Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1887-06-05 / 23. szám

Melléklet a „Zemplén“ 23-ik számához. nyay Ferencné i ft, Zlinszky József i ft, Tokár József 1 ft, Wihs Keresztély i ft, Láczay Elekné 2 ft, özv. Borúth Elemérné 2 ft, H. B. I ft, Rácz József i ft; összesen: 20 ft, mely összeget rendeltetési helyére f. hó 4-én továbbítottuk. A »Kassa Eperjesért« cimü emléklapot a múlt szám­ban közlötteken kívül még megvették szintén 50 krjával: Sennyey István br., Sulyovszky István, Lo­ckerer Lőrinc dr. és Hammersberg Jenő. A szerkesz­tőségünkhöz e címen befolyt 15 ftot átszolgáltat­tuk Lövy Adolf könyvkereskedőnek, ki is az ed­dig beárult összeget 21 ít 50 krt rendeltetési he­lyére már eljuttatta. (Városi ügyek.) S.-a.-Ujhely város képvise­lőtestületének f. évi május 28 án tartott közgyű­lésében következő tárgyak nyertek elintézést: az u. n. tHecske köz« rendbeszedése tárgyában megtartott hozzájárulási tárgyalásról felvett jegy­zőkönyv felolvastatván, az ezen közben lakó ház tulajdonosok abbeli ajánlata, hogy a rendbesze­dési és kikövezési költségekhez két évi házbér­adójuk összegének, s az ezen közt igénybe vévö »gubás utca« i lakosok évi házbéradójuk 1/i ré­szével hozzájárulnak, elfogadtatott, s a tárgyira­tok a hozzájárulási arányt megállapító határozat meghozatala s a munkálatok kiadása tekintetéből a város főbirájához utasittattak. A m. kir. hon­védségi laktanyánál eszközlendő pótmunkálatoknak árlejtés utján leendő kiadása jóváhagyólag tudomásul vétetett. Jakab Lajos színigazgató a színház bé­rének felére leendő leszállítása tárgyában beadott kérvényével elutasittatott. A f. évben lerakandó gyalogjárók iránt beadott két rendbeli ajánlat a város főbirájának azzal adatott vissza, hogy erre vonatkozólag a városban lakó egy harmadik vállalkozótól is szerezzen be ajánlatot. A »puszta utca«-i háztulajdonosoknak az utca kikövezése iránt beadott kérvénye a kövezési sorrendnél leendő figyelembe vétel végett a város főbirájának kiadatott. Végül letelepedési engedélyt nyertek kopács-apáthii illetőségű Weisz Dávid korcsmá- ros, s.-pataki illetőségű Bérezik Nándor asztalos és n.-ráskai illetőségű Kovács János cipész. y. (Gyászjelentés.) Nagyenyedi Demíén Gusz­táv, köz- és váltó-ügyvéd, Zemplénvármegye bi­zottsági tagja, életének 49-ik, boldog házasságának 19-ik évében, f. évi junius hó i-én, Jal2 órakor rövid szenvedés után elhunyt. Áldás lebegjen hamvai felett. (Az orvosok és gyógyszerészek) Zemplén vármegyei egyesülete közelébb megtartott köz­gyűlésén elhatározta, hogy a közegészségügyi és természettudományi ismeretek terjesztése végett, a téli évadban, havonkint egyszer, esetleg kétszer nép­szerű felolvasó estéket rendez. Hogy azonban ez általán véve ismeretterjesztő felolvasások, már csak a változatosság szempontjából ítélve is, na­gyobb ingerrel hássanak a müveit nagy közön­ségre : utasittatott az egyesület elnöksége, hogy az irodalommal foglalkozó laikusok sorából is kérjen fel egyeseket olyan előadások tartására. Eddig a következők Ígértek népszerű felolvasá­sokat : Dókus Emőné (kit Ilona név alatt írott tár­cáiból már lapunk olvasó közönsége is ösmer) Matolay Ida, Mailáth József gf, (a római klaszi- kusok kulturális hatásáról.) Andrássy Tivadar gf. (Anglia politikai és társadalmi intézményeiről.) Matolay Etele (az 1848/49-ik időkből.) Vetter Géza és Sigmelh Károly (útleírások) Kun Pál (a filozófia köréből) Kun Béla (a nőkről.) Fejes István (költői dolgozatok.) Löcherer Andor és dr. Molnár Viktor (a közgazdaság köréből.) V. Krüzselyi Bálint (nép­rajzok,) Karsa Ferenc (a világforradalmak össze­hasonlításáról.) Nemes Lajos (a népnevelés köré­ből.) Dongó Gy. Géza (müvelődéstörténelmi dolgo­zatok.) Zombory Gedö (népregék.) Horváth József (humorisztikus dolgozatok.) Az előadások ingye­nesek lesznek s a vármegyeháza nagy termében tartatnak. A követendő irány s prográm a f. hó i-én tartott értekezleten már megállapittatott. A tárgy, mely első tekintetre nagyon szokatlannak látszhatik, annyira fontos és közérdekű, hogy an­nak méltatására legközelebb még lapunkban visz- szatérünk. (Dutkievicz Medárd) a s.-a.-újhelyi m. kir. táviró állomás főnöke, múlt hó 25-én ünnepelte tisztelő barátainak szerény körében közszolgálatba lépésének 35-ik évforduló napját. Merkúriusz szol­gálatában még sokáig éljen. (Éljen Baross!) A közmunka és közi. m. kir. minister a tokaj- tarczali, hadászati fontosság­gal is biró útvonal kiépítési költségének részbeni, vagyis a folyó évre szolgáló fedezetéül 5000 ftot utalványozott tárcájából. Egyszersmind a vármegye közönségéhez intézett leiratában reményt nyújt arra, hogy a hadászati fontosságú utak jó karban tartása végett ily adományoktól a jövőben sem fog idegenkedni. (Kesznyéten község égettei) javára a m. kir. belügyministerium gyűjtést rendezett. A hozzá ed­dig befolyt 165 ft 83 krt tegnap küldötte le a várm. főispánjához kiosztatás végett. (A s.-a.-ujhelyi polgári olvasókör) tavaszi mulatságát ma tartja a „Torzsás8-on. (Pápai jubileum.) Folyó évi május 14-én Budapesten a pápai jubileum előkészítése alkal­mából összegyűlt katholikus nagy-gyülésen a mun­kácsi egyházmegyéből megjelentek : Pásztélyi Já­nos megyei püspök, Firczák Gyula prépost, Ros- kovics Ignác kanonok, Púza Sándor zempléni-, Desko János beregi-, Boksay Antal szatmári fő­esperesek, Pásztélyi János kir. kúriai biró, Popo- vics Jenő kir. táblai biró, Bacsinszky Ödön cím­zetes kanonok-esperes, Leövey Sándor miniszteri osztálytanácsos, Dolinay Miklós esperes, Orosz (^yula esperes, Kecskés Antal esperes, Demko Ágoston h.-dorogi tiszti ügyész és Görög Pál szentszéki ülnök. (A helybeli »Chevra-Kadischa«) c. izr. be­tegápoló és temetkező egyesület az alapszabályszerü tisztujitás megejtése tárgyában rendes évi köz­gyűlését f. hó 6 án d. e. 9 órakor az izr. kórház termében tartja meg. (Sztropkó mezőváros) közönsége, irja leve­lezőnk, ismét egy határozott s öntudatos lépést tett a kor kívánalmainak megfelelő haladás utján. Nevezetesen : az Eperjes, N.-Károly, Toroczkó stb. községeknek gyászos példájából szóló memen- tót meghallva, komoly feladatai közé sorolta az elodázhatatlanul fontos tűzoltói intézmény kérdé­sének mielőbb leendő megvalósítását. Évva Kál­mán, a járás főszolgabirája, akinek Sztrop- kón már nem egy közhasznú intézmény köszöni létezését s nem egy korszerű eszme meghonoso­dását, vette kezébe a tűzoltóság szervezésének ügyét, s az egyre szélesebb körben terjedő rokon- szenv melegéből következtetve kecsegtet bennün­ket a remény, hogy e régen vajúdó kérdés csirája nem sokára kipattantja a problémák tojását. (Vajha e szép példa vármegyénk egész területén s minden valamire való községben követésre találna ! Szerk.) (Varannóról) értesít levelezőnk, hogy a zem- plén-vármegyei gazdasági egyesület által ottan múlt hó 31-én rendezett állat-díjazás fényesen si­került. Este a fáradhatatlan műkedvelők a »Tót leány«-t adták. A szorongásig megtölt terem érde­mes közönsége a szereplőket: Tóth Árpád, Oroszy Irma, Füzesséry Berta, Ujfalussy Mariska, Gaál Emma, Valkóvszky Béla és Oroszy Gyulát lelke­sen megtapsolta. Az előadás igen szép jövedelmet hozott az ottani kisdedóvó-alap javára. Előadás után tánc következeit. (Majális-féle.) Tokajban — irja levelezőnk — Villányi Henrik tanintézetének növendékei máj. hó 24-én a „Bakony“ nevű ligetben tornamutatvá­nyokkal egybekötött majálist rendeztek. A szeles, hűvös időjárás volt az oka, hogy a növendékeken, pár szülőn s az iskolaszéki elnökön kívül csak ke­vesen jelentek meg a mulatságon. E kevesek azonban örömmel győződtek meg a növendékeknek fesz­telen, de mindamellett illedelmes magaviseletéről ; a tornászati mutatványok is nagyon ügyesek vol­tak. Szóval minden arra mutatott, hogy a növen­dékek sorsa a lehető legjobb kezekre van bízva. A kitünően begyakorolt mutatványok befejezte után az „Arany Sas“ termébe vonultunk s ott már nagyra nőtt a kis társaság. Kezdetét "vette a kicsinyek firmája alatt a nagyoknak éjfélig tar­tott mulatsága. Áz alig egy éves intézetnek eme sikerült bemutatója után a szülök s tanügybará- tok nagy várakozással vannak az iskolai évet záró vizsgálatai iránt. — Május 31. kelettel még egy másik, a tűzoltók majálisának lefolyásáról is érte­sít levelezőnk. A humánus egyesület iránti tekintet­ből a mulatság, dacát a a hűvös, szeles időnek, roppant népes volt, úgy hogy a tűzoltók közel 150 fttal fogják gyarapithatni pénztárukat. A nép­szerű főparancsnokot ért szomorú családi eset, a borús, hűvös idő nyomottan hatottak a kedély­hangulatra, másrészt a rósz talaj s a még roszabb cigány nem igen lelkesítették a táncosokat. A mulatság 11 után már véget ért. Értesítés. Lapunk tisztelt levelezőit felkérjük, hogy a küszöbön álló országgyülési képviselő választásokra vonatkozó értesítéseiket min­den pártszinezet kizárásával, lehető tárgyi­lagossággal legyenek szívesek közölni. La­punk, mint kizárólag társadalmi és irodalmi közlöny, prográmmjához híven csakis ily alak­ban nyithat tért hasábjain ezen nagy fontos­ságú és a társadalmi életet is közelről érintő napi események közzétételére. Szerk. Meghívás. A zemplénvármegyei ált. tanitó-egyesület gálszécsi járás köre ez évi tavaszi gyűlését f. évi jun. 7-én regg. 10 órakor kezdödőleg Egresen az ottani közs. iskola helyiségében tartandja meg. Midőn a jkör t. tagjait s a tanügy .barátait ezennel tiszteletteljesen meghívni van szerencsém : egyúttal értesítem és kérem az érdekelteket, hogy ebéd iránt t. Marikovszky I. urnái (Egres u. p. Pelejte) ideje korán jelentkezni szívesked­jenek. Kelt Tőke-Terebesen, 1887. máj. 27. Takáts János, elnök. Színház. Szombaton és Vasárnap is (máj. hó 28 s 29-én) „Don Cézár« Dellinger Róbertnek, a ber­lini udvari színház karnagyának, jó hírnevű s hó- ditóan szép zenéjü operettje adatott — kevesebb hatással, mint igyekezettel. Mindennek dacára a vasárnapi előadáskor szépen megtelt a szinház. Tiszay Dezső (Onofrió levéltáros) bár szerepe csekély komikai erővel rendelkezik, sok derült percet szerzett. Hanem buzgósága, minden tartóz­kodás dacára is, átcsapott az izetlen skurraságba. A combról énekelt kupléja, bizony, izetlen volt. »Ízet­lenség ne uralkodjék sehol» : igy tanít Herder ; „s ha van művész, akinek e makszima szól, szól a ko­mikusnak,» — u. m. Kölcsey. Kenedics Kálmán Don-Cézárt személyesítette, ezt a spanyol Ron- tó-Pált, — szóban jellemző karakter nélkül, ének­ben rokonszenvet keltőleg Cserváry Irma (Mari­tana) czigányleányából a bájos pongyoláság egé­szen hiányzott. Játékában a bűvös grácia értéke lehanyatlott az első lépést tanuló kisbaba bizony • talanságáig. Margó Zelma, mint Puebló, a királyné solymárai élén, elegáns színpadi alak volt Dalai is tetszettek. A solymárok kardalában érte el az első előadás sikere a tetszés zenitjét. Völgyi (Alerta) fajankóságával, Bodor Etel (a király) szerepére való jól megtermettségével, magukra vonták a fi­gyelmet. Sziklay (Don-Fernandez) miniszter sze­repkörében könnyűséggel mozgott; de alakitó ké­pessége inproduktivnek látszik. Csak másolni tud és mindig csak önmagát (nem hősének jellemét) má­solja. A zenekart szabatos játékáért, valamint a karnagyot a kórusok ügyes dirigálásáért minden dicséret méltán megilleti. Hétfőn, máj. 30-án »Sátán Leánya.» Magya­rosított, énekes, bohózatos vígjáték — mely (tör­jön ki a rendező fukar vörös krétájának a nyaka) 4 keserves felvonásban kínozta az igen szép számú közönséget. Biz ezzel nagyon röviden végezhet­nénk. De hát azt tartják, hogy a boszu édes. A nagylelkűség azonban kizárja a boszu gondolatát. A mi közönségünk nagylelkű. Mutatja ezt avval is, hogy elfeledte már a »Sátánleány8 gyarló elő­adását s Tiszay jutalomjátékára (jun. i-én) tömött sorokban töltötte meg a nézöhelyeket. Egy kifo­gástalan jóért (igazán szép tőle) száz roszat meg­bocsát. No, de Kiss (Bárdossy G.) is megbocsát- totta Jancsinak (Révy) Petinek (Völgyi) meg And­risnak (Szabó) mikor a könyvtárban, amúgy is­tenigazából jól helyben hagyták. Még csak nem is mukkantott. Vagy talán Kiss nem tud keztyü- be dudálni ? Margó Zelma (Perényi Katalin szí­nésznő) szerep nem tudásával amellett bizonyított, hogy ő nagyobb szabású társalgási szerepekre még erősen idisponálva van. Vagy talán a darabot akarta megbuktatni ? Mi azt hisszük, hogy Margó még nagyon kezdő a szavalati téren s erejét felül­múló lecke volt neki szerepe. A rendező a kudarctól megmenthette volna adarabot is,Margót isRéthyPá­nival, a társulat női személyzetének e szép tehetségű tagjával. Gaál (Br. Torday) kitűnő alakításában minden bírálaton felül álló volt. Károlyiné (Fekete Zsuzsanna aliász Kalucsni Eufrozina) oly halkan beszélt, hogy talán közvetetlen környezete sem értette. Csiky L. (Darvas, lelkészjelölt) szép talen­tumát, margójának nagy árnya miatt, ma este nem csillogtathatta. Kedden szünet. Szerdán, jun. hó i-én, Tiszay Dezsőnek ju­talomjátékául „Stern Izsák,« ez az unalmasságig elkoptatott bohózatos életkép. A kopottas színe­ket Tiszay uj kuplékkal iparkodott vonzóbbá, Tiszayné Turner Ilka pedig a felvonások között énekelt opera-kivonatok és koncertdarabokkal vál­tozatosabbá tenni. A közönség nem volt fukar a tapsokban. Tiszayné iskolázott, szép, a felső re­giszterekben ezüst csengésű hangjával, Tiszay zsidós kádencziáinak jellemzetes zsárgonjával (de csakis evvel, mert Stern Izsákjának társalgási nyelve egészen magyaros izü volt) a lelkesült tüntetést ez alkalommal is megérdemelték. BeÖdy (Hajna- losi) mint becsületes és önérzetes iparos a maga ne­mes egyszerűségében, Gaál (Törő Sebestyén) a szeleburdi patikárus legény szórakozottságában, Sziklay (Kormos Erazmus) a szamárfüles Írnok karikirozásában jeleskedtek. Réthi Fáni Tinikének jószivü, ártatlan szerepét nemcsak szóban, hanem szemeinek okos beszédében is közmegelégedéssel töltötte be. Általánosságban szólva: az előadás ke- kerekded, egybehangzó volt s lefolyásának eleven pezsgésében a komikum szappan buboréka ügye­sen volt eregetve. Csütörtökön, jun. 2-án Dóczi Lajos remeke : »Széchy Mária,« történeti színmű, nem mondott csütörtököt. Ha nem is nagy, de distingvált íz­lésű publikumot vonzott. Gyöngyössy, Kisfaludy K., Arany, Szigeti stb. stb. jeleseink alkotása, és Acsády udvariatlan kritikája után bizony nem tudom már a hányadik, de minden bizonynyal bájos alkotásu egy hóditó jelenség ez a legifjabb Széchy Mária. A múlt idők asszonyi dicsőségének nagyszabású és eleven ábrázolása. Dóczy Széchy Máriájának jellemében a leghathatósabb indító oknak, az olthatatlan lángu szerelemnek, mesteri színezése üdítő és gyújtó hatással voltak a néző

Next

/
Thumbnails
Contents