Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1889-05-26 / 21. szám

Sátoralja-Ujhely, 1889. május 26. 21. 32, Huszadik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁB Égős* övre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 50 kr Bérmentetlen levetek csak ismert kezektől fo­gadtatnak el. Kéziratot nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérijén minden gar- mondsor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.)-AM. HIEDETÉSI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél: Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Kiemelt diszbetük s kör­zettel ellátott hirdetmé­nyekért térmérték szerint minden O centiméter után 3 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél | kedvezmény nynjtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. HIVATALOS IMIN/, 57/2924. sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 főszolgabírónak. A Zemplénvármegye bizottságának f. évi ápril hó 5 én s következő napjain tartott köz­gyűlésében 57/2924. szám alatt a.-hrabóczi hidra vonatkozó vámszedési jog meghosszabbítása tár­gyában hozott határozatát ./• a. másolatban a leg tágabb körben leendő közhírré tétel végett kiadom. S. -a.-Ujhely, 1889. május 14. alispán helyett Horváth József, tb. főjegyző. Másolat. T. Zemplénvármegye bizottságának S.-a.- Ujhelyben 1889. ápr. 5-én tartott üléséből 57/2924. sz. Olvastatott a nm. m. kir. közm. és közlk. minister f. évi február 24-én 8132. sz. a. kelt intézvénye, melynek kapcsán a vm. alispánjának a f. évi 1614. és 1774. sz. alatt a varannó-őrmezei útvonalon levő alsó-hrabóczi vámoshidon a múlt évi december 31-ével megszűnt vámszedési engedélynek f. évi január hó i-től leendő további meghosszabbítása tárgyában tett felterjesztését összes csatolmányai­val a vármegye bizottságának tárgyalás és köz­gyűlési határozat hozatal végett visszaküldé. Az áll. váll. határozati javaslata elfogadásával a vm. alispánjának f. évi 1614. 1774. szám alatt a vám­szedési engedély meghosszabbítása iránt tett fel- terjesztését a közgyűlés beható tárgyalás után magáévá tevén, az alsó-hrabóczi vámos-hidra vo natkozó s a nmsgu min. állal 1882. év október hó 17-én 28710. sz a. kelt intézvényével egyelőre öt évi időtartamra engedélyezett s 1884. évi jan. i-én életbe lépett vámszedési jog meghosszabbí­tása, figyelembe véve az alispáni felterjesztésben felsorolt okokat, a nmsgu közm. és közi. minis- teriumnál kérelmeztetni s ezen határozat az 1886, év XXI. t. c. 7. § a értelmében kihirdettetvén, az összes tárgyiratokkal, valamint a netán benyúj­tott felfolyamodványokkal együtt a nmsgu közm. és közlekedési ministerium f. évi 8232. sz. alatt e tárgyban kelt intézvénye értelmében felterjesz­tetni határoztatik. Jelen határozat az összes tárgyiratokkal, meg­felelő eljárás végett a vármegye alispánjának kia datni rendeltetik. Kelt mint fent. Jegyzetté: kiadta: Thuránszky László, Vlczmády Ödön, II-od aljegyző. főjegyző. T Á * C A, Párisi levél. 11. Páris, május 20. Az érdeklődés a kiállítás iránt napról napra fokozódik. Mentői inkább közeledik a nap, a me­lyen az utolsó kalapácsütés el fog hangzani, s mely most már csak hetek kérdése, annál jobb áttekin­tést lehet szerezni a kiállításról, mely úgy terje­delmében, mint nagyszerűségében valamennyi előd­jét felülmúlja, önkéntelenül is felmerül a kérdés, hogy mit lehetne a jövő kiállításban produkálni, hogy a mait felülmúlja ? A válasz, melylyel Fran­ciaország a nagyhatalmak hivatalos résznemvéte- lére felelt, mindenesetre impozáns s méltán mu­tatja azt az önállóságot, azt a felsőséget, melylyel ma bir az egész kontinensen. Mert tagadhatatla­nul csekélyen elenyésző a külföldi kiállító a fran­ciához képest; úgy, hogy ma a ki ez ország mű­vészetéről, iparáról és kereskedelméről fogalmat akar szerezni, bátran zsinórmértékül veheti a ki­állítást. A széles kert, mely a hatalmas katonai me­nedékház, a »Hotel des Invalides« előtt elterül, állandó vonzóerejét képezi a látogatóknak. S mél­tán ; mert az a kép, mely itt két órakor a látó ■ gató elé tárul, a midőn a kiállítás e része meg­S8/3323. kgy. sz. Zemplénvármegye alispánjától. A t. vármegye bizottságának f. évi ápril hó 5-én és következő napján tartott közgyűlésében 583323. kgy. sz. a. a m.-laborczi hidra vonatkozó vámszedési jog meghosszabitása tárgyában kelt határozatát •/. alatt másolatban közhírré tétel vé­gett kiadom. S. -a.-Ujhely, 1889. május 14-én. Matolai Etele, alispán. Másolat. T. Zemplénvármegye bizottságának S.-a.- Ujhelyben 1889. ápr. hó 5-én tartott közgyűlésé bői. 58/3323. sz. Olvastatott a nmgu közmunka- és közlekedési ministerium f. évi febr. 28-án 9223’ sz. a. kelt intézvénye, melyet a vm. alispánjának a homonna— mezőlaborczi utón levő m. laborczi vámos hidon a múlt évi dec. hó 31 én megszűnt vámszedési engedély további 10 évre leendő meg­hosszabitása tárgyában kelt felterjesztését csatol­mányaival tárgyalás és közgyűlési határozat hoza­tal végett leküldi. A vármegye állandó választ­mánya e tárgyban hozott határozati javaslata el­fogadásával az alispáni felterjesztést a közgyűlés beható tárgyalás után magáévá tevén, a mező-la- borczi vámos hidra vonatkozó s a nmlgu m. kir. közmunka és közlekedési ministerium által 1882. évi szept. 26-án kelt intézvényével egyelőre 5 évi időtartamra engedélyezett és 1884. évi jan. i-én életbe lépett vámszedési jog meghosszabitása az alispáni felterjesztés indokai alapján a nmlgu ministeriumnál kérelmeztetni s ezen határozat az 1886. évi XXI. t. c. 7. $-a értelmében kihirdet­tetvén az összes tárgyiratokkal s a netalán leér­kező felfolyamodásokkal együtt a nmlgu m. kir. közmunka és közlekedési ministerium folyó évi 9223. sz. a. kelt intézvénye folytán felterjeszteni határoztatik; miről a vármegye alispánja további megfelelő eljárás végett jelen határozat & az összes iratok kiadásával értesittetni rendeltetik. Kmf. Jegy­zetté : Thuránszky László II-od aljegyző. Kiadta : Viczmándy Ödön, s. k. főjegyző. Zemplénvármegye alispánjától. Körözvény. I. A málczai körjegyző jelentése szerint folyó évi május hó 3-án Nézpesten egy fehér szőrű egy éves ökör-tinó, egyik fülén kicsépés, a másikon pedig két kicsipés jegygyei ellátva bitangságban találtatott. II. Szolomaj Mátyás czir.-hosszumezei lakos f. nyílik, s a mikor a fekete katonai csapat, mely itt a rend és fegyelem őre, az »Ecole militaire« bői bevonul — páratlan. De fokozza az érdeklődést, hogy nem csak a gyarmatok katonáinak, hanem a többi, hivatalosan a kiállításon résztvevő álla­mok katonáinak is itt adott szállást a vendégsze­rető Fránciaonszág. Itt lakik egy szakasz tonkini, ugyanannyi szaigoni vadász egy-egy altiszt pa­rancsnoksága alatt; továbbá egy-egy csapat in­diai és áfrikai spahi és szakaláv. Jön azután az Egyesült Államok csapata, továbbá az argentini köztársaság marcona legényei, Görögország pár tengerészkatonája s végül egy hatalmas európai államnak talán összes hadereje, mely három ember­ből áll: a monákói katonák. A tonkini vadászok a legkisebb termetüek, nincs köztük egy sem, a ki a négy lábat meghaladná, valamennyi mezítláb s katonává tulajdonképen csak fegyvere s a minde- niknek mellén fityegő medália teszi. Süvegjök a legbizarabb, egy a fej köré csavart turbán s az avval a fejre szorított kerek falemez, a »szalakko«, mely az arcot a napfény ellen védi. A nagy opera zseniális tervezője Granier, a kiállításon hírnevéhez meltólag vett részt, az em­beri lakóház történelmének bemutatásával. A lá­togatók egy része ugyan talán érdek nélkül fog e'haladni amaz apró házacskák vagy kunyhók mellett, mely a quai d' Orsay és a quai Grenellen terül el, pedig ha tudná, mit mulaszt el, bízvást jobban szemügyre venné. Hogy ez az áttekintés mentői könnyebb legyen, arról gondoskodott Gra­ápril hó 17. és 18-ika közötti éjjel a községben — összekötött állapotban — egy fehérszőrü ha- sitottfülü egy éves koca sertést talált, mely je­lenleg Rajnyák Erzsébet (Alya) ez. hosszumezei lakos őrizete alatt a községi elöljáróság által tartat ik. III. A Hoor melletti államuton a nagyhid gerendái gyengék lévén, azok kicseréléséig azon nagyobb terhes szekerek, ágyuk átszállítása, katonaság na­gyobb osztagokbani átvonulása, sok terhes sze­kérnek vagy marhának áthajtása veszélylyel jár­ván, rajta a közlekedés betiltatik. S.-a-Ujhely, 1889. május 22. Matolai Etele, alispán. 807. sz. Zemplénvármegye kir. tanfelügyelőjétől. Nyilvános nyugtázás. A .Stefánia* pesti szegény-gyermekkórház alap­tőkéjének gyarapítására adakoztak. 1. A Villányi-féle magánintézet növendékei Tokajban 10 ft 70 kr. 2. Az izr. iskola növen­dékei Homonna 5 ft 47 kr. 3. Az izr. iskola nö­vendékei Tállya I ft 63 kr. 4, Az izr. iskola nö­vendékei B.-Újlak 1 ft 36 kr. 5. Az izr. iskola növendékei Tolcsva 4 ft. 6. Az állami iskola nö­vendékei Sztropkó 7 ff 02 kr 7. Az állami iskola növendékei Mád 4 tt 50 kr. 8. A polgári iskola növendékei Homonna 3 ft 73 kr. 9. Az állami iskola növendékei Nagy-Mihály 8 ft. 10. A róm. kath. leányiskola növendékei S.-a.-Ujhely 3 ft 80 kr. 11. N. N. 79 kr. főösszeg 51 ft. Azaz ötvenegy forint, mely általam az egye­sület pénztárosához, tek. Gzanyuga József úrhoz, alulirt napon posta-utalvány mellett beküldetett. S.-a.-Ujhely, 1889. május hó 18. Nemes Lajos, kir. tanácsos és tanfelügyelő. Állami vagy vármegyei közigazgatás?") Két miniszter egybevágó nyilatkozata vetette fel újból e kérdést. A magyar köz­vélemény régen foglalkozik már azzal. Még 48-ban, midőn az első minisztérium mega­lakult, mindjárt az első miniszteri tanácsko­zás alkalmával felvetette maga Kossuth azt •) Midőn a napirendre kerülő nagyfontosságu kérdést mély szakértelemmel tárgyazó eme iránycikket közöljük, egyszer­smind megjegyezzük, hogy a választási jognak jelen közjogi helyzetben feladása tekintetében a t. cikkírótól eltérő nézetben vagyunk. Szerk. nier, ki az egészet hat csoportra osztotta. A tör ténelmi idő előtti embernek lakó-, vagyis búvó­helyeivel kezdődik a csoport, azzal a korszakkal, a midőn a barlanglakónak sziklarepedés vagy bar­lang képezte menedékhelyét az idő viszontagságai ellen; folytatólag az a korszak, midőn egyetlen esz­közét a kőből csiszolt balta képezte, s végül viz fölé épült s karókon nyugvó kunyhók sással és náddal fedve. Itt látható ez első alkotmány is, minővel az ember abban a korszakban vízre bo­csátkozott s melynek kivésésében bizonyosan a tűz játszott legnagyobb szerepet. Ezt követik azon lakóházak, melyek már az időszámítás korá­val kezdődnek. Egy egyiptomi ház, egy assziriai, körülbelől 1000 évvel K. u. születése előtt. Utunk föníciai, zsidó és hindu házak mellett visz el; majd román és gallus épületek, s ez utóbbinak tőszomszédságában egy ránk, magyarokra nézve érdekes járómüre bukkanunk : egy hűn talyigára Attila idejéből, melynek fakerekeire ugyan pazar kézzel mázolta Garnier ur a vörös festéket. Innen nagy ugrás van a reneszánsz korig, mely pár igen csinos épülettel van képviselve. Justimán idejéből is van egy keleti palota. Tizenötödik századbeli orosz lakóház, két arab és egy bolgár ház foly­tatja a sorozatot. Befejezésül egész csoport kínai és japáni pagoda, lapp és eszkimó kunyhó s a sorozat záradékául amerikai vörös bőrűek kuny­hója. Találkozhatnak talán a kiállítás látogatói kö­zött sokan, a kik ezt még futólag sem fogják gj^F'TMai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents