Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1887-08-14 / 33. szám
Sátoralja-Ujhely, 1887. augusztus 14. 33. sz. Tizennyolcadik évfolyam. ELŐFIZETÉS ÁB Egész évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratom nem adatnak vissza. . Egyes szám ára 20 kr. A nyilttérten minden gar- mondsor díjjá 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (megjelenik minden vasárnap.) HIBDETÉSI SÍT : j hivatalos hirdetéseknél: j Minden egyes szó után 1 kr. j Azonfelül bélyeg 30 kr. Kiemelt, diszbetük s kör- i zettel ellátott birdetmé- | nyékért térmérték szerint, , minden centimeter | után 3 kr. számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nynjtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdájába küldendők. HIVATALOS KÉSZ. A ,Zemplén« kiadóhivatalától. A t. községi bírák- és körjegyzők figyelmébe! Felhívjuk mindazon községek elöljáróit, kik a , Zemplén* hivatalos lap előfizetési dijaival hátralékban vannak, hogy azt e hó végéig hozzánk beküldeni igyekezzenek, ne hogy ismételten kénytelenek legyünk a felsőbb hatóság ez iránti intézkedését igénybe venni. A »Zemplén< f. évi 28-ik számának »Hi vatalos résziében t. Zemplénvármegye alispánja által 4648. sz. alatt kiadott 15075.sz.-u m. kir. belügyministeri rendelet értelmében van szerencsénk b. tudomásukra hozni, hogy a tulajdonunkat képező községi adókivetési és beszedési főkönyv, vágatási lajstrom, ló- és marhaeladási nyilvántartás, ló- és marhalevél igtatókönyvi nyomtatványok, melyek eddig a vármegyei számvevőség által kezeltettek és az ott megrendelt nyomtatványok portómentesen onnan küldettek szét, fentnevezett ministen rendelet értelmében (mely ezen nyomtatványok portómentességét beszünteti) ezután általunk lesz kezelve. Kérjük tehát ezután a megrendeléseket egyenesen hozzánk intézni. Egyidejűleg köztudomásra hozzuk, hogy a ló- és marhalevél igtatókönyv nyomtatványok egyes iveinek árát alispáni jóváhagyással ezután i1/* kr. helyett 2 krban állapítottuk meg. S.-.-aUjhely, 1887. jul. 24. $ „Zemplén“ kiadóhivatala. 630. sz. Zemplénvármegye főispánjától. 10 főszolgabírónak s valamennyi község elöljáróságának. Tudomás s a gazdaközönség körébeni népszerűsítés végett közöltetik. S.-a.-Ujhely, 1887. aug. 1. Molnár István sk„ főispán. T A * C A, Olasz költőkből. I. Spes, ultima Dea. (Lorenzo Stecchetti.) Én szegény szivemtől kérdezőm gyakorta: »Mért vagy oly lehangolt, olyan csüggeteg ?* ,Meghalt a szerelmem!' — ő azt válaszolta. Kérdezőm újonnan: .Meghalt a szerelmed? Mért füzesz hát, balga, uj reményeket ? 1« ,Halj meg, ha remény nincs !‘ — erre így felelt meg. II. Ha majd a sárga lombok ... (Olindo Guerrini.) Ha majd a sárga lombok földre hullnak, S keresni jössz a sirt, porom felett, — Melyen virágok ezrenkint virulnak, — Egy zugban azt a sirt te megleled. Szakajts virágimból diszül magadnak, E dús virágok szivemből fakadnak. Dalok, miket a költő el nem dallott, Száz vallomás, mit néked meg nem vallott! (Másolat). Közmunka és; közlekedési m. kir. miniszter 29057. sz. A m.j kir. államvasutak gépgyárában előállított cséplőgépeknek a hazai gazdaközönség körében leendői terjesztése tárgyában f. év június 16-án 22737. jsz. a. kelt leiratom kapcsán a gazdaközönség bővebb tájékoztatásául pótlólag még értesítem méltóságodat, miszerint a Fehér Miklóssal, mint a m. kir. államvasutak gépgyárának bizományosával ^-vényben lévő bizományi szerződés szerint a gazdasági gépek árai és a fizetési módozatok kövétkezőképen vannak szabályozva: egy 10 lóerejü mozgony ára 3400 ft, egy 8 lóerejü mozgony ára 2950 ft. egy 6 lóerejü mozgony ára 2500 ft, egy 601* (1500 m/m) cséplőgép ára 2400 ft, egy 5411 (1350 m/m) cséplőgép ára 2200 ft, egy 48'1 (1200 m/m) cséplőgép ára 1970 fr, mely árakból egyszerre történő készpénz fizetés esetére 5 °/0 leengedhető. Egyébként pedig a gépek vételére a következő feltételek mellett hitelezhető: a vételár-y^-od része az ügylet megkötése alkalmával foglalóul, '/«-od része 6 hónap múlva, 2/8-od része 12 hónap múlva és az utolsó 2/fi-od rész 18 hónap múlva kamat nélkül készpénzben kifizetendő; ezen utolsó részletfizetés határideje vevő kívánságára további 6 hóval az ezen időre járó 6% késedelmi kamatoknak előzetes lefizetése mellett meghosszabbítható. Értesítem továbbá méltóságodat, hogy a gyárigazgatóság az általa szállított gépekre nézve a munka és az anyag jó minőségéért a bizományos által eszközölt elszállítás napjától számítandó egy évre jótállást vállal oly formán, hogy minden ezen idő alatt bebizonyithatólag az anyag rósz minősége, vagy a munka hiányossága folytán hasznavehetetlenné vált alkatrészeket uj, hibátlan alkatrészekkel pótolja. Végül megjegyzem, hogy a netalán szükséges bővebb felvilágosításokat kívánatra a m. kir. államvasutak gépgyára és a diósgyőri m. kir. vas- és acélgyár igazgatósága mindenkor készséggel megfogja adni. Budapest, 1887. jul. 22. A miniszter helyett : Lukáts Béla sk. államtitkár. 41/87. és 98. érd. sz. Zemplénm. közig. érd. bizottságától. Olvastatott a nagyméltóságu földmivelés ipar és kereskedelmi minisztérium által f. év 13913. sz. a. beküldött az erdősítési jutalmakra vonatkozó pályázat s kapcsolatban a kir. erdőfelügyelőnek ezen pályázat közhirrététele iránti javaslata. Az erdőfelügyelő felolvasott határozati javasul. A ciprus. (Giuseppe Maccari.) Nincs oly család, melynek ne volna gyásza, Mely veszteséget ne siratna, — egy sincs. Nem mind öröm szülötte a virág sem, Hány van közöttük, mely a szenvedésé 1 — Bánat virága a bús ciprus is ; A többi mind mig ifjúságot hirdet : O bánatával elvonul sötéten. — Félve közéig a vig szellő feléje; Csak a pajkos veréb száll rája néha, S zavarja meg e búskomor kedélyt. — Ha jő az est, százával száll reája És ellenkedve csirpel lombja közt. Övé az éj ; — ha a természet alszik, A szűzi holdvilág ezüst fényében, Sötét alakja messziről kiválik. Ford.: Imrey Árpiid. Tél a nyárban. (Túristai élmények.) — A jZemplén* eredeti tárcája. — I. Vannak emberek, akik szobáikban, képzeletük szárnyain, könyveik és térképeik társaságában szeretnek utazni. A világ körül való utazásnak ez az ösmeretes módja, kétséget sem szenved, nagyon gazdaságos dolog. Hanem hát a könyvek latához képest a pályázat a vármegye hivatalos közlönyében közzététetni határoztatott. Kelt Zemplénmegye közig, erdészeti bizottságának S.-a.-Ujhelytt, 1887. május 14-én tartott ülésében. Primer Alajos, közig. érd. biz. elnök. Pályázat erdősítési jutalmakra. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m kir. minisztérium, az országos erdei alapból a magasabb hegységek fennsíkjainak, tetőinek és gerinceinek vagy meredek oldalainak s illetve a közgazdasági érdekből erdészetileg mivelendő oly területnek beerdősitésére, melyeken hegyomlások, hó- vagy kőgörgetegek megakadályozása, szélvészek és vizek rombolásának, valamint a futóhomok továbbterjedésének meggátlása végett az 1879. évi XXXI. törvcikk 165. § ában megjelölt erdősítés közgazdasági szempontból szükséges, s a melyeken létrejövő erdők véderdőkul fognak szolgálni, a folyó 1887. évre 3 nagy jutalmat és 3 elismerő jutalmat tűz ki. Az i-ső nagy jutalom IOOO franc aranyban A 2-ik , » 800 , » A 3-ik * » 500 » » Az i-sö elismerő jutalom 400 » > A 2-ik „ » 200 > » A 3-ik , » 100 » » Ezen jutalmakra versenyezhetnek mindazon erdősítések, a melyek a folyó 1887. évben nem állami költségen foganatosíttattak; még pedig a nagy jutalmakra, ha egy tagban legalább 25 (huszonöt) kát. holdra, az elismerő jutalmakra pedig, ha egy tagban legalább io(tiz) kát. holdra terjednek. Éhez képest versenyző lehet minden erdőbirtokos vagy birtokos testület és illetve polgári, egyházi vagy úrbéres község. A kiadandó jutalmakban azon erdőbirtokosok s illetve azon erdötisztek részesülnek, kiknek költségén s illetve kiknek tanácsa szerint és felügyelete alatt az erdősítés teljésittetett, feltéve, hogy a jutalom odaítélésének idejében azok a jutalmazott uj erdőnek még birtokában vannak, illetve azt erdötiszti minőségben kezelik, s az erdősített területet, a beer- dösités biztos sikerének elősegítése végett, a folyó évtől, vagy az első munkálatoktól kezdve a jutalom odaítélésének idejéig állandóan gondozták s a versenyző területén netalán pótlólag szükséges újabb erdősítési munkálatokat is évenként eszközölték. A jutalmak az 1892. évben szolgáltatnak ki, s azok kétharmad része az erdősítés költségeit és az élet-, a képzelet és a valóság-, az elmélet és a tapasztalat között, minden bizonynyal van annyi, ha nem több, különbség, mint amennyi van Ujhely és Párizs-, a fűzfapoéta meg a koszorús trubadúr-, a politikus csizmadia meg Tisza Kálmán között. És valamint Ujhelyből nem lesz egyhamar Páris, a fűzfapoétából cserkoszorús trubadúr, a politikus csizmadiából pedig magyar ministerelnök: éppen úgy nem lesz a kényelemben elernyedt, mozdulatlan szoba-túristából sem soha világlátott Bedäkker. Az élet legjobb iskolája, melyet soha kijárni nem lehet, az utazás; az élet-szekerének a legerősebb acéltengelynél is biztosabb tengelye (kivált ha van hozzá szekerkenyö) a tapasztalás. Ilyen és hasonló igazságok tudatától eltelve s a költözködő madár csillapíthatatlan vágyától ösztönözve keltem én is útra (már t. i. vasútra) hogy százak és ezrek nyomdokát követve, azt, amit ők hijába kerestek, föltaláljam a Tátra bűvös kincsét, a regebeli kárbunkulust.*) *) A Tátra kárbunkulusára vonatkozó monda szerint : az öreg tököli egyik fia, kedvesének, egy pásztorleánynak hö óhajtására megmászta a kárbunkulus szemű szikla-tornyot s pisztolylyal lelövé a drága kincset. De ezzel ő maga is alá zuhant a rémitó mélységbe, a Zöldtóba, s ott a tündérek tár saságában elfeledé a szép pásztor leányt. Klein (.Merkwürdige Begebenheiten des Königreichs Ungarn." Pozsony 1778) egy rendkívüli nagy, 1000 ftot megérő kárbunkulusról (lángszinii rubinról) tesz említést, melyet a kárpáti hegységekben találtak. Ez a kárbunkulus a homonnai Drugeth grófi család magvaszakadta után a bécsi császári kincstárba került. V. Ö. Hunfah y J. A magy. birodalom term, viszonyainak leírására. I. köt. 378. lapon, jegyzet. Mai számunkhoz egy ív melléklet van csatolva.
