Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1887-04-24 / 17. szám

piros, orra és szája rendes, haja szőke, öszbeve- -s1*- fogai épek, irni-olvasni tud. Még a múlt

e. _*ug. 7-én ösmeretlen helyre minden igazolvány nélkül eltávozott s családját zilált helyzetben hagyta, e tekintetből van szerencsém hivatalos tisztelettel megkeresni az iránt, miszerint nevezettet hatósága területén nyomozni s feltalálás esetén hivatalomhoz toloncoltatni sziveskedjék; megjegyzem, miszerint a fent nevezett egyén gyomai születésű embernek szokta magát kiadni. M.-Túr, 1887. márc. 16. Czebe István s. k. főkapitány. (P. H.)

1023/K. i. 87. A bodrogközi j. főszolgabirájától. Tek. sZemplén* című hetilap szerkesztőségének

Sátoralja-Ujhely.

Zemplénmegye bodrogközi járásban a következő körorvosi állomások betöltendők lévén azokra ezennel pályázat nyittatik.

1- ör: Páczini orvosi kör 1400 lakossal, székhelye Páczin; a körhöz 18 község tartozik. Évi rendes fizetése 500 frt, úti általány 200 frt, Br. Sennyei Lajos úrtól szabad lakás és két hold föld használata, továbbá az orvosi körben lévő uradalmaktól a cselédség gyógyításáért kilátásba helyezett járandóság.

2- szor: Agárdi orvosi kör 1300 lakossal székhelye Agárd a körhöz 15 község tartozik, évi rendes fizetése 500 frt és 200 frt úti általány, ha a beteg az orvoshoz megy 20 kr látogatás nappal 30 kr, éjjel 60 kr; távozási pótdij a fuvaron kivül mértföldenként 30 kr; a halottkémi teendőkért, melyeket a székhelyen teljesíteni tartozik, külön dij jár 20—40 krig.

A pályázni óhajtók felhivatnak, hogy szabályszerűen felszerelt folyamodványaikat f. évi május

10-ig adják be. Választás Páczinban május 12-én Agárdon május 20-án fog megtartatni.

Királyhelmecz, 1887. april 16-án.

Bencsik István,

főszolgabíró.

8672. SZ.

XIV. 87.

Pályázati hirdetmény

a katonai nevelő- s képzőintézetekbe, valamint a katonatiszti leányok nevelőintézeteibe való felvétel tárgyában.

(Folytatás.)

Ellenben a katonai alreáliskolák III-ik évfolyamába pályázóknak a német nyelvet annyira kell birniok, hogy az oktatást sikerrel hallgathassák. A katonai akadémiákba való felvételre pályázók a felvételi vizsgát német nyelven tartoznak letenni.

A magyar és cseh nyelvnek a katonai alreáliskolák tanterve szerint kötelező tudása a felvételi vizsgánál ugyan elengedtetik, oly pályázóknak azonban, kik e nyelvek egyikét bírják, elsőbbség adatik.

A mindkét katonai akadémia I-ső évfolyamára pályázók felvételi vizsgája az egész katonai reáliskola minden tantárgyaira kiterjed azon mérvben, a melyben azok az említett intézet tanterve szerint taníttatnak. Különösen megki- vántatik a francia nyelvből a helyes, folyékony olvasás, továbbá egyszerű gyakorlati tételeknek, németből franciára és franciából németre szótár segítségé /el való átfordítása.

Katonai tantárgyak, valamint egyéb testgyakorlatok, például: tornázás, vívás, úszás, stb. a felvételi vizsgának tárgyát nem képezik.

A bécsújhelyi akadémiának rendeltetése, hogy növendékeit a gyalogság, vadászésapatok

kezdődő vagy fejlődő, de még ki nem tört bajok, melyek mindenkor roppant fogékonyak a meghűlés iránt és minthogy tapasztalatilag a bekövetkező baj rendesen sokkal komolyabb szokott lenni az ezt megelőző meghűlésnél: ezen utóbbira háramlik azután a kór-ok gyanúja és terhe; eltévesztik tehát oly módon az okozatot az okkal, vagyis a bajjelzöt magával a bajjal. így van az péld. a csúzzal (rheuma) is; nem mindenkor a meghűlés egyszersmind kór-oka a csúznak, hanem ellenkezőleg: a csúzban szenvedő egyén, különös fogékonysággal bir a meghűlés iránt ; mindamellett a rendes szójárás tévesen igy hangzik: minthogy meghűlt (ok), csúzban szenved (okozat) 1 Hasonló tévedéssel találkozunk továbbá, kivált a kiütéses betegségeknél és végre a ragadós járványoknál, honnan is a meghűlés gyakorisága. A meghűléstől való félelem pedig onnan ered, mert tapasztalati tény, hogy a meghűlést leggyakrabban okozó léghuzam, vagy „légvonat,“ adott körülmények közt veszedelmessé is válhatik és bizonyos feltételek mellett nem kevésbbé rósz következményű (archüdés) 1 Ez a tapasztalat arra a téves gondolatra vezetett, hogy a lég a betegségek kizárólagos okozója vagy legalább közvetítője és e szerint az emberi szervezetnek úgyszólván esküdt ellensége, mely elől telhetöleg elzárkózni, a legnagyobb elövigyázat! Ily módon csakhamar sikerült a meghűlést, mint a megbetegedés egyik legelterjedtebb és közszájon forgó okát kürtölni ki és mesterségesen ama levegőtől való félelemben, vagyis légiszony-ban megtestesíteni, mely tulajdon- képeni oka annak, hogy többé-kevésbé még mai

és lovasság számára, a katonai műszaki akadémiáé pedig, hogy növendékeit a tüzérség, mérnök-kar és utászezred, továbbá a vasúti és távir- dai ezred számára képezze ki. A műszaki akadémiába leendő felvételt kérő folyamodványokban tehát megjelölendő, vájjon pályázó a tüzérségi, vagy hadmérnök-kari osztályba kivánja-e magát felvétetni, mely kérelem a beosztásnál lehetőleg tekintetbe fog vétetni.

Az egészen díjmentes kincstári helyekre pályázók, azon esetben, ha az intézetbe testi fogyatkozás vagy hiányos képzettség miatt nem vétetnének fel, a yisszautazás költségét sajátjukból tartoznak fedezni, még akkor is, ha a katonai nevelő- és képzőintézetekbe való utazás költségeinek a kincstár terhére való felszámítása, igazolt szegénység folytán, a hadtest (katonai) parancsnokság által az érdekeltek részére engedé lyeztetett volna. (A hadsereg »Rendeleti Közlönye« 1887-ik évfolyam, 45-ik szám.)

A felvételi kérvényekhez melléklendők:

1. a keresztlevél (születési bizonyítvány),

2. katonai, orvosi lelet, a pályázónak testi alkalmasságáról (kiállítva 1880-ik évi február 2-áról 189. szám alatt kelt körrendelettel, a pályázóknak katonai nevelő- és képzőintézetekbe való felvétele alkalmából leendő orvosi megvizs- gáltatása iránt, az 1880-ik évi „Rendeleti Közlöny” 4 ik számában közzétett utasítás értelmében) ;

3. az utolsó tanévre vonatkozó iskolai bizonyítvány (iskolai értesítő vagy iskolai kimutatás);

4. honossági bizonyítvány (ez katonai egyének részéről egy éven belől utólag is beterjeszthető) ;

5. kötelező nyilatkozat a tényleges szolgálat meghosszabitásának elvállalásáról; (ennek mintája e hirdetmény végén közöltetik) ;

alapítványi helyekre való pályázat eseteiben :

6. különös igazolvány arról, hogy pályázó az alapítvány-levélben foglalt feltételeknek megfelel.

(Vége köv.)

Az amerikai szőlők kérdése*)

A fillokszera-vész évröl-évre mindinkább terjed ; csak idő kérdése, hogy valamennyi borvidékünket ellepi a pusztító rovar. A megtámadott szőlők pusztulása mindenfelé rohamosan halad s a régibb keletű fertőzések középpontjain a szőlők nagyobbrésze már tényleg megsemmisült. Szőlősgazdáink, akik eleinte nem igen hittek a veszedelem komolyságában, akik a szakemberek figyelmeztetéseit eieinti csak megmosolyogták,. a kormány intézkedéseit pedig feleslegeseknek, vagy legalább is hiábavalónak tartották, most maguk is gondolkozóba estek; látják a veszedelmet és szeretnének védekezni.

A gyakorlati sikert ígérő védekezésmódok közül legtöbbet emlegetik mindenfelé az amerikai szőlők művelését. Az amerikai szőlők értéke és ellentálló képessége, termésük minősége, az ame rikai szőlőoltványok tartóssága és az ezzel kapcsolatos kérdések napirendre kerültek és — mindjárt hozzátehetem — gyakran a legellentétesebb megítélésben részesülnek.

Vannak, kik minden amerikai szőlőfajtát fil*) Szolgálatot vélünk teljesíteni hegyaljai szőlősgazdáinknak, midőn Dr. Horváth Géza, a fillokszera kisérleti állomás főnökének, fenti cim alatt a „Természettudományi Köz- löny*-ben megjelent felette figyelemre méltó közleményét, szerző engedelmével, lapunkba átvesszük. Szerk.

napság is a szabad levegő elől elzárkózunk és ez által bizonyos fokú elfajulást, elgyengülést, ellentállási képtelenséget teremtünk, melyek ismét a maguk részéről, a meghűlés iránti rendkívüli fogékonyságban találnak megfelelő kifejezést. Hogyan és mivel hárítható el tehát a meghűlés iránti fogékonyság, már az eddigiekből is világosan következik: ama fogékonyság lehető leszállítása által, mely ismét az emberi test rendszeres edzése által, úgy ahogy azt „a test edzéséről« irt cikkünkben a »Zemplén« hasábjain már fejtegettük volt, éretik el. De korántsem az által, hogy a szabad levegő elöl elzárkózzunk ; hanem ellenkezőleg, hogy ahhoz minél könnyebben hozzá jussunk! Mert nem a levegő bőségéből erednek a legtöbb meghűlések, hanem annak hiányából; és nagyon igaza van e tekintetben annak az olasz közmondásnak, mely azt tartja: hogy »a hová a levegő be nem jut, bejut majd az orvos 1«

Mindezek után a meghűléstől való félelmet csak azon esetekben tartjuk alaposnak, melyeket már e tanulmány kezdetén jeleztünk volt. Ismételjük tehát, hogy különösen óvakodjunk nedves, átázott lábbelitől, ruházattól és fehérneműtől ; és addig ne pihenjünk meg, mig idöveszteglés nélkül szárazra át nem öltözködünk. Fürdőben, kivált langyosban, ne időzzünk sokáig; hideg italra ügyeljünk, még ha nem is izzadunk; esténként, kivált ha izzadunk, ki ne üljünk, annál kevésbbé. ha a talaj nedves és semmikép, ha csak némileg is roszul érezzük magunkat. Különösen pedig óvakodjunk meghűléstől járványok idején és ügyeljünk rá még akkor is, ha csak közönséges nátlokszeramentesnek vagy legalább ellentállónak hisznek; mások ellenben azt tartják, hogy alapjában véve egyetlen egy amerikai szőlőfaj sem képes a fillokszera támadásaival tartósan dacolni. Némelyek ezeket, mások amazokat a fajtákat hm detik ellentálóknak, vagy kétségbe vonják ellentálló képességüket. Egy rész abban látja a biztos menedéket, hogy nemes európai szőlőfajtáink az ellentálló amerikai szőlőkre oltassanak; más rész azonban nem hisz az oltványok tartósságában s az oltás helyett inkább a direkt termelő amerikai szőlők mivelését javasolja. Erre meg ismét sokan azt az ellenvetést teszik, hogy direkt termelésre ajánlott amerikai szőlők termelése élvezhetetlen, vagy legalább nem érdemli meg a mivelést.

Ilyen szerteágazó nézetek és ellentétes állítások mellett a nagy közönség azután nem tudja, hogy mit tartson voltaképen az amerikai szőlőkről és hogy mit várhat tőlük a fillokszera vészszel szemben. Van e hát csakugyan ellentálló amerikai szőlőfaj? Tartósak-e az emerikai alanyokon készült szőlőoltványok ? — Érnek-e valamit a direkt termelésre ajánlott amerikai szőlőfajták ?

Időszerűnek tartom e kérdésekkel itt közelebbről foglalkozni és 7 éves közvetetlen tapasztalataim alapján röviden elmondani, hogy mi az, amit az amerikai szőlőkről eddig biztosan tudunk és mi az, amit még nem tudunk.

Az amerikai szőlők kérdésének sarkpontját, mely a fillokszera ellen való védekezés szempontjából legelső sorban tekintetbe jön, az ellentálló- ság kérdése képezi. Ezen a kérdésen fordul meg, hogy mennyi bizalommal folyamodhatik hozzájuk a fillokszera-sujtotta szőlős-gazda.

A legtökéletesebb módon van biztosítva a fillokszera támadásai ellen kétségkívül az a szőlő- faj, amelynek gyökerein a pusztító rovar egyáltalában sohasem fordul elő. Ilyen amerikai szőlőfaj, amely tehát határozottan fillokszera mentesnek, immunusnak tekinthető, a Vitis rotundifolia (Scup- pernong.) Ennek gyökerei még tökéletesen fillok- szerás talajban is mindig egészen tiszták, épek és egészségesek; soha sincsen rajtuk a filokszerának semmi nyoma; —de mi haszna? Termése élvezhetetlen lévén, e különben is meleg, déli kiimát kedvelő szőlőfaj direkt termelésre nem használható ; azon kivül a reá oltott más szőlőfajták sem fogamzanak meg venyigéjében s e miatt alany gyanánt sem lehet értékesíteni

Valamennyi eddig ismert többi amerikai szölőfajról és fajtáról tudjuk, hogy a fillokszera megél rajtok, és hol kisebb, hol nagyobb számban található gyökereiken. Ellentálló képességük ehhez képest igen különböző. Némelyek mindig és mindenütt biztosan ellentállanak, mások ellenben csak bizonyos kezvező körülmények között képesek a fillokszera támadásait baj nélkül elviselni, sőt sok amerikai szölőfaj csakúgy elpusztúl a filokszerától, mint ami nemes európai fájtáink.

Az ellentálló képesség fokának megállapítása az egyes amerikai szőlőfajtáknál nem könnyű dolog. Ehhez mindenekelőtt idő, kiterjedt kísérletek és pontos megfigyelések, valamint teljes elfogulatlanság és egy csomó józan szkepszis szükséges. Nagy hiba, hogy az amerikai szőlők megítélésénél e feltételeket már elejétől fogva nem méltatták kellő figyelemre. Innen van aztán, hogy nem egy amerikai szőlőfajtát hirdettek ellentállónak, amelyről később épen az ellenkező derült ki. Oly fajták, amelyeket eleinte ellenállóknak véltek és dicsértek, rövid pár év alatt lejárták magukat. De az élelmesség meg újabb fajtákat hozott és hoz még folyvást a piaczra, ahol az ügyesen kehában jelentkezik is az. Mert csodálatos, bár ezerekre rúg azoknak száma, kik lépten-nyomon meghűléstől tartanak, alig tizedrészét teszik azok, kik a meghűlés eredményét', akár a közönséges náthát, vagyis orrhurutot, akár pedig a légző szervek (gége, tüdő) hurutját, valamibe is vennék 1 Pedig nem önzés vezeti toliunkat, ha a nagy közönséget ezúttal figyelmeztetjük, hogy még a közönséges náthát se hagyják figyelmen kivül! A szakavatott „orvosi vizsgálat« olykor és különben mindenkor, nemcsak nagy bajnak, de még nagyobb költségnek veheti elejét; nevezetesen, szolgáljon ezen önzetlen tanácsunk az anyáknak intésül : gyermekük nátháját nem önkény és kukoricateával orvosolni, és ha a nátha leple alatt föllépő komoly baj azután, de későn, felismertetett, a veszteglés okát, nem az orvosi tudomány elégtelenségével mentegetni. A gyermekvilágra nézve még a közönséges nátha sem közönyös; annál kevésbé, ha nem a fenti elsődleges okokra vezethető vissza, hanem ha, mi nagyon gyakran megesik, de eddig- elé kellő figyelmen kivül maradt »udvarló,« náthás bácsiktól, vagy még gyakrabban »csókolódzó,« náthás néniktől ragadt rájuk. Ilyenkor, és átalán mindazok részére, kik az orvosi segedelmet drá- gálják, csak egy szer létezik, mely sokkal olcsóbb és talán hathatósabb is ; és ez az : fogadják el, egyelőre maguk közt elvűi, hogy : náthával látogatóba menni, ha nem egyéb, mindenesetre illetlen dolog ; és idővel mindenek előtt sok anya belátja ennek üdvös hatását 1

Folytatás a mellékleten.