Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1887-08-28 / 35. szám

tehát Ujhelynek a király érkezése és távozása alkalmából is kijut a szinröl-szinre látás szerencséje, — bár Őfelsége vonatával csak pár percig fog időzni az újhelyi vasúti induló házban, t. i. addig, amig az udvari vonat lokomotivjét másikkal felcserélik.

(Királyi adomány.) Őfelsége a király főispánunk közbenjárására a kesznyéteni tüzkárosultak- nak magán pénztárából 500 ftot küldött.

(Király Őfelségének születés napját) Sztropkó város lakossága szépen megünnepelte. Augusztus 17-én, Írja levelezőnk, mozsár-lövések jelezték az ünneplés megkezdését, mire az ablakokban a gyertyák kigyultak. s a város fényárban úszott. A kir. járásbíróság ablakában Őfelségének arcképe szép koszorúval körül fonva volt kitéve, mit látva a fel s alá hullámzó közönség, a királyt lelkesen megéljenezte. A m. kir. csendőrség ablakában a magyar kir. korona „Éljen I. Ferenc József” felírással volt látható, mit a közönség szintén lelkesülten megéljenzett. Augusztus 18-án reggel 9 órakor szólaltak meg a mozsarak, s kezdetét vette az ünnepi nagy mise, mit Degró Péter, r. k. plébános a szent Ferenc rendű atyák teljes segéd- kezése mellett végzett. A nagy misén részt vett Sztropkó város intelligenciája valláskülönbség nélkül, s számos ájtatos hivő. E nap sokáig, sőt örökké emlékezetes marad Sztropkó város történetében, mert e napon először hangzott magyar szent ének templomunkban. Adja az ég, hogy a magyar szív nálunk is állandóan magyar nyelven dicsőíthesse istenét!

(Őfelségének a királynak) Tőke-Terebesen leendő tartózkodása alkalmából a tiszáninneni ref. egyházkerület küldöttsége szintén fog csatlakozni a tisztelgők testületéhez.

(Főherceg-vendégeink.) Zemplénvármegye közönségét a királylátogatás alkalmából fölkeresik Albrecht, József, Vilmos és Frigyes főhercegek is. József főherceg, a mi főhercegünk, szept. hó 10-én, a délutáni személyvonattal érinti városunkat és And- rássy Aladár grófnak velejtei kastélyában lesz elszállásolva. Albrecht, Vilmos és Frigyes főhercegek Cselejben fognak megszállni. E hírrel kapcsolatban fölemlítjük azt is, hogy a kormányt a m. kir. belügyminister, Orczy br. az államrendőrséget pedig Jekelfalussy Lajos b. ü. ministeri tanácsos fogja képviselni, — végül hogy Braumüller intéző generális és tábori kara Pelejtén tartja főhadi szállását.

(Szent István napján,) mely a helybeli r. kath. templomnak bucsujáró napja, a közeli és távolabbi vidékről igen szép számú látogató közönsége volt városunknak. A nagy misén részt venni kívánó ájtatos hívek közül igen sokan kiszorultak a tágas és szép templomból, s mint a zsongó méhek a kaptár bejáratánál, úgy nyüzsögtek a templom fő és mellék ajtainál, nem csekély mértékben háborittatva a mézeskalácsos sátrak körül tolongó utcai népség profán zsivaja által. A templomi szent beszédet Tasnády József, tolcsvai r. kath. segédlelkész mondotta. Szónoklata nagy figyelmet keltő s emelkedett szellemű volt; hanem konklúziójával, melyben a világvallás dicsőítésébe kozmopolitikus eszméket vegyitett, alig ha nem túllőtt a célon. Délben Prámer Alajos, prépost-plébános vendégszerető asztalánál 60—70 főnyi hivatalos vendég csapat gyűlt össze. A tósztokból kifogyhatatlan házi-gazda ebéd alatt hoszabb iránybeszédet mondott, (voltaképpen avval kezdte) melyben Szt. Istvánt, mint nemzeti és egyházi hőst dicsőítvén, a király jólétéért ivott. A d. u 1 órakor kezdődő bucsus ebéd 4 óra tájban ért végett, mikor a jelenvoltak közül mindenkit, egyenkint és összes ségben felköszöntött szónok-házigazdáért Fejes István mondott lelkesen megéljenzett tósztot. Az újonnan kinevezett püspökért mondott pohár köszöntő is emelkedett hangulatot keltett s inditvá- nyoztatott, hogy püspök Öméltóságához üdvözlő sürgöny menesztessék. E sürgönybeli megemlékezésre a következő válasz érkezett: »iBécs, aug. 25. Nagyságod és tisztelt vendégei által kiUdött szíves üdvözletét ma nyervén, fogadják kérem keblem mélyen érzett köszönetét, — Isten áldását kívánva a vármegyére s minden egyes lakosára. Bubics Zsigmond püspök. *

(Szt. István-napi mulatság Mádon.) F. hó 20-án, Szent István napján Petrakovics Józsefe a mádi »Szilvás* fürdő mozgékony tulajdonosa, kint a fürdőben az ünnepnap tiszteletére érdekes mulatságot rögtönzött. Éppen Mádon vendégszerepeit a miskolczi színtársulatból Bokor József vezetése mellett mintegy 5 — 6 színész, és velük volt egy eröművész pár is; Petrakovics ezek jelenlétét felhasználva a fürdőben színpadot állíttatott fel, felkérte a mádi ifjúsági dalkört is a közreműködésre; és e három rendbeli szereplő erővel, a városból és vidékről (Tállya, Szerencs, Tarczal, Tokaj) nagy számmal összegyűlt előkelő közönségnek érdekes, élvezetes délutánt szerzett. A programmot délután 4 óra körül, az ifjúsági dalkör nyitotta meg az > Őseink emlékei cimü hazafias darab előadásával ; ezután következtek egymást váltogatva : zsákverseny (mulatságos epizódokkal), erőmüvészeti mutatványok, színi előadásul a Huszár kedvese (a »Tündérlak Magyarhonban darab megrövidítve), pár-dal Pálóczi Józseftől és Gável Ferenctől, mindenféle tréfás mutatványok s végül befejezésül a dalkartól: Nemzeti zászló.

Az előadások befejeztével (esti 7 óra körül) kezdetét vette a táncmulatság, s a legnagyobb kedvvel reggel 2 óráig tartott.

(Szeretett főispánunk) f. hó 23-án székhelyére érkezvén, névünnepe alkalmából »intra octa- vam« többek által szívből üdvözöltetett. Öméltósága tisztelői barátainak társaságában pár kedélyes órát tölteni óhajtván, ez alkalommal szükebb körű ebédet is adott. A jelen voltak s távollevők nevében Hammersberg Jenő kir. törvszéki elnök köszöntötte föl a főispánt, mire a kedves házigazda ösmert szeretetreméltóságával felelt, éltetve vendégeit, a vármegye tisztikarát, s a bizottsági tagokat kedves családjaikkal együtt.

(Főispán Öméltósága) személyesen beutazta a vármegyénknek két járásán, t. i. a gálszécsi és újhelyi járások területén a szept. hó 12., 13. és 14-én végbemenő katonai nagy hadgyakorlatok alkalmára rendbe hozott községi közlekedési útvonalakat, s nevezett járások főszolgabiráinak ez irányban kifejtett tevékenységéről teljes elismeréssel nyilatkozott.

(Személyi hírek.) A magyar szent korona országainak vörös-kereszt egyesületi elnöksége Dókus Gyulát és Margitai Józsefet, az itteni fiókegyesület kiküldöttjeit, azzal a rendeltetéssel, hogy mozgósítás esetén a s.-a újhelyi beteg nyugvó állomásánál fognak szolgálatot teljesíteni, egyesü leti megbízottakká nevezte ki. Rácz Lajos, jeles munkatársunk, ma indult el külföldi útjára Mádról a heidelberghi egyetemre. ígéretét bírjuk, hogy külföldön való tartózkodása ideje alatt sem fog megfeledkezni a »Zemplén« röl.

(Kegyelet.) Néhai Borúth Elemér halálának évforduló napján a »Zemplén« cimü könyvnyomtató intézet személyzete is {elkereste »szeretett főnökük® sírját s arra egy díszes koszorút helyezett el; ez alkalommal Werner Miksa, mint a fent- nevezett intézet művezetője, a személyzet nevében rövid, de megható beszédet mondott.

(Kinevezés.) A s -a. újhelyi kir. törvényszéknél megüresedett jegyzői állomásra Rácz Kálmán neveztetett ki.

(Eljegyzés.) Herz Ármin, helybeli kereskedő eljegyezte Gáván (S'zabolcsvármegye,) dr Kiss Lipót körorvosnak kedves és müveit leányát, Gizellát.

(Helyreigazítás ) Múlt számunkban »a királyfogadtatás előkészületei« cimü cikkünkben az úri bandéristák névsora elé azt irtuk, hogy az illetők már jelentkeztek, pedig a jelentkezésre csak fölkérettek. Szeretjük azonban hinni, hogy ha majd az úri bandéristákról a poszterióri emlékezhetünk meg, sem szám, sem előkelőség tekintetében a valóság nem fog torzképe lenni annak a várakozásnak, mit a »vezérvármegye® reprezentálásához méltán fűz a — közvélemény.

(A paraszt-bandérium), mely 500 főnyi csapatban Őfelsége a király tiszteletére fog kivonulni, egytől egyig válogatott szép szál legényekből, már szervezve van. A jelentkezés tömeges volt s szinte sajnálni lehetett azokat, akik számfelettinek s mértéken alólinak találtatván, ez alkalommal be nem valtak s csak nagynehezen találtak vigasztalást abban, hogy családjuk a komaság, sógorság jussán a király előtt mégis képviselve lesz. Csak a velejteiek járták meg. Ezeknek bírája azzal a kéréssel járult főszolgabirájuk elé, hogy ha- lasztaná el a király jövetelét szept. 11-éről másnapra, mert aznap ők a »búcsú miá" falujukból ki nem rukkolhatnak. A főszolgabíró hatalmas ember, de a velejtei biró még hatalmasabbnak képzelte.

(Megszüretelt ű jég.) Folyó hó 22-én a délutáni órákban óriási -(fég'"ápor vonult végig városunk fölött. Egy negyed órán át folytonos mennydörgés és villámlás kíséretében rémesen és siketitö zajjal zuhogott alá. A mogyoró nagyságú jég majdnem bokát érő rétegben takarta be a földet. A tájék szomorú képet öltött. Szőlősgazdáinknak a múltkori jégverés óta haldokló reménységére halotti szemfödél borult. A jég legnagyobb erővel hullott a ceprei és boglyoskai szőlőhegyekre. Ki- heverhetetlen nagy károkat okozott a toronyi és kátéi szőlőkben. Bodrog-Szög határában pedig a kukorica-termést tette semmivé. 1

(Gyászjelentés.) Mély megilletödéssel vettük és adjuk a következő gyászjelentést : Moldoványi Géza m. kir. adótárnok és gyermekei: Géza és Jenő; továbbá Hlavathy János neje Tamaska Terézia, gyermekei: Béla, Ilona férj Kulin Ödönné és Regina fájdalomtelt szívvel jelentik úgy maguk, mint számos rokonaik nevében is,\ forrón szeretett neje, a legjobb anya, leány és testvérüknek, Moldoványi Gézáné szül. Hlavathy Évinek, f. hó 23-án reggeli 7 órakor, életének 29., boldog házasságának 5-ik évében, rövid szenvedés után *szivgörcsökben történt gyászos kitnultát. A kedved halott, mintaszerű családanya és hőn szerető níö, földi maradványait f. hó 25-én d. u 4 órakor (helyezték örök nyugalomra a ref. hitvallás szertartásai szerint. A végső tiszteletadásra szépszámú és előkelő közönség gyűlt egybe s Őszinte részvéttel osztozott a derék család igaz fájdalmában. Áldott legyen a szelíd lelkű jó hitvesnek, anyának, leánynak és testvérnek emlékezete 1

(Epilóg az újhelyi napfogyatkozáshoz.) Városunknak általában ösmert turistanőjét, Dió nénit, ki már számtalan Rómába utazónak szolgált kalauzul, szintén megragadta az élénk vágy, hogy az augusztus 19-iki napfogyatkozást Ujhely vidékének legkimagaslóbb pontjáról a »Magahegy« tetejéről észlelje. Nem tudatik vitt-é magával megfelelő csillagászati apparátust; mondják ugyan, hogy egy ménkű-hoszu messzilátófélét láttak kezében ; elég az ahhoz, hogy hardmad-magával fel-gözsiklózott a jelzett pontra, s az éjt a holdsugár által látogatott barna lombok között töltve, reggel arra a meglepetésre ébredtek, hogy a nap- fogyatkozás teljes volt ugyan, de sürü felhőkkel lévén borítva a horizont a zápor esőben fogyatkozást nem láttak. Egy asztrómókus.

(Községnév-változtatás.) A m. kir. belügyminister megengedte, hogy Zsadány községnek régen feledésbe ment »Arbonya“ elöneve a nép által is használt ^Bodrog” határozó névvel cseréltessék ki s jövendőre a község közigazgatásilag is Bodrog-Zsadánynak neveztessék.

(A fővárosi zsidóság körében) már hetek előtt élénk mozgalom indult meg egy »Zsidó-Ma- gyar Közmivelődési Egyesület® megalakítására. Az egyesület cé'ja, a hazai zsidók körében a magyarosodást és kultúrát hathatósan előbbre vinni, különösen ott, hol a nagy szegénység és elmaradottság folytán, ilyen külső irányadasra szükség van, mint pl. felvidékünkön is. Első sorban elemi iskolák felállítása,magyar és modern képzettségű hitszónokok alkalmazása által lenne e cél megvalósítandó. Mezei Ernő, városunk derék szülötte, a kiváló publicista felszőlitására a pesti egyetem zsidóvalíásu polgárai vették egyelőre kezükbe az ügyet, hogy azt népszerűsítsék és az ahhoz sükséges előkészületeket megtegyék. Midőn a hazai zsidók, ily módon karöltve a többi kul- túregyesületekkel, arra igyekszenek, hogy ott, a hol azt ők maguk a leghathatósabban és legjobban tehetik, a magyar nyelvet és kultúrát terjeszszék, ők is szolgálatába állanak ama törekvésnek, mely az utóbbi években mindinkább erősbödve nemzetünk szellemi és erkölcsi erejét fokozni, nyelvünket közkincscsé tenni kívánja. — „Az előkészítő bizottság» (Bpest, Sip utca 12.) az egyesületre vo- vonatkozólag mindennemű fölvilágositást szívesen ad.

(A veszett eb marásának lett áldozata) az

a Vitányi Gyula, nevezetű m.-hogykai paraszt legény, kinek szerencsétlen esetéről 28-ik számunkban irtunk. Harapott sebe hamarosan begyógyult s életrendjében legcsekélyebb zavart sem érzett. Kezelő orvosától is a legmegnyugtatóbb jelentés érkezett felőle a vármegye alispánjához. A napokban hirtelen roszul lett. Behozták a vármegyei közkórházba, hol iszonyú kínok között pár óra alatt kiszenvedett.

(Tolvajlás.) F. hó 24-ére virradólag ismeretlen tettesek a Pecz kisasszonyok lakásába behatolván, onnan 50 ftnyi kis-lutri-pénzt elemeitek. Úgy halljuk, hogy a rendőrségnek már tudomása van a dologról.

(Masíroznak a katonák.) A S-.a.-Ujhelybe összevont 40-ik honv. zászlóalj tegnapelőtt reggel hagyta el városunkat s ma estére fog a miskolczi honv. táborba bevonulni. Pénteken O.-Liszkáig, szombaton Gesztelyig menetelt, s nagy marsokkal ma érkezik Miskolczra. A főparancsnokságtól érkezett sürgönybeli intézkedés folytán fél század visszamaradt Ujhelyben, hogy Marschalkó hadnagy parancsnoksága alatt Terebesre menjen, ahol is majd a királyi diszőrséget fogja képezni.

(A »borjú' vége.) A baka-világ nagy örömére a »burju« napjai, úgy hírlik, meg vannak számláivá. Az uj ismétlő puskák ugyanis az eddiginél nagyobb terhet rónak a bakára, mert több töltést kell magával hordania. Ennél fogva köny- nyiteni fognak a fölszerelésen s a reform minden valószinüség szerint abból fog állani, hogy a »borjú“ elmarad.

(Boltbetörés.) Nem hiába, hogy a régi görögöknél a kereskedőknek, meg a tolvajoknak közös istenük volt, Merkur, de úgy látszik E.-Bé- nyén is a tolvajok mindinkább a kereskedőkhöz szítanak, s ezeket tisztelik meg éjjeli látogatásukkal. Folyó hó 22-én éjjel, írja levelezőnk, mikor a várva várt eső csakúgy szakadt, ismeretlen tettesek feltörtek három boltot, elvitték mindazt ami szemük s kezük ügyébe akadt. Egy idő óta E.- Bénye nyugodt volt, mert a hírhedt »ezermester« ki oly kitünően ét tett a Wertheim-féle zárakhoz, Ujhelyben a »hűvösre« került. De úgy látszik az »ezermester® hű inasokat hagyott hátra, kik a mester példáján nem okultak. A tetteseket a csendőrség nyomozza.

(Sárospatakon) a múlt héten tűz ütött ki a délutáni órákban. Egy szegény családnak lakó- s gazdasági épülete lett hamuvá. Benégett egy hizó malac is. A szegény gyermekágyas asszonyt nyo- szolyájával együtt mentették ki. A tűz keletkezésének okát bizonyosan nem tudják. A lengedező szélben s nagy szárazságban erősen harapózott volna a tűz, de a körül levő sok élőfa és a derék tűzoltók elejét vették a nagyobb bajnak. A vész színhelyén igen sokan gyűltek össze s nagy ér