Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1887-08-21 / 34. szám
Tizennyolcadik évfolyam. Sátoralja-Ujhely, 1887. augusztus 20. 34. sz. I ELŐFIZETÉS ás Egész évre 6 írt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levelek I csak ismert kezektől fogadtatnak el. Zéziratox nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyilttérben minden gar- mondsor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) HIBDETÉSI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél; Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Kiemelt, diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint, minden centimeter után 8 kr. számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdájába küldendők. HIVATALOS KÉSZ. 10306. sz. Zetnplénvármegye alispánjától. 10 járási főszolgabírónak. A nmságu m. kir. belügyminisztérium f. évi 10591. sz. a. felmerült eset folytán kiadott rendeleté alapján, melyszerint az Amerikába kért útlevelek iránti kérvények hivatalból visszautasitan- dók, felhívom tek. főszolgabíró urat, hogy erről a járásához tartozó községeket értesítvén, a hozzá netalán még beadott ily természetű kérvényeket hivatalból utasítsa vissza. S.-a.-Ujhely, 1887. aug. 9. Alispán helyett: Viczmándy Ödön, főjegyző. 10253., 10796. sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 járási főszolgabirónak. A phylloxera terjedésének megállapítása iránt teendő intézkedések tárgyában 36801. sz. a. ki- ! adott miniszteri kegyes intézvényt j alatt máso- ^ latban oly felhívással közlöm főszolgabíró urak kai, hogy a járásukhoz tartozó községek elöljáróit utasítsák, hogy a mennyiben ez ideig meg nem történt volna, a község határában lévő szőlőket és szőlős kerteket folyó évi augusztus havában a miniszteri intézvény értelmében alakított községi bizottság által járassák be, s a bejárás megtörténtéről a ./• alatt ide csatolt minta szerint folyó évi szeptember 10-ig jelentéseket követeljenek, a beérkezett jelentéseket folyó évi szeptember 25-ik hozzám terjesszék be. Egyidejűleg felhívom a főszolgabíró urakat, hogy a mennyiben az ugyancsak ./• alatti másolatban csatolt 36364. számú miniszteri intézvény szerint a phylloxera infectió távirati bejelentése hatályon kívül helyeztetett, utasítsák a községek elöljáróit, hogy az uj infectiókról az eddigi távirati jelentés szerint ezután kimerítő Írásbeli jelentés teendő. S.-a.-Ujhely, 1887. aug. 8. Alispán helyett: Viczmándy Ödön, főjegyző. (Másolat). Földmivelés ipar és kereskedelmi minisztertől 56364. Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak. Az ország szőlőterületeinek a phylloxera terjedésének megállapítása céljából évenkint eszközlendő bejárása tárgyában múlt évi julius hó i-én 30591. sz. a. kiadott körrendeletéin 2 ik pontja szerint a phylloxera constatálása esetén erről haladéktalanul a földmivelés ipar és j kereskedelemügyi minisztériumhoz távirati jelentés teendő. Tekintettel arra, hogy a phylloxera az I országban már oly nagy mérvben terjedt s ennél fogva naponkint az ország külömböző vidékeiről oly sok jelentés érkezik be, melyekre most már a távirati sürgősségnek megfelelő gyorsasággal i intézkedni lehetetlen, az említett körrendelet 2-ik í pontjának a távirati jelentésre vonatkozó részét I hatályon kívül helyezem. A távirati jelentés . mellőzésével helyette természetesen azonban az j írásos és lehetőleg kimerítő jelentéstétel kötele- I zettsége fennmarad. Erről a törvényhatóságot i miheztartás végett oly felhívással értesítem, hogy ezen rendeletemet a törvényhatóság területén közhírré tétetvén, saját közegeit is megfelelő eljárásra utasítsa. Budapesten, 1887. julius hó 22. j A miniszter helyett: Matlekovics. 36801. sz. Körrendelet. Valamennyi vármegye közönségének. A phylloxera terjedésének megállapítása végett az ország összes szőlőterületek évenkint megvizsgá- landók lévén, az e tárgyban 1883. évi május hó n-én 21014. sz. a., valamint az 1884. évi junius I hó 12-én 24632. sz. a. 1885. évi junius hó 21-én 1 32705. sz. a. és 1886. évi junius hó i-én 30591. sz. a. kelt rendeleteim kapcsán a következőket ! rendelem s felhívom a törvényhatóságot, hogy ezen rendeletemet haladéktalanul hirdesse ki, s pontos végrehajtását szigorúan ellenőrizze. 1) A községek és rendezett tanácsú városok szigorúan utasitandók, hogy a mennyiben ez eddig már meg nem történt volna, folyó évi augusztus hóban a község, illetőleg a rendezett tanácsú város határában lévő összes szőlőket, valamint azon kerteket is, melyekben szőlőtőkék vannak, a községi elöljáróság, továbbá egy községi esküdtből illetőleg a tanács küldötteiből, továbbá a hegymesterből és egy-két értelmesebb helybeli szőlőbirtokosból alakítandó bizottság által járassák be, s a bejárás megtörténtéről, a ./• alatti minta pontos kitöltése mellett, a járási főszolgabirónak, illetőleg a polgármesternek legkésőbb jolyó évi szeptember hó 10-ig tegyenek jelentést. 2) A hol községi vagy városi phylloxera bizottságok vannak, ott ezek a szőlőbejárásról előzetesen értesitendők, s a bejárás a bizottság kiküldötteinek közbenjöttével teljesítendő. 3) A főszolgabirák kötelesek őrködni a felett, hogy a bejárás a kiszabott időben minden községben megtörténjék; tartozik továbbá minden főszolgabíró a járásába tartozó összes községekből beérkező jelentéseket összefoglalni és legkésőbb folyó évi szeptember hó 25-ig az alispánhoz beterjeszteni. 4) A rendezett tanácsú városok polgármesterei szintén folyó évi szeptember hó 25-ig tartoznak e tárgyban leendő jelentéseiket az alispánhoz beterjeszteni. 5) Az alispán a főszolgabiráknak és polgármestereknek a szőlöbejárásokról szóló jelentéseit a közigazgatási bizottsággal közölni és az összes jelentéseket összesítve és feldolgozva legkésőbb folyó évi október hó 20-ig hozzám felterjeszteni tartozik. 6) Az uj infectióknak távirati utón való bejelentése folyó évi 36364. számú rendeletem értelmében jövőre mellőzendő ; írásos jelentés mind az által minden egyes esetben teendő. Budapest, 1887. jul. 29. A miniszter helyett: Matlekovics. 10295. sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 járási főszolgabirónak. Az 1888 ik évre szervezendő fedeztető állomások biztosítása tárgyában a m. kir. földművelési miniszterinm f, évi 37100. sz. a. kelt intéz- vénye másolatát a járása területén a folyó 1887. évben is fedeztető állomással birt községek részére 3 —3 példány nyilatkozattal együtt oly felhívással adtam ki, hogy ezeket, valamint a kül- zet úgy nemkülönben belső rovataiban is pontosan és a megállapított takarmány árakra való tekintettel betöltetvén, s az elöljárók által aláíratván, azon esetben, ha valamely volt állomás a ménlovakról lemondana, a járások területén más alkalmas fedeztető állomást hozzanak javaslatba és a nyilatkozatot az uj állomásra alkalmasnak Ígérkező község elöljárójával Írassak alá. A nyilatkozatokat ide szeptember hó 5-éig okvetlenül küldjék be, mert azon hó 13-ára fog a nmgu minisztérium megbízottja vármegyénkbe érkezni és a jövő évre szervezendő állomások felett akkor fog intézkedés történni. Különösen figyelmükbe ajánlom tek. főszolgabíró uraknak, hogy a községeket világosítsák fel a takarmányárak iránt és arra nézve is, hogy a szalma (a trágyáért) ingyen lesz kiszolgáltatandó, megjegyezvén, hogy a községek a nmgu minisztérium által megállapított feltételek és taT A ft O A, Gondolatok. I. A boldogság mért oly pillanatnyi ? Ha már varázsa oly bűvös, csodás? Mert elveszi javát az édességnek A másik pillanat, a megszokás ! II. Mióta por van, és ember a porban, S a pornak annyi férge, mennyi kincse: Mindig akadt százszám az embersorban, Ki azt a port — a más szemébe hintse. Imrey Árpád. Tél a nyárban. (Turistái élmények.) — A ^Zemplén' eredeti tárcája. — II. Ha Tarascone, onnan déli Fránciaországból, a legügyesebb inasokat-, akkor Poprád-Felka vidéké innen a Húsz parkból aligha nem a legélel mesebb fiakkereseket szolgáltatja a kontinensnek. Északra néző s a belső hőtől jó sürői párá- zattal bevont ablakainkon még át sem szűrődött a reggeli világosság; a melankolikus macska szerenádok által nem egyszer felzavart éjjeli nyugodalomnak édességét jóformán még csak élvezni kezdettük: mikor a szemfüles ostor-hős már megjelent turista-cellánk ajtaján s hajlongó készséggel jutányosán felajánlotta kocsija és lova hűséges szolgálatát. Volt népfelkelőkhöz illő gyorsasággal előztük meg a fölkelő napot, s tücsök-ruganyossággal pattantunk ki puha, fehér ágyunk hullámos redöi- böl. Reggeli hatkor már útban voltunk az erős emelkedésű, húsz kilométeres lejtőn, melynek delelő pontját a dobsinai jégbarlang képezi. Didergő hideg idő volt. Az utazó téli bundát tavaszi felöltőnk és szellős plédjeink csak keservesen helyettesítették. Irigylésre méltó sorsuk volt a üakker-lovaknak, melyek közül kivált az, mely a nyerges oldalon jól táplált úti társam irányában húzott, sorsához illőleg izzadott. Vagy két óráig tartó kapaszkodó után, balra mellőzve a sürü fenyvesek rejtekéből felénk integető, elegáns arányokban épült blumentháli nyaralótelepet, a gömör-szepesi érchegységen, mely szépen virágzó bányaipar fészke, elértük a gréniczi magaslatot, honnan az alattunk elterülő kies, a tavasz üde pompájában diszeskedö völgyre szédületes, de igézőén szép kilátás nyilik. Innen, úgy két órányi távolságban feltetszett előttünk a dobsinai hegycsoport, benne a Ducsa-hegy impozáns alakja, mely méltán féltett kincsét a világhírű jégbarlangot őrzi. Kanyargó utunkon jobbról-balról a torony magasságot sokszorosan felül múló, ormóikon kopár, lejtőiken erős esésű, vagy éppen merőlegesen ágaskodó hegy-óriások állanak őrt. Környös-kö- rül százféle változat. A fenyvesek gothikájából kifehérlő mészkő-képletek bizárnál bizárabb alakzatokban surrannak révedező tekintetünk elé. Fantáziánk a regék világának démoni jeleneteit látja megelevenedni bennük. Szemünk előtt gigászok csapata káprázik, amint ezer mázsás sziklákkal készülnek dobálózni az égre. A lépten-nyomon reánk meredező barlangok mintha a gonosz lel- keknek volnának elátkozott tanyái . . . Pedig: «Ős mohával minden kőhalom, Bérctető s rom szép határodon, Egy-egy pusztult oltár, jó hazánk, Hol mi olyan ritkán áldozánk Múltúnk sirját hány szenteli lel Hő emlékezet tömjénivei ? A kidőlt nagy ősek szent porán Feledés köt pókhálót korán.* * * * Mintkét óramutató a tizenkettösen állott, mikor a »Jégbarlanghoz« cimzett, térés hegyi rétre néző vendéglőhöz érkeztünk. Napisten a borúlátót suhogó szélkorbácsával elűzte messze messze a Magas Tátra fölé s korbácsát is utána vetette. A festői szép Ducsa-völgy harmat gyöngyöktől, szamóca-rubinoktól tündöklő legékesebb tavaszi ruháját, a Gölnic-patak ezüstövével, öltötte magára a minden országból oda gyűlt vendégek tiszteletére. Megigözően szép arculatát sürü fenyves-fá- tyola mögé rejtette. Bűvös ajaka az ámbróziás levegőnek isteni lehét árasztotta reánk. Egekkel érintkező hegyek vállairól az erdei dalosok andalító énekében isten szava szólott sziveinkhez. Valóságos paradicsomi kép a tündérek országában 1 Mai számunkhoz fél ív melléklet van csatolva.
