja a nap vakító fényét, tiidejök elbírja a sürü hő és párás levegőt, testök a légmérsék gyors változását. A nyárból nincs átmenet a fagyasztó télbe; szerve­zetükkel ők itt a íöldön meg nem élhetnének; de önök uraim és hölgyeim igen kényelmetlen helyzetbe jönnének, midőn egy nap a szép He­léna mezében is majd megolvadnának s mindjárt másnap annak lennének kitéve, hogy farkasbőr- bundában is csonttá fagynak. (Vége köv.) A rémülés által okozott fejetlenség valamint a fel­támadt, déli szél következtében rövid 3/4 óra alatt 11 lakóház és 36 melléképület állott lángok­ban, mikorra megérkeztek a szomszéd Ónod város bírája, jegyző fecskendőjükkel, nemkülönben a kö­römi gőzmalmi fecskendő. Ezekkel és a helyi fecs­kendőkkel sikerült csak a tüzet 3 óra tájt a 12-ik háznál lokalizálni. Elégett még az épületeken kí­vül sok gazdasági eszköz, fa, életnemü, élelmi szer, takarmány és temérdek kerítés, úgy hogy az ösz- szes kár 4472 ftban lett hivatalosan megállapítva. Borzasztó most e község lakosságának helyzete, Különösen a most károsultaké, kiknek egyik része most már másodszor, másik része pedig har­mad ízben égett porrá. Nem volt elég az anélkül is mostoha időjárás, mely magában is súlyos isten­verése, nem elég a Hernád folyó által okozott rohamos pusztulás, hanem hogy a baj, a szenve­dés teljes legyen . hozzá járul a legborzasztóbb elem, a tűz. 1880. óta nem múlik el év, hogy 1—2, sőt több tüzeset is ne volna. A nép biz­tosan tudja, hogy a tűz gyújtásból ered, sőt a gyujtogatók, mert többnek kell lenni, bár egy már 5 évi hűvösre került, annyira mennek, hogy gyújtási szándékukat, a hely megjelölésével, úgy­nevezett cédulák eldobálása által adják tudtul s mindennek dacára sem tudják a gonosztevőket tetten kapni. Van e nyomorúságba jutott község­nek még egy másik nagy baja is, amiért maga a lakosság és e felsőbb hatóság okolható, neveze­tesen az, hogy hiába ég le egyiknek, másiknak zsúppal fedett épülete, ismét csak zsúppal fedi, sőt a vaspléh, papír anyag, zsindelylyel fedett lak­házak végébe, vagy mellé s a szomszéd eresze alá oda építik a szalmával fedett mellék épülete­ket. így aztán Hidvég valóságos tűzfészek. Ezen segíteni kell a vármegye által megalkotott s ottan az irattárban őrzött »építkezési szabályrendelet«- nek teljes szigorral való életbeléptetése által. M. L. (V. Hosszumező magyarosodása.) Múlt hó­nap 29-én a v. hosszumezei iskola vizsgálatán, írja tudósítónk, többeknek volt alkalmunk jelen lehetni. E község lakossága tudvalevőleg tótajku. A vizs­gálat vezetői : Varga Mihály mernyiki ág. lelkész és Chotvács Mihály sókuti tanító, mint e kerület vizsgálati megbízottjai, voltak. A tanító Furia Ká­roly, valami 30—40 növendékkel, kiket alig egy éve, hogy vezet, tett vizsgálatot. Nevezett tanférfiu illő jutalmat nyerhet a mostan sokat emlegetett magyar nemzeti Géniusz biztató mosolyában. Ha­zánk édes csengésű nyelvét megtanultatta növen­dékeivel, jól, alaposan. Ilyen lelkes és hazafias szellemi gondozás mellett sokan megérhetjük, hogy magyar lesz az egész község, nemcsak nyelvében, de érzelemben is. A vizsgáló derék cenzor meg is mondta az egész gyülekezet előtt, hogy becsül­jék meg Furia Károly tanítót, mert mással illően megjutalmazni nem tudják. Ez a kijelentés azt hi­szem jobban eshetett a jeles tanítónak száz más elismerésnél. Minden falura kellene egy-egy ilyen tanító s akkor vígan menne a »hódítás.* r. I. (Uj gyógyszertár.) A belügyminister Bötös Sámuel oki. gyógyszerésznek megengedte, hogy Málczán egy személyes üzletjogu gyógyszertárat állíthasson fel. (Alapszabályok jóváhagyása.) A belügymi­nister a mezö-laborczl izr. »cliewra kadischa« egye­sület alapszabályait jóváhagyta ; ellenben a gálszécsi ugyanily cimü egyesület alapszabályait, észrevételei kíséretében, átdolgozás végett visszaküldte. (Mezei vasút.) Harkányi Frigyes szerencsi járás­beli terjedelmes mintagazdaságában lóerőre beren­dezett vasutat szándékozik építtetni. . (Gyermek-kirándulás.) Regéczihuttai tudó­sítónk írja: az ottani üveggyár múlt hó 27-én élénk látogatottságnak örvendett. Kárpáthi Péter bodrog-zsadányi közös tanító látogatta meg isme- retgyujtés végett mintegy 80 mindennapi és is­métlő tanítványával az ottani üveghuttát. A csen­gés lovakon és fellobogózott szekereken érkezett kis deákokat a huttás legények a legszívesebben fogadták s előttük bemutatták a különféle alakú üvegek készítési módját. Ezek után az üveggyár derék bérlője, Goldstein, kalauzolása mellett meg­tekintették a gyár összes helyiségeit és a raktá­rakat. Pompás képet nyújtott a kis múzsasereg, mikor a látottak és tapasztaltak után a terebélyes fák alatt ebédhez telepedett. A jóféle falusi szalon­nával ellátott nyársak csak úgy pattogtak a lo­bogó tűz felett. Ebéd végeztével rágyújtottak a nótázásra. Több hazafias dalnak három szólam­ban való eléneklése után szekereikre ülve, vig kedvvel indultak haza felé. (Értesítés.) Van szerencsém a szőlőbirtokos és a szőlőmüvelő közönségnek becses tudomására hozni, miszerint a nm. földmivelési minisztériumnak magas intézkedése folytán, f. évi junius hó 2-, 3- és 4 én Tarczalon a m. kir, vinczellérképezde ame­rikai szőlőtelepén, — junius hó 5 - és 6-án Tarczalon, ó cs. és kir. Felsége »Szarvas« nevezetű szőlőjében, végre junius hó 12 , 13 és 14-én Tállyán, Dr. Szabó Gyula ur »Hasznos* nevezetű szőlőjében szőlő zöldojtási tanfolyam fog rendeztetni, — mely tanfolyomokra az érdeklődő szőlőbirtokos urakat és vincelléreket ezennel meghívom. Tarczal, 1889. május hó 23-án. Szabó Lajos igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents