Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1887-03-13 / 11. szám

is kitűnvén, hogy a zugtanitók, mielőtt a birság rajtuk megvétetnék, búcsút vesznek a kapufélfától, elhatároztatott, hogy ily esetekben s akkor is, ha a zugtanitó fizetésképtelen, a ioo ftnyi birság a részes szülőkön fog megvétetni. Erről kellő intézkedés végett a járási főszolgabirák is értesit- tettek. Szóba került a »Zemplén* f. évi 7-ik számában a »Zsidó zugakadémiák“ cim alatt megjelent cikk, illetve leleplezés is, melyhez a kívánt felvilágosításokat ez ülésen jelen volt főmunkatársunk örvendő készséggel megadván, tan- felügyelőnk ösmert hazafias buzgalmától várni lehet, hogy a háladatos újabb feladat sikeres megoldásáról lehetőleg mielőbb hirt adunk olvasóinknak.

Az építészeti hivatal főnökének jelentése szerint közlekedési akadályok elő nem kerültek. A 2% -nyi közmunkahátrálék kevesbedését s teljes megszűnését a szépen kitavaszodó napoktól remélni lehet. Az állami útvonal Gesztelytől Gerendáig 107 db kő kilométer oszloppal láttatott el. A hoóri hídon szükségessé vált ujjitások megtétettek. A szürnyegi hid felszerkezetének helyreállítása iránt hozzá intézett interpellációra feleli, hogy mihelyest a jelenlegi magas vizállás erejéből enged — e közlekedési akadály el fog há- rittatni.

Az adöfelügyelö jelentéséből kitetszőleg február hónapban befolyt 104,537 ft 05'/a hr, (2077 ft 52 krral több, mint a múlt évi február hóban). Örvendetes jelenség, hogy az 1883. évi XLIV.

t.-c. megbírságolás iránti intézkedését a községi, illetve körjegyzők ellen alkalmazni nem kellett. Az adóhátrálékokból, mint bevehetetlen, töröltetett 2081 ft 59 kr. A kataszteri nyilvántartó-biztosok működése, személyi okok miatt, szünetelt.

Végül Mailáth József gróf, mint a Bodrog vizszabályozó-társulat ügybuzgó elnöke, intézett interpellációt a társulat követeléseinek lanyha behajtása miatt a kir. adófelügyelöhöz, — mely kérdés illetve kérés — nagy érdekű eszmecserét keltett, A vitában részt vettek Diószeghy János, Vékey Gedeon tiszti főügyész, Szerviczky Ödön és Viczmándy főjegyző. A nagyérdekü ügyre jövő számunkban még visszatérünk.

Az ülés d. u. 1 órakor az elnöklő főispán élénk megéljenzésével végződött.

Levelezés.

Abara, 1887. márcz. 6.

Tek. szerkesztőség /

Zemplén vármegyének alig van mostohább vidéke, a mi a szabad, biztos és állandó közlekedést illeti, mint az úgynevezett »Sárköz«, mely áll: Nézpest, Petrik, Málcza Abara, N.-Ráska, Z.-Ráska, Hegyi, Szalók, Deregnyő stb. községekből.

Mert, hogy még a múlt évtizedben, a közlekedés és összeköttetés a megye székhelyével a hol a törvényszék, árvaszék, adófelügyelőség, honvédparancsnokság, pénzügyibiztosság, tanfelügyelőség, számos hírneves ügyvéd, orvos specialista, nagykereskedő stb. stb. székel, csakis a gyepen, csapásokon s a tavak közt a magasabb goronyokon, melyek a »N.-Erdőn« elterülnek, történt : azt mindnyájan tudjuk.

Hogy továbbá, azon töltések építése, mely a szürnyegi hídtól kezdődig s Nézpestig nyúlna, a 70-es évek közepétől egész az 1881 -iki évig vá- judott és csakis az akkori u. n. ínséges alapból egy helyes, tapintatos és szakértői buzgalommal párosult kéz által járható úttá lett alakítva, azt is tudjuk; de tudjuk azt is, hogy azóta, dacára a számos község fáradalmas utimunka teljesítésének, ezen jó útvonal ismét, nem hogy javult volna, de nagy mértékben állapotában alásülye- dett, hogy miért és miként? azt most fejtegetni nem célom.

De igenis célom, hogy egy újabb és nagyobb kalamitásra, mely e vidéket érzékenyen sújtotta és sújtja most is, az illető hatóságoknak figyelmét felhívjuk s annak minnél hamarábbi, sőt rögtöni orvoslását esedezve kérjük.

Ez pedig nem egyébb, mint a megszakított közlekedés a Toplya-Ondava folyón át. A szürnyegi hid u. is, mely a fentnevezett együttes folyón át vezetett, még m. é. december havában lebontatott, a mely ténykedés már az utolsó s.-a. újhelyi országos vásár alkalmával nagy zavart és keserűséget okozott, azóta pedig a hid helyreállítása illetve a közlekedés fentarása iránt per abszolúte semmi sem történt! De minek is? hisz adott a jó ur Isten kemény jég-hidat, lehet azon is átjárni! hogy a partról a jégre s a jég ről a partra hogyan jut az utas? azzal nem törődtek a mi illető szakközegeink ! *)

Csakhogy a jég sem tart örökké! kivált hogy ha már az olvadásos március elején vagyunk, a mikor a folyóvizek megáradnak, a jég zajlásnak indul s igy lehetetlenné válik az átkelés.

Bátor vagyok tehát azon kérdést intézni:

*) E közlekedési akadálynak sürgős elhárítása iránt közig, bizottságunk legközelebb már intézkedett. Szerk.

Mivel érdemelte ezen bizonyára nagy adót s jól fizető vidék, azon ignorálást, azon mostoha bánásmódot, hogy úgyszólván a »nagy világiból teljesen kirekesztetik ? talán azért, hogy utimunka- váltságát vagy természetbeni ledolgozását oly fáradságosan és híven teljesiti ?

Mert kérem, ezen vidék gazdaközönsége ha nem is viszi szemes életét nagy mennyiségben az újhelyi piacra, viszen marhát, dongát, hordót s főképen szénát, kivált a mint tudom, mostan az Ujhelyben állomásozó lovasság számára ; viszen továbbá e vidék asszonynépe számtalan aprómarhát, tojást, vásznat stb., hol marad tehát ily közlekedés mellett a nemzetgazdasági kérdés? az egyes uradalmak közt szükséges érintkezésről nem is szólva.

Abara községnek például, mostan a folyó megáradása idején, nincsen más útja csakis N.- Mihály felé, mert sem Ungvármegyével, a n -ráskai hires átjáró miatt a Laborczon, sem a Bodrogközzel az abara zétényi feneketlen út miatt, sem a vármegye székhelyével a lebontott szürnyegi hid miatt nem közlekedhetik.

Egy egész vidék érdekében intézem tehát esdeklő kérésemet a t. Szerkesztőséghez, méltóz tassék ezen panaszos soraimat becses lapjában köztudmásra hozni, bizonyosan megindul az illető hatóságok részvéte egy érdemetlenül érzékenyen megkárosított vidéknek elszigetelt helyzete iránt.

Steiner Bertalan.

Hírek a nagyvilágból.

A bolgár lázadás tüze el van fojtva. A kormány drákói szigorral hajtatta végre a hadi törvényszék Ítéletét. A Ruszcsukan kivégzett katonatisztek : Uzunov őrnagy (az összeesküvés feje), Panov őrnagy, Zelenegorov őrnagy, Encsev hadsegéd ; a többi kivégzettek fiatal hadnagyok voltak. A polgári állásúak közül: Kardjev és Czvetkó. A kivégeztetés hire az európai nagy hatalmasságoknál nem kis mérvű nyughatatlanságra szolgáltatott alkalmat.

Vilmos császár egészségi állapotáról nyugtalanító hírek keltek szárnyra.

A kolera Olaszország déli városaiban ismét fölütötte fejét.

Umbertó olasz király Depretis és minister- társainak febr. hó 8-án beadott lemondását nem fogadta el. A velünk barátságos viszonyban álló kormány meghosszabbodott életének mi is örülhetünk.

Veszedelmes muszka kémet csíptek nyakon Krakkóban,

Hírek az országból.

Ő felsége a király f. hó 9-én meglátogatta Budapesten a Ludovika-akadémiát s az ott látottak és tapasztaltak fölött legmagasabb megelégedésének adott kifejezést.

Budai királyi váriakban f. hó 7-én fényes estét adott a királyi család. Akik méltóság, állás és érdem folytán kimagaslanak fővárosunk társadalmában úgyszólván mindannyian hivatalosak voltak s megjelentek az udvari ünnepen. Királyunk ez alkalommal a politikai helyzetről is nyilatkozott, nevezetesen dr. Smolkával, az osztrák delegáció elnökével beszélgetve, többek között ezeket mondotta : a mindkét delegációnak

egyhangú vótuma (hogy t. i. megszavazta az 52 500,000 ftnyi rendkívüli hadi hitelt*) csak emelheti a monárkhia tekintélyét, s csak újabb biztosítéka a békének, melyet bizonyára megőriznünk sikerüli" . . .

Véres pisztoly párbaj volt f. hó 10-én d. u.

4 és fél órakor Széchenyi Andor gf (a legnagyobb magyar unokája) és Wahrmann Rikárd, Wahr- mann o. gy. képviselő fia, tartalékos huszártiszt között. A fiatal gróf mellének baloldalán találva életv eszélyesen megsebesült.

Kölcsey-ünnep. Az aradi „Kölcsey-egyesü- let“ múlt hó 20-án nagynevű Kölcseynk emlékére s a müveit közönség tömeges részvétele meljAt nagyszabású hazafias ünnepet regdfeggffT^Az ez alkalomból Jancsó Benedek £r; által szerkesztett „Emléklapokéból kiv.sszük azokat a meleg hangú sorokat, melyekbe { VadnayKároly áldoz a halhatatlan költő-iró emlék ének. „A Kölcsey-egyesület már azzal is hivatást te^jggi,. s érdemet szerez, hogy neve által folyvást er£jj£kezteti e feledékeny, önző, anyagias korszak emtiereit 0iy költőre és szép- iróra, ki a fenköltség mintaképe. — Benne a gondviselés az eszm(;nyiesség egyik legtisztább megtestesülésével ajái,dékozta meg nemzetünket, kinek nemes alakja a nRál j0bban fénylik, mennél prózaibbá válik az idfe — Voltak nála nagyobb költőink, de költőibb emberünk nem volt soha. Egy szemmel nézte c ,sak az életet, de ki látott abba több szépet és nemest ? Lágy szive volt, de

*) Ebből reánk, a fér törvényes hozzájárulási arány szerint 16.485,000 ft esik s a f évben ennyivel fog nagyobbodni rendkívüli közösügyi kiadásunk. Szerk.

azért ki hatott érzéseivel erősebben, mint ő, ki a „Himnusz“-t irta ? Finom kézzel irt, de stíljében ki tudott szilárdabb dombormüveket vésni, mint a „Parainezis“ irómüvésze ? Mikor körülte politikusok vadászták a rangot, cimet, előmenetelt és sütkéreztek a hatalmasok tűzhelyeinél, hogy a földi javak lépcsőin fölebb emelkedjenek: ki emelkedett nála magasabbra, holott csak az ég örökcsillagait nézte, (Luna és Endűmion) hisz ő az égbe, az idealizmus egébe emelkedett. S kinek szava hallatszott messzibbre mint az övé, hisz olyan is van elég, ki nevét sem ismeri, de énekli imádkozva igéit : „Isten áldd meg a magyart.“ — Soha nem hallhatom a hazafiság e fohászát, hogy utána ne gondoljam : ,,S isten, áldd meg

Kölcseyt — emlékében s haló porában.“ — S utána tehetjük : ,,Isten áldd meg az egyesületet

is, mely nevét viseli 1“ Áldd meg azzal, hogy sokáig viruljon és sokat használjon !

Különfélék.

fUT* Lapunk hivatalos részére felhívjuk olvasóink figyelmét!

A bodrog-keresztur-kisfaludi térségeken 1849. évi január hó 22 én s 23-án vívott véres csatában a magyar haza üdvéért életükkel fizetett szabadsághősöknek tiszteletére emelendő emlékoszlop felállításához még hiányzó költségnek fedezésére szerkesztőségünknél máig befolyt összesen : 20 ft 24 kr. Adakoztak: özv. Borutk Elemérné 2 ft 24 kr, Karsa Ferenc 2 ft, Bajusz József 2 ft, Payzsoss Andor 2 ft, Horváth József 2 ft, Dongó Géza 2 ft, Láezay Elekné 2 ft, Kudász Kálmán körjegyző és Baráth Ferenc biró B.-Kisfaludról 5 frt, Hobeck János Vehéczről 1 fttal.

(Néh. Borúth Elemér) összegyűjtött irodalmi hagyatékának kiadatása iránt közzétett előfizetési felhívásunkat úgy a fővárosban megjelenő napi lapok, mint vidéki laptársaink is kedvezően fogadták s lelkes kommentárokkal hívták fel arra, a mit valójában meg is érdemel, a közfigyelmet. De nemcsak a lapokban, hanem a nagy közönség lelkében is élénk viszhangra talált felhívásunk. Egyszersmind több irányból érkezett kérdezőskö- désekre tudatjuk, hogy a válogatott prózai dolgozatok három csoportba rendezvék, s ily formán az első kötet prospektusa ez : I. Humor: Zöld Marci (népszínmű), A tárcaíró non fit séd nascitur. Egy vidéki barátunk. Abdera község közgyűlése. Gülbaba bácsi kalandjai. Buborékok. Egy tour története. Rokkant tourista. A mi öregünk. 11. Visszaemlékezések: Szemere Miklós. Révész György. Blaha Lujza. A Rákóczi ünnepély után. A tourista-bálról. III. Iránycikkek: (Politika, társadalom, közgazdászat.) A , Hegyalja“ alapításakor. Polgári szabadság és önkormányzat. Ger- manizáció. A vármegye fiatalságához. Nemzeti irodalmunk érdekében. Kazinczy széphalmi birtoka. Zemplénvármegye magyarosítása. A pletyka. Rend és rendfentartás. A hirlapirói tisztesség. Gr. Széchenyi István lobogója. Borkereskedelmünk pangása. A vezér-megye. A mythoszi nektár. A borkezelés főtitkairól. E vázlatból is láthatják t. olvasóink, hogy a prózák kötete is változatos, gaz dag és becses gyűjtemény lesz. A két kötet előre láthatólag 40—42 ivre fog terjedni, a finomabb papírra nyomtatott füzetes, két kötetnyi munkának előfizetési ára csak 3 ftra, a közönségesebb papíron megjelenő példányoké pedig csak 2 ftra szabatott. Végül tudomására juttatjuk a t. olvasó közönségnek, hogy a munkához díszes bekötési táblák is fognak készülni, melyek a kiadónál külön megrendelhetők lesznek.

(Királyi adomány.) Őfelsége a kir. a kis- dobszai ev. ref. egyházközségnek iskola építkezésre magán pénztárából 100 ftnyi segedelmet adományozott.

(Március 15.) A magyar szabadság örök- emlékü hajnalhasadtának e magasztos évforduló alkalmát, mint már múlt számunkban is jeleztük, kellő fénynyel és ünnepséggel szándékozik maradandóbbá tenni a s.-a.-ujhelyi polgári olvasó-kör. Az előkészületek Titán Ítélve a kegyeletes visszaemlékezés és hazafias lelkesülésnek e szép ünnepe SL évben is jól fog sikerülni. Az ünnepet rendező elnökség által városunk mindkét nembeli közönségéhez intézett felhívást lapunk következő rovatában találják olvasóink.

(Esküvő.) Major Tibor minister! titkár, e hó 8-án vezette oltárhoz S.-a.-Ujhelyben a r. kath. templomban Vályi István kir. közjegyző bájos leányát Emmát, fényes nászkiséret jelenlétében. Boldog jövőt kivánunk a fiatal párnak.

(Purim-ünnep) Ahasvérus, perzsa király alatt Hámán minister a zsidóknak teljes kiirtását tűzte maga elé célul, de gonosz szándékáért életével lakolt. Az ókori zsidók rettegése széles kedvű örömre változott. Ez örvendetes kedélyváltozás örömére ünnepeli a zsidóság a purim-napot márc. hó 10-én pajzánkodó vigsággal gondtalanul, mert ekkor — még a törvény sem parancsolhat neki.

(Magyarosodunk.) A magyarnyelvet és népnevelést Zemplén vármegyében terjesztő egyesület