Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1887-12-18 / 51. szám
8408. sz Zemplénvármegye alispánjától. 10 főszolgabírónak. A m. kir. belügyminisztérium f. évi 39995. sz. a kelt körrendeleté ■/. alatt másolatban közhírré téte[ végett közöltetik. S.-a.-Ujhely, 1887. nov. 29. Matolai (Etele, alispán. (Másolat). 39995/II. sz. M. kir. belügyminiszter. Körrendelet. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak. Az ügyvédi rendtartás némely intézkedéseinek módosításáról szóló 1887. XXVIII. t. c. életbeléptetése alkalmából az igazságügyi m. kir. miniszter ur által f. hó 16-án 20980- sz. a. az összes kir ügyészségekhez kibocsátott körrendeletnek egy hiteles másolatát a törvényhatóságnak •/. a. ide mellékelten azzal a felhívással küldöm meg, hogy a hatósága alatt álló össses közegeket utasítsa, illetve maga részéről is intézkedjék, hogy mindazon esetekben, midőn a felek képviseletében eljáró ügyvédek által akár a törvényhatóság , akár alantas közegei irányában elkövetett sértés megtorlása céljából, az idézett t. c. szerint eme illetékes ügyvédi kamara, mint fegyelmi bírósághoz feljelentést tesznek, erről egyszersmind a fegyelmi bíróság székhelyén lévő kir. ügyészséget is értesítsék avégből, hogy ez az eljárást kellőleg ellenőrizhesse, esetleg indltványo- zási és felebbezési jogát gyakorolhassa. Budapest, 1887. jul. 4. a miniszter helyett Beniczky s. k. államtitkár. Másolat. 39995/H. számhoz. 20980/9. M. 887. sz. A m, kir. igazságügyminiszteriumtól. Körrendelet az összes kir. ' ügyészségekhez. Az ügyvédi rendtartás némely intézkedésének módo sitásáról szóló 1887. XXVIII. t. c. életbe lépése alkalmából. Az ügyvédi rendtartás némely intézkedésének módosításáról szóló 1887. évi XXVIII. t. c. értelmében a bíróságok, közig, hatóságok vagy közegek a fél képviseletében megjelenő ügyvédet rendbüntetéssel fenyithetik ezentúl is, ha üléseikben vagy az előttük folyamatban lévő tárgyalásnál sértő kifejezéseket használ, vagy ha olyan magaviseletét tanúsít, mely a rend és tisztesség követelményeibe ütközik. Ugyanazon t. c. megengedi, hogy ha a fentebbi módon elkövetett sértés súlyosabb beszámítás alá esik a rendbüntetésen felül az ügyvéd bűnvádi vagy fegyelmi eljárás alá vonassák, úgyszintén, hogy ha a meghatalmazotti minőségben eljáró ügyvéd a bírósághoz vagy köz- igazg. hatósághoz intézett beadványban használ sértő kifejezéseket, vagy abban a bírói és közig, hatóságok közegeit sértő kifejezésekkel illeti, amennyiben a sértés súlyosabb beszámítás alá nem esik, fegyelmi vétség miatt illetékes fegyelmi bírósága által fenyittessék; de kívánja minden esetben a fél képviseletében eljáró ügyvéd ellen az 1879. évi XL. t, c, 46 §-ának alkalmazhatását. Minthogy a törvény ezen rendelkezéseinél fogva a felek képviseletében eljáró ügyvédek által a bíróságok, közig, hatóságok és közegek ellen elkövetett sértések nagy része, mint fegyelmi vétség az illetékes fegyelmi bíróságok által lesznek meg- torlandók, habár nem szenved kétséget, hogy a fegyelmi bíróságok épen az ügyvédi kar jól felfogott éedekében kellő megtorlás nélkül nem fogják hagyni azon ügyvédeket, akik tiszteletlen és illettot kifejteni, azt következményeiben keresni, részeire szétbontani, minden izében megvilágítani és ismét visszaállítani — minden idegen elem hozzáadása nélkül — és látni fogjuk, hogy ebben nincs vetélytársuk és nem volt a régiek közt sem ! Amint ők józan logikával gondolkoztak és cselekedtek, úgy volt nyelvök is alkotva és tovább fejlesztve — komolyan, minden felesleges csillám és sallang nélkül. S mert olyan volt nyelvök, hogy komolyabbnak tartható, mint bármely más nyelv, melyen emberek valaha beszéltek — következik azon fölény, melyet a latin classicusok más népek irói felett gyakoroltak. Látjuk müveikben, hogy az értelem uralja a képzelőtehetséget s azt kellő korlátok közt féken is tartja, vagyis látjuk azt, hogy észjárásuk a józan ész és a mindennapos élet helyes logikája; látjuk azt, hogy emberileg páratlan psychologiával gondolkoznak, vagyis látjuk, hogy közérzelmeket fejeznek ki egyszerűen, tisztán, mindenkire egyaránt érthetően! Idézeteik azért élnek még mai nap is, mert általánosan elfogadott igazságokról s oly érzelmekről beszélnek, melyek az emberiség közkincsét képezik. Szépen, szellemes constructióban, de értelmesen és világosan izleltetik meg velünk azt, a mit ők gondolnak és velünk együtt éreznek ! S azért vagyunk annyi bizalommal irántuk, hogy bátran hasonlíthatjuk azon hegyi vezetőkhöz, kik lassú, óvatos, de biztos lépéssel mennek az ember előtt, s azért tarthatjuk kiválóan az ilju- ság nevelésére alkalmasoknak, mert ifjaink hajlékony kedélyét kellő óvatossággal oktatják. Tanításaik, szabályaik és sententiáik, dogmától mentek mindenki számára, nem, vallás, faj és nemzeti különbség nélkül irvák. len magaviselettel az ügyvédi kar tekintélyét és közbecsülesét gyöngítik, mégis az egyes esetekben előfordulható netaláni indokolatlanul enyhe és elnéző eljárás megelőzése illetve orvoslása céljából utasítom a kir, ügyészséget, hogy a fent érintett fegyelmi eseteket éber figyelemmel kisérje, az 1874. évi XXXIV. t. c. 79., 95. és 100. faiban biztosított inditványozási s ellenőrzési jogát s kötelességét hatályosan gyakorolja, s különösen mindazon esetekben, midőn az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága a kir. ügyészség indítványának meg nem felelő határozatot hozna, felebbezési jogának használatát el ne mulassza. Egyszersmind értesítem a kir. ügyészséget, hogy a közig, hatóságok legközelebb utasittatni fognak, hogy mindazon esetekből, melyekben a közig, hatóságoknak vagy ezek közegeinek a felek képviseletében eljáró ügyvédek által történt sértése miatt az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságánál a fegyelmi eljárás meginditisa iránt a kir. ügyészség közbejötté nélkül teszik meg följelentésüket, a kir. ügyészségeket az ellenőrzés kellő gyakorolhatása végett mindenkor értesítsék. Budapesten, 1887. jul. 16. Fabiny Teofil s. k. A másolat hiteléül: Baltznyi s k. főig. 15805. sz Zemplénvármegye alispánjától. Az évenként tavaszszal, az állam részéről megejtetni szokott bika vásárlási és kiosztási szabályzat azzal hozatik köztudomásra, hogy valamint a bikáknak megvétele, úgy nemkülönben tenyészállatokra leendő általadása kérdésében, a te nyésztők a S.-a.-Ujhelyben lakó kir. állami állatorvoshoz : Koczourek Ferenc úrhoz forduljanak. Kelt S-a.-Ujhely, 1887, november 27. Matolai Etele, alispán. 55500/1887. V. Szabályzat az országos tenyésztési célra évente tavaszszal megejtetni szokott általános bikavásárlásoknak és a bikák kiosztásának foganatosítása ügyében. 1. Csak tisztavérü s határozott fajta — és bikajelleggel biró, a marnál 140 centiméternél magasabb s a március hóban kezdődő kiosztáskor harmadfél évnél idősebb magyar fajta — illetv e a másfél éves kort ugyanakkor meghaladó berni — (simmenthal-saani), pinzgaui, möllthali, kuhlandi vagy algaui fajta bikák vétetnek meg darabonkint és átlagban 250 forintnál, illetve 200 forintnál nem magasabb árakon kizárólag oly gazdaságokban, a hol és a melyeknek környékén ragadós állati betegség nem mutatkozik. 2. Az ilyen bikákat a minisztériumnak eladni szándékozó tulajdonosok, illetve ezeknek megbízottai, legkésőbben január hó 15-ig közvetlenül a kerületi állami állatorvoshoz forduljanak Írásban eladási ajánlataikkal, melyekben a vételre kínált minden egyes bikának fajtája, kora (elletési év és hónap), szabott ára, állomási helye, származása, neve és netáni törzskönyvi száma és végül különös ismertető jelei (például: a meglevő bélyeg neme, alakja és helye) határozottan és külön megjelölendők. Pirókszinü vagy fehér farkbojtu, továbbá a fülkagylókban csak fehér szőrrel biró magyar fajta bikák, valamint általában a fekete-tarka szinü vagy oíjl^jréjü bikák semmi esetre sem vásároltathatván meg, ezek mar az ajánlatokból kihagyandók. 3. A bikáknak szakértői megvizsgálását a kerületi állami állatorvos az említett ajánlatokra vonatkozólag innen nyerendő meghagyás alapján a helyszínén teljesiti s ugyanakkor minden egyes bikáról, melyet tenyésztésre feltétlenül alkalmasnak és megvásárlandónak talált, egy külön szem- lejegyzőkönyvet vesz fel, melyet az eladó vagy megbízottja aláír azon kötelezettséggel, hogy az állatot a minisztérium részére fentartja, mig ez a megvételt illetőleg határozván, erről őt a kerületi állami állatorvos utján értesíti. A szemléknél eddig szokásban volt bélyeg e- zések mellőzendők. 4. Ha ezen határozatban a bika megvettnek mondatik ki, az eladó köteles azt április hó 15-ig díjtalanul eltartani, ellenben ha a bika elhelyezése a mondott napig meg nem történnék, a tulajdonosnak április hó 16-tól kezdve a bika kiadatásának napjáig, naponta 2 klgr. zabot és 7 klgr. szénát számítva, tartási dij címén negyven (40) krajcár napi költség megtérítésére igénye van, a gondozásért azonban külön dijat egyáltalán nem számíthat fel. Az eladó az állatnak megfelelő tápláltságáért, kifogástalan gondozásáért, minden erőmüvi sérüléséért egészen az átadásig, úgyszintén a tényleges átadást követő harminc napon át a bikának teljesen megfelelő tenyészképességeért felelős. Végül pedig az eladó a bika állomáshelyének esetleges változását a kerületi állami állatorvossal haladéktalanul közölni és vasúti szállítás esetén az állatot a marharakodásra engedélyezett legközelebbi állomásra díjtalanul elhajtatni tartozik. 5. A kiosztásra rendelkezésre álló bikák elhelyezésének célja első sorban szegényebb sorsú községek, másodsorban pedig vagyonosabb községek, illetőleg a magántenyésztők okszerű marhatenyésztésének előmozdítása lévén, az említett állatok annak idején mielőbb kiosztandók lesznek akár a teljes vételárnak legfeljebb három, kamatmentes, félévi részletben történendő lerovásával, akár a vételárból bizonyos százaléknak elengedésével, vagy esetleg még ezenfelül a kedvezményes árnak háromnál nem több, kamatmentes féléves részletben leendő törlesztése mellett, sőt egyes — kiváló figyelemre méltó — esetekben s a tatkozó készlethez képest, az állatok a tulajé jog fentartásával vagyis csupán használatra ing is kiadatni fognak. 6. Hogy a szükségletet kellő időben telje ismerve, a jelzett vásárlásokra szolgáló költs adomány összege által megállapított számban ként elhelyezhető tenyészbikák mihamarább biztosan kiosztathassanak, az e tárgyú kérvény a minisztériumhoz címezve és 50 krajcár bély jegygyei ellátva legkésőbben február hó 15 közvetlenül a kerületi állami állatorvoshoz 1. nyújtandók. Ezen kérvényekben határozottan megje lendő a kívánt bika fajtája, a netán óhajtott k( vezmények s az ezeknek nyújtását támogató dokok, továbbá a már meglevő és alkalmas bika úgyszintén a tehenek száma s végül a marhal kodásra engedélyezett azon állomás, melyen a bi vasúti szállítás esetén átvétetnék. A községek kérvényei az illetékes járási 1 Folytatás a mellékleten S mégis, sajnos, azt kell tapasztalnunk, hogy ifjúságunk manapság nem bir kellő fogékonysággal a latin nyelv iránt. Hidegen és közönynyel viseltetnek a latin classicusok iránt. S vájjon miért? . . . Nézetem szerint azért, mert a latin nyelv tanításával foglalkozó tanárok nagy része nem áll feladatának magaslatán akkor, midőn e nyelv szellemének megismertetését tárgyalja! tudjuk azt, hogy sok függ attól, mily alakban vesszük magunkhoz a táplálékot, és igy a mint a test nem assimilálhatja mindig a nyújtott tápszereket, sőt rosszul is lesz tőle, — ép úgy jár a szellemi tehetség is, ha azt idő előtt oly tápszerekkel erőltetjük, melyek megemésztésére nem képes, vagy oly alakban adjuk neki a szellemi tápot, mely esetleg csak undort okoz nála. A mint a legtöbb testi betegség a gyomor megerőltetésétől származik, úgy a legtöbb ember szellemileg beteg lesz, ha meg nem tudja emészteni azt, a mit tanult. A kellő időben és megfelelő alakban nyújtott szellemi táplálék bizonyára meg fogja tenni üdvös hatását, lehetővé fogja tenni ama cél elérését, hogy a tehetségek összeségének természetes, teljes és egybehangzó fejlődése előkészítve és elősegitve legyen, megfogja akadályozni, hogy a szellemi tehetségek egyensúlya a rideg élet számtalan esélyei által, teljesen meg ne zavartassák! Ha a talaj jól van előkészítve, úgy az abba vetni szándékolt különleges oktatás is, egészséges és erőteljes élet-aratására számíthat. De mert az többnyire nem részesül kellő figyelemben, azért látjuk később — elég fájdalmasan — hogy az ifjúság, ha elvégezte iskoláit, ha letette az érettségit és a latin nyelvvel való foglalkozás nem fogja épen kenyerét képezni, földhöz vágja, vagy a sutra dobja classicusait, vagy elviszi őket a grájzlerhez, hol kilószámra eladja azt a tudományt, melylyel oly sokáig eredménytelenül kínozták ! - S a hatalom ezen tényével megszabadul egy ói ási nyomástól, mely őt talán még álmaiban zaklatta. Pedig nem szabad mcgfelejtkeznünk arró hogy a latin claszicusok ismerete és művelése o dotta fel egykor a modern gondolkodást hossza kiskorúságából, nem szabad szemelőtt téveszti nünk, hogy minden nép költője és írója szélién: ihletét a classicismus forrásánál frissítette fel kell eredménynyel. Magyar irodalmunk nagynevű előharcosai szellemi geniussai is ebből a forrásból merítettek nem szükséges Berzsenyi, Kisfaludy Sándor, Vö rösmarty "s több jeleseinkre hivatkozni, tudják ezi szives hallgatóim jobban, mint én. De elmondhatom még azt, hogy ha a történet évkönyveit figyelemmel lapozgatjuk, ott találjuk, hogy minden originális fő, minden nagyobb államférfi jó barátságban élt a classicusokkal, különösen nálunk áldott Magyarhonunkban, a hol a régi idők emberei, sajnos gyakran a nemzeti nyelv rovására, de otthonosabbak voltak a latin nyelvben, mint a magyarban. Ne legyünk oly háládatlanok, ne szakítsunk oly hamar a régi idők traditióival, ne mutassuk azt oly fennen, hogy mi a villámszerű rohamos haladás fáklyavivői vagyunk s ne vessük magunkat annyira a felületes korszak csábkarjaiba . . . hogy igy egészen elfelejtsük azt, miszerint a múlt emberei a régiek tanulmányozása által nem lettek ugyan oly sokoldalulag képzettek, annyira ismertek, megdicsértek és hírnevesek, mint a mai korszak emberei, de voltak legalább kedélyesek, egyszerűek, józan itéletü és nemes gondolkozásu jellemek! Ne forduljunk el tőlük, inkább induljunk nemes példájuk után ! ____
