Zemplén, 1887. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1887-11-27 / 48. szám
Sátoralj a-Ujhely, 1887. november 27. 48- sz. Tizennyolcadik évfolyam, ELŐFIZETÉS ÁS Egész évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levetek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratos nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyilttérben minden gar- mondsor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (Megjelenik minden vasárnap.) HIBDETÉSI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél; Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Kiemelt diszbettik s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint minden centiméter után 3 kr számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdába küldendők. Népünk sülyedése. A statisztika kimutatta, hogy minél nagyobb a korcsmák száma valamely városban vagy vidéken, annál nagyobb a népnek erkölcsi romlása s annál nagyobb a bűnesetek száma. Már pedig a mi vármegyénkbe.! a szeszes italok mérése igen el van terjedve. Például Ujhely utcáin csaknem minden második épületen ott leng a korcsmacégér. Különösen munkásosztályunk körében fogy a pálinka, ennek van legnagyobb ke- lete. A munkás, ki verítékével szerzi meg kenyerét, azt hiszi, hogy a szesz által erőt nyer munkájában. Tagadhatatlan, hogy a pálinka vérét gyorsabb keringésbe hozza s idegeit fölizgatva, munkakedvét fölcsi- gázva, fárasztó foglalkozása közben egy- ideig gyorsabb tevékenységre képesíti; de csak mértékkel élvezve s akkor is csak rövid ideig, mig visszaható ereje nem kezdi meg működését ; mert rövid időn tagjai lankadni és zsibbadni kezdenek s értelme, melyet a szesz a felhevitett képzelet által élénkített, csakhamar el borul, esze eltompul s egész testében gyöngesé- get érez. Azután megint, hogy elveszített erőit pótolja, újra csak a pálinka gonosz orvosságához nyúl. így megy az napról-napra; igy válik az eleinte életszükségletnek tekintett méreg élvezete a munkás népnek átkos szenvedélyévé, a nélkül, hogy az ez által őt fenyegető sokféle bajnak tudatával bírna. A szenvedélyt legyőzni nehéz feladat, s annak nehézsége még nagyobb a műveletlen nép kebelében, mely saját magát, kötelességeit és érdekeit ösmeri a legke- vésbbé. Szenvedélye nő, keresete ép oly arányban fogy. Végül utolsó fillérét is T A 5_C A, Egy szüreti kép a múlt századból. — Gróf Dessewffy Józsefnek eddig ismeretlen munkája. — Közli: Paszlavszky Sándor. — A ,Z e m p 1 é n* eredeti tárcája. — (V. folytatás.) \ Dessewffy J. Bár a’ volnék; jó fedeles háza van, ’s mindenütt magával hordja; azonban még az is eltörik, ha a sas a’ kősziklára ejti ’s locs- ]; csatja. De engedjétek meg, hadd folytassam pályafutásomnak előbeszélését. Budára jővén, Ó Felsége parancsolatja szerint dicső emlékezetű palatínusunknak esedező levelet nyújtottam» pe- szélt velem, ’s mindent megígért ’s azt mondta a’ többi között: Én magam us nem mások által akartalak megismerni, hidd el, segíteni foglak. Mégis tartotta volna bizonyosan kegyes szavát, ha hazánk ’s a’ szegény legények reménységével együtt a’, puskapor széllyel nem szórta volna a’ levegőben!^) Deálvj versekben egész szivemből sirattam. Sándor főhercegre, a nemzetpek „szeretett" nádorára gondol, akit Laxenburgban 1795. jul. 10-én a véletlenül felrobbant puskapor ölt meg. éÉppen ez a históriai vonatkozás szolgált alapul arra, hogy ennek a nemcsak irodalmi, de az akkori közviszonyokra is nagyon jellemző kéziratnak a tárca közlemények élén olvasható cimet adtuk^ ( Szerk,^ <A) Gróf Dessewffy József, a görög és latin irodalom e ki- vállő kedvelője és tanulmányozója, több deákverset is irt. A mily eszmegazdagok és folyékonyak voltak magyarul irt költeményei, oly édesen tudott szolani Horác nyelvén is, a mint ezt gr. Sztáray Mihályhoz intézett tEplstola consolatoriá*-]a, (Vigasztaló levele,) hatméretü versekben, kellő világításba hepálinkáért adja ki. A szomjúság gyötri s minden percét az a gondolat veszi igénybe, mi módon tehetne szert pénzre, italra. Csak alkalom kell még hozzá, hogy lopásra, sőt talán rablásra, gyilkolásra vetemedjék. Büntető s megtorló bíróságaink évi ügyforgalma mutatja, mily csekély összeg adhat okot a pénzszomjnak véres kezekkel való kielégítésére. Általában elismert tény, hogy a legtöbb bűnnek oka a részegeskedésben keresendő. Az apa elvonja gyermekeinek ajkaitól a kenyeret, hogy kielégítse átkos szenvedélyét; a fiú apját rabolja meg miatta ; a munkás munkaadója ellen fordul s előáll a vagyonközösséget sürgetők s követelők serege, mely vissza nem riad többé semmiféle bűntény, merénylet, gyújtogatás és vérontás elkövetésétől. Ugyan mi tartaná vissza í A hit ? Fájdalom ! a hit rá nézve elveszett. Hisz a gyermek apjától, anyjától már bölcsőjében tanulja, már az anyatejje! szivja be a hitetlenség mérgét, mely fásulttá teszi min» den erkölcsiség iránt. Talán a törvény tartja vissza ? Dehogy! a börtön sem fogja megjavítani, ha nem javítja meg a hit. Igaz, hogy még hazaikban nem vert gyökeret sem a nihilizmus, sem a szociá- lizmus, de hogy meg van népünkben erre a hajlam, azt mindenki elösnteri, ki ösmeri a nép gondolkozását. Mig fokról-fokra sülyed, elpocsékolva anyagi javait s a bűnök megvesztegetik erkölcseit, a veszedelem mindinkább fenyegető lesz egész hazánkra nézveMagyarország mint politikai hatalom is gyöngül a nemzet alsó rétegének pálinkaokozta elkorcsosulása által. A spiritusz megtámadja a szervezetet s májbajokat okoz. A kisded, csecsemőkorban rombolón Sztáray Kf Miért nem csinálsz deák verseket nagy urak dicséretire, vagy oly forma ódát, mint Bacsányi az ellenség ellen ? Dessewffy J. A’ szivem még inkább mint az eszem szokott csinálni verseket; az ellenséget pedig nemesebb megverni, mint ócsárló versekkel illetni. Pothwnyay A. Izdenczi a’ leghatalmasabb ura Magyarországnak, Bécsben hajdan mestere volt az atyádnak ; a’ neki becsületére válik, hogy annyira ment, ö segíthetne előmeneteleden; folyamodj’ hozzá. Dessewffy J. Nem szereti a’ Mágnásokat, kivált a’ szegényeket; egyszer valék nála ’s hozzám sem szólott. Sztáray Kf Ó csupán politikábul goromba; nem akarja hogy gondolják, hogy kedvez valakinek, (s azért durva, ha szeret és kellemetes azzal a’ kit nem szenvedhet. Másodszor kellett volna hozzá menni, ’s neked kellett volna szólani hozzája, mert ő nem szólított. Egy dámát ismerek, a’ ki csupán azért hallgatott meg egy abbét, hogy megmenekedjen tőle. Dessewffy J. Én nem vagyok abbé ’s Isdenczi nem dáma. Csáky E. Vissza kén hát lódulni Fiuméb^. Mértnem akarsz vissza menni ? Dessewffy J. Mert elmentem onnan. Vandemót F. Az a’ Fiume pokol lehet; van-e ott sok hal ’s narancs ’s jó áron ? mert ha van, nem foghatom meg, hogy nem maradtál ott. , és gyengítőn hat a gyermek szervezetére már, s az a tej, melyet iszákos anya nyújt betegséget okoz. A felserdült legénynép elbutul ez ördögi „életitaltól“ s testileg vézna és nyavalygós lesz, mert a közönséges betegségek is erősebben megviselik ; a járványok a kicsapongó s inkább pálinkával mint egészséges eledellel élő népet irtják a legborzasztóbb módon. Az ital élvezetének mértékletlensége jutatta ma már annyira különösen vármegyénk lakosságát is, hogy száz közül tiz legény válik be katonának. Ha ez igy folyik tovább, korán tönkre jutunk. De nem szabad tovább tűrni a nép sülyedését, zsebredugott kézzel nézni, mint rohan saját vesztébe —• nem szabad tovább! Ha a pestisnek meggátolására minden követ megmozgatunk, ennek a pestisnél is károsabb, pusztitóbb ördögi italnak veszedelmes élvezetét mérsékelnünk annyival inkább kell, mert módunkban áll. Vonjuk el a néptől az italt, legalább a mennyire a mai szabad iparos időben lehetséges, hogy ne botolhassék be minden lépten - nyomon valamely csárdába. Világosítsuk fel, tartsuk vissza, de nemcsak a szószékről, hanem ott szólva szivéhez, hol szenvedélyének áldozni találjuk. Kátó. lyezi. Gr. D. J.-nek ezen, szinte birtokomban lévő költeménye eddig Ismeretlen. Irta 1787-ben, a vigasz hangjait küldve gf. Sz. M.-nak, ki már előbb tudatta levélben hivatalból való elbocsátását. P. S.y. Az emberi egészség értékéről és a közegészséget előmozdító mtézkedések hasznáról. II. Hölgyeim és uraim ! Eddigi okoskodásunk fonalán, mint emlékeznek bizonyára, arra az eredményre is eljutottunk a többi közt, hogy kimutassuk, miszerint betegségben és betegséggel töltött időben oly viDessewffy J. Hal van, de nincs mustos pe- csenye. Mióta ide haza vagyok, nem vagyok ugyan 1 mennyországban, de a’ pokolban sem. Minap kal- márkodni kezdettem, megcsaltak ; az öreg apánknak onokaleányát elakartam venni, tűrt a’ leány, de nem adták, mert pápista vagyok. Pothurnyay A. Mért nem olyan az öreg anyó, mint az öreg apó ? Sztáray KBújának elfelejtésére katonáskodott Dessewffy. Dessewffy. Igenis, a’ felkelő magyar nemes- seregnél kapitányoskodtam, bajuszt viseltem, Szombathelynél vertem az ellenséget, ’s megverettettem. Sztáray Kf Ez a’ hadakozás sokba került, ’s mivel a’ leobeni előleg való frigykötés után kezdődött, talán nem igen sokat használt sem a’ hazának^ sem a’ katonák erszényeinek. Dessewffy J. Részemről haszonnak, becsületnek ’s gyönyörűségnek lehet tartani a’ derék szabolcsiakkal közelebbről való ösmeretséget és a’ derék br. Vay Miklós alatt való szolgálatot. Her- czeg József a’ palatínus mindent megígért nekünk insurgenseknek, kivált nekem, ’s kétség kívül tartani fogja szavát, ha a’ puskapor el nem szórja és ha Izdenczi nem fogja ellenzeni ő herczegsége kegyességét. Úgy fogok imátkozni ezután, mint a’ nápolyiak.: Domine Deus, ora pro nobis apud S. Januarium.*®J) Sztáray K, Senki, sem az Isten, sem szent Januarius nem fog rajtad segíteni, ha elébb Bu- janovicshoz, Izdenczi kedves barátjához, nem folyamodok Dessewffy J. Tudom ’s azért is addig is *^) Uram-istenem, esedezzél miérettünk Szt. Januáriusnál. Szerk. Mai számunkhoz fél ív melléklet van csatolva.
