Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1889-04-14 / 15. szám

(Magyar művészek külföldön). Thomán 1st ván tanár, vármegyénk jeles fia, és Popper D. kiil- földi hangverseny-utjukban Konstantinápolyba ér keztek, s mint lapunknak írják — április 5-én tartották harmadik hangversenyüket. Mint a két elsőnél, úgy e harmadiknál is minden jegy elkelt s majd minden darabot ismételniük kellett. Hang versenyükön a diplomáciai testület tagjai teljes számban jelentek meg, a konstantinápolyi előkelő világ kitünőségeiv el együtt. A magyar művészek már több Ízben hivatalosak voltak Radovitz német, Calice báró osztrák-magyar, Mohsin khán perzsa nagykövethez, valamint Széchenyi Ödön pasához. A török hercegnők lakodalma alkalmával a Yildiz- kioszkban tartott diplomáciai estén a két magyar művész is részt vett s nagy dicsőséget szerzett a magyar névnek. Mielőtt Thomán ésPopper az es­téről távoztak volna, Munir pasa föszertartásmester a szultán nevében átadta nekik a »medaille des bekux arte és a Medsidje-rend* jelvényeit. (A »Zemplén« fekete táblája.) Az úgyneve­zett Rákóczi-épület, ott a Hecske-dombon, ahol az árvaházat fogják építeni, oly düledező, roskatag állapotban van, hogy a mellette elvonuló utón a közeli kőbányába és szőlőkbe közlekedő emberek testi épségét fenyegeti. Sapienti pauca. t. — Akik a múlt csütörtöki országos vásár alkalmával reg*, geli 6—7 ra között szemtanúi voltak Ujhelyben a kőhid-főnél inszcenirozott szekértorlódásnak, si ketitő emberzsibongásnak — megbotránkozással tapasztalták, hogy milyen szekatúrának van és lehet kiszolgátatva Ujhelyben a nagy közönség a hidvám jogot bérlő konzorciummal szemben. Szá­zával és százával állottak mérhetetlen hoszu sor ban a csörgői és borsii útvonalokon szekeresek, gyalogosok, százával és százával az eladásra hozott lovak, marhák s egyébb lábas jószágok és volt dulakodás, szitkozódás amiatt, hogy a hidvámot csak egy helyütt s ottan is flegmatikus lassúság­gal szedik. Ennek a dolognak nem szabad ismét­lődnie. Még fülünkbe cseng az a minapi magas hely­ről hangzott dorgatórium : „Ujhelyben nincs ki paran­csoljon — s nincs ki szót fogadjon/« Hallja meg ezt a járás fösz.olgabirája ! Parancsoljon ő s legyen rá gondja, hogy a fentihez hasonló bagdadi jelenet ne ismétlődhessék 1 — A kisvárosi furcsaságok egyik, minden jó Ízlésű, rendszerető embernek szembe ötlő nagy furcsasága az, hogy Ujhely egynémely szőlősgazdája a szőlejéből estefelé hazatérő mun­kásait a főutcán boltja előtt a gyalogjáró szélén állíttatja sorba, ott fizeti, pálinkáztatja, alkuszik és nem egyszer veszekszik is velők. A dolga után látó, vagy sétáló közönség aztán igy kénytelen az ékes hangú napszámos-sor előtt végig deftlirozni. Kér­jük a rendőrséget a nem főutca keretébe illő ké­pek ismétlődésének jövőben való eltávolítására. (Törvényszékről.) Múlt 1886. évi október hó i-én a szacsuri imaházban tartott vallási szer­tartás alkalmával Winter Abrahám, ászért mert nejének helyére egy Glancz Aronné nevű asszony ült, éktelen orditozás közt a női osztályba beron­tott s ezen szavakkal »ez pénzbe és vérbe fog kerülni« Glancz Aronné alól a széket kikapta, miáltal oly botrányt idézett elő, hogy a szertartás megszakadt. A kir. törvényszék a f. hó 8-ik nap­ján megtartott végtárgyaláson Winter Ábrahámot, tekintettel arra, hogy más hasonló büncselekmé nyért egyszer már büntetve volt, vallás elleni vétség miatt három heti fogházra és tiz fo­rint pénzbüntetésre ítélte. — Ugyanezen a napon Búr József, ki a múlt 1888, évi szeptember hó 23-án ittas állapotában Fedor Györgyöt és Fedor Ferencet kegyetlenül összeverte, súlyos testi sér­tés büntette és vétsége miatt két évi börtönre és tiz forint pénzbüntetésre Ítéltetett. (Kinevezés) Melles Emil dobrai gk. lelkész Hajdu-Dorogra neveztetett ki a munkácsi gk. püs­pök által. (Színházi hírek.) Halmay Imre színtársulatát a miskolczi közönség tenyerén hordozza. Haimayné, amióta .ragyogó művészetét a »Suhanc*-ban be­mutatta, minden fölléptekor lelkes ovációkban ré szesül. A társulat rövid időre szabott szereplését Miskolczon ma fejezi be s ajövő héten márUjhelyben kezdi meg működését. — Tiszai Dezső társulata Kassán holnap fejezi be a szini évadot s Bereg szászon kezdi meg vendégszereplését. — Hatvani színtársulata befejezte szereplését Tokajban. Az élénk érdeklődés, me'ylyel a társulat kezdetben találkozott a tokaji közönségnél, már már lan­kadni kezdett. A közönség — nyilván megelégelte a műélvezetet. Az élelmes igazgató azonban kiismerte a müpártoló közönség gyöngéjét és válogatott darabokat ígérve, az első 12 előadásos bérleten kívül még egy 3 előadásos bérletet nyitott. A bérlet nem igen sikerült és talán épen ezért nem váltotta be szavát az igazgató sem az Ígért darabokra nézve. Szinrekerültek bérletben; A »Vörös sapka«, „Csókon szerzett vőlegény* és »Utazás Chinába.* Az utolsó két darabot, dacára a bérlők csekély számának, telt ház előtt adták és oly tetszéssel, hogy a tokajiak bizonyára jó emlékökben fogják megtartani a de­rék kis társulatot és viszont. Különösen kitűntek jó játékukkal: Polgár, Hatvani Ede, Borbély és Hat­van inó. r. I (Kincskereső.) X. né, amolyan istenfélő jám­bor vénasszony, aki hisz a babonában, ördögöt üz, li­dércfényt lát, — megálmodta, hogy fundusán arany- és ezüst kincsesei telidesteli nagy rézüst van elásva. Pitymalatkor nagy serényen s még nagyobb reménynyel hozzálátott a megálmodott hely felá­sásához és vájta is a mig bírta, de a kincs csak elő nem került. Mélyebben van — mondogatta és három napszámost állított az ásáshoz; naphosz- szant ásták a földet, Itt is koppan ott is kong. Már jó mélyen jártak az anyaföld gyomrában, de csak — nincs— kincs. Három napi ásás után kincske­reső asszonyunk abban hagyta a keresést, de úgy látszik csak addig, mig újra és jobban megálmodja majd a rejtett kincs helyét. A ki kételkedik a történet valóságában, vegyen fáradságot és sétál­jon végig a Kazinczy-utcán, balkézt talál ott egy puszta telket, azon belől, pár lépésre meglát­hatja azt a nagy gödröt, melyet az X-né agya fúrt. (Csoport-utazás.) A magyar kir. államvas­utak kassai városi menetjegyirodáia Kassáról Bu­dapestre április hó 20-án ismét rendez mérsékelt áru csoportutazást. Ez utazásokhoz nevezett iroda 14 napi érvénynyel biró menettérti jegyeket bo­csát forgalomba következő árak mellett: I. oszt. 16 ft 40 kr., II. oszt, 11 ft 50 kr, III: oszt. 8 ft 20 kr. A visszautazás szétoszolva s 14 napon be­lül bármikor történhetik és a különbség ráfizeté­sével gyorsvonat is használható. Előjegyeztetni f. hó 19-éig a menetjegyiroda helyiségében (Kas­sán, fő-.utca Münster féle ház) lehet, hol minden­nemű (bel és külföldre szóló) menet-, menettérti- és körutazási jegyek, úgyszintén 50 ftos értékjegy­füzetek is válthatók. (Homonnáról írják), hogy ottan f. hó 9-én az izr. tantestület, Dr. Ungár Sámuel elnök­lete alatt megtartott értekezletén elhatározta, miszerint a Steinitz Jakab izr. hitk. néptanító által múlt hó 18-án rendezett gyermektáncmulatság-nak 21 ft 30 krnyi tiszta jövedelméből 10 szegény és' jó magaviseletü gyermek részint kiruháztassék, ré­szint segélypénzben részesittessék. Kiemelni méltó, hogy Dr. Ungár, ki az Iskola ügyét szivén hordja, s már több mint 30 év óta mint igazgató s isksz. elnök az intézet díszére válik, késznek nyilatkozott, hogy a kiruházandó gyermekek számára az öltö­nyökre még hiányzó pénzt magánpénzéből fedezi. Magán a mulatságon, valláskülönbség nélkül körül­belül 100 gyermek vett részt, kik d. u. 6 órától este 11-ig kifogyhatatlan jó kedvvel táncoltak. A lánykák fehér báli ruhába voltak öltözve. Öröm volt nézni, milyen tűzzel járták a csárdást, s »holgyválasztás« kor milyen bátorsággal invitál- gatták s húzogatták táncra a szégyenkező nagyobb diákokat. Elismerést és minden iskolabarát köszö­netét érdemli Lapsánszky Alajosné intézettulajdo- nosnő őnsága.ki pénzsegélyen kívül a jótékonycélra egy, növendékei által készített igen szép virág­csokrot is ajándékozott, mely a jótékenycélra 10 ftot jövedelmezett. A rendezői tisztet Halász József és Ugray Lajos polg. isk. tanárok teljesítették. Az erkölcsi és anyagi siker biztosítása körül érde­meket szereztek Gerecz Lajos h. igazgató-tanár, Steinitz Jakab néptanító, Friedmann Mór s Rósen- blüth Sándor kereskedők, kiknek lapunk utján mond köszönetét: az izr. tantestület. (Pórul járt pék.) Az igazságszolgáltatás szi goru keze, írja tokaji tudósítónk, egy helybeli, kü­lönben jó nevű, pék összes »api készletét zsem­lyékben és kiflikben, semisitette meg e napokban, mert egy bájos kisassaony ozsonnai kedvét meg­rontotta a kifliben talált piszok. Pedig a szakértő konstatálta, hogy az az izé nemis a Pesten már megszokott »s . . . bogár,* hanem csak afféle kis szemétdarab volt. Hiába az udvariasság — a leg­jobb biró 1 (Plakátok Tokajban.) Nem első dolog Tokaj­ban. hogy a közpályán működőket plakátokon hurcolják meg gyáva és láthatatlan kezek. E na­pokban Paulay Gábort a ref. ev. egyház gondno­kát állították pellengérre ekképen. Paulay gondnok, úgy vagyunk értesülve, maga kérte az egyházi tanácsot, hogy vizsgálatot tartson ez ügyben és egyszersmind a hatóságnál is tett feljelentést. (Veszett eb) kóborolt az elmúlt héten Bod- zás-Ujlakon, mely egy koldus-asszonyt és egy Gulva- nics nevű bérest, ezeken kívül több kutyát is meg­mart. A szerencsétlenül járt emberek kellő orvosi gondozásban részesülnek. A gyanús kutyákat kiír - ották a falu összes kutya-állományára pedig negyven napi zárvatartás rendeltetett el. (Halászok figyelmébe.) A halászatról szóló 1S88. évi XIX. törvénycikk tudvalévőleg f. évi május hó i-én lép életbe. Minthogy az uj tör­vény értelmében minden halásznak halászjegygyel kell bírnia, hogy a halászatot gyakorolhassa, to vábbá tudnia kell, hogy mily halak foghatók ki és bocsáthatók áruba: a törvény ide vonatkozó szakaszára ismételten felhívjuk a halászok figyel mét, nehogy e foglalkozásukban gátolva legyenek. (A kassai keresk. ipar kamara) közli e fon­tos minist, leíratott: A saját termésű borok ela­dásának bejelentési határideje tárgyában f. é. ja nuár 29. 362. sz. alatt a földmivelés-, ipar és ke­reskedelmi minisztériumhoz intézett s onnan ide áttett folterjesztésére értesitetik a tekintetes ka­mara, hogy miután a saját termésű boroknak kis mértékben való elárusitása az állami italmérési jö­vedékről szóló 1888. évi XXXV. t. c némely ha- tározmányainak végrehajtása iránt 1888. évi 78188. sz. a. kiadott utasítás 9. §-a értelmében különben is előzetesen kieszközlendő engedélytől van füg­gővé téve, az elárusitás megkezdhetése iránti bár­minemű külön bejelentés, mely a további eljárás szerint egyúttal közrendészeti szempontból is szük­ségesnek mutatkozott, most már mellőzhető, annál is inkább, minthogy az elárusitásra vonatkozó en­gedélyek a fent idézett utasítás 12. §-a szerint úgy a vállalat szerint illetékes közigazgatási ható­ságnak, mint az érdekelt italmérési adó szedésére jogosítottnak is hivatalból tudomására hozandó. Budapest, 1889. márc. 18. A pénzügyminisztérium ideiglenes vezetésével megbízott m. kir. minister elnök helyett: Márfify s. k. (A csigák irtása.) A csigák különösen a zöld­séges kertekben sokszor igen nagy kárt tesznek. Ettől a kiállhatatlan ellenségtől azáltal menekülhe­tünk, ha laposan görbült fakéreg darabokat sörbe áztatunk, vagy ha káposztaleveleket veszünk és azok alsó lapját avas vajjal bekenjük. Ezen fogó szereket azután oda tesszük, a hol a‘ csigák kü­lönösen nagy kárt szoktak tenni Ilyenkor min­den reggel a káposztalevelek, valamint a kéreg­darabok alatt is nagy számban fogjuk egy tömeg­ben a csigákat találni úgy, hogy őket öszseszed- hetjük és kiirthatjuk. (Gyakorlati Mezőgazda.) Irodalom. OHSZÁG-VILÁG April—jnnius. Az .Ország-Világ,* e legnagyobb és legszebb magyar képes és szépirodalmi lap, mely Benedek Elek gondos szer­kesztéseben évről-évre nagyobb kedveltségnek és elterjedésnek örvend, az uj évvel fenállásának tizedik évfolyamába lépett. Sokkal szebb múlt áll e lap mögött, semhogy hangzatos prog- rammra volna szüksége. Az .Ország Világ* rendes tartalma : egy eredeti és egy fordított regény, töhb novella, tárca, isme­retterjesztő közlemények, élet- és jellemrajzok, költemények, s a nők részére ,NÖk világa* cimen egy gondosan szerkesz­tett rovat, melyben számos divatkép, divatlevél, hártartási köz­lemények s egyéb nőket érdeklő apróságok vannak közölve. Az .Ország-Világ* előfizetői évenkint 6 művészi becsű fény- és szinnyomatu mümellékletet kapnak s ezen kívül minden évben jelen meg külföldi képes lapok példájára egy rendkívüli ün­nepi szám, melyet mig nem előfizetők csak 50 krért szerez­hetnek meg, a következő évi uj előfizetők is ingyen kapják egész éven át. Ilyen volt 1888-ban a karácsonyi ajándékul szánt ünnepi szám, mely a képviselőház ötven iró tagjának arcképét közli s ugyanazok nagyérdekü dolgozatait, névaláírá­suk hasonmásával. Megjegyezvén, hogy a nagyérdekü számhoz a benne levő művészi képeken kívül (Litzen-Mayer, Kaulbach- tól stb.) egy nagy szabású szinnyomatu mümelléklet is volt csatolva (,lhumau: A szerelem tavasza') azonkívül egy csinos népdal zongorára s hogy e számot úgy közvetlen a kiadóhi­vatalnál, mint bármely hazai könyvkereskedés utján meg lehet rendelni. Közöljük néhánynak az e számban közleményeket adott képviselők közül. Nevezetesen Jókai, Csernátony, Mik­száth, Vadnai, Podmaniczky, Ábrányi, Kaas, Hegedűs, László M., Asbóth, Berzeviczy, Wekerle, Helfy, Irányi, Illyés Bálint, Grecsák stb. £ nagyérdekü számot az !8S9-ben belépd előfizetők Ingyen kapják. Az .Ország-Világ* munkatársai a régibb és újabb iró nemzedék legjelesebbjei. Az uj évvel Beniozkyné-Bajza Lenke: »á hegység tündére" czimü költői szép és igen érdekes regényének közlését kezdette meg; mellette még Braddon „Klara" cimü rendkívül érdekes angol regényét. Az ápril-juni- usi negyedben P. Szathmáry Karoly ,A szép püspökné* cimü 4r- dekfeszitő regényét közli s mellette még egy fordított regényt. A magyar mágnások szalonjai és műkincseinek bemutatását, mely érdekes ciklusban a nagy közönség előtt egy eddig kevésbé ismert világot tárt fel az .Ország-Világ* — tovább folytatja. Tanítók és tanítónők 10 frt helyett 8 fttal fizethetnek elő az .Ország-Világra*, melyet 8 ftért rendelhetnek meg az. Egyet­értés* és a .Budapesti Hírlap* előfizetöiis. A szerkesztőség nagy gondot fordít a talány-rovatra is s talány megfejtő előfizetői közt hetenkint értékes könyveket, zenemüveket és erepeti raj­zokat sorsol ki. Az .Ország-Világ* könyvárusi utó i is meg­rendelhető, két heti díszes boritéku füzetben. Mutatványszámok kívánatra ingyen küldetnek. Előfizetési feltételek: Egész évre 10 forint, félévre 5 forint, negyedévre 2 forint 50 krajcár, egy hóra 80 kr. egyes szám 20 kr, füzet (kettős szám) 40 kr. Az .Egyetértés*-sei együtt rendelve: egész évre 28 ft, félévre 14 ft, negyedévre 7 ft. A «Budapesti Hirlap*-al együtt rendelve : egész évre 22 ft, félévre 11 ft, negyedévre 5 ft 50 kr. CSAftílOK, Payzsoss Jánosról. (Elhunyt 1889. ápril 7-én.) Ne várjon tőlem a szives olvasó életrajzot ez igénytelen sorokban, melyeket egy korán el­hunyt barátom emlékének szentelek. Hiszen az objektivitás szempontjából ki lenne merítve minden a gyászjelentés eme komor stíljében: sélete rövid, szenvedése hoszu volt“. Szomorú ellentmondás, de fájdalom igaz. Mert fátuma az emberi életnek, hogy bármennyire rövid legyen is az, a szenvedések purgatóriumi hoszura nyúlhatnak benne. És mily gyászos adomány egy rövid élet hoszu szenvedéssel ! Még egy, emberileg számítva, hoszu és a természetszerű feladatok megoldásaival sikerült életpálya megfutása után is méltán arány­talanul nagynak tűnhetik föl azon adó, melylyel az enyészetnek tartozunk, hát még midőn egy nemes jellemű, jóra hivatott embernek a gondvi­selés oly mostohán osztotta ki az életkártyákat, hogy azok mellett igazi életöröm alig, testet, lel­ket emésztő szenvedés pedig mérhetetlenül sok jutott ki s mindezen méltatlan csapások betetőzé­séül a férfiúi tevékenység kezdetén, az életpályának nehezen elért révében, egy boldogító esemény előestéjén kérlelhetetlenül nyújtja ki felé megsem­misítő kezét a halál. Ha a lét ki volna merítve a szenvedésektől elgyötört szív utolsó dobbanásá.

Next

/
Thumbnails
Contents