Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1887-06-05 / 23. szám
Sátoralja-Ujhely, 1887. junius 5. 23. sz. Tizennyolcadik évfolyam. HIBDETÉSI DÍJ : hivatalos hirdetéseknél: Minden egyeB szó után lkr. { Azonfelül bélyeg 30 kr. Kiemelt, diszbetük g körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint, minden □ centimeter j után 3 kr. gaámittatik. Állandó hirdető seien él I kedvezmény nyujtatik. Hirdetései a „Zemplén“ nyomdájába küldendők. ELŐFIZETÉSI ÁB: Egész évre 6 frt. Félévre 3 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérmentetlen levelek csak ismort kezektől fogadtatnak el. Zésiratos nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien minden gar- mond8or dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (megjelenik minden vasárnap.) HIVATALOS RLSZ. Valamennyi főszolgabírónak és községi elöljáróságnak! A 2431/eln. számú belügyministeri rendelet szigorú miheztartás végett kiadatik. S.-a.-Ujhely, 1887. jun. 2-án. Molnár (István, főispán. Zemplénvármegye bizottságának S.-a.-Ujhelytt, 1887. junius i-én tartott rk. közgyűléséből. í 9 765 7. sz. Olvastatott a képviselő választási jog gyakorlatának szabad érvényesülésére és a visszaélések korlátozására vonatkozó belügyministeri kegyes intézvény. Tudomásul vétetvén a »Zemplén* hivatalos lapban közzététetni és a főszolgabirák utján községenként közöltetni rendeltetett ; felhivatnak egyszersmind a föszolgabi- rák, hogy utasítsák a községek biráit és jegyzőit, miszerint a hivatalos lap azon példányát, mely eme nagyfontosságu körrendeletét tartalmazza, esetleg a körrendeletét a hivatalos lapból lemásoltatván, annak a községi biró és jegyző által hitelesített egy példányát a község házára kifüg- gesztetni és azt ott a választások befejezéséig megőrizni felelősségteljes kötelességöknek tartsák. Kmf. Jegyzetté s kiadta : Viczmándy Ödön, főjegyző. 2431. ein. sz. M. kir. belügyminiszter. Körrendelet. Az alkotmányos jogok egyik legkiválóbbja a választási jog gyakorlatának teljes szabadsága, ennek minden eshetőségekkel szemben való biztosítása kötelességemmé teszi, miszerint utasítsam a törvényhatóságot, hogy felelősség terhe alatt intézkedjék azonnal aziránt, hogy a különböző elvű és nézetű képviselőjelöltek fellépései s beszédei és általában a képviselőválasztási mozgalom törvényes nyilvánulásai alkalmával a nézetek szabad elmondása semmikép se gátoltassék, az pedig, hogy egyesek, vagy felizgatott tömegek erőszakossághoz nyúlhassanak, minden viszonyok között s minden eszközzel lehetetlenné tétessék. Utasítom, hogy mindazok ellen, kik ily törvénytelenségeket megkísérelnének, vagy arra bujtogatnának, elvnézet és személy válogatás nélkül, minden a törvény által megengedett eszközöket alkalmazza arra nézve, hogy a törvénytelenség végrehajtásában meggátoltassanak s hogy ha bárhol ilyenek mégis előfordulnának, a résztvevők megfenyitése iránt azonnal a legszigorúbb eljárás foganatosittassék ; utasítom : hogy mindazon hivatalos közegek ellen, kik e tekintetben mulasztást vagy épen részrehajló eljárást követnének, a törvény által előirt fegyelmi eljárást azonnal alkalmazza s esetleg a tényálláshoz képest illetőket az illetékes bíróságnak jelentesse fel. Végül utasítom a törvényhatóságot, hogy jelen rendeletemet minden város és községben hirdettesse ki s e hirdetményben a választókat nyugtassa meg aziránt, hogy ott, hol az esetleg szükséges, fegyveres erő által is biztosítva lesz a választási jog szabad s minden félelem vagy tartózkodás nélküli gyakorlása. Budapesten, 1887. évi május hó 25-én. A minister helyett: Beniczky sk., államtitkár. A másolat hiteléül: Végh Bert át an, ein. hivataltiszt. 7130. sz. Zemplénvármegye alispánjától. 10 járási föszolgabirónak. Juhász József kis-rozvágyi lakosnak f. május hó 14-én virradóra a legelőről egy 6 éves fekete kanca és egy 8 éves pej, hátán fehér jegyű kanca lova elveszvén, körözendő. ÍÁatolai Etele, alispán. 759- Zemplénvármegye kir. tanfelügyelőjétől. Körözvények. I. Demetrovics Szalay Victoria szt. gotthardi lakos, a szabadkai állami tanitónő-képezdében 1874. évi szeptember hó 27-én 3. sz. a. nyert oklevelét elvesztvén, részére f. évi május hó 3-án 96 sz. a. másolatban állitatott ki ; eredetije pedig, a vallás- és közokt. m. kir. miniszter urnák f, évi május hó 14-én 18846. sz. a. kelt intézvényével érvénytelennek nyilváníttatott. S.-a.-Ujhely, 1887. évi május hó 25-én. 777. szám. II. A IV. kerület m. kir. méhészeti vándor-ta- nitója f. évi junius hó 8-án d. e. 10 órakor Málczán, a községi elöljáróság által kitűzendő helyen, és végre junius hó 24.-én d. u. j órakor Nagy-Toronyán, Fedák Endre lelkész ur méhesében, méhészeti előadásokat fog tartani ; miről a t. iskolaszékeket és tanítói kart értesíteni midönszerencsém van, egyszersmind tisztelettel kérem, hogy a fennebb jelzett helyeken tartandó méhészeti előadásokon a környékből is minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. S.-a.-Ujhely, 1887. évi május hó 26-án. Nemes Lajos, kit. tanácsos és tanfelügyelő. A kultúra érdekében. ) Egy idő óta az újhelyi zsidók társadalmának kebelében egy mozgalom indult meg, mely feladatául tűzte a zugiskolák kiirtását. Zsidók s nem zsidók, kik felvidékünk kultúráját szivükön hordják, örömmel szemlélik e dicséretes kulturális törekvést és szeretjük remélni, hogy nincs távol az idő, midőn az összes zsidók csakis az oly áldásosán müködó népiskolákat fogják valódi iskoláknak tartani. Ránk zsidókra nézve igazán örvendetes az, hogy mi magunk léptünk sorompóba felekezetűnk becsülete érdekében. A keresztyén polgártársainkkal szemben fennáló jó egyetértésünket és békénket nem fogja zavarni, ha meg is mondtuk, hogy némely hitsorsosunk még nem tudja megérteni a korszerű művelődés szükségének szózatát; e lapok szerkesztősége pedig igazán megmutatta hogy prográmjához hű maradt és nem ismer különbséget felekezetek közt, ha magyaros kulturánkról van szó. Mindeddig azonban csak negativ harcot vívtunk; ideje volna már ha pozitive : tettekkel és nem szavakkal mutatnék meg, hogy Ujhely intelligens zsidósága megtesz mindent a mit a patriotizmus tőle követel. Szeretném, ha szavaim nem maradnának *) Uram-uram dr. Schön Vilmos,- Szöllössi Gyula,- Rel- chard Mór,- Teich Zsigmond,- Friedliber Albert,- Schwarc Bernit,- Kornstein Ignác,- dr. Nagy Ármin uram — szólok az urakhoz! Mikrosz. terjedelmes lesz, az kiviláglik már a tartalomból, mely következő : Arany László által irt tájékoztató bevezetés. Arany János önéletrajza. Versek. Oszikék. A régebbiekből : Elbeszélő költemények : Csaba királyfi, Daliás idők, Az utolsó magyar, Edua, Öldöklő angyal. — Tervek, kezdetek. Rögtönzések, tréfák, sóhajok. Köszöntök. Akadémiai papirszeletek. Politika-félék. A csillaghulláskor. Paródiák, stb. stb. Levelezés: I. időszak. A forradalmi évek, 1845—49- II. időszak. A forradalom után. 1850—51. III. időszak. Nagy-Kőrösön. 1851—60. IV. időszak, szerkesztőségi és akadémiai évek. 1861—77. V. időszak. Alkonyat. 1877—82. Arany L. jegyzetei. Prózai dolgozatok. íme a gazdag tartalmú könyv, melynek megszerzését nem ajánlhatjuk eléggé. Különben Arany János neve is elég volna és nem kellene a mellé még ajánlat sem. Hát csak figyelmeztetés, felhívás akar ez lenni nemcsak a müveit közönséghez, de a mi népünkhöz, a melyet mi úgy ismerünk, mint a mely a jó munkát el szerereti olvasni. El is olvassa és nagy lakosságú városunkban, reméljük, el is terjed Arany János munkája, aki még halála után is adott egy becses hagyatékot nemzetének. Éltében nem akarta őket kiadni s maga irta, hogy: Hadd maradjon, mint tizenkét Év során belém fagyott! És ne haljak meg mint koldus, A ki semmit sem hagyott. Mai számunkhoz fél ív melléklet van csatolva. T A B C A. Egy pár szó Arany János hagyatékáról. (Folyt, és vége.) Arany János az a magyar irodalomban, ami Gőthe a németben, Leopárdi az olaszban, Hugó a franciában. Valódi nemzeti költő. Az ő múzsája szerencsés születés, a nép emlőjén nevelkedett fel, ahhoz az iskolához tartozik, mely a népies irányt tűzte ki feladatául fejleszteni. S szerencsés keze volt ebben. Maga a nép, ha ugyan csinált valaha, s volt valamikor népeposz, olyan elbeszélő költe- költeményt, mint a Toldi-triász, nem csinált volna soha. Népies az minden izében, s amellett olyan magyarsággal írva, minővel sem azelőtt, sem az után nem találkozunk. A magyar hős mondakört, ha nem is teljesen, feldolgozta Arany János, mintegy helyettesíteni akarván az állítólag létezett és feledésbn ment magyar népeposzt. A magyar hős mondakör feldolgozása által Arany János hervadhatatlan babérokat szerzett a magyar irodalomban. Ha van a németnek «Niebelungen-lied«-je, s más népeknek népeposza, hadd legyen a magyarnak is. Ennek élt Arany János, ezen dolgozott hangya szorgalommal, szívvel, lélekkel, hogy gyarapítsa a magyar nemzet szellemi kincsét, hogy nevelje a nagyvilágban. Arany Jánost, kinek nemcsak elbeszélő, de többi költeményei is valódi remekművek, minden magyar embernek ismernie kell. Amint a németek Gőthét, a Franciák Bérangéret olvassák palotákban és kunyhókban egyaránt, úgy kellene nálunk is Aranyt, egyik legnagyobb nemzeti költőnket olvasni. A magyar nemzeti géniuszt alig van Petőfin kívül, ki hiveb- ben tudta volna visszatükrözni. Az ő irálya, irás- modora egyszerű, keresetlen, s nem igen akad a legegyszerűbb ember is, ki Arany verseit meg ne értené. Még életében látta ragyogni magán a dicsőség koronáját és még életében lett ő a nemzetnek koszorús költője. De immár az agg költő ott nyugszik a kerepesi temető egyik csendes sirgöd- rében és csak nagy emléke és hátrahagyott müvei maradtak reánk féltett, őrzött kincs mind a kettő. Nagy örömben részesítette Ráth Mór a múlt hó elején azért a magyart nemzetet, hogy kiadására vállalkozott Arany János hátrahagyott iratainak és levelezéseinek. Valóságos nemzeti kincs az, amit a jó fiú szülőjének, a hazának, hátrahagyott. Hamarjában ilyen értékes könyv a magyar könyvpiacon nem igen jelent meg. Aki szereti a szépet, az nem is fog késlekedni, hogy e nagyszabású munkát, melyet kincskép lehet hátrahagyni az unokákra is, megszerezze. A munka 4 kötetben, 30 db 40 kros füzetben fog megjelenni. Tehát könnyű lesz megszerezni bárkinek is. Hogy milyen
