Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1887-08-28 / 35. szám

deklődéssel nézegették a Clarissák hajdani klas- tromának éppen a tűz szomszédságában porladozó rommaradványait.

(Iskolai beiratások) A sárospataki ev. ref. főiskolában a beírások szeptember I—5 fognak történni; 6-án lesz az ünnepies megnyitás. Figyelmeztetnek azok a tanulók, kiírnék a főiskolában lesz lakásuk, hogy az »Iskolai Jelentés« ben közzé tett kivánalmaknak pontosan feleljenek meg. — A

s.-a.-ujhelyi kath. gimnáziumban a beiratkozások

f. hó 29. 30 és 31 ik napján, mindig a délelőtti órákban, foganatosíttatnak. Szeptember i-én lesz az uj iskolai év ünnepies megnyitása. A helybeli szülőket figyelmeztetjük, hogy az 1. osztályba 60 tanulónál többet semmi esetre sem fog fölvenni az intézet igazgatója. Iparkodjanak tehát az újhelyiek már az első napon beiratkozni, nehogy később menvén, kiszoruljanak. — A sztropkói állami elemi iskolában, úgyszintén az apácák vezetése alatt álló s.-a.- ujhelyi , Carolina11 leányiskolában az 1887/8. tanfolyamra beiratkozni lehet, f. évi szeptember hó 1.

2. és 3-ik napján. A bödrog-zsadányi községi elemi iskolában f. évi szeptember hó 5-ik napján kezdődik meg a tanítás. Beiratkozni lehet Kárpáthy Péter tanítónál, aki a magyarnyelv s elemi ismeretek elsajátitása végett felvidékünkről netalán B.-Zsadányra küldendő növendékek elhelyezéséről szives kézséggel gondoskodik, s a hozzá intézett levelekre részletes felvilágosítással szolgál.

(Varannóról Írják) F. hó 18-án oly borzasztó jégvihar vonult át a városon s vidékén, hogy a mezei munkások diónagyságu jégtől veretve jaj- veszékelve menekültek fedelék alá. Az orkán észak nyugatról jött s a gyümölcsben óriási károkat okozott.

(Bevételi kimutatás.) 1887. évi julius hóban befolyt a magyar éjszak keleti vasútnál 257,249 ft, a szathmár-nagybányai vasútnál 10,080 ft, a ta- raczvölgyi vasútnál, mely még csak 1887. junius 23-án adatott át közforgalomnak 2778 ft; 1887. évi januar i-től 1887. évi julius hó 31-ig a magyar éjszak-keletinél 1.602,890 ft, a szathmár nagybányainál 67,284 ft, a taraczvölgyinél 3025 ft; 1886. évi január 1 tői 1886. évi julius hó 3i-ig a magy. éjszak keletinél 1,663,277 ft, kevesebb a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 60,387 fttal, a szath- már-nagybányainál 71,453 ft, kevesebb a múlt év ugyanazon időszakához viszonyítva 4169 fttal.

Irodalom.

Piros könyv. A magyar nép számára irta P. Szathmáry Károly. Immár második kiadásban bocsátja közre Révay testvérek könyvkiadó-, hivatala. A cim el sem árulná, hogy mily nagy. fontosságú mü ez, pedig tartalma hazánk és nem zetünk legfontosabb érdekeivel van összefüggésben. Tényeket sorol fel e kis könyv, mely tények megfagyasztják bennünk a vért, feldúlják érzelmeinket, kétségbe ejtenek jövőnk tekintetében, mert rámutat arra, a mit semmiféle önámitással mellőzni nem lehet, hogy lassan, de biztosan pusztulunk és ha fel nem ébredünk tespedésünkből, a honfoglalás ezer éves emlékünnepe alkalmával, felén túlra olvadunk le és elérkezik az idő, hogy maga a magyar ember is már csak emlék lesz egy szebb időkből, mely után busulunk ugyan, de melynek visszaszerzéséért semmit sem teszünk. A piros könyv sem mond egyebet, mint a mit a statisztika csalhatatlan számokkal bizonyít. Mig más országokban 40—50 év alatt megkétszerezi magát a lakosság, addig nálunk ugyanez eredmény elérésére 120—130 év szükséges. Nemzetünk létszámának fele elpusztul mielőtt a 7 éves kort elérné. Mi lehet ennek oka épen nálunk, hol a megélhetésnek összes előföltételei megvannak, miért pusztulunk épp mi, akik az egész világ által irigyelt földet nevezhetünk magunkénak ? A piros könyv megfelel rá. Azok »saját gondatlanságunk.* Vegyétek és olvassátok azt a piros könyvet, há- lásabb annak olvasása , mintha könyvtárakkal terheljük túl szellemünket. Révay testvérek könyvkiadóhivatala (Budapesten IV. Váczi-utca 11. sz) a magasztos cél iránti tekintetből nagyban vásárlásnál a müvecske 100 példányát 15 ft helyett 12 fton adja. Egy-egy példány ára 15 kr.

Egyesületi élet

Nyilvános nyugtázás.

A sárospataki ifjúság által f. hó 14-ik napján, a Kossuth-kertben lévő tánctér betetőzése javára rendezett jótékonycélu nyári táncmulatságra felülfizettek: Gerenday Sándor 50 kr, Kelő Mór 1 ft, V. Krüzselyi Bálint 50 kr, Dr. Kun Zoltán 1 ft, Nagy Gábor 50 kr, Nagy Gusztáv 50 kr, Oppitz Sándor 50 kr, Palcsó László 1 ft 10 kr, Pataky Sándor 50 kr, Schlásinger Mór 50 kr, Szakácsy János 50 kr, Szeremley Gábor 50 kr, Zboray Károly 50 kr, Zombory Ernőd 1 ft és Dr. Zsiday Dániel 50 kr. Összesen 9 ft 60 kr. fe- lülfizetés. Az összes bevétel volt 75 ft 10 kr. Kiadás 61 ft 33 kr. A fenmaradt 13 ft 77 kr tiszta

jövedelem a sárospataki városi pénztárba létété - ményeztetett.

Fogadják a kegyes adakozók e helyen is legőszintébb köszönetét a rendező bizottságnak.

Sárospatak, 1887. aug. 18-án.

Bárczy Boldizsár, Mészáros István,

ellenőr. pénztáros.

TAETtTG-YI ROVAT.

y ----Tantermeink levegője

(Folytatás.)

»Az iskolák termeinek levegője az oktatás alatt valósággal undorítóvá válik s oly rendkívüli fokú tisztátalanságot ér el, hogy sokszor 1 századrész szénsavat tartalmaz, mely 10-szer nagyobb annál a szénsavtartalomnál, melyet az egészség im- minens veszélye nélkül meglehet engedni* mondja dr Erismann Frigyes. A gyors légzési mozgás,*) a nedves ruhákból, sárból kifejlődő szénsavmeny- nyiség és vizpárák rövid idő alatt úgy megfertőz- tetik a levegőt, hogy egy erőteljes, egészséges, iskolai légkörhöz nem szokott ember abban sokáig nem időzhet. És ily levegőben kénytelen ülni a tanuló akkor, mikor teste legjobban nő, fejlődik, mikor legtöbb mozgásra és jó levegőre van szüksége !

A jó levegő hasznáról nem kell sokat beszélnünk, tudja azt minden halandó; de a romlott levegőnek a testre és szellemre egyaránt káros hatására nem lehet eleget utalnunk. Gyakran még müveit emberek lakásai (hálószobák!) sem felelnek meg minden tekintetben az egészség igényeinek; a pince- és más nedves lakások pedig éppen tanyái szoktak lenni a himlőnek, kolerának és más efajta betegségeknek ; azoknak levegője megtámadja a gyermekek fejlődését, őket görvély és angolkórosokká teszik. Hányszor hallottam már, hogy; ha eddig jó volt minden (már t. i. az iskolahelyiség), ezután is jó lehet. Pedig de- hogy, eddig sem volt jó, ezután se lesz jó, hacsak lényeges javításokat nem eszközlünk benne. Ki- tünhetik ez a mondottakból, de a következőkből is.

»Valamennyi élő lény közül éppen az em bér élhet legkevésbbé nagy csoportokban összecsődülve. Az ember lehellete halált okoz embertársainak« — mondja Rousseau. E lángeszű bölcs állításának bebizonyítására álljon a következő két iszonyú példa :

Bengália kegyetlen nábobja, Suradscha Dow- la, 1752-ben azt a 146 ángol foglyot, kik a ná- bobnak életük megkimélésének feltétele alatt meghódoltak, este egy alig 25 □ méter területtel biró és csak két pici ablakkal ellátott földalatti helyiségbe záratta Reggel, midőn a barlangot megnyitották, csak 23 egyén volt még életben; 123 az éj folyama alatt a szükséges levegő hiányában történt megfulladás legborzasztóbb kínjainak esett áldozatul. Ez eset színhelyéről: »A kalkutai fekete barlang« esetének szokott neveztetni.**)

A másik eset nem kevésbbé borzalmas.

1848 ban tengeri vihar alkalmával, egy ángol hajón 200 utast zártak be egy terembe; midőn a vihar lecsillapult, 72-őt találtak köztük megfulladva.***) — Igaz tehát Rousseau állítása: »ha embereket annyira összezsúfolnának valamely akolba, mint a juhokat, kevés idő alatt meg kellene fulladniok.****)

Emlitett példák, mellőzve a hoszantartó, lassú levegőmérgezés eseteit, kiáltó bizonyítékok gyanánt követelik tehát, hogy tantermeink elég tágasak, világosak legyenek. Az 1868-ik évi XXXVIII. t. c. 27. §-a meg is határozza, hogy hány □ láb jusson egy tanulóra; de, fájdalom, még a valóban csekély minimumban megállapított térfogata sincs sok iskolateremnek megadva és a mi még nagyobb hiba, a tantermek nagy részben, különösen a régibbek, alacsonyak is. Vármegyénk székhelyén is találkozunk oly iskolákkal, amelyek az egészségügyi követelményeknek még csak távolról sem felelnek meg; kisebb nagyobb hibákban pedig, talán az apácák iskoláját kivéve, mindegyik szenved.

Nem kívánunk mi oly pazar berendezésű iskolákat, mint a minőket az Égyesült Államokban építenek az ifjú sarjadék részére; nem kívánhatjuk azt sem, hogy pl. a svájci iskolák mintájára mosdó- és öltözködő- (Poroszország né mely iskolája mellett fürdő) szobákkal is bővítsük isk. helyiségünket; de azt már megkívánhatjuk minden iskolafenntartótól, hogy a múzsák templomát egészséges, nem infidált talajon építhesse, nehogy »a talaj fészke, melegágya lévén különböző betegségeknek«, ezeknek magva magában az iskolahelyiségben csírázzék.

Megkívánhatjuk, hogy az iskola környéke is egészséges legyen Sertésólak, bőrszáritók, trágyadombok, korcsmák iskola közelében ne legye*) A légzési mozgások az életkor szerint különbözők; az ujon-szülöttek légzési mozgásainak száma 44, az első egészen az 5. évig 2b, később ib—18, az aggastyánoknál ismét 20—-22-re emelkedik egy percben. — Dr. Schermann Adolf sTest- és egészségtan.*

**) Dr. Walter Gyula: A népiskola és az egészségügy. _ Dr. Hufeland; Makrobiotik.

*•*) Z. Varga Mihály: A házi nevelés. I. köt.

***•) Rousseau: Emil. I. köt.

nek; mert mig előbbiek megfertőztetik a tantermek levegőjét is, megsemm isitik a gyermekek szép érzékét, addig utóbbi éktelen példát szolgáltat a rendetlen életmód követésére, megzavarhatja a tanítás nyugodt folyamatát, általában nem fér össze az iskola magasztos céljával.

Megkívánjuk, hogy minden tanulóra legalább is 3-8 köbméternyi levegő jusson, tehát a terem méretei ehhez alkalmazottak legyenek. így 80 gyermeknek szánt terem legalább is 304 köbm. belső világossággal bírjon, azaz hossza lehet 12 mtr, szélessége 6‘5 mtr magassága minimum 4 mtr.

És most kérdem, hány iskola van, a hol több mint 80 gyermek ül összezsuffoltan és a terem köbtartalma több mint 100 köbméterrel kisebb a kívántnál ?! És ehhez még a piszkos, izzadtsággal telt, sokszor nedves ruhák párolgása járul! Az ezekből nagy mennyiségben fejlődő vizpárák, szénsav, ammóniák, az izzó vaskályhák által fejlesztett mérges gázak, esetleg füst, roppantul tetézik a bajt és ezért lesz rövid idő alatt a levegő élvezhetetlen, undorító, mérges; minek ered ménye: kábultság, szédülés, főfájás, vértolulás, orrvérzés, gyengeség stb.

E bajokon segíteni első sorban az iskolaszékek kötelessége. A tanító, aki az iskolaszéknek is tagja, tartozik vele, mikor az iskola hiányait és hibáit bejelenti és mielőbbi orvoslást kér; az iskolaszék pedig tartozik a bajon, ha csak lehet, mentői előbb segíteni. De ha az iskolaszék elmulasztaná ebbeli kötelességét teljesíteni; forduljon a tanító a felsőbb hatósághoz intézkedés végett.

Igaz, hogy a jóakarat megtörik sokszor a pénzhiányon. Csakhogy gyermekeink egészsége és jóléte többet ér, a jó szülők előtt becsesebb, mint bármely más földi vagyon, kincs. Hatalmas nyugati szomszédaink is, ha úgy gondolkoztak volna, miként mi, úgy náluk nem volna a falu legcsinosabb és legrendesebb épülete a belépésre hívogató iskolaház. Ezt tudja mindenki, aki Ausztriát, Csehországot, Németországot stb. nyugati államot beutazta. De az ö anyagi jólétük • nek nem is eredménye az iskola, hanem okozója.

Angliában, ahol különben a pénzzel tudnak gazdálkodni, igen sokat költenek iskolákra. így a birminghami board (iskolaszéki kerület) iskoláiban egy-egy gyermek iskolahelye fölszereléssel együtt középszamban 13 —14-/3 fontba kerül (Londonban 2oy3 font). Ez épületek gingerbread- tornyokkal vannak ellátva, melyek az iskola szellőztetése végett vannak oly magasra huzva Az udvarok tágas játszóterek; ezeken minden gyermekre 2—41/2 Q öl tér jut; mert az ángolok nemcsak a gyermekek egészségéről kívánnak gondoskodni, hanem azt is akarják, hogy azok ,a városok tüdői legyenek, melyeken ezek fris levegőt szívni és szellőződni szoktak.«* Ez országban valamely iskola csak úgy részesülhet államsegitség- ben, ha az iskola, a többi közt, egészséges, világítása, fűtése, szellőztetése jó, kellően fel van szerelve, megfelelő számú hivatali helyisége és elegendő tanterme van — irja Felméri.**

A svájciak közoktatásáról és tanintézeteiről nem is szólok; mert, hogy a nevelés oltárára hozott nagyszerű áldozataikat és erőkifejtéseiket érdem szerint méltányolhassuk, szükséges volna a népesség számát és a sziklás, silány földön lakóknak vagyoni állását ismernünk.

Az olaszok és fránciák, hogy a tüdőre és szemekre oly káros portól megmentsék az iskolát és hogy talán hűvösebbé is tegyék a levegőt: a padozatot téglával, márvány- vagy mozaikkal rakják ki; ezeknél célszerűbb lenne nálunk az aszfalt, beton vagy cement, de igen-igen megvolnánk elégedve, ha minden tanteremnek legalább kemény-fából készült, olajjal beeresztett padozata volna, mint ahogy ez Amerikában, Svájcban, Ausztriában szokott lenni. Mennyivel könnyebb lenne az iskolában a tisztaságot fenntartani és a tanulókkal azt megkedveltetni! Persze, hogy akkor az iskola-udvarnak sem volna szabad oly rondának és piszkosnak lennie, mint aminőnek azt majdnem minden faluban, sőt itt-ott még városunkban is sajnosán tapasztaljuk. Pedig egy udvarnak a kikövezése hegyes-köves vidékünkön csakugyan nem kerül sokba, mégis tartózkodnak attól, mert hát; az utcán is van sár, hadd »legyék« az udvaron is 1 És ez a sár bekerül az iskolába növelni a port, piszkot, nedvességet.

Kende Antal.

(Folyt, köv.)

* Felméri: A népoktatás jelene Angliában. I k. 112. és 113. 1.

** Ugyanott 55. 1.

Szerkesztőségi posta.

J(Sakaró. Ujhely. Igaz nevét közölje szerkesztőségünkkel. Felelős szerkesztők:

PAYZSOSS ANDOR és HORVÁTH JÓZSEF.

Főmunkatárs: DONGÓ GY. GÉZA. Kiadótulajdonos: ÖZV. BORT7TH ED EMÉRNÉ.