Zemplén, 1889. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1889-04-14 / 15. szám
val, úgy méltán kifakadhatott volna az elhunyt a gondviselés ellen a filozóf ezen szavaival: »azért az árért, hogy meg kell halni Igen nyomorult adomány volt az élet.* Mert huszonkilenc évvel a legtöbb ember csak kellemes oldaláról ösmeri még az életet. Azon kor ez, midőn az élet nemesebb örömökkel kárpótolja az ifjú léleknek, gyakorta elérhetetlen ideáljait midőn a szellem és a fizikum tel- . jes enerzsiájával érvényesítheti a férfi egyéniségének egész súlyát. És oh balsors! a boldogult az élet ezen verőfényes reggelét kin által zsibbasz- tott testtel, a megtört kedély korai fáradtságával örömtelenül élte át. Ki méltóbb nála minden érző ember részvétére ? * * * Egy padban hallgattuk a jogtudomány elemeit Sárospatakon, később egy glédában exerci- roztunk, mint önkénytesek Bécsben. Sok érintkezésem volt tehát véle életünk azon szakában, midőn a legfogékonyabb s egyszersmint legnyíltabb a szív és az elme. Igazi benső barátság fejlődött . ki közöttünk, melyben alkalmam volt kiösmerni nemes jellemét, kissé a skepticizmus felé hajló, de minden animózitástól ment egyenes természetét, korrekt értelmességét, a melyet a tudákosság el nem homályositott, s mindenek felett határtalan jó szivét. Egyéniségében meg volt minden alapanyaga egy igaz embernek. Puritán jellem a szó igazi értelmében a puritánok kérkedése, összefér hetetlensége és unalmassága nélkül. És erős meggyőződésem az, hogyha akaraterjét korán meg nem törték volna a testi és lelki szenvedések a közélet és a társadalom egy igen sokat érő embert nyert volna ő benne. Lelkületén azonban korán észrevehető volt bizonyos mélabus borongás, a mely lassankint zárkózottá s gyakran kedélyte- lenné tette. Azt hiszem annak oka a korán jelent kezett kóron kivül azon csapásban is rejlett, amely akkor érte őt, midőn ifjúságának ideálját eltemette a kazsui temetőben. Kevés szavú egyénisége és minden szentimentálizmustól ment természete tartózkodott a panaszkodástól. Egyszer azonban még is megmondta nékem, hogy — szenved. S most mikor ott van már, ahol nem fáj többé semmi, elmondhattam zárkózottságának az okát. * * * Halála előtt körülbelül egy hónappal meglátogattam Eperjesen. Észrevehetően megörült és és arkói utazásáról kezdett beszélgetni. Hitt abban, hogy az enyhe déli levegő ki fogja gyógyítani bajából. »Mások nem annyira voltak már és jobban lettek, engem is csak az kúrál majd ki.« És látszott az arcán a sóvárgás, hogy mennyire szeretne élni. A remény — az élet ezen jótékony nemtője — eltakarta az ő szemei előtt is az enyészet ijesztő orrtalan rémét, amely már akkor ott les- kelődött áldozatára, és elhitette a szenvedővel, hogy élni fog, hogy látni fogja a bimbó fakadást a tavaszi pompájában ragyogó természetet, hogy nemsokára örülni fog a legnagyobb örömnek, a hásassági áldásnak. Elszomoritó volt tudni azt, hogy ezen reménykedés csak amolyan kegyes és jótékony csalás a gondviselés részéről, a inelylyel enyhíteni akarja a halálos betegséget, a melylyel befogja a haldokló szemét, nehogy a sir rideg üregébe pillanthasson. * Most már ott fekszik a mjhalyii temetőben áldott emlékezetű édes atyja mellett. KÖZ GAZDASÁG. Cukorrépa vetése. Miután a műtrágyát jól alá boronáltuk — írja Szemere Huba »A cukorrépa termelés vezérfonala« cimü könyvében — és a talajnak megadtuk az utolsó hengerezést, aminek célja a répamag egyenletes aláhozása a vetögép által, körül-belül április első felében megkezdhetjük a vetést, május első felén túl a vetéssel mindenesetre megkéstünk s habár a cukortartalom érezhetően a csak még jobban megkésett vetéseknél csökken, a termés mennyisége okvetetlenül sok kívánni valót hagy maga után. A mi azon eljárást illeti, hogy sok helyen a répamagot vízben, trágyalében, chilisalétrom- vagy más oldatban megáztatják és nedves állapotban vetik el: határozottan elvetendő már csak azért is, mert száraz időjárás mellett a csira elszárad, nedves időjárás alkalmával pedig elrothad, mig ha a magot be nem áztattuk volna, ezen veszedelemnek nem lettünk volna kitéve. Egy holdra io—15 klgr.-nál semmi esetre se vegyünk kevesebb magot, mert a magban való fösvénykedés nagyon megboszulja magát. Általában véve, minél sűrűbben kelt ki a növény, annál jobban meg van védve a késői fagyok, rovarellenségek stb. ellen. A répatermelésnél felette kell ügyelnünk to- vábbáarra is, hogy a kelés egyenletesen történjék. A fejlődésben elmaradt növények cukortartalomban szintén hátra szoktak maradni. Hogy a kelés egyenletesen történjék, ügyelnünk kell arra, hogy *) Ez alkalmi cikket gazdaközönségünk kedvéért a Kassán megjelenő és kiváló szakértelemmel szerkesztett ,Gyakorlati Mezőgazda* legutóbbi számából vettük át. Szerk. a magvak egyenlő (mintegy 2—3 cm. z= 1 hüvelyk) mélyen kerüljenek a talajba, hogy a mag 10 —14 nap alatt kikelhessen. Minél mélyebben és minél egyenlőtlenebbül történik a magnak elhelyezése, annál inkább elkésik a kelés és ezzel együtt annál kisebb lesz a termés. A jó kelés félig-meddig már biztosította a jó termést. Régi tapasztalatok és pontos kísérletek azt mutatják, hogy a répa nagysága és igy a sortávolság, felette figyelemre méltólag éreztetik befolyásukat úgy a termés mennyiségére, mint minőségére. Egymástól nagyon messze eső növények nagyobb gyököt eresztenek, kisebb cukortartalommal bírnak és hátramaradnak azon vetések mögött, melyek kisebb gyökök és magasabb cukor- tartalom mellett, mennyiség tekintetében is magasabb termést adnak. Legmegfelelőbb a 37—45 cméteres sortávol, melyeknél a sorokban az egyes növények 25—30 cm.-re állnak egymástól. Az előbb kifejtett okokból a kézi vetés, ha csak módját ejthetni, vetőgéppel helyettesítendő, mert ez egyenletes távolságban és egyenletes mélységben helyezi el a magvat. Újabb időben több gépgyárban kézi vetőgépeket is készítenek, melyek mindenesetre jobb munkát végeznek, mint a napszámosok. A kézi vetés különben következő módon történik : a megfelelő távolságokban fogakkal ellátott gereblyeszerü jelzővel lehetőleg egyenes irányban kihúzzuk a sorokat, melyekre merőlegesen a kisebb távolságoknak megfelelő sorok jelöltetnek meg. Jól elkészített, szépen hengerezett talajon a sorok, valamint a sorok által megjelölt metszőpontok egészen határozottan meglátszanak. Ezen metszöpontokon a munkás egy kis kapa segítségével 2 —3 centiméternyi mélységben kiemeli a földet és ujjával 5—8 magot helyez el akképen, hogy a magok egymás mellé és ne egymás fölé kerüljenek. Miután a magelhelyezés megtörtént, a következő fészekből kiemelt földdel beborítjuk a magot és a földet a talpunkkal jól a maghoz nyomjuk. Ezen eljárással a munka meglehetősen gyorsan és a növénytávolságot illetőleg a kivánalmaknak megfelelően megy véghez. A vetőgépek között a sorbavetö gépeknek határozott elsőbbség adandó a fészekbevetö gépek felett. A sorbavetö gépek mindenekelőtt biztosítják az embert a felől, hogy a sor teljes lesz, mig ellenben a fészekbe rakó gépek, ha esetleg működésük nem teljesen kifogástalan, mely körülmény a géptechnika mai állása szerint még nincs elérve: sok üres helyet hagyhatnak, nem említve azt a hátrányt, mely a könnyebb kifagyás és a dudva nagyobb elhatalmasodása után a fészekbe rakó gépek rovására származhatik. A sorbavetö gépnél elhasznált magtöbblet bőven kárpótolva van a termés egyenletessége és biztosítása által. A sorbavetö gépnél felette vigyáznunk kell a sor egyenes irányának, továbbá a sorközök szigorú betartására, valamint arra is, hogy a tábla széle bevetetelen helyet ne mutasson fel.Legjobban ajánlható a Sack-féle 21J2 m. széles sorvetőgép, melyet a láda levétele után egyesíteni lehet a Sack- féle kapáló-szerkezettel. Ezen gép használható úgy a búza-, mint a répavetésnél, a mennyiben 68 mm.- tői 500 milliméterig váltakozó sorközökre van berendezve. Ára Budapesten Propper Samunál 15—29 sorra berendezve 320—590 forint. A megrende- lésnél megírandó, hogy hány sorra és ezen sorok milyen távolságokra rendezendők be, továbbá váljon akapáló-készülék szintén a géppel adassék-e ? Ehhez a géphez beszerezhető még kettős súlyú kapa- emeltyü nehezék 150 fton, 1 kapálókészülék vezetékkel és szabályozó emelővel, szerelvény nélkül I5'50 fton. Ezen kapáló-ke'szülékhez alkalmazásba lehet hozni 2 oldalemeltyüt, 4 középemeltyüt csavarkapcsokkal (26 ft), továbbá 1 szerelvényt vagyis 6 késvasat i2-6o ft, 4 pár védökorongot (15 ft), 5 G- töltögető vasat és 2 H. töltögető vasat (i6‘6o ft) stb, melyeknek árai iránt pontos értesítés lehet szerezni Propper Samunál. A sorokban a növények közötti távolságot a lókapa megfelelő távolságaiban elhelyezett kések működésére bízzuk, melyet derékszögben járatunk a fősorok irányára. Úgy a kézi vetést, valamint a géppel való vetést, mely utóbbinál a magvak gyakran kilátszanak a földből, egy könnyű henger munkája követi, hogy ez által a magvak földdel takartassanak be és a vetés egyenletes legyen. Ha a vetés valamely okból ki nem kelt volna és ez által uj vetésre volnának kárhoztatva, akkor a talajt a Collemann-féle kultivátorra! vagy bármely grubberrel megművelve többszörös boronálás és hengerezés után ismét bevetjük; meg kell azonban jegyeznünk, hogy a másodszori vetés csak akkon okodatolt, ha még május közepét el nem értük, mert május közepén túl a termés mindig megsínyli a késedelmezést. Ha a kelés nagyon hiányos, akkor jobban teszszük, ha újból vetünk, mintha a hiányzó helyeket ültetés által akarjuk kipótolni, mert az üPetett répa növekedésben hátramaradva, cukortartalmában szintén hátramarad. Zemplénvármegyének a ló-, szarvasmarha- és sertés- tenyésztés érdekében hozott szabályrendelet kivonata. Közli és a közs. bírák figyelmébe ajánlja : Löcher er Andor gazd. e. titkár. 1. §. Zemplénvármegye területén minden tenyésztésre alkalmazandó inén, bika, a szükséghez képest, időkozönkint megvizsgálandó és a melyek alkalmasaknak találtatnak, tenyésztési igazolványnyal látandók el és nyilvántartandók. sat. 8. A vizsgáló bizottságok az általuk megvizsgált mének, bikáktól a tenyészigazolványt és fedeztetési engedélyt belátásuk szerint ideiglenesen vagy örökre megtagadhatják s ha szükségesnek tartanák a záros időben eszközlendő tenyészké- pességtóü megfosztást (castratió) is elrendelhetik. Ily esetben azonban a megyei állatorvos véleménye, minden esetben meghallgatandó. 10. §. Tenyész-igazolványnyal el nem látott méneket, bikákat tenyésztésre használni szigorúan tilos. a) Azon mének, bikák tulajdonosai vagy birtokosai, kik tenyészigazolvány nélküli apaállatokkal fedeztetnek : ötven forintig terjedhető pénzbírsággal sujtandók, mely bírságok az illető járás szolgabirái által szabandók meg s közigazgatási utón hajtandók be. b) Amennyiben pedig a tenyésztéstől bizottságilag eltiltott mének vagy bikák használtatnának, valamint azon mének, bikák, melyeknek te- nyészképességüktőli bizottságilag elrendelt megfosztatása a záros határidőn belől nem eszközöltetett, a tulajdonosnak fentebb körülirt megbírságolásán kivül a tulajdonos kárára és veszélyére tenyészképességüktől megfosztandók. 11. §. Azon kanca-, tehén-tulajdonosok, kik tenyész-igazolványnyal el nem látott apaállattal Zemplénvármegye területén fedeztetnek, a szol- gabiró által, mihelyt ily eset tudomására hozatik, esetről esetre rendőri utón tiz forint pénzbírsággal sujtandók. 12 §. Közlegelőkre s általában hasonfaju nőnemű állatokkal együtt tenyész-igazolványnyal el nem látott méneket, bikákat, egy évet meghaladott méncsikókat és nyolc hónapot meghaladott bikaborjukat kihajtani, esetről esetre rendőri utón a szolgabiró által kiszabandó s behajtandó tiz forint pénzbírság terhe alatt tilos. 15. §. A megye gondoskodik kellő fedező mének és bikákról úgymint: a) . . . . b) Azon községek, melyek legalább hetven (száz) db 3 évet meghaladott tehénnel bírnak, minden hetven (száz) tehén után legalább egy te- nyészigazolványal ellátott és minden tenyésztő által hozzáférhető bikát kötelesek tartani. c) Ennek könnyebb elérhetése tekintetéből, a megyei gazdasági egylet segédkezet nyújt a községeknek, alkalmas tenyészbikák megszerzésében és kedvező feltételek kieszközlésében. d) Azon községek, melyek az a) és b) pontban körülirt feltételek mellett tenyészigazolványal ellátott bikák tartására kötelezfetnek s a bikák vizsgálatára kiküldött vegyes bizottság által meghatározott időn belül maguknak alkalmas bikát nem szereznek, azok a megye által számukra és költségükre, a gazd. egylet állattenyésztési szakosztálya közvetítése mellett szerzett bikákat elfogadni, kellőleg táplálni s gondozni s a megyének az összes költségeket, közigazgatási utón, végrehajtás terhe alatt pontosan megtéríteni kötelesek. e) A községi tenyészigazolványnyal ellátott tenyészkikák szerzésének és fentartásának költségei, amennyiben azok fedezéséről a községben másként gondoskodva nem lenne, a tenyészanya álla- tok tulajdonosaira érdekeltségök arányában veten- dők ki s közigazgatásilag hajtandók be ; mind- azáltal, a hol a bikák vizsgálatára kiküldött bizottság fedezési dijak szedését célszerűnek tartja, azt elrendelheti, mely esetben azonban a költségeknek csak azon része vethető ki, mely a hága- tási dijakkal fedezve nincs. Kelt a zemplénvármegyei gazd. egyletnek 1879. évi május 9 én megtartott választmányi üléséből. 6808. sz. Jóváhagyom. Kelt Budapest, 1880. március 20-án. Br. Kemény. Nyilt-tér.*) Carbolineum Avenarius legszebb, legolcsóbb mázoló- és fapáczoló-szer dióbarna színben fatárgyakra, mint szőlőkarók, színek (félszerek), gazdasági szekerek és mindenféle szerszámok, léczek, kerítések, faajtófelek, szóval minden, a szél- és esőnek kitett fatárgyakhoz való alkalmazásra. A zsindelytetőket a rothadástól és elromlástól megvédi. Mázolt deszka-mustrák bérmentve. Circa 5 kg. próba-üvegcsék á 1.80 kr. minden posta-állomásra bérmentve. Carbolineum-gyár Amstetten Avenarius d Schranzhofer. Központi iroda : Bécs. III. Hauptstrasse 84. Kapható S.-a.-Ujhelyben Reichard Gyula kereskedésében. *) E rovatban közlöttekért nem vállal felelőséget a szerk. Szerkesztőségi, posta,. Újhelyi. Sikerült. Kérjük, tegye le előttünk inkognitóját. > K. J. Málcza. Besoroztuk. A «liba les'-hez gratulálunk. i Főmunkatársnilk családi ügyek elintézése végett ma délben Bács-Bodrog vármegyébe utazott. [ Cs. L. Ada. A jövő számban kiadjuk. Felelős szerkesztő: HORVÁTH JÓZSE F. Főmunkatárs: DONO-Ó C3-TT. ö É Z A. Kiadótulajdonos: ŐZ V. BORTJTH ELEMjSRNB,
