Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1887-04-24 / 17. szám
Sátoralja-Ujhely, 1887. április 24 Tizennyolcadik évfolyam. 17. sz. ELŐnzSTÍSI ÁB: Egész évre 6 frt. Félévre 8 „ Negyedévre 1 frt 60 kr Bérraentetlen levelek csak ismert keaektöl fogadtatnak el. Zézlrator nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 kr. A nyílttérien minden gar- mondsor dijja 20 kr. Zemplén. Társadalmi és irodalmi lap. ZEMPLÉNVÁRMEGYE HIVATALOS KÖZLÖNYE (megjelenik minden vasárnap.) HIBDETÉSI DII : hivatalos hirdetéseknél; Minden egyes szó után lkr. Azonfelül bélyeg 80 kr. Kiemelt, diszbetük s körzettel ellátott hirdetményekért térmérték szerint, minden Q centimeter után S kr. számittatik. Állandó hirdetéseknél kedvezmény nyujtatik. Hirdetőiek a „Zemplén“ nyomdájába küldendők. HIVATALOS RÉSZ. 47/eln. sz. Zemplén vármegye alispánjától. Elnöki körlevél. A tekintetes megyei bizottság tagjait folyó évi april hó 28-án d. e. 10 órakor kezdetét veendő rendes tavaszi közgyűlésre van szerencsém tisztelettel meghívni. Ezen közgyűlés kiválóbb tárgyai lesznek: 1. Margitay József volt árvaszéki ülnöknek főispáni titkárrá lett kineveztetése folytán megüresedett árvaszéki ülnöki állomás választás utján való betöltése. 2. A megüresedett szerencsi főszolgabírói állomás választás utján való betöltése. 3. Az ezen állomások betöltése által netán megüresedő tiszti állomások választás utján való betöltése. Ezen állomások iránti kellőképen felszerelt pályázati kérvények a közgyűlés napjának reggeli 9 órájáig megyei főispán Öméltóságához benyújtandók. 4. A m. kir. honvédelmi ministerium f. évi 9330. sz. a. közhírré tett pályázati hirdetmény értelmében a m. kir. Ludovica akadémiában a megye közönsége részéről az 1887/8 tanév kezdetével betöltendő alapítványi helyre egy 14—16 éves megyebeli növendék megválasztása. 5. Am. kir. belügyministerium intézvé- nye az 1887. évi költségvetés tárgyában. 6. Az 1887. évi megyei közmunka kiosztása iránti végleges intézkedés. 7. A tisztviselői nyugdíjintézet alapszabályainak megalkotása. 8. A megyei szabályrendeletek elkészítésével megbízott küldöttség jelentése. 9. Községi számadások és költség- vetések. 10. Egyéb, a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyek, indítványok és kérvények tárgyalása. Végül a megyei főispán Öméltósága megbízásából felkérem az állandó választmány tagjait, hogy a közgyűlés tárgyai előkészítése céljából április 25-én d. e. 9 órakor kezdetét veendő és a következő napokon folytatandó választmányi ülésekre megjelenni szíveskedjenek. S.-a.-Ujhely, 1887. április 18. Alispán távollétében : Viczmándy Ödön, főjegyző. 2277. sz- Zemplénvármegye alispánjától. 10 járási főszolgabírónak. A nagyméltóságu honvédelmi ministerium f. évi 6168. sz. a. kelt intézvényét a magyarhoni, de ismeretlen községi illetőségű szülőktől származott bukaresti születésű egyének illetőségének puhatolása s eredmény esetén hadkötelezettségük iránt teendő intézkedés végett tek. főszolgabíró urnák kiadom. S.-a.-Ujhely, 1887. márczius 19. Mat ólai Etele, alispán. (Másolat) Magyar kir. honvédelmi miniszter 6168/VIII. sz. Zemplénvármegye közönségének. Az 1867-ik évben Romániában magyar honosságú szüléktől született figyermekekről szóló s a bukaresti evang. reformált egyház lelkészi hivatala által összeállított, de az illetőségre nézve közelebbi 1 tájékozást nem nyújtó kimutatás hitelesített másolatát oly felhívással küldőm meg e vármegye közönségének, hogy ame.-.nyiben a kimutatásban felsorolt szülőknek illetőségi helye ezen törvény- hatóság területén esetleg megállapítható volna, azok fiának hadkötelezettsége iránt a szükséges intézkedéseket, a fennálló szabályok értelmében, hatáskörében tegye meg. Budapest, 1887. febr. 5. A miniszter meghagyásából : Bittó Kálmán sk., miniszt. tanácsos. Kimutatás az 1867-ik évben a bukaresti ev. ref. egyházban megkeresztelt fiúgyermekekről: Bekö János, anyja : Mária, szolgáló ; lakik : Strada Tirgavest. Salamon József, atyja : József, szabó; lakik: Strada Podukálics. Tóth János, atyja: Sámuel, birzsás ; lakik: Str. Tirgavest. Szak v. Dobrovolszki Ignác, atyja: Ilyés, kocsis ; 1. Str. Tirgavest. Streitförder Rudolf, atyja : András, 1. Str. Tirgavest. Istók József, anyja : Rozália, 1. Str. Tirgavest. László Gyula, atyja : Dénes, kovács : 1. Str. Tirgavest. Breckner Jean József, atyja : József, szabó ; 1. Str. Tirgavest. Rapolti József, anyja: Rozália, szolgáló; 1. Str. Tirgavest. Bors György, anyja : Zsuzsánna; 1. Str. Tirgavest. Kertész Pál, atyja: Ferenc, hegedűs ; 1. Str. Tirgavest. Szabóknö József Ede, atyja : Albert, lakatos ; jelenleg Hidegkuton lakik Budavár mellett. P'ekete János, atyja: János, kovács ; 1. Str. Tirgavest. Szabó Dániel, atyja: János, béres; 1. Str. Tirgavest. Dezső Márton, atyja : Márton, földmives ; 1. Str. Scona 96. sz. Vas István Mihály, atyja : István, 1. Str. Scona 96. sz. Fodor Béla, anyja: Rózsa, 1. Str. Scona. Szilágyi Dezső, atyja: Victor, esztergályos; 1. Str. Scona. Szabó Sándor, atyja: Sándor, gépész; 1. Str. Scona. Ilyés István, atyja: György, kerekes; 1. Str. Scona. Jakovics József, atyja: József, szíjgyártó; 1. Str. Scona. Pozsár János, atyja: Funis, 1. Str. Scona. Hajdú Sámuel, atyja: András; 1. Str. Frunosa 20. Dandi Mihály, atyja: Mihály, szolga; 1. Str. Frunosa. Benke Sándor, atyja : Bálint, asztalos ; 1. Str. Frunosa. Magyari József, atyja: József, 1. Str. Frunosa. Bratschuj Lajos, Gyula, atyja: Jakab, kereskedő; 1. Str. Frunosa. Ardai József, atyja: Lajos, tímár; 1. Str. Tebesi 7. sz, Bartha Antal, anyja: Mili, szolgáló; 1. Str. Tabesi. Tokos József, atyja: Antal, asztalos ; 1. Str. Tabesi. Nagy Mihály, anyja Juliánná, 1. Str. Tabesi. Cseh Lajos, atyja : Manászé, asztalos ; 1. Str. Tabesi. Végesi Aladár, Dezső Albert, atyja: Ferenc, vendéglős; 1. Str. Tabesi. Fekete Mihály, atyja: Mihály, ko csis ; 1. Str. Tabesi. Bakk Árpád, atyja: Balázs, lakatos ; 1. Str. Tabesi. Hogy ezen kimutatás az anyakönywel megegyezik, hivatalosan bizonyítom. Bukarest, 1886. dec. 20. (P. H.) Bartalos János sk., bukaresti ev. ref. pap. A másolat hiteléül: Miklós József sk., s. h. igazgató. 4180. sz. Zemplén vármegye alispánjtól 10 főszolgabírónak. Körözés végett másolatban kiadatik S.-a.-Ujhely, 1887. március 31. Alispán h. Viczmándy Ödön, főjegyző. (Másolat) 4Ői./Kap. 887. sz. Mező-Túr város rendőr főkapitányától. Zemplénmegye tek alispán: hivatalának S.-a.-Ujhely. — Lévay Bálint mezőtúri születésű és illetőségű 59 éves református vallásu, közép termetű, arca kerekded, arcszine T A ft C A Népdal. *) Párosával él a madár fészkébe . . . Leány való legénynek az ölébe; Virág a lány, eső kell a virágnak, A legénynek csókesöje — a lánynak. Felhő van a kék egen, csók ajkamon, Esni készül, csókra várlak angyalom. Nyújtsad ajkad szivem bájos virága, Hadd hullassam csókjaimat reája. Áldom azt az árkangyali szépséged 1 Gyere már, hadd csókoljalak meg téged. Eső után mosolygóbb az égboltja Szebb a lány, ha a legény megcsókolta. niuszkalay Tivadar, *) Mutatvány a tehetséges ifjú költőnek sajtó alá rendezett s a jövő hó vége táján megjelenő költemény-kötetéből. Az előfizetési pénzek a költő nevére címezve, (egy kötet ára egy ft húsz kr) Sárospatakra küldendők. A verseskötetet olvasóközönségünknek szives figyelmébe ajánljuk. Szerk. A meghűlésről. — Közegészségtani tanulmány. — A „ZEMPLÉN“ eredeti tárcája. Dr Weissberg Zsigmondtól. Az ismeretes és ismeretlen kór-okok közül egy sincs, mely a közéletben oly gyakran és oly előszeretettel emlegettetnék, mint a meghűlés. Tudva nem tudva, akár a táplálkozás, akár a bőrápolás, akár végre bárminő más téren vétkeztünk legyen egészségünk ellen, kérdőre vonva rendesen azt állítjuk oda kedvetlen bűnbakul és száz eset közül bizonyára kilencvenben a meghűlésnek tulajdonítjuk megbetegedésünket ; noha megfordítva kilencvenben állítjuk mi egészen alaptalanul I Hogy állításunkat bebizonyítsuk, mindenek előtt tisztába kell jönnünk ezzel, mi az a tulajdonképe ni meghűlés ? A meghűlés, népszerüleg mondva, nem egyéb, mint megzavartatása, elnyomása vagy teljes megszüntetése egy emberi test külbőn és nyák-hártyabeli működésének; mely rendellenességek a testi hőnek helyileg létrejött, többnyire hirtelen alábbszállása által idéztetnek elő; nevezetesen, ha valamely felhevült, vagy már izzadó testrészünket és annál inkább egész testünket hűvös vagy hideg, erős légáram éri. Ilyen rohamos meghűlésnek leggyakrabban szemtanúi is lehetünk, ha gyors átmenet történik rendkívül meleg levegőből hidegbe; például egy táncteremből a másikba (Ranke); továbbá meghűlhetünk gyorsan: az időjárás hirtelen változásai folytán, milyenek nálunk rendesen télen és tavaszszal. De létre jöhet a meghűlés lassanként is: ha p. o. hideg szellős időjárás dacára, nagyon könnyen öltözködünk: ha erősen átázunk; ha nedves és hideg fal mellett alszunk, vagy alvás közben, kivált nyitott ablaknál, kellően nem takaródzunk; ha nagyon sokáig vagy túl hidegen fürdünk; és végre legtöbbnyire, ha nedves lábbelit használunk. Kitűnik ebből tehát, hogy a meghűlés aránylag meglehetős szűk körre szorítkozik ; annyira, hogy kikerülése némi óvatosságon kívül, más, kivált anyagi áldozatot nem is igényel. S mégis a meghűlés gyakorisága alig számlálható, és a meghűléstől való félelem, alig korlátozható! Miben rejlik ezen gyakoriság és mennyiben alapos ez a félelem ? Megmondjuk. A rohamos meghűlés egyes eseteitől eltekintve, melyek végre mai napság, midőn az egészségtan hazánkban is szemlátomást kellő érvényre vergődik, már csak kivételesen fordulnak elő ; a rendes körülmények közt hangoztatni szokott meghűlés gyakorisága, tulajdonképen nem is létezik, hanem, téves nézeten alapulva, csakis képzeltetik. ! Ugyanis mindennapi tapasztalat, hogy a tényleges (de nem képzelt) meghűlést, rendszerint előbb-utóbb kisebb vagy nagyobb mérvű megbetegedés szokta követni. De tévesen, nem a meghűlés, legalább a legritkább esetben, oka a megbetegedésnek, hanem ellenkezőleg ; ameny- nyiben az orvosi kór-oktan szerint, előfordulnak az emberi életben bizonyos állapotok, továbbá Mai számunkhoz fél ív melléklet van csatolva.
