Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1887-06-05 / 23. szám
puszta szavak és ha önök kezükbe vennék a vezérlő szerepet s felbuzditanák a zsidókat, hogy megtegyék azt, a mit keresztyén polgártársaink már annyiszor teljes joggal megköveteltek tőlünk, de a mit mi eddig teljesen elmulasztottunk. Az újhelyi gimnáziumot évente ioo-nál több zsidó hu látogatja. A gimnázium fentart egy könyvtárt és minden év végével a szorgalmas tanulók közt ösztöndijakat oszt ki. Mindkettő oly intézmény, mely az iskola hivatását nagy mértékben elősegíti. Hasznukról bővebben szólani teljesen fölösleges, sőt unalmas volna. Csak konstatálni akarom, hogy a könyvtárt zsidók abszolúte nem gyarapítják.*) A könyvtár-gyarapítók közt 2—3-nál több zsidó névvel aligha fogunk találkozni s valóban ideje volna már, hogy nagyobb mértékben karolnák fel a könyvtár ügyét! S most az ösztöndíjakról kellene szólnom! Erről a lefolyt bödzsettvita alkalmával az országgyűlés egyik tiszteletre méltó tagja oly módon nyilatkozott, hogy ahhoz kommentár nem szükséges. Egyetlen egy ösztöndíj nem származik zsidó kézből és természetes, hogy zsidó fiú olyanban nem is részesül. Zsidó gimnáziumot felállítani nem akarunk: nem szeretünk el- különödni a keresztyénektől. Ez nagyon helyes, de bizony még ezzel nem tettünk eleget. Alakitanunk kellene egy szövetkezetét, mely évenkint 2—3 részre osztandó bizonyos összeget fogna a helyb. gimnázium főtiszt, igazgatóságának rendelkezésére bocsátani, hogy azt szorgalmas tanulók közt eloszsza! Magától értetődik, hogy az ösztöndíjakban nem csak zsidó vallásu tanuló fogna részesittetni. De meg lehetünk győződve arról is, hogy a gimnázium igazgatósága teljesen a méltányosság szempontjából tudna kiindulni és legkevésbbé sem fogná mellőzni a zsidó tanulókat, ha ők ösztöndíjat érdemelnek. Mikor Ujhelyben tartózkodtam, egy általános tiszteletnek örvendő tanitóval beszéltem a dologról s ő a kezdeményezés szerepét magára akarta vállalni. Azután, nem tudom miért, az ügyet elejtette. Többed magával, különösen pedig az önök lelkes közreműködésével, akik a s.-a.-ujhelyi izr. hitközségben hivatásos vezérszerepet töltenek be, ismét felkarolhatná az ügyet és hiszem, hogy a zsidók nem fognának pénzáldozatoktól visszariadni, midőn kötelességük megtevéséről van szó. Az iskola-év vége közeledik. Ne kelljen ismét pirulnunk, látva a közönyt, mely- lyel viselkednek a zsidók a középiskola iránt! Még van idő, ne hagyjuk azt összetett kezekkel elmúlni ! Mikrósz. A vármegye ^ülésterméből. Zemplénvármegye törvhatóság f. hó i-ső napján rendkívüli közgyűlést tartott, a főispán elnöklete alatt és a S.-a.-Ujhelyből s közeli vidékről csekély számban megjelent bizottsági tagok jelenlétében. A rövid tárgysorozat következő volt: Főjegyző felolvasta (a jelen voltak hódolatteljes tiszteletük jeléül felállottak) a kegyelmes királyi meghívó levelet, melyben értesittetik a vmegye közönsége, hogy az uj, vagyis az 1881—1892. évig működő magyar törvényhozó testületnek mindkét háza f, évi Szent-Mihály hava (szeptember) 26-án fogja folytatni a f. évi máj. hó 26-ik napján abban hagyott működését. A kegyelmes királyi levéllel kapcsolatban felolvastattak a vonatkozó m. kir. belügym-i rendeletek, melyek, minthogy az idei orsz. gyűlési képviselő választásoknak az egész ország területén f. hó 17—26-áig terjedő tiz nap alatt végre kell hajtatniok, megfelelő további intézkedés végett a középponti választmánynak kiadattak. • Tárgyaltatott a vmegye főorvosának javaslata, melyszerint a gálszécsi járás területén az 1876. 16. t. c. rendelkezéséhez képest alakított, de a gyakorlati közigazgatás igényeinek teljesen meg nem felelő három orvosi körlet (gálszécsi, *) Tudomásunk szerint dr. Schön Vilmos ur évekkel ezelőtt Nagy Ivánnak a magyar családokról szólő kolosszális nagy munkájával prezentelte meg a derék intézetnek tanári könyvtárát. E tekintetben tehát a szép példa meg van adva — az igaz, hogy eddig, úgy tudjuk, kővetőre nem talált. Szerk. terebesi és cseleji) minthogy a cseleji körovosi állomás leköszönés folytán megüresedett, a to- pografikus helyzetnek és a közegészségügyi tekinteteknek megfelelőbben szerveztetnék, illetve a cseleji kör eltöröltetnék s községei a gálszécsi és terebesi körletbe csoportosíttatnának. Habár a vm. közönsége a főorvosi javaslatban előhozott motívumokat helyesléssel fogadta, mindazonáltal mert ez újabb beosztásból következő fizetési arányok meg nem állapíttattak, a gálszécsi és terebesi körorvosok meg nem hallgattak, s az ügy érdemében a községek megkérdezve nem lettek : e hiányok helyrepótlása végett az összes tárgyiratok a gálszécsi járás főszolgabirájának kiadatni rendeltettek. Olvastatott Sztropkó mezőváros közönségé nek abbeli jkönyvi kötelező nyilatkozata, hogy az ottan felállítani szándékolt állami távírói hivatalnak évi 300 frtnyi nyers bevételéért anyagi kötelezettséget vállal. E kötelező nyilatkozatot a vm. közönsége feltétlenül jóváhagyta s fensőbb helyen leendő jóváhagyásra kellő megokolással ajánlotta. Ezek során a rendkívüli közgyűlés hamarosan véget ért, s jelen volt bizottsági tagok az elnöklő főispán éltetésével távoztak. Hírek a nagyvilágból. A fráncia miniszterválság véget ért. Az új mínisterium elnöke, Rouvier. Boulanger, a félelmetes hadügyminister, az új kormányból kimaradt utóda Ferron tábornok lett Ellene és elődje mellett utcai nagy tüntetések voltak Párisban. Ázsiai háború. Az afgán csapatok és a gil- zaik elkeseredett harcot folytatnak s a veszteség minkét részen tetemes. A legvénebb világrésznek ez a háborúskodása reánk európaikra annyiban bir jelentőséggel, mert a harcoló felek háta mögött egy részről Oroszország más részről Anglia áll. Ha a protektorok hajba kapnak : a bennünket Oroszország felül fenyegető veszedelem nagysága jelentőségéből sokat fog veszíteni. Hírek az országból. Az Alföld egyik legtermékenyebb vidékét: Szeged, H.-M.-Vásárhely, Szentes és Makó városok környékét elöntötte a Tisza árja. Teleszky István dr. köz és váltó-ügyvéd, orszgy. volt képviselő, igazságügy min. államtitkárrá neveztetett ki. Teleszky Szatmárról való s jelenleg 51 éves. Rudolf királyfi e hó 17-én az ángol királynő jubileomára Londonba utazik Különfélék. (Borúth Elemér munkái) rövid idő múlva át fognak adatni az olvasóközönségnek. Midőn e müvek kiadását elhatároztuk, azon meggyőződésben voltunk, hogy a költő egyénisége —- nagyobb körben s élénkebb rokonszenvet ébresztett s irodalmi működése mélyebb nyomokat hagyott, különösen barátai s a vele egy társadalmi körben élt emberek lelkületében; azt hittük, hogy különösen megyénk intelligenciájánál a szép és nemes eszmék fogékonyabb talajra lelnek. Fájdalommal kell a gyér előfizetések nyomán megállapítanunk a régi közmondást, hogy : »egy próféta sem kedves saját hazájában.« Megfoghatatlan az emberi természetben azon jelenség, hogyha elvétve születik egy egy derék fia, attól közönynyel fordul el. Nem első eset ez itt minálunk. Ha Nyíregyháza lelkes fiai meleg szívvel fel nem karolják ez ügyet, majdnem lehetetlen lett volna e műnek kiadása ; dehát: „Kit ön szivének fel nem költ verése, ■ Polgár erényre fel nem keltem én !" Ha mégis akad, kinek szivében képes e pár sor a hazafiasság és a szépérzék aluszékony idegét megmozdítani s baloldalához kap, hol nemcsak szive, de tárcája is duzzadoz, akkor kérjük őt, hogy e hó folyamát utolsó határidőnek tekintse és fizessen elő. A mü utánvétellel is megrendelhető. Bolti ára jóval magasabb lesz. (A központi választmány) határozata folytán vármegyénk területén az országgyűlési képviselő választások f. hó 17-én fognak megejtetni. (Ellenjelöltek) a mádi választó kerületben dr Plathy, az o.-liszkaiban pedig Pázmándy Dénes, mindketten függetlenségi prográmmal. (Dr. Molnár Viktor), a s.-a.-ujhelyi kerületnek szeretett országgyűlési képviselője múlt hó 31-én tartotta beszámolóját. A tornacsarnokot több százra menő választópolgár töltötte meg a szorongásig. Voltak jelen vidékiek is. A népes és díszes gyülekezet pártértekezletté alakulván, d u. 4 órakor Diószeghy János kir. tanácsos vezetése alatt küldöttséget menesztett Molnár képviselőhöz, kit megérkezésekor lelkesen megéljeneztek. Az éljenzés lecsillapultáva! általános figyelem mellett és meleg rokonszenvtől kisérve mondotta el beszámolóját, melyben az ország politikai helyzetét a valósághoz híven, teljes őszinteséggel és nagy alapossággal ösmertette. A külpolitikai viszonyokról szólván, mikroskópikus arányokban vázolta a francia revánseszmék hatásaként nyilvánuló nyugati háború veszedelmét s monárkiánk- nak azzal szemben elfoglalt álláspontját. Ezzel kapcsolatban áttért az állami pénzügyek romlására ellenállhatatlan hatást gyakoroló okok: a hadsereg- közgazdasági-, kulturális és forgalmi szükségletek ösmertetésére. E szükségletek kielégítése u. m súlyos anyagi áldozatokkal járt. De mit kaptunk érettük cserébe ? Az anyagi és szellemi gyarapodásnak legfőbb és egyedüli föltétele, a béke biztosítva van. Vasúti hálózatunk fokozatos terjedése, a vizszabályozás örvendetes fejlődése, a közgazdaság minden irányában egy szebb jövő reményére jogosit. Nemzeti kultúránk, az iskolák szaporítása folytán lassan de biztosan hódit, egyetemeink európai színvonalon állanak. Az állami pénz- és hitelügy remédiumaiként a takarékosságon kívül felmutogatta: adósságaink konvertálását, a bevételek szaporítását az állami egyenes adók emelése nélkül, az államvasutak,monopolium- jog, de főleg a fogyasztási adók belterjesebb kihasználása által, a szeszadó behozatalát a regále megváltásával kapcsolatban. Közgazdasági viszonyaink, jelesül a gabna-, állatkivitel javulása iránt, úgyszintén az ipar s kereskedelmi pangás meg szüntetése tekintetéből táplált reményeit alaposan s meggyőző erővel argumentálta. Végül áttért a politikai pártviszonyok sikerült jellemzésére, s midőn azoknak a törhetetlen hazafiságban rejlő közös érintkezési pontját kiemelte, de a haza üdvének merész kísérletek által való könnyelmű kockáztatását elitélte: nagy éljenzések mellett magát továbbra is a szabadelvű párt hívéül vallotta. Nemes szónoki hévvel és hazafias tűzzel elmondott beszámolóját végezvén, letette mandátumát választói kezébe, Ígérvén, hogy irántuk érzett hálás elismerése soha sem fog kihalni szivéből. A maga számára, bármit rejtsen is a jövendő, Csak egyet kér, s ez az, hogy tartsák meg őtet mélyen tisztelt választói továbbra is igaz barátságukban. Az éljenzés iecsillapultával Prámer Alajos tolmácsolta a választó közönség bizalmát s köszönetét, egyszersmind fölkérte Molnárt a képviselőjelöltség elfogadására, mely kitüntető kegyet a képviselő jelölt köszönettel elfogadván, ígérte, hogy politikai elvhüsége mellett jövendőre is főbb kötelességei közé fogja sorolni a helyi érdekeknek önzetlen előmozdítását, s a polgárok érdekeinek hiv szolgálatát. Jelöltetése értekezleti határozattá lön s jegyzőkönyvbe igtattatni rendeltetett. A j könyv hitelesítésére Balogh Károly és Kolozs Gyula küldettek ki. Az ötven tagból álló végrehajtó bizottság megalakittatván, annak elnökéül hvva András választatott meg Eközben a piros tollak kiosztattak s a választók közül mintegy 200 an Csernyiczky vendéglőjébe gyűltek föl bankettre. A vidám hangulat csakhamar lelkes fel- köszöntőkben kívánt nyilvánulni. Prámer üdvözölte Molnár Viktort, Molnár V. a szabad és független választó polgárokért emelte poharát. Diószeghy szűnni nem akaró éljenzések mellett a főispánért ivott. Kükemezey Péter ugyancsak a főispán közszeretetben élő egyéniségéért, akiben a pártok úgy egybe forradnak, mint talajban a növények. Nemes Lajos a főispánná Öméltóságáról, Prámer Molnár Viktorné önagyságáról emlékezett meg lelkes éljenek kíséretében. A polgárság nevében Ploth Ignác, a községek nevében egy közs. biró éltette a képviselőjelöltet. Dr. Papp László tréfás felköszöntője a »süket fülekről« a legszélesebb körben derült hangulatot keltett. A jelekből Ítélve, habár a függetlenségi párt is erősen szervezkedik, nem kell nagy prófétai tehetség a piros toll biztos győzedelmének megjövendőléséhez, (A függetlenségi párt) a s.-a.-ujhelyi választó kerületben is megmozdult. Pártértekezletét pünkösd másodnapján Blizmán Ferenc s.-a.-ujhelyi lakos építőmester elnöklete mellett tartotta meg a tornagyesület csarnokában. Úgy tudjuk azonban, hogy a párt képviselő jelöltjére ezúttal megállapodás nem jött létre. (Ujhely — Eperjesért.) Malártsik Pál, s.-a.- ujhelyi iparos 15 frt 70 krt szolgáltatott át szerkesztőségünknek, mely összeg múlt hó 30-an a ,,hatfai‘- fürdőbe kirándult helybeli iparosok mu latságából és adakozásából gyűlt egybe. A Fló- ber-céllövésnél begyült 4 ft. Továbbá adakoztak : Háber Gyula 1 ft, Malártsik Pál 1 ft, Dubay István 1 ft, Gazdag Gyula 1 ft, Zombori János 1 ft, Hericz Sándor 1 ft, Kovács János 50 kr., Siller János 50 kr., Kovács Géza 50 kr., Peti András 30 kr., Bóniss János 20 kr., Pap József 30 kr., Soós József 20 kr., Pető János 20 kr.. Repesik Pál 40 kr., Hanicsák András 20 kr., Csorba János 20 kr., Gombos István 30 kr., Polturák Fe renc 20 kr., N. N. 40 kr,; N, N. 40 kr., Bacs- kóvszki Bertalan 20 kr., Malitzky 50 kr., Kovács Mihály 10 kr. és Kozma Antal 10 kr., összesen 15 ft 70 kr.; amely összeget f. hó 3-án szerkesztőségünk eljuttatta Eperjes város polgármesteri hivatalához. Ugyancsak a fenti nemes emberbaráti célra f. hó 4-én Rácz József 20 ftot hozott szerkesztőségünkbe. Adakoztak: Kun Béla 1 ft, Schön Hugó dr 1 ft, Schön Vilmos dr 5 ft, Pri- hoda Etele 1 ft, Kincsessy Péter 2 ft, özv. Hor- Folytatás a mellékleten.
