Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1887-11-27 / 48. szám
vár urára, Ujhelyben haragszanak a városháza fejére - - érdemetlenül. Rómában a szép szó meg az agyarkodás paszulyt sem ér, Ujhelyben a közrend után való vágyakodás szava falra hányt borsó. Róma mozdulatlan az ő hét halmán, Ujhelyben mozdulatlan mindaz, ami piszok, szemét, meg forgalmi akadály. Ma-holnap ép oly nevezetes dolog lesz Ujhelybe, mint Rómába utazni — minden baj nélkül. Azok az újhelyi utcai szemétdombok, még megérjük, konkurrenciát csinálnak a régiségben érdekes római halmoknak. Eddig a beküldő. (Részünkről, az igazság érdekében, megjegyezzük: hogy a zsinagóga előtt éktelenkedő nagy szemétdombra az Urnák 1887. évi nov. hó i-én ki lett mondva a pereát. Két hét múlva már ott serénykedett az egy fogatú jármű, s amennyiben az eléje fogott táltos, szakértői vélemény szerint, csakugyan Ujhelyben Rómába utazik, fokozott munkaerőnek tekintendő. Következőleg, ha isten életünknek kedvez, megérhetjük azt, hogy a zsinagóga előtti szemétdomb el fog tűnni a földszinéről a jövő 1888. évi, nov. hó i-éig — bár az is igaz, hogy senki sem próféta az ő hazájában. Szerk.) (Errare — humánum.) Múlt számunkban irtunk néh. Füzy Kálmán temetéséről s fölemlítettük ottan névszerint is azokat, akik a koporsóra koszorút küldöttek. Elfeledkeztünk azonban a Dókus Gyula által (Füzy Kálmánnak — Dókus Gyula és neje) adott és a Biringer Arthurné, szül. Füzy Emma (szeretett unoka testvérének) küldött koszorúkról. A gyászoló család részéről jött figyelmeztetésnek tettünk eleget a fentiek utólagos föl- emlitésével. (Felolvasó est — decemberben.) Több oldalról intéztek hozzánk kérdést (a vidékről is), hogy lesz-é felolvasó est a jövő hónapban? Első hitelességet érdemlő forrásból szerzett értesülésünk szerint: igenis lesz december u-én, mely alkalommal dr. Horváth Géza fog felolvasni a filokszera- ügy jelenlegi állásáról és Szigmeth Károly fog nagy érdekességü útirajzzal kedveskedni, melynek keretében a Kárpát egyesület idei kirándulásakor szerzett élményeit fogja elbeszélni. Külön meghívók ez alkalommal sem fognak kiadatni. (Andrássy Manó gróf és a zsidó bérkocsis.) A gróf a napokban Parnóra utazott a fia birtokára, de a vasúti állomáson nem várta őt a kocsis. A nemes gróf kénytelen volt az ott álló Kohn Samu nevű fiakkeres kocsijára ülni. Az országúiról a grófi családnak egy külön útja ágazik el a kastély felé. A zsidó nem mert arra hajtani. »Csak hajts arra«, biztatta a gróf, kit a bérkocsis nem ismert. »Én arra ?'« mondá ez ijedten ,rnég tiz ftért se.“ »De ha parancsolom«, szólt a gróf boszankodva. »Még akkor se, mert engem az öreg gróf megnyuzat azért«. »Mi az ördög Hát olyan rósz ember az?” A gróf mosolygott, »Jól van hát — mondá — megkapod a tiz forintot, csak hajts arra,« S a kocsi a grófi útra gördült. Mikor a kastély előtt a cselédség a grófot nagy parádéval fogadta s a fiakkeres megkérdezte s megtudta, kit hozott kocsiján, bőrét féltve, uccu felkapott a fiak- kerre, közibe vágott a gebéknek s ott hagyva a grófot, fuvart, ész nélkül elvágtatott. A gróf azonban visszahozatta, de csak azért, hogy a reszkető zsidónak átadja a megszolgált — tiz forintot. (, Munkács.«) (Al-siketnéma) járt a múlt héten nálunk ház- ról-házra, s már szép eredménynyel pumpolta a jószivü embereket, midőn a rendőrség rá tette kezét. Schönberger Jakabnak, később Schönfeld Józsefnek vallotta magát, hamisitott okmányai Farkas József névre vannak kiállítva s Matyasov- szky Vilmos, párkány-járási főszolgabíró név aláírásával és hivatali pecsétjével vannak hamisítva. (Öngyilkosság.) Az Ujhelyben állomásozó 7. uhlánus ezredhez tartozó Tracz Voicsek nevezetű közember, az u. n. Gyilkos korcsma tőszomszédságában lévő lovassági istállóban a gerendára fölkötötte magát. Társai ma egy hete a reggeli abrakoláskor vették észre szerencsétlen társukat, akinek megmentésére a rögtön, odahívott katonaorvos már későn érkezett. Azt beszélik, hogy Voicsek azért végezte volna ki magát, mert az egyik altisztnek goromba bánás módját tovább elviselni nem tudta. (Topolovka község) tüzkárosultjainak a m. kir. belügyi kormány főispánunk közbenjárása utján 600 ftnyi könyöradományt küldött. (Tolvajlás.) Lichtmann újhelyi gyertyamár- tónak a Rákóczi utcán lévő lakásáról nov. 21-ére virradólag 950 ftnyi készpénzét eddig ismeretlen tettes elemelte. A gyanú a szolgáló leányra esett s vizsgálat alatt áll. (Quo usque tandem 1) Az éj iparlovagjaira ió idők járnak városunkban. Koromsötét éjszakák beK^r alkalmat szolgáltatnak gaz üzelmeik gyakorlásához. A feltört fatartók, liba- és disznó ólak, szárnyasok ketrecei nem egy helyen hült helyeivé váltak a magán tulajdonnak, hagyva maguk után kietlen szomorúságot a tulajdonosok lelkében. És szerzettek határtalan nagy örömet a bűn tanyáin, a vásáros bódékban burjánzó tolvajélet tűzhelyein. Számtalanszor rámutattunk már az élet- és vagyonbiztosságnak erre a förtelmes telepére, de szavunk mindannyiszor a pusztában elhangzó szó lett. Meddig él még vissza rendőrségünk a nagy közönség türelmével ? (Amerikai vezér) Petrahai születésű Hunyor Pál Amerikából itthon járt a napokban rokonok látogatásának az örve alatt. Voltaképpen való szándéka pedig az volt, hogy a falujabeli jóhiszemű embereket Amerikába csábítsa. Sikerült is fellovalnia vagy húsz vállalkozó szellemet. Hanem ; ember tervez — csendőr végez. Az amerikai vezért, aki Petrahó Magyorjait már a vonatra akarta ültetni, csapatostul letartóztatta a a járási főszolgabíró. A legkisebb eme Hunyor- Magyor történetnek érdekes szálait a szolgabirói hivatalban most tisztogatják a rájok tapadt mendemondáktól. (A tehnológiai iparmuzeom) igazgatósága, Taborsky Otto, beküldötte a vezetése alatt álló intézet működéséről szóló 1886—87. évi jelentését szerkesztőségünkhöz. Általános érdekű előadások tartattak : a váltóról és a keleti államok közgazdasági viszonyairól ; továbbá szakelőadások a faipar és fémipar köréből. Az intézetben szervezett rajztan folyamok iránt évről-évre növekedő az érdeklődés. A rajztanfolyamot bevégezte a fent- jelzett évben 37 iparos segéd, ezek közül 15-en kiváló eredménynyel. A műhelygyakorlatokon részt vett 114 segéd között volt 55 asztalos, 2 faesztergályos, 2 bognár, 45 lakatos, 6 bádogos, 3 vasesztergályos és 1 szerkovács. Szakvéleményt és szaktudósitást adott az intézet a vidékre 15 ügyben. Az intézet árjegyzék-gyűjteményét is számosán vették igénybe. A látogatók összes száma, akik az intézet szervezete és berendezésének megtekintése, illetve tanulmányozása végett fordultak meg az iparmuzeomban, múlt év okt. hó i-ső napjától f. évi szept. 30 áig 37,858-ra ment. Az előadások látogatása teljesen szabad és ingyenes. (Vegyes hírek) Csalánba nem üt a mennykő ! igy szól a közmondás. ,S az aszonyba is csak nagy ritkán«, mondja Flammarion Kamii, aki most összeállítva a villámcsapások statisztikáját, arra a csodálatos fölfedezésre jutott, hogy az istennyila sokkal kevesebb kárt tesz a nőkben, mint a férfiakban. 1854-től 1883. évig 2322 férfit ütött agyon a mennykő Franciaországban; aszonyt csak 957-et. Ez a szám kevesebb, mint a másiknak fele, Vájjon a női ruha vagy a szervezet az oka a villám ur ezen rendkivüli udvariasságának ? Az is különös, hogy Parisban 1864. év óta csak egy embert ütött agyon a villám. De hát ez már kimagyarázható a nagy város tömérdek tornya, kéménye és villámhárítója révén -- A régi 10 forintosok kicserélése. Áz osztrák-magyar bank 1880. évi dec. 24 érői kelt hirdetményével a forgalomból kivont 1863. január 15-iki keltű 10 osztr. ért. forintos bankjegyeket, most már csak 1887. évi december 3 í-ig fogadják el a bécsi és budapesti két főintézetnél kicserélés végett. A mellékintézeteknél az ily bankjegyeket csak az osztr. magy. bank tanácsának engedélyével cserélik ki. Ez évi december 31-ike után az 1863. január 15-ikéről kelt 10 o. é. forintos bankjegyeket az osztr. magy. bank be sem váltja, ki sem cseréli. Irodalom. Az »Anyósok Könyve« cimü illusztrált hu- morisztikus mü szerző kiadója, lapunk utján tudatja a t. olvasó-közönséggel, hogy e könyve pár nap múlva elhagyja a sajtót s minthogy e mü költséges kiállítása miatt csak korlátolt számú példányban fog megjelenni s könyvkereskedésekben nem lesz kapható, ezért fölkéri az irodalom pártoló közönség azon részét, kik e müvet maguknak, vagy karácsonyi ajándékul kedves anyósaiknak megszerezni óhajtják, — megrendeléseikkel /. évi december j-ikénél tovább ne késsenek s a gyűjtés eredményét is e napig okvetlenül neki bekűldjék. Cim: Sirisaka Andor, Pécsett, V. kér. Ágoston-tér. (A napilapok üdvös versenyében), melyből legnagyobb haszna az előfizető közönségnek van, a »Pesti Hírlap« kétségtelenül egyik legelső helyet vívta ki, főleg jól megvállogatott tárca-közlemé- nyei, páratlanul álló karcolatai, s valamennyi lap közt leggazdagabb távirati rovata által. Az eredeti értesülések nagy mennyisége s az élénken szerkesztett rovatok változatossága két oly főtulajdonsága e lapnak, mely teljesen érthetővé teszi rendkivüli elterjedtségét s a magyar olvasóközönség jól kiérdemelt rokonszenvét. Különben a lap olcsó ára (egy hóra csak 1 ft. 20 kr., negyedévre 3 ft 50 kr.) szintén sokkal járult ahoz, hogy ma a magyar nyelven megjelenő nspilapoK közül a »Pesti Htrlap« ot nyomják legtöbb példányban. Mutatvány-számokat egy hétig ingyen küld bárkinek a kiadóhivatal (Budapest, Nádor-utca 7) A „Képes Családi Lapok« 9 ik száma a következő tartalommal jelent meg : Anya lányai (Regény) Mészáros Istvántól — Önvád (Költemény.) Rónai Kálmántól. — A régi kép. (Elbeszélés.) Szarvas Mariskától. — A dicsekvés. (Elmefuttatás.) Brankovics Györgytől. — Szeretet és szerelem. (Elbeszélés). Gajzágó Ödöntől. — Biztatás. (Költemény.) Ács Gézától. — Mit szól a | világ? Mit mondanak az emberek? (Komoly cse- 1 i vegés.) Diogénestől. — Szerelem és elv. (Elbeszélés I vége.) Halmágyi Gyulától. — Képeinhez. — Mindenféle. Képeink: Bolgárnő ünnepi ruhában. — Isten veled. — Itató a Tiszán. Egy eklézsia-látogatás. zzel az adomaszerü tárgygyal nem úgy vagyunk, mint méltóságos Keglevich gróf uram volt Jókai Mór »Keresd a szived« cimü darabjával. Előadhatjuk bátran a nélkül, hogy vele személyeket sértenénk. Az illetők ugyanis, akikkel az alább előadandó eset megtörtént, már rég egyenlők lettek a föld porával, ennélfogva nem olvashatják a ,Zemplén«-t sem. De ha élnének sem jutna el hozzájuk ez a fogyatékos közlemény, mert bizony az illető megboldogultak, kegyelmezzen meg nekik a legnagyobb könyvnyomtató mester: Gutenberg, csak akkor olvastak, ha a népnek prédikációt tartottak. Hőseink, mint a kényes, de türelmes olvasó kivehette, a papi hivatalnak éltek, Zemplénvár- megyeiek, tehát hozzá még pátriabelieink is voltak. Ezek egyike Csicsóvár falujában üté fel boldogságának sátrát. Ahogy Patakról kikerült nem is mozdult el ő ebből a faluból soha, kivé- vén, ha Ujhelyben vásár volt. Ekkor is csak azért lépett ki tartózkodási helyéből, hogy az idei csaviszkát torokra vegye, amit zavartalanul is élvezhetett, mert nem lévén oldalbordája, nem volt, aki a telt fiaskót szájáról lemarja. Ilyenkor aztán a vásár tisztességére szépen be is állított, így tisztában lévén tisztelendő Bicska Mátyás uram dülöngésre valló hajlamaival: hozzá kezdhetünk tulajdonképeni témánkhoz. A kálomistáknál szokásban van az eklézsialátogatás. Papok járnak t. i. egymáshoz, hogy maguknak az egyházak külső és belső élete felől tájékozást szerezzenek Megvizsgálják ilyenkor az egyház vagyoni állapotát, az iskola szellemi előhaladását, a pap és hívei közt felmerülő kérdések is szőnyegre kerülnek s lehetőleg elintézést nyernek. Egy ilyen alkalom vala bekövetkezendő a csicsóvári kúriára is. Ennek hírére az érdemek ben megszemetesedett papi udvart is kirámolták, hogyha majd jönnek a nagytekintetü eklézsialátogatók, ne botránkozzanak meg az udvaron lévő állati külső és belső hulladékok felett. Természetes, hogy ebben az udvarmesteri ténykedésben a kurátor uram is részt vett, lévén ő is mindig »belső ember« akkor, ha az egyház karámjában valami tisztítási processzus vala végbeviendő. De az sem léha beszéd, hogy a magyar ember munkáját, hála a Hegyaljának, hogy győzi, mindig borozással szokta berekeszteni. A nemzeti szent tradíció lett volna megsértve, ha ez a jelen alkalommal ki lett volna hagyva a prográmból. Nem is úgy történt. Mert, amint száműzve lett minden feltűnő szemét a belsőségről, ugyanakkor nyomban három megélemedett fiaskó tartotta bevonulását a papi lak fehér szobájába, melynek ugyan ilyenre terített asztalán már ekkor felségesen párolgóit a még felségesebben fűszerezett tyukleves. A két férfi leült az asztalhoz, s irgalmatlanul nyakalta a föld szilárd, de méginkább annak folyós javait. A leves után egy kvaterka, a hús után két kvaterka, a főzelék után négy kvaterka, a pecsenye után számtalan kvaterka meg is tette hatását. A két érdemes férfiú úgy összeólelkc- zett a díványon, mint egy szerelmes pár; de aztán mintha összeszólalkoztak volna : eldültek egymástól a dívány két szélére. Ekkor rákezdődött duettbe az a pokoli horkolás és kásafuvás, mely képes a macskákat a kürtőn át a szabadba kergetni s a jegenye fa tetejére ugratni, a kutyákkal pedig az ajtó sarkát kapartatni. Hagyjuk itt a két boldog férfiút ebben a kellemes pozitúrában és kedélyes hangulatban. E helyett fogadjuk illően e hitvány közlemény elején említett eklézsia-látogatókat. A két kiérdemesült egyházi veterán megérdemli ezt. Az egyik ezek közül tisztelendő Bagó János, a másik Tarka Samu uram. Mindkettő italos férfiú. Ez meglátszik ábrázatjokról is, amennyiben az egyiknek, névszerint: Bagó János uramnak orra színe tökéletes utánzata a pulykagunár orrának; még azok a kék bibircsók is megvannak rajta, ame lyek a fenttisztelt tollas állatnál csak akkor szoktak teljes épségükben jelentkezni, ha szerelmének tárgyát szemügyre veszi. Tarka Samunál már ez a szinvegyület nincs ily keskeny határokra szorítva, nála már ez szélyel van menve az egész arcán, mint tavaszkor Tisza árja a Bodrogközön. A mint a két férfiú belépett a papi lak szobájába, barátságosan köszönték a házi gazdát. — Jó napot kívánunk tisztelendő testvér ! A »hozott isten8 elmaradt, mert Bicska Mátyás uram mámoros leikével valahol az égben sétált, talán épen szent Péterrel karonfogva. — Jó napot kívánunk ! — Semmi nesz,
