Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1889-06-02 / 22. szám

Melléklet a „Zemplén“ 22-ik számához.

D.-ra 22, V.-ra2i, A megbízó levél átvétele után, ami a Hecske-dombon történt meg, Dókus Ernő hálás köszönetét mondott választóinak, akik megválasztott képviselőjüket vállaikra emelték s éljenezték. Azután zeneszó mellett, zászlók alatt, folytonosan éljenezve kisérték be a városba, mindenütt azon az utón vonulva el, mely a Dókus-párti választók részére a felső küldöttséghez vezető ut vonalul kijelöltetett. Az impozáns menet a vármegye székháza előtt megállapodott s a főispánt éljenezte. A menet Dókus 5í^í^/'őméltósága háza előtt végződött, hol Dókus Ernő lelkes ovációk közt vett búcsút kíséretétől — a viszontlátásra. Nyomban a választás befejeztével a kisebbségben maradt ellenzék tömegesen jelent meg Viczmándy lakása előtt, lelkes ovációkban részesítve jelöltjét. A tüntetők két szónoka után Viczmándy meleg hangon fejezte ki köszönetét, csüggedhetlen kitartásra buzdítva a lelkes polgárokat.

(A Dókus párt lakomája) a Korinkó-féle vendégfogadónak tágas tánctermében f. hó 27-én, az ottan egybe^yült, közel 200 főnyi előkelő vendégsereg részvéte, mellett folyt le. A nap hőse, Dókus Ernő, barátai és elvtársai kíséretébe^ éjjeli io'/jj órakor lépett a terembe, Diadalittas pártja riadó éljennel fogadta. Korinkó hires konyhája és pincéje kivívta az egri nevet. Harmadik fogásnál az első áldomáspohárt Diószeghy János kir. tanácsos ürítette a s. a.-újhelyi választó kerületnek nagyreményű képviselőjéért, Dókus Ernőért. Kubinyi Gusztáv, a rimaszombati járás foszolgabirája, Gömör-Kis-Hont vármegye nevében üdvözölte Zemplént, melynek örömében hazaíiui szívvel osztozik. A demokrácia nevében kívánta, hogy a megválasztott képviselő közjóra ható ténykedésében a Dókusoknak s azok őseinek példáját kö vesse. Utánok Dókus Ernő szólott. A kivívott dicsőség, a diadalmi babér, ugymond.nem őtet, hanem választóit illeti, kik az általa hirdetett politikai elvekhez hívek maradtak. Hatásos és szép pohár- köszöntőjében összes választóit, majd újra és újra szót emelve, az elvhü apostolokat, jó barátait s Wekerle pénzügyministert éltette. Nagy tetszést aratott Kubinyi G. második felköszöntöjével, ami kor Molnár főispán Öméltóságának egészségéért ivott. Diószeghy János másodszor szólva, a katonai és polgári hatóságok közötti egyetértést hangsúlyozva, a 14-ik huszárezred tisztikaráért s legénységéért ürített poharat. Ragályi Gyula rövid szavakban csattanósan szólott Úgy jöttek ö és barátai a szomszéd vármegyéből ide, mint ösme- retlenek, most a zempléni ismerősök jó barátságával dicsekedve távoznak. Kubinyi G, harmadszori pohárköszöntőjében a nemes értelemben nyilvánuló hivatalos pressziót, melyben nem a rábeszélés, de a szeretet és ragaszkodás a főtényező, hangsúlyozva, tisztelt kollegáját, Dókus Gyula főszbirót éltette. Kádár János, Diószeghy Jánost, a szabad- elvu part vezTre”gyeniségét, dr. Nagy Ármin Dókus Gyulánét és Becske Bálintnét, kik »nők az alkotmányban« köszöntötte föl. Éjfélután megjelent az újhelyi polgárságnak egy küldöttságe zászlók alatt, szónokuk, Moskovszky Ignác áltál kérve az uj honatyát, hogy róluk, Ujhely fiairól, szerény polgárokról meg ne feledkezzék soha. Dókus képviselő meghatottan mondott köszönetét a polgárság küldötteinek, biztosítván őket testvéri jóindulatáról. A folyton fokozódó jókedv éjfélutáni 2 óráig tartotta együtt az áldomásozókat.

(A temesi főispán beigtatása) Molnár Viktor dr. a s.-a.-ujhelyi kerületnek volt országgyűlési képviselője, ujonan kinevezett főispán, múlt hó 26-án tartotta bevonulását székvárosába. Az érkező főispánt minden állomáson tömegesen várták s több helyütt küldöttségek üdvözölték. Fogadtatása Temesvárott rendkívül fényes volt. Este 500 fáklyásból álló menet vonult föl tiszteletére a vármegyeháza elé, hol Kormos Béla verseczi- kir. közjegyző mondott hatásos üdvözlő beszédet. Molnár főispán meghatottan köszönte meg a kitüntető figyelmet. Másnap, május 27-én ment végbe a beiktatás szokott ünnepieséggel. A vármegye nagytermében összegyulekezett bizottsági tagok, köztük Brankovlcs püspök, riadó éljenzéssel fogadák a gyülésterembe lépő főispánt. Az eskü letétele után Dobó László főjegyző mondott hatalmas üdvözlő beszédet, melyre a főispán szép beszédben hoszasan felelt. Hangsúlyozta, hogy kiváló gondot fog fordítani a közigazgatásnak hazafias és tisztességes irányban való fejlesztésére és a községi ügyek menetének kellő ellenőrzésére. A városi közgyűlésen Telblsz Károly dr. polgármester üdvözölte s főispánt, aki éljenzéssel fogadott beszéddel felelt. A tisztelgő küldöttségek fogadása után a redut nagytermében 400 teritékü diszebéd volt. Az első felköszöntőt a főispán mondotta a királyra és a királyi családra, — ezután Ambrózy Béla br. Németh József püspöki helyettes és Brankovics György g. kel. szé t. püspök éltették az uj főispánt. A fényes lakoma késő este végződött.

(Kazinczy-emlékünnep.) A s.-pataki főiskola és tanítóképző intézet, úgyszintén a s.-a.-ujhelyi nagygimnáziumnak szép reményű ifjúsága, vezetve az érdemes tanári kar által s követve a hazafiasán érző nagyközönség sürü soraitól ma délelőtt vonul ki Széphalomra, hogy ottan, mint már a múlt évben is cselekedte, ünnepies méltósággal rójja le Kazinczy Ferenc sirjánál a nemzeti kegyelet adóját. Ékes nyelven, melyet Kazinczy tett olyanná, lánglelkü szónokok dicsőítik majd a jelesnek emlékezetét; elmondják majd a nagy küzdelem történetét, melynek nagy diadal lett a vége; el- mondák, hogy a nemzet egy szép napon arra ébredt, hogy a mindenkitől elhagyott, mindenki által megvetett »paraszt nyelv« minden eszmére és fogalomra alkalmas, bűbájos erővel rendelkezik.' Elmondják, hogy a nemzetnek nyelvében, irodalmában, kultúrájában Kazinczy Ferenc adott és biztosított örök életet. Elmondanak sok igazat, sok szépet. De egy igazat hallgassanak el. Széphalom lakossága, az a 153 elárvult lélek, nem érti meg ott ma a magyarok lelkesült beszédét. Kazinczy F., kinek működése nélkül a mai fejlett magyar nyelv, az abban nyilatkozó szellemi életerő összessége, az irodalom, nem is képzelhető, aki egyebek közt a magyar nyelvnek a nemzeti iskolákban kötelező tantárgyul való behozatalát is sürgette, — sírjában nyugodni nem tudna, ha meghallaná az ünnepi szónokok valamelyikének ajakáról, hogy Széphalom népe csak látja, de nem érti az ünneplők sokaságát. Hagyjuk máskorra, a keserves témát. Az ünneplők seregét isten hozta ! Üdv Kazinczy emlékének! Üdv a Kazinczy emlékét szívből ünneplőknek !

(Városi ügyek.) A képviselőtestületnek május 1 i-én tartott közgyűlésében következő tárgyak fordultak elő: Korinko János részére, az átvonuló tisztek szállásáért járó összegről kiállított 61 ft 08

választó polgárság seregeinek felvonulása mar vasárnap este megkezdődött. A Viczmándy-párti községek hoszu kocsisorokban érkeztek elsőkül, a Dokus-párti választók a döntő nap reggelén, máj. 27-én, tartották bevonulásukat. Sürü tömegek lepték el a székvárosnak tágas főutcáját, melynek véghosszában a lovas katonaság csak ügygyel- bajjal tudott szűk sikátort nyitni a választókkal megrakott szekerek elvonulására. Hétfőn reggel, pontban 8 órakor nyitotta meg a választási aktust Bydeskuthy Sándor, választási elnök, kint a szabad ég alatt s fent a Hecske-dombon, a cédula-ház nyugati oldalán. A szavazatszedő küldöttségek következőleg alakultak meg. Az első küldöttség (cédula-házban) elnöke : a választási elnök, jegy zője: dr. Kovácsy Pál, bizalmi férfiak a Viczmándy- párt részéről : Pázmándy Dénes és dr. Rózenthál Sándor, a Dókus párt részéről Becske Bálint és Halász József- A második küldöttség (színház előcsarnokában) elnöke volt: Lockerer Andor, jegyzője Somossy Sándor, bizalmi pérfiak a Dókus-párt ré széröl Dongó Gy. Géza és Nagy Ármin dr. a Vicz- mándy-párt részéről: Bajusz József és Láng Nándor. A szavazás a választó polgárság élénk é'rdekló dése mellett tizenkét órai időt vett igénybe, reggeli 8 tói esteli 8-ig tartott egyhuzomban. Eleinte Viczmándy javára hajlott a mérleg, d. e. 10 kor Dókus ellensúlyozta a többséget, azután folyton előnyben állott. Délutáni 2—3 óra közt a végeredmény már előre látható volt, mely is esteli IO órakor, amidőn választási elnök a szavazatok eloszlását kihirdette, a következő számokban nyert kifejezést. A cédula-házban működő küldöttség előtt beadatott 620 szavazat ; ebből Dókus Ernő kapott 403-at, Viczmándy Ödön 217 et. A városi színház előcsarnokában ténykedő küldöttség előtt szavazlak 954-en, Dókus Ernő mellett 539-én, Viczmándy Ödön mellett 415-en; vagyis az 1574 szavazatból a szabadelvű párt jelöltje kapott 942 szavazatot, a mérsékelt ellenzék jelöltje 632-t, s igy a szabadelvű párt részéről a s.-a.-ujhelyi választó kerület országgyűlési képviselőjévé Dókus Ernő 310 szótöbbséggel megválasztatott. A szavazatok következő arányban oszlottak meg ■ Ujhelybol szavazott 503 választó, Dokusra 314. Viczmándyra 187; Mikóházáról 27, D.-ra 23, V.-ra 4 ; Mátyásházáról 15, V.-ra 8, D.-ra 7; F.-Regmeczről 21, D. ra 20, V. ra 1 ; A.-Regmeczről 34, D.-ra 28, V.-ra 6; Széphalomról 4, mindnyájan D.-ra ; R.-Bányáyská ról 25, V.-ra 15, D.-ra 10; Vajdácskáról 69, V.-ra 45, D.-ra 24; Vilyból 27, D ra 16, V.-ra 11; Vitányból 44, V.-ra 26, D.-ra 18; A. Bereczkiből 24, mindnyáján V.-ra; F.-Bereczkiből 26, mindnyájan V.-ra; Zemplénből 47, D.-ra 36, V.-ra 11 ; Barancsról 34, D.-ra 20, V.-ra 13; Szürnyegről 31, D. ra 25, V.-ra 6; Garanyból 63, D,-ra 36, V.-ra 27; Imregről 33, V.-ra 25, D. ra 8; M- Jesztrebröl 16, D.-ra 12 V. ra 4; Legényéről 39, mindnyájan D.-ra; B.-Újlakról 96, D'-ra 90, V.-ra 6; Kásáról 22, V.-ra 12, D.-ra 10; Risztéről 34, V.-ra 21, D.-ra 13 : Gercselyböl 23, D ra 16. V.-ra 7; Velejtéről 31, D.-ra 21, V.-ra 10; Ladmaczról 41, D.-ra 31, V.-ra 10; Czékéről 57, V.-ra 33, D.-ra 24; K.-Toronyáról 31, D.-ra 25, V.-ra 6; Csarnahóról 40, V.-ra 24, D.-ra 16; K.-Bánból 8, D.-ra 4, V.-ra 4; N.-Báriból 17, D,-ra 10, V. ra 7; Hosszulázröl 22, V.-ra 15, D. ra 7; Csörgőről 5, V.-ra 3, D. ra 2; Szőlőskéröl 20, D. ra 13, V.-ra 7: B.-Szögből 3, mindnyájan V.-ra; Borsiból 43,

félezer év múltán elérjük ama széles, néha kettéváló fehér szalagot, amit a nép »tejut«-nak nevez.

Csillagok megszámlálhatatlan csoportja ez, melyek a távolság miatt futnak össze szemeink előtt.

A legkisebb és legközelebbi csillag ott többszörösen nagyobb mint a föld s távolsága oly nagy, hogy a fény ismert sebességével is több millió évre van szükség, hogy hozzánk jusson belőle az első fénysugár, a mely abból a teremtés első percében kilövelt.

E tejutból ismét más tejutak látszanak s oly messzeségben, hogy eliárad a gondolat, a mig oda ér. A nap sebességével millió és millió évekig utazva, mindenütt csodásabbnál csodásabb csillagvilágok közt, mégis csak küszöbéig értünk a végtelenség, a mindenség dicső templomának. Mindenütt égbolt ragyogó csillagokkal, mindenütt központ, mélységnek és magasságnak határa nincs 1

Fejünk felett és a messze távolban minden csillag egy nagy égitest, legtöbbje nagyobb, mint a föld, nagyobb mint a nap.

A csillagok közül némelyekről, a távolság nagysága miatt nem láthatjuk, hogy helyzetöket áz égiirben változtatnák. Ezek álló csillagok. Mindmegannyi napok ezek, a mi napunknál mérhetetlenül nagyobbak, szebbek, melyekhez talán előttünk ismeretlen erők kötik a körültök pályázó csillagvilágot.

És ha már a mindenségben ez a kifejezhe- tetlen parányi pont, a mi löldünk, annyi és oly sokféle életet táplál: gondolhatnók-e, hogy amaz irtóztató nagy égi testek közül csak egy is lenne élőlények nélkül ? 1 A természeti erők sehol sem maradhatnak meddők ? 1

Némely csillagok kört futnak egy központ körül, ezek a bolygók. Ily központ a mi világ- rendszerünkben a fénynek, a melegnek, az életnek központja — a nap és a pályájokat a nap körül futó bolygók egyike a föld. Es e bolygók mind a napnak kezdetben milliárd évekkel ezelőtt öntestéből kilökött darabjai. Nap, föld és a többi bolygók anyagja kezdetben egy volt, ugyanazon vegyelmekből állott.

Az lehet, hogy a hő a naptóli távolság különbözősége s más, talán előttünk egészen ismeretlen elemek, más légkör összehatása s azon nagy átalakulások, melyek ezeknek következtében előállottak, nagy változásokat, különbséget idéztek elő s igy egészen más az élet minden csillagban, minden égi testen, de élet van mindenütt! Minden csillag be van népesitve élő lényekkel s minden égi test lakói az ott levő viszonyokhoz vannak teremtve s annak megfelelően alkotva.

Az égi testek közül egy sincs földünkhöz oly közel, mint a Hold, mely felületére 14-szer, tömegére 50-szer kisebb, mint a föld A hold, dacára azon roppant átalakulásoknak, a melyeken átment s a melyek tán ma is működnek mélyében, sőt talán a már is borzasztóan feldúlt, ösz- szeroncsolt felületén is. nem kihalt sötét élettelen gömb. A hold korábban tömörült és népesült, mint a föld. Sokan vagyunk, a kiknek abból a 2 és fél millió mértföldnyi uradalomból, a melyet Ádám apánk hagyott örökségül nekünk, semmi sem jutott s a közszóllam a holdba utasit, hogy csak ott van birtokunk. Hagyjuk továbbra is haszonbérbe a holdlakóknál. Az ottani élet nem nekünk való !

A lég ott felette könnyű, földi lénynek,

I földi tárgynak nem lenne ott súlya, a tárgyak ; ott maradnának az űrben, a hová helyeznők. Az ^ ott lakók előttünk képzelhetetlen tömörségüek és nagyságúak lehetnek. Fölöttük nincs égbolt, hanem csak egy alaktalan tir, a melyben éjjel-nappal megszámlálhatlan csillag tündököl. Légkör, ; felhő, mely mérsékelné a nap hevét, nincs. A nappal, mely 354 óráig tart éles, a mi szemeinket megvakitó napfénynyel, egyszersmind a perzselő nyárt képezi ; mig az ugyanoly hoszu éj a dermesztő tél. A holdlakóknak tehát oly életszervezettel kell birniok, mely fájdalom nélkül kitudja állani ez átmenet nélküli gyors változást.

Felhője, vize nincs s igy a hold lakói tőlünk nemcsak alak, hanem belszervezetre nézve is különböznek s miután ott a mi fogalmunk szerint való növény aligha van ; állatai csak olyanok lehetnek, a melyek növények nélkül megélhetnek.

Földünk az ők holdja, mely megtelik és elfogy, mint a hold. Előttük a földet sötét légkör veszi körül, s az ottani lakókban e légkör el-el- tiinő rétegeivel, felhőivel azon gondolatot ébresztheti, hogy itt az elemek folytonos romboló harca dühöng s e nehéz légréteg súlya alatt nem lehet élni !

A Nap maga is állócsillag. Életviszonyainak bármily futólagos ismertetése kinyúlna jelen értekezésem sziik keretéből. Engedjék meg önök, hogy számára máskor kérjem figyelmöket.

Most a pályájokat a nap körül futó csillagok, a bolygók életviszonyaival ismerkedjünk meg. Fölösleges mondanom, hogy fényt, meleget a naptól kapnak, neveiket a csillagászok a görög és római istenektől kölcsönözték.

A naphoz legközelebb levő bolygók a Mer-