Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1889-05-26 / 21. szám
a kérdést, hogy : mi történjék jövőben a vármegyékkel ? Érezte ő is ennek a szükségét, hogy a régi vármegyei közigazgatás átalakitassék ; látta, hogy az állam uj, átalakult kormányzati rendszerében a régi vármegyék régi elemeikkel helyt nem foglalhatnak. Kossuth ugyan — mint tudjuk — ezen ősi intézményeknek volt a hive. Úgy hitte és javasolta, hogy a vármegyék megállhatnak a parlamentáris kormányrendszer mellett is, de népképviseleti alapon kell azokat újból szervezni. Hogy miként fértek volna meg a várme gyék régi jogkörükben? a ^rendelem, miként következik“-féle miniszteri omnipoten- ciával, miként azt 48-ban azonnal a minisztérium gyakorlatba is vette, egy egész érdekes kérdés! Mert a vármegyei autonómiának egyik sarkalatos előjoga abban állott, hogy önkormányzati hatóságánál fogva tisztelettel félre tehette a kormány intézkedéseit, melyeket magára nézve sérelmeseknek tartott. Ez a jog tehát nyilván ellentétben állt az állami kormányzat joghatóságával. De a vármegyéknek említett joga érthető volt addig, mig Magyarországot dikaszteriumok kormányozták, mig a kancellárt Bécsben — ki nem volt felelős, — nem egyszer befolyásolták az osztrák miniszterek. Azonban egy magyar önálló felelős kormányrendszer keretébe a régi vármegyék többé be nem illeszthetők. De tovább menve a logika szálain, mi hatással lehettek volna a Kossuth által képzelt vármegyék népképviseleti alapokon, sajátszerü viszonyaink között Magyarország közéletének a fejlődésére, s államiságának megszilárditására ? Minő munkát adtak volna az ilyen vármegyék a magyar kormánynak ? e felett, alig hisszük, hogy maga Kossuth komolyan gondolkozott volna. Mert ő mindig bizonyos ideálizmussal tekintette a politikai közviszonyokat. Deák Ferenc már akkor kijelentette az érintett miniszteri tanácskozásban, szembe Kossuth felfogásával, hogy a vármegyék hatósága és a parlamentáris felelős kormányzati rendszer: összeférhetlen fogalmak. Az adminisztrációt tehát az uj reformok szel- lemében kell kiépíteni. O tehát már 48-ban az államilag rendezett és vezetett közigazgatásnak volt a szószólója. Amint hogy magasabb politikai szempontokból ítélve meg e kérdést, nem is tagadható, hogy Magyar- ország államegységéhez az állami kormány- rendszer adja meg a tetőzetet. A vármegyék egykor hasznos szolgálatot tettek as országnak. Védőbástyái voltak az alkotmánynak és nemzetiségnek, de csak azon elemekkel, mely elemek annak 48 előtt a béltartalmat és politikai életet megadták. Ma azonban ezek a független elemegtekinteni, pedig érdekelhetné őket, ha ide érkezve Párisba, a nagy és fényes paloták láttára kissé fogalmat szereznének a metamorfózisról, melyeken azok pár évezred múltán átmentek. Az Eiffel-tornya végre átadatott rendelteté sének. S hogy ezt nem csak a nagy közönség, hanem ő maga is türelmetlenül várta, misem bi zonyitja jobban, mint Eiffelnek a látogatókönyvbe bejegyzett ama kifejezése, hogy végre ! Valószínű, hogy e kifejezés nem lesz teljesen indokolva, mert ha az érdeklődés csak a mostani nívón marad is, azért az eredménynyel teljesen meg lehet elégedve Pedig ez időszerint csak a második emeletig lehet feljutni, hátha még a tető is át lesz adva a forgalomnak I Ezt az időt, úgy látszik, nem akarta bevárni Albionnak ama két fia, kik tegnap nem respektálva a második emeleten levő feliratot, hogy »tilos a felmenet,* neki indultak a lépcsőkön a harmadik emeletnek. Az őrt álló gardien lábuknál fogva húzta le őket, kinek eljárásuk mentségéül azt hozták fel, hogy nem akarták elhagyni addig Párist, mig neki háromszáz méter magasról búcsút nem intenek. Az iparcsarnokban feltűnést kelt egy nagy szobor, a milói Vénusz szobra, melynek eredetijét, valóságos kincset, a Louvre őrzi. Mindenki megütközik rajta, hogy ennek helye a szépmüvé- szetek csarnoka volna, a többi szobrok között. De ha az ember közelebbről megtekinti, látja, mek, a mellett, hogy nincsenek is meg, de nem is képezhetnék többé a vármegyéket, i És igy az uj idők és reformok maguk ellent mondanak a régi értelemben vett vármegyei önkormányzatnak. Azonban dacára annak, hogy belátjuk azt, hogy a beikor- mányzatot reformálnunk kell gyökeresen, szemet nem hunyhatunk azon nehézségek elől sem, melyek útjában állanak a rögtöni átalakításnak. Nemcsak azért, mert az igen érezhetőpénzügyi következményeket is huzna maga után ; de mert az ahoz megkivántató uj elemek bővében sem vagyunk. Ily nagy átalakulást előidéző reformok keresztülvitele tehát előkészületeket követel. Minden esetre mulasztásnak vehetnők, hogy ez irányban eddig oly kevés történt. Mert mindenesetre eljön annak az ideje, hogy azt létesíteni kell, tehát a kezdet nehézségein egyszer át kell esnünk. Irányi képviselő saját pártja nevében előre jelezte ugyan már, hogy ők az ősi intézménynek a hívei. Mert nem akarnak a kormány kezébe még nagyobb ha- talmat adni. Tehát igy ők egy erős magyar kormányt sem óhajtanak. Ámde egy gyönge kormány, mely ki nem fejthetné a maga cselekvő képességét, fogna-e tudni egy erős és konszolidált Magyarországot teremteni ? Az Irányiék felfogása ellentétben áll egy magyar nemzeti politika követelményével. Egy kicsinyes vármegyeházi politikára vall az, A történelem azt bizonyítja, hogy Magyarország mindig csak egy erős állami kormányhatalom mellett volt maga is hatalmas, mig a gyönge kormányok alatt ala- szállt mindannyiszor tekintélye is. Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás kormányaik alatt tudtunk európai politikát csinálni, tekintélyünk magasan állt a szomszéd népek felett, mig II. András és Cseh Ulászló korában belzavaroknak estünk áldozatul s állami tekintélyünk alásülyedt. A baloldalnak felfogása tehát a kérdés megítélésében igen kicsinyes s ellentétben áll Magyarország állami s nemzeti érdekeivel. És nem hisszük, hogy Irányi a miniszterelnökben szövetségesre találna, mert Tisza Kálmán nem zárkózik el az adminisztráció gyökeres átalakítása elől: hogy az jó legyen. Egyedül a kivitelre nézve óhajt bizonyos időt betartani, hogy az sikeres megoldást nyerhessen. Hogy ez már nincs a messze távolban, reményleni hisszük. Azért magunk részéről is óhajtanok, hogy a belügyek kezelését egy megfelelő tehetségű ember venné által, s ne szoruljon ez a fontos ügy csak úgy mellesleg elbánás alá, de találjon az már valahára igazi mesterére. Bm. L. hogy az egy nagy amerikai csokoládé-gyár reklámja, mely a szobor előállítására kilenc mázsa csokoládét használt fel. Mindenesetre eredeti dolog Csakhogy egy veszedelem fenyegeti a szobrot, különösen talapzatját, mely már számtalan kés és köröm nyomát viseli. Úgy látszik, a figyelmeztetés, hogy netn szabad megnyalni, nem zárja ki azt, hogy nem szabad belőle vágni, s ha a gyáros oly kevéssé őrizteti, mint eddig, maholnap második kiadást kell abból rendeznie. A magyar majolika- és porcellán-művészet teljes diadalt aratott, legalább erre mutat, hogy minden darabja elkelt már, A fuvott üvegek osztályában méltó feltűnést kelt egy palack, melynek űrtartalma több mint három hektoliter. Közvetetlen közelében egy óriási, égnek meredő üveglap, mely mellett a fővárosi vigadóbeli tükrök szégyenkezve húzódhatnak meg. A kiállítás fejedelmi és koronás látogatóinak száma mindinkább kezd szaporodni. Milánon és fián, Sándor királyon kivül, kilátásba helyezték jövetelöket a szász király, a görög király, az angol trónörökös. Utón van a perzsa sah, Kalauka hawai király. Megérkezett Thurn-Taxis herceg is, József főherceg veje. S igy a mi eddig csak félig volt biztosítva, ma már bizonyos: az erkölcsi siker. A koronás fők megadták az impulzust. Milliónyi alattvalóik köve'ni fogják a példát. Paty Kárius. Vármegyei ügyek. Cim-változások. Az eddigi közmunka és közlekedésügyi jelző helyett kereskedelmi-, a földmive- lés- ipar és kereskedelmi jelző helyett pedig föld- mivelésügyi ministeriumnak fognak neveztetni az uj törvényben uj címet és ügykört nyert ministeriumok. Mértékhitelesítővé a n.-mihályi 101. számú hivatalhoz Herczik József ottani iparos neveztetett ki ideiglenes minőségben. A korallin és dinitrokresol mérges festőanyagoknak mézeskalács és sütemények színezésére való használását a belügyminiszter kőrrendeletileg megtiltotta. Az ujoncozás az újhelyi, bodrogközi és n'agy- mihályi sorozó járásokban már befejeztetett. Az eredmény a polgári elnökök jelentéséből kitetsző- leg kedvező. Besoroztatott az újhelyi járásban az ujoncjutalékba : 82, önkéntes gyanánt 2, a bodrogköziben 85, a nagymihályiban 59, a póttartalékba besoroztatott az újhelyi járásból 34, bodrogköziből 54 és a nagymihályiból 36. Hírek a nagyvilágból. Umbertó olasz király s fia Viktor Emánuel a trónörökös, Vilmos német császár látogatására f. hó 21-én Berlinbe érkeztek. A pályaudvarban a császár, a hercegek, Bismarck hg. birodalmi kan cellar, a ministerek, a tábornoki kar élén Moitke gf. fogadták a fejedelmi vendégeket, Vilmos császár és Umbertó király többször megölelték és megcsókolták egymást. A gyönyörűen feldíszített utcákat beláthatatlan néptömeg lepte el, mely az uralkodókat s fényes kíséretüket lelkesült ovációkban részesítette. Oroszország lázas sietéssel folytatja fegyverkezését. A Kreuzzeitung pétervári értesülése szerint a támadásra készülő Oroszország már nincs mesz- sze a teljes készenléttől. A dohányzás ellen Amerikában Connekti- kut állam törvényt hozott, szigorúan megtiltva fiuknak és leányoknak 16 éven alul a dohány élvezetét. A magyar király Berlinben A Journal des Debats-nak sürgönyzik Bécsből, hogy Ferenc József király őfelsége legközelebb viszonozni fogja Berlinben a német császárnak bécsi látogatását. Óriási gyémánt. A párisi kiállításon egy lmperidl nevezetű hatalmas gyémánt is szerepel. Dél Afrika bányáiból került ki 1885 ben. Párisi ékszerészek e napokban összehasonlitották az lmperi- ált a császári korona Régent-]áva\ s konstatálták, hogy amaz nagyobb, minőségre nézve pedig emezzel egyező. Az lmperidl értékét 18 millió frankra becsülték. A párisi világkiállítás látogatóinak száma a megnyitás napjától f. hó 19-éig bezárólag, tehát tizenegy nap alatt, meghaladta az egy milliót. Hírek az országból. Erzsébet királyné külön vonata Majna-Frank- furt mellett veszedelemben forgott, Az utolsó kocsi kisiklott s magával rántva az előtte levő két másik kocsit is és felborult Egy udvari szolga rán tóttá meg idejekorán a vészjelzőt s az ő lélekjelenlétének köszönhető, hogy a szerencsétlenség végzetes nem lett. A királyasszony kocsija, mely ben rajta kivül még Mária Valéria királykisasszony és Ferenc-Salvátor főherceg ültek, sértetlen maradt. Erzsébet királyné csodálatos hidegvérüséget tanúsított. Stefánia, özv. trónörökösné f. hó 21-én ülte huszonötödik születésnapját. A király Laxenburg- ban gratulált menyének s nála is ebédelt. Irányi Dániel, a függetlenségi párt vezére, törvényjavaslatot nyújtott be a lelkiismereti szabadság biztosítása tárgyában. Az országgyűlés többsége nem bocsátkozott a javaslat méltatásába, mert a kormányelnök kinyilvánította, hogy az uj igazság- ügyminister foglalkozik a szóbahozott nagy kérdés tanulmányozásával. A kormány törvényjavaslata felöleli majd a házassági jogot is és ki fog terjeszkedni a tetszés szerinti polgári házasság szabályozására is. Budavár bevétele, az 1848/49. szabadság- harc hősies fegyvertényének 40-ik évfordulóját f. hó ,?i-én ez évben is megünnepelte a fővárosnak hazafiasán érző közönsége. Az országgyűlés ülésszakát valószínűleg jun. hó 8-án rekesztik be ; mert az állami költségvetési törvényjavaslaton kivül még csak a pénzügyi közigazgatás reformjáról szó'ót óhajtja a kormány a nyári szünet előtt elintéztetni. Különfélék. (Személyi hírek.) Dr. Molnár Viktor temesi főispánnak beigtatási ünnepe Temesvárott holnap fog végbe menni. — Fedák Endre, n.-toronyai gk. Folytatás a mellékleten
