Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1889-05-26 / 21. szám
Sátoralja-Ujhely, 1889. május 26. 21. 32, Huszadik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁB Égős* övre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 50 kr Bérmentetlen levetek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratot nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérijén minden gar- mondsor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.)-AM. HIEDETÉSI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Kiemelt diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden O centiméter után 3 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél | kedvezmény nynjtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. HIVATALOS IMIN/, 57/2924. sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 főszolgabírónak. A Zemplénvármegye bizottságának f. évi ápril hó 5 én s következő napjain tartott közgyűlésében 57/2924. szám alatt a.-hrabóczi hidra vonatkozó vámszedési jog meghosszabbítása tárgyában hozott határozatát ./• a. másolatban a leg tágabb körben leendő közhírré tétel végett kiadom. S. -a.-Ujhely, 1889. május 14. alispán helyett Horváth József, tb. főjegyző. Másolat. T. Zemplénvármegye bizottságának S.-a.- Ujhelyben 1889. ápr. 5-én tartott üléséből 57/2924. sz. Olvastatott a nm. m. kir. közm. és közlk. minister f. évi február 24-én 8132. sz. a. kelt intézvénye, melynek kapcsán a vm. alispánjának a f. évi 1614. és 1774. sz. alatt a varannó-őrmezei útvonalon levő alsó-hrabóczi vámoshidon a múlt évi december 31-ével megszűnt vámszedési engedélynek f. évi január hó i-től leendő további meghosszabbítása tárgyában tett felterjesztését összes csatolmányaival a vármegye bizottságának tárgyalás és közgyűlési határozat hozatal végett visszaküldé. Az áll. váll. határozati javaslata elfogadásával a vm. alispánjának f. évi 1614. 1774. szám alatt a vámszedési engedély meghosszabbítása iránt tett fel- terjesztését a közgyűlés beható tárgyalás után magáévá tevén, az alsó-hrabóczi vámos-hidra vo natkozó s a nmsgu min. állal 1882. év október hó 17-én 28710. sz a. kelt intézvényével egyelőre öt évi időtartamra engedélyezett s 1884. évi jan. i-én életbe lépett vámszedési jog meghosszabbítása, figyelembe véve az alispáni felterjesztésben felsorolt okokat, a nmsgu közm. és közi. minis- teriumnál kérelmeztetni s ezen határozat az 1886, év XXI. t. c. 7. § a értelmében kihirdettetvén, az összes tárgyiratokkal, valamint a netán benyújtott felfolyamodványokkal együtt a nmsgu közm. és közlekedési ministerium f. évi 8232. sz. alatt e tárgyban kelt intézvénye értelmében felterjesztetni határoztatik. Jelen határozat az összes tárgyiratokkal, megfelelő eljárás végett a vármegye alispánjának kia datni rendeltetik. Kelt mint fent. Jegyzetté: kiadta: Thuránszky László, Vlczmády Ödön, II-od aljegyző. főjegyző. T Á * C A, Párisi levél. 11. Páris, május 20. Az érdeklődés a kiállítás iránt napról napra fokozódik. Mentői inkább közeledik a nap, a melyen az utolsó kalapácsütés el fog hangzani, s mely most már csak hetek kérdése, annál jobb áttekintést lehet szerezni a kiállításról, mely úgy terjedelmében, mint nagyszerűségében valamennyi elődjét felülmúlja, önkéntelenül is felmerül a kérdés, hogy mit lehetne a jövő kiállításban produkálni, hogy a mait felülmúlja ? A válasz, melylyel Franciaország a nagyhatalmak hivatalos résznemvéte- lére felelt, mindenesetre impozáns s méltán mutatja azt az önállóságot, azt a felsőséget, melylyel ma bir az egész kontinensen. Mert tagadhatatlanul csekélyen elenyésző a külföldi kiállító a franciához képest; úgy, hogy ma a ki ez ország művészetéről, iparáról és kereskedelméről fogalmat akar szerezni, bátran zsinórmértékül veheti a kiállítást. A széles kert, mely a hatalmas katonai menedékház, a »Hotel des Invalides« előtt elterül, állandó vonzóerejét képezi a látogatóknak. S méltán ; mert az a kép, mely itt két órakor a látó ■ gató elé tárul, a midőn a kiállítás e része megS8/3323. kgy. sz. Zemplénvármegye alispánjától. A t. vármegye bizottságának f. évi ápril hó 5-én és következő napján tartott közgyűlésében 583323. kgy. sz. a. a m.-laborczi hidra vonatkozó vámszedési jog meghosszabitása tárgyában kelt határozatát •/. alatt másolatban közhírré tétel végett kiadom. S. -a.-Ujhely, 1889. május 14-én. Matolai Etele, alispán. Másolat. T. Zemplénvármegye bizottságának S.-a.- Ujhelyben 1889. ápr. hó 5-én tartott közgyűlésé bői. 58/3323. sz. Olvastatott a nmgu közmunka- és közlekedési ministerium f. évi febr. 28-án 9223’ sz. a. kelt intézvénye, melyet a vm. alispánjának a homonna— mezőlaborczi utón levő m. laborczi vámos hidon a múlt évi dec. hó 31 én megszűnt vámszedési engedély további 10 évre leendő meghosszabitása tárgyában kelt felterjesztését csatolmányaival tárgyalás és közgyűlési határozat hozatal végett leküldi. A vármegye állandó választmánya e tárgyban hozott határozati javaslata elfogadásával az alispáni felterjesztést a közgyűlés beható tárgyalás után magáévá tevén, a mező-la- borczi vámos hidra vonatkozó s a nmlgu m. kir. közmunka és közlekedési ministerium által 1882. évi szept. 26-án kelt intézvényével egyelőre 5 évi időtartamra engedélyezett és 1884. évi jan. i-én életbe lépett vámszedési jog meghosszabitása az alispáni felterjesztés indokai alapján a nmlgu ministeriumnál kérelmeztetni s ezen határozat az 1886. évi XXI. t. c. 7. $-a értelmében kihirdettetvén az összes tárgyiratokkal s a netalán leérkező felfolyamodásokkal együtt a nmlgu m. kir. közmunka és közlekedési ministerium folyó évi 9223. sz. a. kelt intézvénye folytán felterjeszteni határoztatik; miről a vármegye alispánja további megfelelő eljárás végett jelen határozat & az összes iratok kiadásával értesittetni rendeltetik. Kmf. Jegyzetté : Thuránszky László II-od aljegyző. Kiadta : Viczmándy Ödön, s. k. főjegyző. Zemplénvármegye alispánjától. Körözvény. I. A málczai körjegyző jelentése szerint folyó évi május hó 3-án Nézpesten egy fehér szőrű egy éves ökör-tinó, egyik fülén kicsépés, a másikon pedig két kicsipés jegygyei ellátva bitangságban találtatott. II. Szolomaj Mátyás czir.-hosszumezei lakos f. nyílik, s a mikor a fekete katonai csapat, mely itt a rend és fegyelem őre, az »Ecole militaire« bői bevonul — páratlan. De fokozza az érdeklődést, hogy nem csak a gyarmatok katonáinak, hanem a többi, hivatalosan a kiállításon résztvevő államok katonáinak is itt adott szállást a vendégszerető Fránciaonszág. Itt lakik egy szakasz tonkini, ugyanannyi szaigoni vadász egy-egy altiszt parancsnoksága alatt; továbbá egy-egy csapat indiai és áfrikai spahi és szakaláv. Jön azután az Egyesült Államok csapata, továbbá az argentini köztársaság marcona legényei, Görögország pár tengerészkatonája s végül egy hatalmas európai államnak talán összes hadereje, mely három emberből áll: a monákói katonák. A tonkini vadászok a legkisebb termetüek, nincs köztük egy sem, a ki a négy lábat meghaladná, valamennyi mezítláb s katonává tulajdonképen csak fegyvere s a minde- niknek mellén fityegő medália teszi. Süvegjök a legbizarabb, egy a fej köré csavart turbán s az avval a fejre szorított kerek falemez, a »szalakko«, mely az arcot a napfény ellen védi. A nagy opera zseniális tervezője Granier, a kiállításon hírnevéhez meltólag vett részt, az emberi lakóház történelmének bemutatásával. A látogatók egy része ugyan talán érdek nélkül fog e'haladni amaz apró házacskák vagy kunyhók mellett, mely a quai d' Orsay és a quai Grenellen terül el, pedig ha tudná, mit mulaszt el, bízvást jobban szemügyre venné. Hogy ez az áttekintés mentői könnyebb legyen, arról gondoskodott Graápril hó 17. és 18-ika közötti éjjel a községben — összekötött állapotban — egy fehérszőrü ha- sitottfülü egy éves koca sertést talált, mely jelenleg Rajnyák Erzsébet (Alya) ez. hosszumezei lakos őrizete alatt a községi elöljáróság által tartat ik. III. A Hoor melletti államuton a nagyhid gerendái gyengék lévén, azok kicseréléséig azon nagyobb terhes szekerek, ágyuk átszállítása, katonaság nagyobb osztagokbani átvonulása, sok terhes szekérnek vagy marhának áthajtása veszélylyel járván, rajta a közlekedés betiltatik. S.-a-Ujhely, 1889. május 22. Matolai Etele, alispán. 807. sz. Zemplénvármegye kir. tanfelügyelőjétől. Nyilvános nyugtázás. A .Stefánia* pesti szegény-gyermekkórház alaptőkéjének gyarapítására adakoztak. 1. A Villányi-féle magánintézet növendékei Tokajban 10 ft 70 kr. 2. Az izr. iskola növendékei Homonna 5 ft 47 kr. 3. Az izr. iskola növendékei Tállya I ft 63 kr. 4, Az izr. iskola növendékei B.-Újlak 1 ft 36 kr. 5. Az izr. iskola növendékei Tolcsva 4 ft. 6. Az állami iskola növendékei Sztropkó 7 ff 02 kr 7. Az állami iskola növendékei Mád 4 tt 50 kr. 8. A polgári iskola növendékei Homonna 3 ft 73 kr. 9. Az állami iskola növendékei Nagy-Mihály 8 ft. 10. A róm. kath. leányiskola növendékei S.-a.-Ujhely 3 ft 80 kr. 11. N. N. 79 kr. főösszeg 51 ft. Azaz ötvenegy forint, mely általam az egyesület pénztárosához, tek. Gzanyuga József úrhoz, alulirt napon posta-utalvány mellett beküldetett. S.-a.-Ujhely, 1889. május hó 18. Nemes Lajos, kir. tanácsos és tanfelügyelő. Állami vagy vármegyei közigazgatás?") Két miniszter egybevágó nyilatkozata vetette fel újból e kérdést. A magyar közvélemény régen foglalkozik már azzal. Még 48-ban, midőn az első minisztérium megalakult, mindjárt az első miniszteri tanácskozás alkalmával felvetette maga Kossuth azt •) Midőn a napirendre kerülő nagyfontosságu kérdést mély szakértelemmel tárgyazó eme iránycikket közöljük, egyszersmind megjegyezzük, hogy a választási jognak jelen közjogi helyzetben feladása tekintetében a t. cikkírótól eltérő nézetben vagyunk. Szerk. nier, ki az egészet hat csoportra osztotta. A tör ténelmi idő előtti embernek lakó-, vagyis búvóhelyeivel kezdődik a csoport, azzal a korszakkal, a midőn a barlanglakónak sziklarepedés vagy barlang képezte menedékhelyét az idő viszontagságai ellen; folytatólag az a korszak, midőn egyetlen eszközét a kőből csiszolt balta képezte, s végül viz fölé épült s karókon nyugvó kunyhók sással és náddal fedve. Itt látható ez első alkotmány is, minővel az ember abban a korszakban vízre bocsátkozott s melynek kivésésében bizonyosan a tűz játszott legnagyobb szerepet. Ezt követik azon lakóházak, melyek már az időszámítás korával kezdődnek. Egy egyiptomi ház, egy assziriai, körülbelől 1000 évvel K. u. születése előtt. Utunk föníciai, zsidó és hindu házak mellett visz el; majd román és gallus épületek, s ez utóbbinak tőszomszédságában egy ránk, magyarokra nézve érdekes járómüre bukkanunk : egy hűn talyigára Attila idejéből, melynek fakerekeire ugyan pazar kézzel mázolta Garnier ur a vörös festéket. Innen nagy ugrás van a reneszánsz korig, mely pár igen csinos épülettel van képviselve. Justimán idejéből is van egy keleti palota. Tizenötödik századbeli orosz lakóház, két arab és egy bolgár ház folytatja a sorozatot. Befejezésül egész csoport kínai és japáni pagoda, lapp és eszkimó kunyhó s a sorozat záradékául amerikai vörös bőrűek kunyhója. Találkozhatnak talán a kiállítás látogatói között sokan, a kik ezt még futólag sem fogják gj^F'TMai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva.
