Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1887-11-27 / 48. szám

Melléklet a „Zemplén“ 48-ik számához. kell vala említenem, az iskolák egészségügyét sokféle fontosnál-fontosabb feladataival. És még sem lenne kimerítve minden. De — ismétlem — mind oly tárgyak, melyek mindenike külön nem egy, de több estét is igénybe venne; le kell tehát mondanom a további tárgyalásáról ezeknek a dolgoknak, ami különben sem képezhette felada­tomat ma. * * * Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ha figyelemre méltatták a közegészség előmozdítását célzó fontos intézkedések kö zül csak azt a nehányat is, melyeket imént felsoroltam, bizonyára önkénytelenül is azt az észrevételt tették magokban, hogy igaz is, szép is lehet mindez, csakhogy megvalósításuk­hoz mindenekelőtt egy dolog kell, t. i. a vagyoni jólétnek magas foka. És igazuk van ! de csak részben, mert ha igaz is, hogy a közegészséget óvó és előmozdító intézkedések foganatos keresz­tülviteléhez csakugyan kell egy bizonyos fokú vagyoni jólét: viszont igaz az is, hogy vagyoni jólét nem képzelhető egészségbeli jólét nélkül, hiszen az egészség nemcsak alapföltétele, de be­tetőzése, hogy úgy szóljak, virága minden földi jólétnek. Nincs tehát igazuk azoknak, akik azt mondják: .emeljük a nép anyagi jólétének szín­vonalát, megjavul ezekkel önmagától a közegész­ség is.“ Nem egymásnak alárendelt, hanem egyenlőértékü és egyaránt kiegészítő állapot tehát a vagyoni és egészségbeli jólét, ami az egyiket emeli, az a másikat is előbbre viszi és viszont. Azonban van egy dolog, amely csakugyan alapja és úgyszólván előfeltétele annak, hogy a közegészséget óvó és előmozdító bárminemű in­tézkedés foganatosításán keresztülvihető legyen. Ez pedig a nagy tömegnél, a népnél: az értelmi színvonal oda emelése, melyen aztán képesítve legyen ezen intézkedéseknek nemcsak belátni hasznos és szükséges voltát, hanem tényleg se­gédkezni is azok keresztülvitelében ; az értelmiség osztályainál pedig: terjesztése a közegészségi alap­ismereteknek és minél tágasabb körökben való fölkeltése a közegészség nagy és fontos kulturális ügye iránt való, — ma még szunnyadó — ér­deklődésnek. Mindkét irányban sok történt hazánkban, több mint sok más előhaladottabb államban. T. H. és U. 1 Bizonyára el fog jönni, sőt közel van a napja, hogy irányadó államférfiak fogják legjobb erőiket és képességeiket a köz- egészségügy magas kulturális feladatainak megol­dására fordítani. Annak a napnak a hajnala máris ott pirkad s szemhatár szélén, sőt első sugarai már érintik a legmagasabb csúcsokat s onnan verődnek vissza. Ily visszavert és egy szebb jövőbe világitó fénysugárnak nézem Rudolf trónörökös ő fensé­gének a bécsi Vl-ik nemzetközi közegészségi kon­gresszus megnyitásakor mondott következő sza­vait : »Az állam és a társadalom legértékesebb töke- vagyon a az ember. Minden egyes élet értéket képvi­sel; ezt az értéket megbecsOlni és mind a megvál- toztathatlan véghatárig lehetőleg csonkitatlanul meg­oltalmazni nemcsak a humanizmus követelménye, ha­nem egyszersmind minden köztestületnek saját jól felfogott érdekében álló feladata is, Az egyén, bármily hatalmas eszközökkel rendelkezzék is saját Jólétének oltalmára, mégis tehetetlen a mindnyájunkat környező általános természetű behatások ellenében. Itt csak közös, vállvetett tevékenység lehet hatásos /* Arany szavak t. hallgatóság 1 de értékűket még fokozza az, hogy oly magaslatról hangzottak el, ahonnan népek és nemzetek sorsa és jóléte fölött döntenek. Fogadják szives figyelműkért hálás köszö- netemet. Hírek a nagyvilágól. Válságos helyzet Fráncia-országban. A la­punk múlt számában említett Wilson-ügyből tá­madt politikai zivatar egyre fenyegetőbb hullámo­kon ver a fráncia közélet tengere ■ 'jrvévyy elnök, görcsösen ragaszkodik ugyan a kormányhatalom rudjához, de látva, hogy a vész nem csillapodik s érezve karjainak elhaló erejét, nem dacol tovább a felkorbácsolt elemekkel, hanem biztos kikötő felé igyekszik, hogy oda eljutva kiszálljon a köz- társasági elnökség rozoga hajójából. A muszka-cár tegnap múlt egy hete, csaku­gyan ellátogatott Berlinbe, s rövid ideig tartó nyájaskodások után onnan megállapodás nélkül, családja kíséretében Szt. Pétervárra utazott. E császár-találkozásnak politikai jelentőséget nem tu­lajdonítanak. A német birodalmi gyűlés Berlinben e hó 24-én nyilt meg. A trónbeszédet, melynek a kül­ügyi politikára vonatkozó része Európa békéjé­nek a szövetségesek segítségével leendő megszi­lárdítását tűzi ki célul, Böttlicher államtitkár ol­vasta föl. A német trónörökös búcsúja. Frigyes fő­herceg levelet irt az ángol- és Rudolf trónörökös­nek, úgyszintén a bádeni nagyhercegnek, melyben megköszönte nekik részvétüket. Azután részlete­sen leírván nekik orvosolhatatlan gégebaját — levelét fájdalmas bucsuzással végezte. A magyar zarándokok, kik számszerint 500 an utaztak el XIII. Leó pápa jubileomára — 13 órai késéssel szerencsésen megérkeztek Rómába. Hírek az országból. Bubics Zsigmond, kassai püspök N,-Vára­don történt fölszenteltetésekor az árvaház javára újabban 1000 ftos alapítványt tett, a városi sze­gényeket szintén 1000 ftnyi adományban része­sítette. A magyar kisdedóvó országos egyesület Budapesten, saját palotájában, a király, József fő­hercegné s leányai, a ministerek és a legelőbbkelő közönség jelenlétében folyó hó 20-án ünnepelte meg ötven éves fenállásának örömünnepét. Az ünnepi beszédet Berzeviczy Albert, közokt. ügyi államtitkár mondotta. Fejtegette a kisdedóvás céljait. Ezek közé tartozik a nemzeti létszám gyarapítása és a magyar nyelv terjesztése, »legyem u. mond *már a kisdedóvás terjesztője egy nyelv­nek, amelyen hazánk vegyes ajkú lakossága egymást megértse, annak a nyelvnek, amelyet nem erőszak és mások elnyomása, hanem a történet, jog és ter­mészetes fejlődés tettek elsővé ebben a hazában. Hoszü, fáradalmas küzdelemmel a magyar kisded­óvás ma már szép eredményre utalhat. Ebben nagy érdeme, van az uralkodó háznak, a kormánynak, törvényhozásnak, a fővárosnak és egyeseknek, kik az ügyet felkarolták, támogatták és szolgálták.« Végül éltette a királyt, ki megjelent az ember­szeretet és nemzeti mivelődés hajlékában, hogy megadja valódi jelentőségét és díszét az öröm­ünnepnek. Darvas Imre, Abauj-Torna vármegye és Kassa sz. kir. város főispánjáról az a hir szár­nyalt, sszerkesztőségünk bürójába is betévedt, hogy a jövő hónapban végbemenő jubiláris ünnepe után nyugalomba készül lépni. E hir cáfolatául mostan a »Kassai Szemle“ 94-ik szá­mában többek között ezeket írja: » . . . a nyu­galomba vonulás tényéről a főispánhoz legköze­lebb állók semmit sem tudnak, sőt fölhatalmazást nyertünk hivatalos helyről a fővárosi lapok ezen hírét megcáfolni . . .* Tisztelt lapkollégánk cáfo­latát örömmel vesszük tudomásul. Budapesten a nagykörúti elektromos vasút elkészült, s múlt csütörtökön volt müszakrend- őri bejárása. A villamos erő által hajtott vasutat holnapután fogják átadni a közforgalomnak. Különfélék. Lapunk jelen számába hivatalos közlendő nem érkezett A hivatalos rovat helyét vezércik­künk foglalja el, melyre e helyütt is felhívjuk a nép önzetlen barátainak figyelmét. (Zemplénvármegye k. i. bizottsága) decem­ber hó 7 én havi ülést tart. (Zemplénvármegye közönsége) ez évben IV. s utolsó rendes közgyűlését a jövő hónap 15-ik s következő napjain fogja megtartani. (Bubics Zsigmond kassai püspök) üdvözle­tére vármegyénk tisztelgő küldöttsége Matolay Etele alispán vezetése alatt fog e hó 28-án Kas sára utazni. A tiszti kart, melyhez bizottsági ta­gok is fognak csatlakozni, Viczmándy Ödön fő­jegyző, Dókus Gyula, Nemthy József, Fiizesséry Ta­más főszolgabirák, Polányi Gyula szbiró fogják képviselni. (Személyi hir.) Prámer Alajos, prépost plé­bános Ujhelyből szintén csatlakozott a zarándo­kokhoz, kik a szent atyának ötven éves misés papságát megünnepelendők Budapestről seregesen Rómába utaztak. (Kinevezés.) Geőcze Andor kir, áll. vég­rehajtó, a s.-a.-ujhelyi kir. adófelügyelőséghez III. osztályú neveztetett Vi. (Emlékkönyv.) A s.-a.-ujh lyi r. k. káplá­nok díszes emlékkönyvet fognak hódoló tisztele­tük jeléül átnyújtani a kassai egyházmegye uj püspökének, Bubics Zs á ■ emlékkönyv tartalmaz az. un.; .i át, PaszlavszVy Sándor, la nk jeles munkatársának tollából folyt, s melj díszes iniciálékkal a »Zemplén« könyvsajtó s borik s ’vem tál. ban a »Zemplén“ köny' ,t ülvlye -Jvá. í rn íz­léssel állítottak ki. Az c formájának kiváló érdi kességet kölcsönöz a XVI. sz, . ,di ke-Lek. verselési tehnikának az a óivata, hog vezett »versfejek« kezd Letüi mely .dp nel vannak nyomtatva, . következő akrosztikont mutatják: „AZ ISTEN RT, A HAZÁÉRT AZ IRODALOMÉRT LELKESÜLŐ ÉS AZ EGY­HÁZMEGYÉJÉT ATYAI SZERETETTEL S IGAZSÁGOSAN KOR MÁNYZÓ PÜSPÖK ÁL­DÁSA AZ EMBERISÍ VEK.» (Időjárásnnk) han 1 .' ngedet igoru ságából. A múlt héten nr, rt K .1 /elünk-, hogy egész erővel készi ink '.ózni a telet. S imel az északi szelek szárnyain terhes felhők érkeztek, s éjjel-nappal, kissebb-i szünete­ket tartva, hatalmas eső sést rögtönöztek. A meg­fagyott földet mindenfel kiengesztelte a langyos fuvallat s most már fenti Len sártenger fenyeget. De azt hisszük fenyeget 11 fog a himlyj irvány is, melynek az ilyen lucski s idő valóságos meleg­ágya; bár azt is fel kel említenünk, hegy a him­lő-járvány veszedelme ■ árosunkban lokalizáltnak tekinthető, A Rongyva-pnrti városrészen volt egy himlözési eset, mely azonban az újabb eset ek kel együttesen enyhe lefolyásúnak tekinthet í. (Thomán István,) ezeiót Ungvár müveit és lelkes közönségének mutatói be a valódi nüveszség nívóján álló zongora-játé kát, s kit otmn nagy kitüntetéssel fog. ltak, teg­nap városunkba érkezeti va> v várt v iszont! : tásra, hogy sgnap estére hirdetett koncertjátékát megtartsa. A jelekből itélz v. : rgyehazu >k nagy terme kicsi laBz a közönség befogadására (Tűz vflt) e hó 25-ére virradólag városunk keleti tőszomszédságában Ümenet polgártársunk­nak kicsépelél alatt lévő búzatermése és a ínel- lékterményeklestek az ismeretlen okból kelet zett tűz áldozatául. Károsodást szenvedett lárcsik Pál polgártársunk is, akinek gőzcséplőgép az Untener szérűjén műk: jtt. (A Széchenyi-téren) lévő statu;: a á . köpadkája leomló félbe:1 van. A -ago; k alá épített köveket C ky-rz -jaján státua környékén árule ;h : her bicegő vágószékeiket r kivett kődarabbal szók késeiket pedig a státua ián s/.< ' r Mit is mond áré az 1881. évi XXXIV. 16. §-a ? Azt mondja, hog ,u ek ro amennyiben cselekedet' a bür. etö törvény rint büntetendő csele :vénvf nem képez 50— 500 ftig terjedhető I rsagba- nara Ajánljuk az ügyet is, a • - uy; i , vár ■ r 1- őrség figyelmébe. (Meghívás.) A »s. 1 ;lyi éu^ ú gyermekeket segélyző e ryesülef azaz f. hó 30-<|i, d. u, 2 órakor tartja 13-ik évi ruhakiosztási ünnepélyét, melyre a t. közönség ezennel tisztelettel meghivatik. A rendezőség. (Ilyen is történik 1 [helyben.) Himlős b get szállítottak péntekéi délután a közkórháznak betegvivö kosarában. Egyszer csak leteszik a beteget az utca közepére. a betegs-Iliit • négy marcona alak bemegy a írga-Sas«-ü < ■ it korcsmába — bizonyosan si.u, mgy tért..lő­szereket vegyenek magukhoz. A szegény nyögő leányt meg ott hagyták a sárban, esőben csődületnek. így beszé te ezt nekünk hikető szemtanú. (Halálozás.) E hó 25-én tettek örök nyu­galomra az újhelyi róm kath. tem-'-tőber. Babcsáp József törvényszéki hivat :v.-k onáa el hu um vjéi Barna Amáliát, kinek el ytát a <aserg.': 1 rjen kívül négy anyátlan gyűrnek sir: L. (Egyiptomi sötétség volt) a múlt nétí ,n egész éjszaka Ujhelyben, al-ol az utcák kiv tásáról tudvalevőleg mostan iházilags. - kodnak. Hogy miért ner - ittak — e kérdés abban leli magyarázatát szép nyelvén szólva« hogy a sürü, koromsötét fel­hők felett egünk a csilla h miriádjának fényárjá­ban úszott. (Ritka természeti tünemény.) E hó 21-én, hétfőn reggel 8—9 óra kr--den, a kelet' .ányban gyönyörű szivárvány tü 1 fól az égen. A pom­pás természeti képnek sok nézöj. veit. (Ujhelytől — Rómáig) nem a Vatikánba ve­zető utat értjük; nem is zt a kuiorbsi'^et »ka- v fölemliteni, ami van Ma j és Jeruzsálem, Debre- czen meg Párizs, Ujhely raeg Róma között, — ha­nem ellenkezőleg, éppen a okon vonásokra aka­runk reá mutatni. Róm; halmon oö k időkre épült. Ujhelyben mine 1 épülő ház tulajdonosának úgy tets sze.néth.rom. lus tálkodhatik időtlen időki zsinagógát, a kath. temp .1 melletti uj épületet, a Papsor 475. számú ház; is ugy^ tovább.) dó ma érdekes romjairól, Ujhe romban heverő gyalog­járó helyeiről. F-ómábar jyarkodnak az A ;yal-

Next

/
Thumbnails
Contents