Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1887-03-27 / 13. szám

oktatás oda is fog irányulni, hogy azok a később bekövetkező vezérkari s egyéb szolgálatokhoz megkívántaid) felsőbb kiképeztetés alapját már az akadémiában megszerezzék.

A kiképeztetés tehát, a növendékek általános műveltségének fejlesztése s ismeretkörük szélesítése mellett, nemcsak a katonai szolgálat minden ágazatára kiható elméleti és gyakorlati oktatásra fog kiterjedni, hanem a növendékeknek alkalom fog nyujtatni arra is, hogy a katonai tudományokból, katonai műszaki ismeretekből s nyelvtanból is megszerezzék azon készültséget, mely a szakismereteknek később magánszorgalom utján leendő fejlesztésében és a felsőbb kiképeztetéshez múlhatatlanul megkivántatik.

A tényleges állománybeli tisztképző tanfolyam négy évre terjed és ehhez képest négy évfolyamból áll.

Mindenik évfolyam két párhuzamos osztályt foglal magában.

Az 1887/88-iki iskolai év kezdetével 10 kincstári, 18 részint félfizetéses, részint egészfizetéses és 32 magánalapitványi hely fog a tényleges állománybeli tisztképző tanfolyam első osztályában betöltetni.

A Il-ik és többi felsőbb tanfolyamokba való felvételnek helye nincsen.

Az említett 18 félfizetéses, illetőleg egészfizetéses helyekre, valamint a 10 egészen díjmentes kincstári helyre ezennel nyilvános pályázat nyittatik ; a 32 alapítványi hely pedig a jogosult felek bemutatása folytán lesz betöltendő.

Ezen helyekre kizárólag a magyar korona országaiban honilletékes állampolgárok fiai pályázhatnak.

7. Felvételi feltételek.

A felvétel, az érdekeltek által közvetlenül, illetőleg a bemutatási jogot gyakorló felek által a honvédelmi ministerhez folyó évi május 31-éig benyújtandó és mellékleteivel együtt szabályszerűen bélyegzett folyamodványban kérelmezendő.

A folyamodványhoz következő mellékletek csatolandók:

a) a pályázó magyar állampolgári minőségét igazoló s a törvényhatóság, avagy a járási tisztviselő által kiadott bizonyítvány ;

b) a pályázó testi alkalmas voltáról és életkorának megfelelő testi fejlödöttségéröl valamely honvéd, vagy közös hadseregbeli tényleges szolgálatban levő orvostudor által szabályszerüleg kiállított orvosi bizonyítvány;

c) az összes családtagok számát és életkorát előtüntető »családi értesítő* azon folyamodványokhoz, melyek ingyenes vagy félfizetéses helyek elnyeréséért nyujtatnak be ; a pályázó életkorát iga- zo’ó »keresztlevél« pedig az egész-fizetéses és ma- gánalapityányi helyeket illető kérvényekhez.

A pályázók életkora a már betöltött 14-ik évtől kezdve, a még be nem töltött 16-ik évig terjedhet. Az életkor megállapítására az iskolai év kezdete, azaz október hó i-je mérvadó. Ha a pályázó 16-ik életévét már betöltötte, az akadémiába való felvétele kizárólag Ő Felségének legmagasabb engedélye mellett történhetik meg és ekkor is csak azon esetben, ha az iskolai év kezdete és azon nap között, a melyen az említett életkort betölti, 6 hónapnál több idő nincsen ;

ellentét! Különös sors, mely e kettőt egymással szembe állította! Kevés nevet ismerünk, mely történetírók és költők előtt oly általános érdeket keltett volna, mely oly különböző megítélés : a legtúlzottabb dicsőítés és legféktelenebb kárhoz- tatás tárgya lett volna, mint e két versenytárs ! Születésének, állásának és hivatásának tudata mindkettőt erős önérzettel töltötte el: kitűnő nevelés mindkettőnél hatalmas szellemi tehetségekkel volt párosulva ; csakhogy Stuart Máriánál inkább a képzelem és szenvedélyes mozgékonyság, Erzsébetnél a rideg értelem és megfontolás volt az uralkodó. Erzsébet életét az értelem rideg szabályai vezették, tetteit annak tanácsai szerint intézte ; Máriánál ez ész helyét a szív foglalta el, ez pedig egy királynőnél, ki ellenkező érdekek, pártok és szenvedélyek között tárgyilagos biró tartozik lenni, veszedelmes dolog; nőnek megengedhető, de királynőnek soha!

Stuart Mária ifjúsága fényben és boldogságban telt el: a természet és a szerencse minden javai rendelkezésére állottak. Fény, szépség, sze- retetreméltóság, ügyes modor, szellem, költői és zenei tehetség, minden egyesült benne, hogy a sziveket magához bilincselje s az ajkakat hízelgővé tegye. Francia költeményei az érzés melegségéről s a nyelv ügyes kezeléséről tesznek bizonyságot. Midőn 1561-ben, 19 éves korában, férje II. Ferenc francia király halála után a francia udvar köréből visszatért Skótországba, hogy a kormányt átvegye, mély érzésű dalokban vett búcsút a kedves Franciaországtól, mintha sejtette volna, hogy örömeinek színhelyétől válik meg. Ezen érzésnek ad kifejezést Béranger is világhírű költeményében :

Adieu, charmant pays de France,

Que je dois tant chérir !

Bercean de mon beureuse enfance,

d) ajánlatos erkölcsi magaviseletről szóló külön bizonyítvány azon esetben, ha pályázó erkölcsi minősitvénye az iskolai bizonyítványban nem foglaltatnék ;

é) valamely gimnázium, reálgimnázium, reáliskola vagy az említettekkel egyenjogusitott egyéb tanintézet négy osztályának legalább is jó eredménynyel lett elvégzését, illetőleg a IV. vagy további osztály tettleges látogatását is igazoló és az egyes tantárgyakban való előmenetelt előtüntetö «iskola-látogatási bizonyítvány». Az iskolai év befejezése után nyerendő rendes bizonyítvány az akadémiában a felvételi vizsgálat alkalmával is felmutatható;

f) »Kötelező nyilatkozat« a *\ alatti szövegezés szerint kiállítva, arról: hogy a pályázó, a törvény értelmében őt terhelő különös szolgálati kö telezettségnek magát aláveti. Ezen »kötelező nyilatkozat« az apa vagy a gyám által állítandó ki s csak azon esetben Írandó alá a pályázó ifjú ál tál is, ha az életkorának 16-ik évét már betöltötte s mint ilyen az 1877-ik évi 20-ik törvénycikk 20-ik §-a értelmében életpályája választására befolyást gyakorolhat. Az aláírások két tanú jelenlétében eszközlendők és hatóságilag is hitelesitendők. Ezenkívül

g) az ingyenes és félfizetéses helyekre pályázók szülője (gyámja) a kérvényben azt is köteles kinyilatkoztatni, hogy pályázó fián kivül neveltetik-e, avagy neveltetett-e állami vagy magánalapitványi helyen más gyermeke is, vagy pedig utóbbiak közül részesül-e valamelyik ösztöndíjban és milyenben; az egész fizetéses és félfizetéses helyre pályázók hozzátartozói által pedig kimutatandó, hogy a 600 írtban, illetőleg 300 írtban megállapított évi ellátási átalányt fizetni képesek.

(Vége következik.)

411—412. Zemplénvármegye kir. tanfelügyelőjétől.

Körözés.

Szentpétery Endre,mezőkeresztesi lakos, képesített polgári iskolai tanítónak a sárospataki állami tanitóképezde III. évfolyama bevégzésé*) Alőlirott, mint a m. kir. honvédségi Ludovika akadémiába való felvéielre pályázó N. N.-nek (atyja, természetes, törvényes gyámja), nevezett (fiam, gyámoltam) nevében s őt kötelező módon ezennel kijelentem, hogy azon esetben, ha a nevezett ifjú a Ludovika akadémiánák elvégzése után, akár mint önkéntes, akár pedig korosztályú és sorsszámához képest a hapsereghez vagy a honvédséghéz felavattatnék, az 1868-ik évi XL. törvénycikk 19-ik szakaszában meghatározott, és az 1883-ik évi XXXIV. törvénycikk 2-ik §-a értelmében a honvédségnél teljesitendő meghosszabitott tényleges szolgálati kötelezettségnek magát alá fogja vetni.

Kelt

.........................

Előttünk: N. N.

N. N. szülő, gyám.

N. N. mint tanuk.

N. N. járási

I szolgabiró.

1 1 tisztviselő.

J polgármester.

(Ha a pályázó 16-ik életévét már betöltötte.)

A fennebbi nyilatkozatban foglaltaknak reám nézve kőtelező voltát elismerem.

Kelt m. f. N. N.

szolgabiró. pályázó,

tisztviselé. Előttünk:

polgármester. N. N.

N. N. mint tanuk.

N. N. járási

ről az 1879 évi szeptember hó i-én 20. sz. a. kiadott bizonyítványa, továbbá ugyancsak a sárospataki állami tanitóképezdei igazgatóság által 1879. évi november hó 9-én 13. sz. a. kiállított népiskolai tanítói oklevele folyó év január 12. 1/1877, illetőleg január hó 19-én 5/887. szám aiatt, valamint Gallasz György thurdossini tanitó számára a szepeshelyi róm. kath. tanitóképezde igazgatósága által 1876. évi junius hó 19-én 8. szám a. kiállított tanítói oklevele 1887. évi febr. hó 11-én 41. sz. a. másolatban kiadatván, erről az iskolai elöljárók, iskolaszékek s gondnokságok értesittetnek.

S.-a.-Ujhely, 1887. márc. 18.

Nemes Lajos,

kir. tanácsos és tanfelügyelő.

Föl a zászlót, föl magasra,

Egész világ hadd láthassa !

Hadd lássák és hadd olvassák ;

Rajta szent &zó van : szabadság!

Petőfi.

A kicsinyke bogár tiltakozólag emeli fel fejét, ha eltiporni akarják. Az oktalan állat vissza- torlólag lép fel, ha vele erőszakosságot követnek el. A természetellenesen elgörbitgetett fa visszapattan mihelyt szabadulhat.

Hát csak az ember, ez az istenképére teremtett s okos lélekkel felruházott lény volna az, a ki szó nélkül tűr el gúnyt, méltatlanságot, rabigába hajlitást ?! Nem, soha. Legalább az igaz magyar ember nem és nem 1 Éhséget, szomjúságot, hideget, meleget kiáll: de igaztalan megaláz- tatást,t rabszolgaságot, elviselni nem bir.

Állításaim igazolására száz meg száz példát tudnék felhozni a történelemből, de minek mesz- szire menni és minek másra tekinteni: mikor itt van a legragyogóbb példa szemünk előtt ? Itt van a dicső hős : II. Rákóczi Ferenc ; itt született ; itt élt; itt járt; dicső szelleme itt leng közöttünk.

A nagy szabadsághős 1676-ban márc. 27-én látott először napvilágot. 211 évvel ezelőtt, éppen a mai napon. Álljunk meg e szép nap emlékénél ; álljunk meg, mint egy határkőnél. Méltó visszatekinteni a múlt nagy eseményeire, hogy levonjuk azokból a tanulságot a jelenre s hajoljunk meg a dicső jellem előtt és tűzzük ki őt magunknak mintaképül.

Mikor az ország minden polgára nyög az önkény és elnyomó uralom túlkapásai alatt; mikor a szabad szó és szabad szellem embere elmenekül a hazából ; mikor a dúsgazdag fejedelmi sarj elhagyja minden kényelmét, csak távol földön nyugodalma legyen : akkor keresi fel a magyar nemzet java részének bizodalma és kéri, hogy álljon élére ar szabadságért és függetlenségért küzködők- nek. Álljon élére és rázza le a nemzet nyakáról az elnyomatás igáját, ha máskép nem lehet, rázza le fegyveres kézzel.

És Rákóczi beküldi szent zászlóit: ,istenért és szabadságért /« felírással. A felvidék összes

Adieu ! te quitter, c’est mourir. *)

Szépségére nézve versenytárs nélkül állt Stuart Mária; szépsége, bájainak ősereje felgyújtotta a szenvedélyt, az emberi lelket varázserővel hozta izgalomba — szerelmet keltve s szerelmet nyújtva, de szerelme inkább ingerlő és elragadó volt, mint állhatatos és kitartó. E szépségen kivül örömben és boldogságban átélt ifjúsága; vidámságra, gyönyörre hajló kedélye, a benyomá soknak viaszbábként engedő természete volt oka határtalan könnyelműségének, meggondolatlanságának, az ország békéjét felforgató, a törvényt sértő, az erkölcsiséget megtagadó eljárásának. S ehez járult még a katholicizmushoz való ragaszkodása, annak visszaállítására tett kísérletei, mi által az egész országgal ellentétbe helyezte magát.

Midőn Stuart Mária 1561-ben Skótországba visszatért, az egész ország, kevés kivétellel, a reformációhoz tartozott, mely az 1560-iki edinburgi szerződésben államvallássá emeltetett. Mária a szerződést nem akarta elismerni, de eleinte ügyes kímélettel járt el, a fönemességet kedves, behízelgő modorával, fényes udvari ünnepiségeivel megnyerte. De Knox, a skót reformátor s a puritán papság kérlelhetetlen szigorral támadta meg a „skót Jezabel“-t s ennek udvarát, mely minden romlásnak forrása, — s mindazt, a mi az ő zord ízlésükkel, rideg világnézletükkel ellentétben állott. E közben Mária, hogy az angol trónhoz való igényeit erősítse, valamint, hogy katholizáló törekvéseiben szilárdabban léphessen fel: házasságra lépett (1565) az ifjú kath. Darnley Henrikkel, ki királyi címet vett fel. S csakugyan hozzákezdett terve kiviteléhez : a pápával, II. Fülöp

*) (Isten veled, szép Frankhon, melyet annyira kell szeretnem ! Boldog gyermekkoromnak bölcsője, Isten veled ! megválni tőled kész halál.)

spanyol királylyal szövetségre lépett, rokonainak, a francia kath. Guise hercegeknek pedig teljesen befolyása és rendelkézése alatt állott; — másfelől a kath, ünnepeket egész kihivóan kezdte megülni, mi által a népet magától mindinkább elidegenítette. A fönemesség néhány elégedetlen tagja a királynő olasz tanácsadóját, Rizziót, meggyilkolta ; Mária erre azzal válaszolt, hogy néhány kath. érzelmű főemberrel, s ezek közt Bothwell-lel férjét légbe röpittette s három hónap múlva Both- wellhez nőül ment, kit az egész közvélemény nyíltan gyanúsított a gyilkossággal. E lépéssel Mária végkép eldöntötte sorsát, teljes segédkezet nyújtott tragikus végzetének 1 A nemesség fegyvert fogott, Bothwellt elűzte, a királynőt fogságra vetve, arra kényszeritette, hogy kiskorú fia, VI. Jakab részére, mondjon le a trónról. Mária kiszabadult ugyan csakhamar fogságából s a nemesség tekintélyes számmal sorakozott Össze felhívására, de a felkelő csapat 1568. május 15-én Long- side-nél szétveretett s Mária mindent veszni látván, Angliába menekült Erzsébet királynő oltalma alá. 1586-ban Babington és több katholikusnak, Mária kiszabadítására s az Erzsébet élete ellen szőtt összeesküvése megadta a kívánt alkalmat, hogy Máriát Fotheruphay várában törvényszék elé állíthassák. Halálra ítéltetett s 1587. február 8-án kivégeztetett.

így végződött, nem saját hibáján kivül, egy büszke és gazdag, fiatal és szép királynő élete. Kevéssel halála előtt igy szólt régi hű udvarmesteréhez, Melvil Andráshoz, midőn ez sírásra fakadt: Inkább örülnöd kellene, jó Melvil, hogy Stuart Mária szenvedései véget érnek. Tudod, hogy ez a világ hiú s telve nyugtalansággal és hiúsággal; beszéld el barátaimnak, hogy vallásomhoz híven, mint igazi skót és francia nő haltam meg. R. L.

Folytatás a mellékleten.