Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1887-03-13 / 11. szám

Melléklet a „Zemplén“ ii-ik számához. 3. Azok, kik népfölkelési tiszti állásra vannak előjegyezve, az erről szóló értesítés vétele után leg­később nyolc nappal, az illetékes népfölkelési já­rás (honvéd zászlóalj) parancsnokságnak Írásbeli kötelezőt tartoznak beterjeszteni, melyben önként azon kötelezettséget elvállalják, hogy népfölkelési szolgálatra való behívásuk esetén, legalább a kö­vetkező öltözeti és felszerelési cikkekkel fognak bevonulni és pedig : tábori sapkával, karddal, kardbojttal, kardkötővel, szolgálati jelvénynyel, (t. i. a gyalogságbe­liek övvel, a lovasságbeliek pedig tölténytáskával és szijjal) és forgópisztolylyal. Azok, kik netalán a teljes tiszti egyenruhá- zathoz ezenkívül még szükségeltető cikkek nélkül bevonulnának, kincstári legénységi ruházattal fog­nak elláttatni, melyet maguk tartoznak megfele- löleg átalakíttatni. Ezen kincstári ruházat ára azonban az ille­tők beszerzési átalányából fog levonatni. Megjegyeztetik végre, hogy mindazon kato­nailag ki nem képezett egyének, kik a népfölke­lési tisztté való előjegyzést a tanfolyam hallga tása alapján óhajtják, azonban erre jelen alkalom mai a jelentkezést elmulasztják, abbeli kérelmeik teljesítésére csakis a jövő évben, midőn a tanjolya- mok újból összeállittatnak, számíthatnak. A tanítókról. Hogy a minister a tanítóknak is lehetővé tegye a népfölkelő tisztté való kiképeztetést, haj landó ezek számára az iskolai szünidő kezdetével, a mennyire ezt a viszonyok megengedik, külön tanfolyamokat is összeállítani. Ezen kedvezményt a köztanintézetekben al­kalmazott és a népfölkelési tisztképzö tanfolyam hallgatására jelentkezett tanárokra is kiterjeszti. Azon pályázóknál tehát, kik mint tanítók, tanitó- jelöltek vagy tanárok ezen kedvezményt igénybe venni és e szerint a népfölkelési tiszti-minősült- séget csak későbben megszereztetni óhajtanák, az összeirási táblázatnak a tanfolyam időszakára vo­natkozó rovatában bejegyzendő: »iskolai szünidő­ben,,« Ezen külön tanfolyamoknak esetleg szük- séglendő összeállítása iránt idejében fog a hon védelmi minister intézkedni. 2078. sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 járási főszolgabírónak. I. Közhirrététel végett tudatom, hogy t. Sáros vármegye alispánjának f. évi 1775. szám a. kelt átirata szerint Zsebfalva község szarvasmarha ál­lománya tüdővész miatt, 2079. sz. Nagy-Sáros község szarvasmarha állománya szinte tüdővész miatt. 690. sz. és Usz-Salgó község szarvasmarha állománya ugyancsak tüdővész miatt 21 napi vesztegzár alá helyeztetett. 1556. sz. Ugyanazon vármegye alispánjának f. évi 1218. sz. a. kelt átirata szerint a Lázi pusz­ta s a Berzenke község szarvasmarha állományára tüdövész miatt elrendelt vesztegzar, 2638. sz. a Belovezsa község juh állományára himlő miatt, elrendelt vesztegzár, és végre : 2118. sz. a Kohány (Sáros vármegye) szar­vasmarha állományára tüdővész miatt elrendelt vesztegzár feloldatott. 1562. sz. T. Abauj-Torna vármegye alispán­jának f. évi 708. sz. átirata szerint Klein Éliás roz- gonyi lakos juh állománya riihkór miatt vesztegzár alá helyeztetett. 1561. sz. Ugyanazon vármegye alispánjának f. évi 714. sz. átirata szerint Göncz-Ruszka köz­ség szarvasmarha állománya lépfene miatt 8 napi vesztegzár alá helyeztetett, és 1560. sz. a Léh község szarvasmarha állo­mányára elrendelt vesztegzár feloldatott. — Végül: 102. sz. T. Borsod vármegye alispánjának f. évi 6362. és 6383. sz. átirata szerint Szuha-Kálló község szarvasmarha állománya lépfene miatt a múlt évi dec. 17-ikétől számítandó 60 napi vesz­tegzár alá helyeztetett. S.-a.-Ujhely, 1887. február 25. II. 3189. Körzés s eredmény esetén jelentés vé­gett tudatom, hogy Kolbása község határában egy 4 éves vas szőrű tinó bitangságban találtatott. S.-a.-Ujhely, 1887. március 4. alispán h. Viczmándy Ödön, főjegyző. III. A közmunka és közi. m. kir. minister f. évi 6023. sz. a. kelt intézménye tudomásvétel végett közöltetik. S.-a.-Ujhely, 1887. március hó 3-án. Matolal Etele. alispán 6023. sz. A m. k. közm. és közi. ministeriumtól. A m. kír. honvédelmi minister ur f. é. feb­ruár hó 3-án 4091. sz. a, kelt átiratával arról értesített, hogy a hadapród iskolák, valamint minden közös hadseregbeli és honvédségi tiszt - képző intézetek növendékei és hallgatói tényle­ges szolgálatban állóknak tekintendők. Ennek folytán a volt m. k. helytartótanács által 1862. évi október havában 71700. sz. a. ki­adott orsz. közmunka utasítás érvényben fennálló 9. §-a értelmében fentnevezettek saját személyeikre nézve a közmunka teljesítésére nem kötelezhetők. Felhívom ennélfogva címet, hogy az orszá­gos közmunka összeírása és a közmunka tartozá­sok körül lelmerülő ügyek elintézésénél jelen ren- deletemet tartsa szem előtt. Budapesten, 1887. évi febr. 22-én. Baross. Tűzzük oromra azt a zászlót, a melynek neve lelkesedés ! 1848 március 15-e. Korszakalkotó idő nemzetünk történel­mében. Egy kigyuladt meteor, mely bár rö­vid futásu volt, de bevilágította az éjszakát. Nincs magyar ember, a kinek ma, azon nagy napok emlékére, nemes büszkeséggel fel ne dobogna szive. Az örök igazság harcra kelt a zsarnok­ság ellen, megihlette fölkent fiait, s ez ihlet utat talált az egész nemzet szivéhez. Mintha most is hallanék Kosstuh láng­szavát, — mintha tűz ömlenék ereinkbe! Ott van Petőfi, Vasváry, Jókai, — nyo­mukban a lelkes ifjúság. Arcuk, szemük, csupa tűz, csupa lélek, — a szabadság egy- egy nemtője mindenik ! A két első vérével pecsételte elveit, — a harmadik ... él mos­tan is A nemzet szive volt Budapest, hatalmas lüktetéssel nyilvánult benne az öntudatos élet. A szabadság angyala járt akkor a föl­dön, — nemcsak hazánkban, — minden mű­veltebb nép lelkében feltámadt az emberi méltóság, a jogérzet, s követelte a termé­szettől nyert örökét. És mert kimondottuk férfiasán mi is, hogy nemzetül akarunk élni, hogy törvényekkel s es­küvel biztosított jogainkat nem engedjük elha­rácsolni, hét oldalról támadtatott meg sze­gény hazánk. Kiket keblünkön melengettünk, ádáz dühvei fenték ellenünk fegyverüket. Rom, pusztulás, kiszámított kegyetlenkedé­sek jelezték ellenségeink irtó dühének mér­tékét. Veszélyben forog a haza ! ez lett a jel­szó. A nemzet-gyűlés egyhangúlag megsza­vazta a 200,000 honvédet. És Kossuth lebo­rult ,,a nemzet nagysága előtt.“ Nem kellett a véres kardot körül hor­dani az országban, minden épszivü, éptestü embert zászló alá ragadt a lelkesedés. ,,Mint a midőn a tengernek ősszezúdul minden habja, Ott küzdöttek egymás mellett A fiú, s az édes apja.“ És mégis elesett a szent ügy. . . rut árulással. Reánk támadt az északi kolossz; rut árulással porba omlott a legszebb zászló. Azután — sötét napok következtek. So­kan tettek bizonyságot. Tizenhárom bitó avat­tatott íeioZC.nt keresztté. Kik ebalsorsot elke­rülték, honjukat n<?ffiS,elve a hazában, mint űzött vadak bujdokolta vagy idegen földön kerestek menedéket. Hazánk legnagyobb fia ott van most is. Neri1 1S jdn haza ; az ő eszméi be nem teltek. lMajd haza szállítjuk porait. Régen kialudt fáklj;a> melyet ma meg- gyujtottunk, s meggyuj tunk minden évben egyszer. Világítson be n dnden magyar ember leikébe. Nem tetemre hivfo ez> kegyelet. Lel­kesedéssel tele elösmer :se az óriási küzdel­meknek. Sok nehéz napja már e honnak. Ma sem nyugszunk mi róz:sah°n- Súlyosak az élet gondjai. Nem is cső da ha eszünkbe jut Vörösmarthy »Vén czig^ny*-a »Huzd, ki tud­ja, meddig húzhatod.“ > Mikor lesz a nyiit vonóból bot.* Bot! Koldusbot! ! De nekünk nem szabad csüggedni ! A gyöngéké a futás, a bátraké a diadal. A történelem istennője Klió, vagy nem múló aranyos betűkkel, vagy elmosódó sötét betűkkel jegyzi fel egy nemzet történetét. A viszonyok találkozásán kivel, mindig a nép jelleme nyer a nemzet történetében kinyo- matot. A magyar nemzet ott és akkor volt mindig a legnagyobb, midőn legnagyobb volt a veszély. Él még a magyarok istene! „És még neked virulnod kell oh hon, Túl s innen sok késő századon.“ —SS. A közigazgatási bizottsági ülésből. — 1887. márc. 7-én. — Főispán a bizottsági tagokat üdvözölvén, min­denekelőtt azon őszintén érzett s mély részvétnek ad kifejezést, mely e testületet Liszy Ede, kir ügyésznek elhalálozása folytán érte. Indítványoz-- za, hogy a közig, bizottság, úgyszólván, a munka közben kidült e tevékeny tagja fölött érzett fáj­dalmának jegyzőkönyvileg adjon kifejezést, s er­ről a gyászoló családot is értesítse. A helyeslés sei fogadott indítvány után olvastatott a f. évi február hónapról szóló alispánt jelentés, melyből megjegyeztük, hogy újabban ismét hét zsidó zug­iskolát jelentett be a csendőrség, ezek közül hú­rom a tokaji járásban fészkel, és pedig Tárcái, B.-Keresztúr és O-Liszka községekben. Mivel a »tanító urak“ megugrottak, azok a szülők fognak megbirságoltatni, akik gyermekeiket velük tanít­tatták. A n.-mihályi járás ez idő szerint zugisko- la-mentes. Amerikába kivándorolt 36 egyén, visz- sza jöttek 10-en. A sztropkai járásból nem ment ki senki, de meglepő, hogy Tokajban (talán első eset) egy 5 tagból álló családon vett erőt az Amerikába csalogató mágnes. Előfordult 29 lo­pási, 3 rablási eset, 2 éjjeli őr kötelesség mulasz­tás miatt feljelentetvén, vizsgálat alatt áll. A ka­tonasorozás megkezdetett. A IV. korosztály a s. a.-újhelyi és szerencsi járásoknak kivételével a többi nyolc járásban föl van hiva, ami a zemp­léni legénység elsatnyulása, elcsenevészedése mel­lett bizony-bizony nagyon szomorú tanúság. Az újhelyi muszka-rubelek ösmert ügyében Diószeghy jfános b\z.\.a.g által kért felvilágosítással a postaügyek szakelőadója szolgált s megnyugtatóig nyilatko­zott. A dr. Adonyi Gyula, tolcsvai körorvos ellen fo lyamatban lévő .fegyelmi vizsgálat, tényálladék hiányából abban hagyatni rendeltetett. A vármegye főorvosának jelentéséből sietünk tudatni olvasóinkkal, hogy a himlő járvány ellen S.-a.-Ujhelyben foganatositott szigorú rendszabá­lyok a járvány kimaradásához vezettek. Mivel e ragadós betegség tovább terjedése ellen a leg­biztosabb mód a himlővel lepett helyeknek óva­tos kerülése : (a nép éppen ellenkezőleg cselek­szik) azért megkerestettek az egyházi főhatósá­gok az iránt, hogy papságukat kellőleg utasítván, ez -‘rányban a népet kitanitsák s a lehető legna­gyobb óvatosságra serkentsék. A himlő újabban befészkelte magát Tályára és Komlóskára. Hen- cócon 129 betegből 19-et rabolt el. Pcsolinán a hökhurut (?) lépett föl szerfelett makacs jelleggel.*) Török István, s.-pataki lakos ellen uzsorás­kodás miatt pár hónappal ezelőtt Matisz István és társai, trauconfalusi lakosok panaszt emeltek. Nevezett hitelező be nem várván a közigazgatási bizottság küldöttségének a helyszínén leendő in­kvizícióját — adósaival kiegyezett, kik is pana - szukát visszavonták. Csecskó Anna (Kalvinka), vagy az u. n. „dargói szent asszony“ kihallgatásáról szóló szbirói jkönyv s jelentés tárgyaltatván, minthogy a nevezett pró­féta-asszonynak összeköttetései vármegyénk alsó járásaiba is lenyúlnak, nevezetesen B.-Szerdahe- lyen is vannak ágensei — ellene a nyomozat to­vább folytattatni, a gálszécsi főszolgabírónak a Pithonissza környezetében tett rendőri intézke­dései pedig tudomásul vétetni határoztattak. Az árvaszéki referensek feldolgoztak február­ban 1470 dbot, vagyis átlagosan véve egy-egy előadó 250 ügydarabot. Belej Mihálynak kivételes nősülési engedély-, Schwarz Wolfnak, Hlavács Jánosnak, Szabó Istvánnak és Sz. Séra Sámuelnek katonaságtóli elbocsáttatás iránt benyújtott folyamodásuk ked­vező elintézésben részesült. A szerbtövisnek már tavaszkor nagy erővel leendő pusztittatása végett a községekben tett főszolgabírói intézkedések tudomásul vétetnek. A tanfelügyelői jelentésből többek között az *) A Tokaj városában dűlő himlő- és tifusz-járványről, amely miatt már valóságos pánik vesz erőt a lakosságon, különösen azért, mert az orvosnak majdnem teljes híjával vannak, szomorú képet nyújt levelezőnk, kinek sorait jövő számunkban fogjuk közzé tenni. Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents