Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1887-03-27 / 13. szám
Sátoralja-Ujhely, 1887. március 27. 13. sz. Tizennyolcadik évfolyam. £LÖriZBTSSI ÁB: Egész évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 50 kr Bérmentotlen lovelok csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratom nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérijén minden gar- mondsor dijja 20 kr. EMPLEN. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (megjelenik minden vasárnap.) HIBDETÍoI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél; Minden egyes szó után 1 kr. Azonfelül bélyeg 30 kr. Kiemelt, diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint, minden Q centimeter után 3 kr. számittatik. állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetések a „Zemplén“ nyomdájába küldendők. HIY4TALOS RÉSZ. 8505 XIV. számhoz. Pályázati hirdetmény a katonai nevelő- és képző-intézetekben rendszeresített s az 1887 88-iki iskolai év kezdetével betöltendő magyar állami alapítványi helyekre. (Folytatás és vége.) 4. A feladványok felszerelése, benyújtása és tárgyalási módja. Azon pályázókat illető, s szabályszerint bélyegzett folyamodványok, melyek szerint állami vagy köztörvényhatósági szolgálatban levő atyák kérik fiaik számára az alapitványi hely adományozását, az elöljáró hatóság utján, — a más renditeké pedig közvetlenül a honvédelmi minis- térnél, legkésőbb folyó évi május hó 25-ig nyújtandók be. Ezen folyamodványokhoz melléklendők: a) az illetékes hatóság által kiállított honossági bizonyítvány ; b) születési bizonyítvány, vagy családi értesítő. c) tényleges állományú katonai vagy honvédsági orvostudor által kiállított orvosi bizonyítvány, esetleg himlő-beoltási bizonyítvány is ; d) katonai reáliskolák és katonai akadémiákba pályázók részéről az utolsó iskolai bizonyítvány, illetve értesitő; a fiumei tengerészeti akadémiába pályázók részéről az előbbi évekre vonatkozó bi zonyitványok is; e) kötelező nyilatkozat, melynek mintája alább van közölve; fi a szülék vagyoni viszonyait és jövedelmi forrásait hitelesen kimutató hatósági bizonyítvány, melyben egyszersmind a pályázó ifjú tesvéreinek száma, neme és életkora eltüntetendő, ha a családi értesitő külön nem mellékeltetnék. A mellékleteivel együtt szabályszerű bélyeggel ellátandó folyamodványokban felemlitendő az is, vájjon a pályázó ifjúnak valamely más testvére alapítványt vagy ösztöndíjat élvez-e, egyszersmind a kérvényben annak kifejezés adandó, miszerint a pályázók hozzátartozói fiaik felvétele, valamint azoknak magasabb intézetekbe való áthelyezése alkalmával, az iskolai szerelvény fentartására 6 ft, továbbá minden iskolai év kezdetével »taneszközjárandóság« címén 12 ft lefizetésére magukat kötelezik. A beérkezendő folyamodványokhoz mellékelt bizonyítványok átvizsgáltatván, azon pályázók fognak legfelsőbb helyen felvétel végett első sorban javaslatba hozatni, kik tanulmányt osztályzataik szerint legképesitettebbeknek találtattak. A képességi fokozat szerint első kijelölt pályázókon kivül, a betöltendő helyek aránya szerint nehányan oly végből fognak előjegyzésbe vétetni, és javaslatba hozatni, hogy az első helyen ajánlva volt, de a felvételi vizsgálatot ki nem állott pályázók helyett pótlólag felvételi vizsgára bocsáttathassanak. Miután azonban az utóbb emlitettt pályázók felvétele biztos kilátásba nem helyezhető, a szülök gondoskodjanak, hogy fiaik a felvételi vizsgálatra be nem idéztetésük esetében, a polgári tanintézetek ben, tanulmányaik . folytathatása céljából kellő időben beirattassanak. 5. A bécsi katonai műszaki akadémiába való felvétel. A bécsi katonai műszaki akadémia rendeltetése lévén, a hadsereg műszaki csapatai részére tiszteket képezni, e végből az említett intézet két különböző t. i. tüzérségi és hadmérnöki osztályból áll. Azon pályázók tehát, kik ezen akadémiába leendő felvételért folyamodnak, kérvényükben tartoznak világosan kijelenteni, vájjon a hadmérnökkari, vagy a tüzérségi osztályba kivánnak-e belépni. 6. Előléptetés a legközelebbi magasabb intézetekben. A legközelebbi magasabb intézetbe, tudniillik a katonai alreáliskolák IV'-ik évfolyamából a katonai főreáliskola I. évfolyamába, esetleg a hadtengerészeti akadémia I. évfolyamába is, továbbá a katonai föreáliskola III. évfolyamából a katonai akadémiák valamelyikének I. évfolyamába leendő előléptetés végett ez utóbbi évfolyam bezártával s egészben véve legalább is »jó« osztályzat kiér demlése kívántatik meg. Az egészben véve csakis „kielégítő* osztályzaton nyert növendékek, a hadapród-iskolákba tétetnek által; azon növendékek pedig, a kik egészben véve „ki nem elégítő« osztályzatot nyertek. hozzátartozóiknak visszaadatnak. A bécsújhelyi katonai akadémia harmadik osztályát jó előmenetellel bevégzett növendékek, a gyalogsági (vadász-) és lovassági, — a bécsi katonai műszaki akadémia harmadik évfolyamát jól végzett növendékek pedig a tüzérségi, illetőleg hadmérnöki vagy utászcsapatokhoz tiszti miminőségben léptettetnek elő. A fiumei hadtengerészeti akadémia negyedik évfolyamát sikeresen végzett növendékek, az intézetből mint másodosztályú tengerész hadapródok lépnek ki. Kelt Budapesten, 1887. évi febr. 23-án. A m. kir. honvédelmi ministeríum. 4097. sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 járási főszolgabírónak. Az 1883. évi XXXIV. t. c. 2. §-a értelmében a m. kir. honvédségi Ludovika akadémiában szervezett tényleges állományú tisztkepző tanfolyamban az 1887/8. tanévre betöltendő helyekre vonatkozó pályázati hirdetményt a 9330. számú kir. honvédelmi miniszteri intézvényhez képest minél szélesebb körbeni közhírré tétel végett kiadom. S.-a.-Ujhely, 1887. március 18. Alispán h. Viczmándy Ödön, főjegyző. 9330/87. XIV. szhoz. Pályázati hirdetmény a magyar királyi honvédségi Ludovika akadémiában az 1887/88-iki tanév kezdetén betöltendő magyar állami, illetőleg magánalapitványi helyekre. Az 1883-ik évi XXXIV-ik törvénycikk 2-ik szakasza értelmében, a m. kir. honvédségi Ludovika akadémiában felállított »tényleges állománybeli tisztképző tanfolyamra« az 1887/88-ik tanévre hatvan önkéntesen jelentkező oly ifjú vétetik fel, a ki még nem lépett be s védköteles korba. Ezen tanfolyamnak célja az, hogy a magyar korona országaiban honilletékes oly ifjak, kik élethivatásul a katonai pályát választották, oly mérvű kiképeztetést nyerjenek, mely őket csapattisztekké leendő előléptetésre s egyszersmind arra is képesíti, hogy már a tanfolyam befejeztével is, mint hadapródok, az alantas tiszt kötelességeinek teljesítésére alkalmasak legyenek. Azon növendékekre nézve, kik a tanfolyam alatt kiválóbb tehetséget tanusitanak, a további T A ft C A, Borsi .. . Rodostó . . .*) őrsi . . . Rodostó . . . e két kis falu Közt folyt le élted dicső vértanú. ^ Mint játszi csermely tört amott elé . . De nagy mederbe sem fért e patak . . . Mint zúgó tengert itten elnyelé Egy kis gödör .... mit sirnak mondanak. Ki legelőször csókolt homlokon -. — Az égiekkel oly közel rokon — A szabadság géniusza volt . . . S ki utoljára béfogá szemed : Hogy megne lássad többé szép honod, Száműzetés, rabság a — szörnyeteg ! . . . Arcán boldog mosolylyal száll oda . . . Kéjjel űrit ki ecetes pohdrt . . . Hisz’ máglya, bitó csak embernek árt, Azt megölheti, az igét soha! Oh ! tudja, érzi mindezt nemzeted ! Ezért fogja el oly nagy kegyelet . . . Ezért tűri csak : hogy a szent helyen, Bölcsőd helyén most szenynyes jászol áll. . . Fennen hirdetve, mint uj Betlehem: Hogy Te is csak egy megváltó valál !------Köszönd, köszönd hazádnak, amiért, Szent hamvad fölött ,,napirendre” tért'... Maradj Te ott ... ne vágyjál ide át . . . Keserv, közöny a sírba is lehat: S nem lelve boldog, nem hálás hazát, Oh ! hogy’ lelnéd föl hát nyugalmadat ! ! Keserű végzet ! . . . ah! de mindezér’ Békén nyughatol ott te jó vezér ... Vértanuk sorsa más nem is lehet. Ők fogják fel a csúfolók kövét, Nekik jut ostor, golgotha, kereszt . . . De a feltámadás is az — övék / Azé! aki, ha szent diadalát Nem érheti el csak a poklon át, *) Alkalmi mutatvány néh. Borúth Elemérnek sajtó alatt lévő irodalmi hagyatékából. Szerk. Stuart Mária. Február 8-án múlt háromszáz esztendeje, hogy Stuart Mária, Skótország szerencsétlen királynője, kinek alakját Schiller halhatatlan drámája az európai kontinensen csaknem népszerűbbé tette, mint a minő hazájában, — 19 évi fogság után befejezte gyönyörökben és szenvedésekben egyaránt gazdag életét úgy, hogy a vérpadon lefejeztetett. A legszebb fő, mely valaha királynőt ékesített, a porba hullott. A sors már születése percétől kezdve ily szomorú véget jelölt ki számára. Végzetes előjelek voltak a királynőre nézve már azok a körülmények, melyek születését kisérték. A Stuart- háznak egymásután öt királya ért szerencsétlen véget. V. Jakab, Mária atyja, reménytelenül vo- naglott Falkland várában, midőn Mária a világot megpillantandó volt. A lóról való lebukás s két fiának elveszte, kik trónutódai lettek volna, aláásták egészségét. A skót nemesség, melyet megalázott, s melynek erejét, legalább egy időre, megtörte, gyűlölte öt s teljesen magára hagyta az Anglia ellen folytatott vallásháborúban, melynek kedvezőtlen kimenetele teljesen leverte. Eszméletlen, a külvilág iránt teljesen érzéketlen állapotába leánya születésének hire vetett egy fénysugarat ; de ez csak a hamvadó tűz véglobbanása volt, még ugyanaz nap meghalt, melyen a királyné a skót trónnak Mária személyében örököst adott 1542. dec. 6-án. Az a szomorú végzet, mely születése percében felette lebegett, kisérte Máriát egész életében. Ez hozta őt össze versenytársával, a hatalmas Erzsébettel, Anglia királynőjével; ez sodorta őt, a könnyed, felületes gondolkozásu, francia nevelésű nőt a puritán gondolkozásu, vasjel- lemü, zordon skótok közé; a vakbuzgó, áhitatos kath. királynőt egy felvilágosodott protestáns nép közé. Tragikumának ezen alaptényezőit végzete idézte elő, de a történelmi hűség kedvéért azt is be kell vallanunk, hogy Stuart Mária mit- sem tett ezen végzet megengesztelésére, eltávolítására, sőt határtalan könnyelműsége és meggondolatlansága által, mely ismét páratlan, vakító szépségében találja fel nem ugyan mentségét, de némi magyarázatát és forrását, mindent elkövetett, hogy az „haragjának csészéjét kiöntse fejére.“ Stuart Mária és Tudor Erzsébeti Mily éles Mai számunkhoz egész ív melléklet van csatolva.
