Zemplén, 1887. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1887-04-17 / 16. szám
Melléklet a „Zemplén“ ió-ik száma oz. Munkácstól Beszkidig és vissza. — Három cikk. — ii. Frigyesfalvától a következő vasúti állomásig, B.-Szent-Miklósig, az ut csak egy rövidke iramo- dás (5 km.) Az ó és legújabb kor szimbólumai : a döcögő országút meg a stratégiai vasútvonal lépten-nyomon egyenlőközüen haladnak egymásnak közvetetlen közelében. A vidék egyre nagyobb szabásúvá válik s a szépért vágyó lelket bizarr alakulásaival újabb meg újabb meglepetésben részelteti. B.-Szt.-Miklós szegényes házikói közül kimagaslik 11. Rákóczi Ferencnek egykori kedvelt tartózkodási helye, a várkastély, a nagy időknek ez a szélütött óriása. Jelenleg gf. Schönborn, (úgy hallottam) csűrképpen használtatja. B.-Szt.-Miklóst elhagyva szemünkbe tűnnek Iglencz és Dunkófalva községek, érdekes promontóriumok s mümalmok kíséretében. Szemünkbe ötlik a meszes és kénköves vizekben gazdag szinyáki völgy, melyet elhagyva átrobogunk a Latorcza hidján s pihenőt tartunk Pászikán. Itten válik el a vasútvonal a vereczkei szoros felé menő országuttól. Pászikát hát mögött hagyva balról, Szuszkó falun túl, Ho- lubina község vörösfedelü tornya irányában az országszerte ösmeretes és kedvelt „Luhi Margit'‘-ot és a nem megvetendő „polenai“ t szülő hegycsoport festői alakzata int felénk. Ez a hegycsoport ma dúsgazdag vagyonként ígérkező, eddig még a helyszínén is alig ösmert ásványos vizekben bővelkedik. Egy ezek közül a ,,magyar Selters“ nevet ma-holnap kivívó, u. n. ,,Irma“ forrás, melynek csak nemrégen volt a szertartásos keresztelője ; és ha olyan kedves lesz a nagyvilágban mint minő keresztanyja, Schönbom gr. Irma leánya — bizonyára lesz látogatója és kérője kontinensünkről elegendő. Említést érdemel Tövisfalván kívül még Dracsina község is, Beregvármegyének északi részében az utolsó katholikus telep, melyen túl a rusznyák földön már aranyért sem hallhatnánk egy magyar szót, hacsak azt az egyetlenegyet nem, hogy : Szent Pétervár. Kis vártatva Szolyva- Hársjalván vagyunk. Szolyva-Hársfalva csak afféle vasúti összeházasodás. Szolyva, Hársfáivá kü lön-külön községek, s mint rokontermészetü házasfelek (az egyik is meg a másik is jó hangzású név a magyar balneológiában) e vasúti köteléknek nemzetgazdasági frigyében szép jövendőre tart hatnak igényt. A ministerre, akinek mi itten már csak hült helyét találtuk, a perrónon meglepetések vártak. Nem a beregi szép asszonyok (hiszen ők nagy darab földet uralnak szépségük s jóságuk méltó hírével) hanem az általuk átnyújtott s havasi rózsákból Ízlésesen összealkotott termetes bokréta (mely nem a minister-, hanem az „isten-kalapjá“-ra emlékeztetett) és az óvóiskolának nemzeti zászlók alatt kirukkolt népsége vol tak a meglepetés. Az óvóiskola csemetéivel szóba sem állt a minister : amazt el-el nézegette s nagyon szépen megköszönte — már csak azért is, mert gyöngéd kezek müve volt. Pedig az óvóiskola is azoknak a lelkes honleányoknak a müve, akik a bokrétát kötötték. Én beszédbe ereszkedtem egy nagy csurkás kis zsidó fiúval, aki éppen a zászlótartó volt, s ha az a szemsértő „huncutka“ nem- turbálta volna párbeszédünk hatását, hajlandó lettem volna ötét, ,szép s tiszta magyaros kiejtése után ítélve Árpád apánk egyenes ágon leszármazó egyik ősunokájának tartani. Egyébiránt feljegyzendö e vidékről az is, hogy itten adnak egymásnak találkozót évről-évre Európa méltósá- gos, nagyméltóságu és főmagasságu Nimródjai — szarvas bőgőskor. Nagyon előkelő (de bizonyára nem orosz) vendégekre számított az állomás tervezője is, aki itten a vasút mellé egy kis eksz- íejedelmi nyaralónak is beillő állomás-kastélyt építtetett, (Jót állok érte, hogy ilyen nagy úri arányokkal épült kastélya nincsen még a mingréliai hercegnek sem, aki pedig tudvalevőleg ekszfejedelem — in partibus infidelium.) Szolyva fölött, Hársfáivá mellett, veszi föl a történelmi emlékű Latorcza a magas hegyek regényes mélyében született rakoncátlan Vicsa patakot, mely a róla nevezett völgyben adott meg- telepedési helyet a stratégiai vasútnak. Tizenkétszer halad a vasút a Vicsán át, melyet nem egy helyütt még ős jogainak egy részéből, a mederből is ki kellett becsülni, megmélyitett és faragott kövekből nagy gonddal épitett óriási szabású és százezerekbe került teknőbe fektetni, egyszóval annyira megrendszabályozni, hogy tő- szomszédságában a vonalnak szűkös férőhelye legyen, Szászókánál fordulunk be a Vicsa szük- völgyébe, vonatunk lassan, fuldokolva halad. Nagyokat füttyent minden percben, jeléül annak, hogy már a hegy-óriások kanyaródóit járja. A hegyoldalról lavina-szerüleg ömlik alá a szüztiszta hó. A bükkösök ki vannak irtva egész hegyoldalokon. Mélyen tátongó üregek meredeznek felénk a kárpáti homokkőből alkotott hegyek lej tőiről. A bükkösöket is, meg a homokköveket is a vasút alapépítménye nyelte el. Még ottan állanak jobbról-balról a gözsiklók, melyek az ezer- mázsányi súlyú terheket a hópihe könnyűségével hordták össze és halmozták föl a hidak, talpfák, viadukt pillérek az Ossza nevezetű hadikitérő stb. képében. Zákány állomás környékén figyelmessé tettek egy, a vasúti építkezés ideiglenns eszkö zéül szolgált köutra, (mely hatalmasabb alkotás, mint Trajáu-utja az Al-Dunánál) és 150,000 ftba került. Vonatunk folytonosan hegypárkányokon kígyózik fölfelé. Egy és ugyanazon panorámája a vadregényes vidéknek kétszer-háromszor is megjelenik kupénk ablaka előtt. A távoli hegyek már csak madártávlatból tűnnek fel előttünk. A rengeteg erdőségekben a medve, hiuz, vaddisznó, szarvas, őz lakozik bőven. Az embernek se hire se hamva. Ni-ni ember! szólott jellemző nagy örömmel egyik utitár- sam, mikor az átellenes irányból egy reánk bámuló juhászmestert látott. A szükvölgy egyszerre váratlanul kitágul. Térés fensikon találjuk magunkat. Vonatunk hoszasan fütyül. Utolértük a minister vonatát. A volóczi állomáson vagyunk, egy barakk-városban, mely a vasútépítési vállalatnak gyúpontját képezi. Van itten gőzfürész telep. Vöröskereszt-egyesületi kórház, benne csinosnál- csinosabb ápolónőkkel, balkarjukon a vöröskereszt szalagjával. Nyugati irányban egy kis temető, melyben az östermészettel folytatott bajvivásban elesett vasúti munkások pihennek. Vonatunk elé még egy lokomotivot kapcsolnak. A kupék lámpásait serényen gyújtogatják. Ez azt jelenti, hogy tunelek következnek s utazásunk végső pontjától, a beszkidii alagút bejáratától, már nem messzire vagyunk. Mielőtt tovább utaznánk, föl említem még azt, hogy itten látják el magukat hoszabb menet idejére a gőzgépek vízzel, melyet a jobbról eső havasokon épitett rezervoárok szolgáltatnak. Hírek a nagyvilágból. A „Stefánia“ nevezetű páncélos hadi-hajót t. hő 14-én becsátották tengerre a trieszti kikötőben. A hajó-keresztelőn Stefánia főhercegnő Őfenségének helyettese, Mária Terézia fhgnő volt, ki a hajó-óriásnak tengerre bocsáttatásakor a következő aposztrófét intézte a toronyhajóhoz: »menj szerencsével le a hullámokba s a hullámokon át j hordozd Ausztria-Magyarország dicső zászlaját mindig becsülettel.« Albrecht főherceg f. hó 25-én ünnepli meg katonai szolgálatának 60 éves jubileomát. Bulgáriából szárnyra kelt hir szerint Kó- berg-Ferdinánd herceg hajlandónak nyilatkozott a fejedelmi korona elfogadására. A nihilisták újabb merényletet kísérlettek meg a cár élete ellen, melyet a rendőrség csak a legutolsó pillanatban tudott megakadályozni. A hir hallatára a cárné ájulasba esett. Az európai magas hegységeken erős havazások voltak. Ez az oka a tegnap egész váratlanul téli jelleget öltött, zordon időnek. Hírek az országból. Dr Schuszter Konstantint a kassai egyházmegyének volt püspökét f. hó 14-én igtatták be méltóságteljes ünnepiességgel a váci egyházmegye püspöki székébe. Erzsébet királynő Ófelsége tudvalevőleg a magyar Herkules fürdőben keresett és talált menekvést csúzos bántalmai elől. A fürdő és vidéke a legnagyobb mértékben megnyerte a legmagasb látogatónak megelégedését. A királykisasszony, Mária Valéria fhgnő is legközelebb el fog oda látogatni. Harmincöt csángó-család van útban, akik Bukovinát oda hagyva, Pancsova vidékén fognak letelepedni az anyaország földjére. Kossuth Lajost, száműzetésben élő nagy hazánkfiát, Nyíregyháza város díszpolgárává választotta. Különfélék. (Őfelsége a király), mint hírlik, f évi szeptemberben felkeresi Kassát, hogy jelen legyen a VI hadtest és honvédő csapatoknak együttes őszi hadgyakorlatain. (Áthelyezés). Hlavathy József m.-szigeti kir. ügyész hasonló minőségben a s.-a.-ujhelyi törv. székhez helyeztetett át. Pontos tisztviselőt, humánus és magas műveltségű embert nyer benne az igazságszolgáltatás és városunk intelligens társa- sadalma. Hozza isten a derék férfiút mielőbb körünkbe ! (Becker Teodor) ezredes ur, m. kir. honv. gyalogsági dandárnok, mint s.-a.-ujhelyi népfölkelési tisztitanfolyam főfelügyelője f. hó i6-án meglátogatta a 33-ik népfölkelési zászlóalj keretéhez tartozó s már negyednapja korán reggeltől késő estig nagy szorgalommal gyakorló népfelkelő tisztjelölteket. A derék Mars-fiaknak mind három csapatát a sorgyakorlatokból s a fegyverfogás titkaiból behatóan megvizsgálta. Két órai tüzetes szemügy- revétel után »oszolj» vezényel tetett az oktatók által s az altiszti iskolába vonultak a népf. tiszti aspiránsok, hol a dandárnok ur minden jelöltet be- mutattatott magának. A gyakorlat eredménye fölött le \jesebb megelégedésének adván kifejezést, üd- vö e a tanfolyamos tisztjelölteket, elismeréssel em én föl, hogy a legtisztább hazafiságból s önk ajánlották föl szolgálatukat a hon védelmén fejlesztésére és biztosítására. Azután Stéger raid főhadnagy-tanárnak napirend, ébresztő, takat , kihallgatások, közétkezés és napi parancsoké tartott szabatos elméleti előadását végig hallga i, pihenőt rendelt. Majd ismételt megfigyelés ín is dicsérőleg nyilatkozván a szabad- gyakorlatokról a fagyos hideg ellenében katonás kitüréssel harcoló csapattól meleg hangú búcsút vett. (Zemplén vármegye közönsége) f. évi tavaszi rendes és előre láthatólag igen népes közgyűlését e hó 28-ik napján fogja megkezdeni: A kis restaurácziónak, is beillő közgyűlés lesz hivatva betölteni a szerencsi járás főszolgabirájának és a vármegyei árvaszék V. ülnökének üresen álló székét. Eme választások megtörténtével minden valószínűség szerint megüresedő s.-a.- újhelyi járási szolgabirói és II. aljegyzői állomások is e közgyűlés alkalmával fognak tisztviselőket cserélni. A számonkérő szék, a középponti hivatalok vizsgálatát f. hó 20-án, az állandó választmány pedig f. hó 26-án kezdi meg ülésezéseit. (S.-a.-Ujhely város) képviselő-testületének múlt hó 26-án tartott közgyűlésében első helyen a városi színház eladása került szőnyegre, s beható tárgyalás után a gazdasági bizottság véle- ményes előterjesztéséhez képest úgy az eladás, mint a bérbeadás kérdése elejtetett. A város tulajdonát képező szántóföldek a gazdasági bizottság véleményes jelentéséhez képest továbbra is házilag fognak kezeltetni. A kovács-munka teljesítésével jövőre is Mendik János bízatott meg. A város főbirájának az ez évben foganatosítandó kövezeti munkálatokra vonatkozó jelentése beható tárgyalás alá vétetvén, első sorban a Csillag-utcai kövezés és gyalogjáró hely folytattatni, s ez okból a Hecske-köz rendeztetni, másod sorban a Deák-utcai kövezet és járda folytattatni, harmad sorban a Malom-utcai kövezés*) átrakatni és végül a Papsoron trotoár építtetni rendeltetett. A folyó hó 6-án tartott képviselő-testületi közgyűlésen a helyben állomásozó könnyű lovasság elszállásolása tárgyában kelt alispáni intézvény képezte a napi rendet, minek következtében tekin tettel arra, hogy a honvédelmi ministeriumnak f. évi 10785. sz. a. kelt leirata szerint a lovasság állomási helyeinek kijelölése rendszerint az év szeptember havában szokott eszközöltetni, ekként a város közönségének abbeli ajánlata, hogy a lovasság 1888. ápril 24-ig itt maradjon, el nem fogadtatott, tekintettel mégis arra, hogy a lovasságnak tömeges elszállásolása által a vármegye közönsége az egyénenkénti beszállásolás terhétől meg van mentve; és tekintettel arra, hogy a beszállásolásból eredő 1887.évi többlet-kiadások megtérítésére való nézve a vármegye a beszálláso- lási pótadót 1887. évre megszavazta: habár a város közönsége jelenleg nincs abban a kedvező anyagi helyzetben, hogy az 1888. január i-től azon és szeptember végéig a beszállásolásból eredő többlet kiadásokat fedezhesse: a beszállásolásba a képv. testület arra az esetre, ha a vármegye közönsége a beszállásolási pótadót még az év folyamán 1888. évre is megszavazná s ez által a város tulkiadásainak megtérítése biztosíttatnék, — beléegyezését annak idején nem fogná megtagadni. (Multis ille flebilis . ..) Rákóczról vettük s adjuk a következő meleg hangú sorokat : Múlt hó 30-án tették Rákóczon Gulovics Miklós gk. lelkész, megyei bizottsági tag hűlt tetemét örök nyugalomra. Temetése megható képét nyujtá egy családfő s jó rokon, igaz barát és példás pap elköltözésének. Távozása olyan lehangoló hatást keltett lelkűnkben, mint az áldásos nap s a jótékony eső működésének megszűnése. E hatás hideg borzalommal töltéela koporsót körülállók kebleit. Családja s rokonai keserves zokogása méltán igazold, ki volt ő nekik; barátainak a benső fájdalomtól feldúlt vonásairól leolvashatta a tapasztalt szem, hogy lelkűk a pótolhatatlan hűség prototiponját veszítette el benne; hivei könyözönében, mint tükörben, látszott, miként tehetett eleget nehéz állasával járó hivatásának. Nehéz és áldásos munkájáért az emberektől ez volt, nem épen méltó, de alegszebbjutalom. Az általános részvét az elesett bajnok koporsója fölött legyen enyhítő balzsama az elárvult család sebzett szivére. Megható módon adott kifejezést a nép szive fádalmának s tanulságosan igazolta, hogy szeretett papja híven betöltött állásának lett meg- siratásra érdemes áldozata; hogy a halál magvát az az éj oltotta be keblébe, melyen állása követelte kötelességének tett eleget; tudjae nép, hogy lelkiatyja a rá bízott nyáj megmentése körüli fáradozása közben ásta meg saját életének, családja nyugalmának, s rokonai vigasztalhatatlanságának sírját. Ó benne egy oly papot adtunk át az anyaföldnek ki a legnehezebb pályák egyikén lelkiismeretesen müküdve hivatásának mártírjává lett. Meghatot- tan s példát tanulva, a hőstől állhatunk meg a jeBiz ez nagyon megérdemelte >olna a legelső helyet is ! Szerk.
