Zemplén, 1886. augusztus-december (17. évfolyam, 33-52. szám)

1886-11-21 / 47. szám

iparkamara titkára által kidolgozott lenti javaslatot ajánlották a szak minisztérium figyelmébe. A javaslat, mely a tokaj-hegyaljai borok specialis jellegének megoltalmazását tűzte maga elé célúi, igy hangzik:

Törvényjavaslat a bor termelés és kereskedés védelméről.

1. §. Szőlőnedv nélkül, vagy ennek részbeni felhasználásával viz és különféle más anyagok összekeverése által, borhoz hasonló folyadékot előállítani és forgalomba hozni tilos.

2. §. A must hígítása, valamint a törköly kivonása utján okszerűen készült italok, csak „másod vagy kis bor« (petit vino) elnevezése alatt és a termelési hely jelzése nélkül hozhatók forgalomba.

3. §. A must és bor, vegytiszta cukor, legalább 90%-os vegytiszta szesz, nemkülönben cognac, vagy töppedt szőlővel megjavítható.

Borok kezeléséhez keményítő cukrot, tne- lasset, szörpöt, nalopot, glycerint és egyáltalában az egészségre ártalmas anyagokat, ép úgy, mint vizet használni feltétlenül tilos.

4. §. A borok házasitása (conpage) a kereskedelem igényelte egyenlő jelleg megtartása céljából megengedtetik.

Kivételt képeznek a Tokaj-Hegyalján termett asszu és szamorodni borok, melyek különleges jellegüknek megóvása végett más borokkal össze nem keverhetők.

5. §, „Tokaj-hegyaljai asszu, vagy szamorodni bor« elnevezés alatt, csak a Tokaj-Hegyalján termett szőlő és töppedt szőlőből szűrt asszu és szamorodni borok hozhatók forgalomba. Magától értetődik, hogy ezen borok és asszuk is vegytiszta legalább 90 fokú szeszszel javíthatók.

6. §. A ki a fenti §-ok bármelyike ellen vét, kihágást követ el és közigazgatási utón, a mennyiben a büntető törvény, vagy a közegészség ügyről szóló törvény értelmében súlyosabb büntetés alá nem lenne vonható, a folyadéknak elkobzásán kívül 300 írtig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés esetén, két hónapig terjedő elzárással és 500 írtig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő.

További visszaesés esetén, a mennyiben az utolsó büntetés kiszabása óta két év még el nem telt, hat hónapig terjedő elzárással és 1000 írtig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő, ezenfelül az illető elárusítótól az elárusitási jog elvonandó,

A pénzbüntetések behajthatlansága esetén 5 írt pénzbüntetés egy napi elzárást helyettesit.

Ezen szakasz értelmében hozott marasztaló ítéletek, az elmarasztalt fél költségére hírlap ilag közzé teendők.

7. §. Ezen törvény elleni kihágásokban, azon hatóságok járnak el, és azon eljárás szerint, melyet az 1880. XXXVII. t. c. 42. §-a alapján a kihásokra nézve a bel és igazságügyi miniszterek állapítottak meg.

8. §. Az eljáró bíróság mellé, esetről- esetre, megkíván tató meghitelt szakértőkön kívül, okleveles vegyész alkalmazandó, kik egyszersmind az elkobzott bor mikénti fölhasználása iránt véleményt adnak.

9. §. A jelen törvény alapján kiszabott pénzbüntesés 34 részben közgazdasági alap, 14 részben azon község javára eshetik, a melyben a kihágás elkövettetett.

10. §. Az orvosi szerekkel kezelt gyógyító borokra, pezsgő borokra, és a termelő saját házi vagy gazdasági céljainak szolgáló »lőre“ készítésére a jelen törvény határozatai nem alkalmazhatók.

11. S. A jelen törvény végrehajtásával a belügyi és a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi magy. kir. miniszterek, Horvát-Szlavonoregyesületek alakulása mindazon korba esnek, s ezek, valamint Jókai és mások, s az irodalom budapesti képviselőinek működése, bizony a nemzet tusa- kodó erejére vallanak. Palma sub pondere ereseit.

Az úrbéri viszonyok változása miatt a nemzet zöme a más irányba terelt gazdálkodáshoz fogott, s e téren is rövid 10 év múlva a belga kormány által Magyarország mezőgazdasági viszonyainak tanulmányozására kiküldött Dietz Henrik ki merte mondani, hogy miveltebb és racionábi- lisabb gazdaközönséget mint a magyar, egész világ nem képes felmutatni. Igen, mert az egész országban, vármegyénkint egymásután keletkeztek a gazdasági egyesületek, s ezen egyesületek a speciális magyar gazdaság fejlesztésén kivül, kiválólag magyar hazafias irányú működésűk mellett valóságos politikai klubbok voltak, s gócai a nemzeti lelkesedés és kitartás szellemének.

És az a nehány ezerre menő néptömeg hangja pedig, mely 1859-ik évi december hó 30-án a Garibaldi nóta hangjánál gyülekezett Széphalomra, s a Kossuth nóta mellett oszlott szét, nem a lábbadozó tetszhalott gyönge nyögése volt, hanem a rabságát megunt oroszlán

láncainak csörrenése.

* *

, *

Áttérek a Kazinczy Ferenc születése 100-ik évfordulójának ünnepélyére.

szágokra nézve, a horvát-szlavonországi bán bízatnak meg.

Az ánkett megállapodásairól és az országos kormány által tett Ígéretről annak idejében szintén értesíteni fogjuk lapunk olvasóit.

nyilvános nyugtázás.

A lasztóczi legutóbbi nagy tűzvész alkalmával megsemmisült ref. nagy harang beszerzési költségéhez járulni kegyeskedtek :

Payzsoss Andor 10 frt, Karsa Ferencz 1 frt, Dongó Géza 1 frt, Hammersberg Jenő 2 frt, Oroszy Géza 1 frt, dr. Pap László 1 frt, Ke- resztessy Lajos 1 frt, Sziráky Barna 50 kr, Spóner Gyula 50 kr, N. N. 1 frt, Klimó Menyhért 1 frt, Csiszár Gábor 1 frt, Klein Tivadar 1 frt, de Rívó György I frt, Nyomárkay József i frt, Balogh Károly 1 frt, ifj. Vály István 50 kr, N. N. 50 kr, N. N. 1 frt, Székely Elek 50 kr, Diószeghy János 1 frt, Dókus Mihály 60 kr, Pekáry Gyula 1 frt, Horváth József 1 frt, Mar- gitai József 1 frt, özv. Borúth Elemérné 1 frt, Palóczy László 1 frt, Juhász Jenő 2 frt, Mizsák István 1 írttal.

Alólirottak mint a lasztóczi ref. egyház elöljárói a fentebb megnevezett adakozóknak, az érdekeltség nevében köszönetünket nyilvánítva, az adakozási összeget vagyis 37 frt 10 krt, a kijelölt célra leendő fordítás végetti átvételét ezennel igazoljuk.

Kelt Lasztóczon, 1886. nov, 14.

Molnár István, KÖrtvélyessy István, Sebeők Lajos,

lelkész. egyh. gondnok.

Különfélék.

(Ö felsége, a királyné) nevenapját f. hó 19-én nagy misével ünnepelte meg a róm. kath. teplomban városunknak minden hatósága, testületé és nagy közönség valláskülönbség nélkül. A gimnáziumi ifjúság énekkara szabatos összhangzó és helyenkint pompás khoráljával a jelenlévőket nemcsak meglepte, hanem magasabb lelki gyönyörűségben is részesítette. Az énekkart B 0 1- 1 a r. k. áld. tanár vezette.

(1886. dec. 12-én) lesz 300 esztendeje annak, hogy a dicsőség glóriájával Övezett hős lengyel király, Báthory István meghalt. E nevezetes napon a lengyelek elzarándokolnak a királyi Krakkóba, hogy ottan megkoszorúzzák István király sirját. Báthory a mi vérünkből való vér volt, mi adtuk őtet a lengyeleknek. Büszkesége volt lengyelnek és magyarnak egyaránt. Nevéhez kegyeletes emlékek kötik, sírjához csodás erők vonzzák a lengyel és magyar szivet egyaránt. A magyar hazafias szellemben szerkesztett »Felvidéki Közlöny4 abból az alkalomból, hogy a lengyelek dicső multjok egyik legfényesebb oltára, a nagy Báthory István sirja előtt dec. 12-én áldozni óhajtanak, a következő indítványt tette nov. 17-ki számábán; »méltó volnaKassavárosához, ha e nevezetes napra magyar földön termett virágból koszorút küldene Báthory István sírjára.« Azután indítványát ekként motiválja í >M i é r t éppen Kassa?« „A zért, mert felsőmagyarországi nagyobb városa i n k : U j h e 1 y, E p e r j e s, stb . . . alkalmasint megragadják az alkálimat illő kegyeletük lerovására.4 Eszméljen föl e szép és politikai szempontokból nézve sem kifogásolható indítványra Zemplén vármegye lelkes közönsége. Legyen e tekintetben

A magyar tudományos akadémiától megvárhattuk, hogy nemzeti nyelvünk ujjáteremtője emlékének megünneplésére első hijja fel a nemzetet.

De hát minek a magyar tudományos akadémiát idegen-toliakkal ékesíteni akarni ? hiszen még a nemzet lelkesedéséből nyert adakozások után is, nem azon odaadással, melyet ezen ügy megérdemelt, és nem azon hazafias elhatározottsággal, mely hivatásából kifolyólag kötelessége lett volna, vezette a Kazinczy Ferenc emlékezetének látható megörökítését; nem akkor állitá fel a nagy férfinak szánt nemzeti emléket, midőn azzal a centralizátoroknak és germanizátoroknak ott Becsben demonstrálnia kellett volna azt, hogy a magyar nemzet él, s nem akar az ő kedvükért meghalni, és ők azt megfojtani nem képesek; hanem elnapoltatik a mauzóleum építése azon időre, amidőn már a loyalitás sem szenvedett csorbulást akkor sem, ha a magyar lelkesedett. Nemcsak én, de mások is vélekednek igy. Reméljük azonban, hogy ezután a nemzeti érzület és hazaszeretet tana, az abstrakt tudományok mellett, a magyar akadémia által is ápoltatni fog.

\ a. c.

(Vége köv.)

is méltó szép múltjára. A szerény koszorú-küldés egyikévé lenne a legszebb jubileumi emlékeknek 1

(Dr. Chyzer Kornél) vármegyénk lőorvosától ismét egy számottevő és nagybecsű füzetke jelent meg, amely „Közegészségügyi bajaink összefüggése természettudományi ismereteink hiányosságával“ címen azt az előadást tartalmazza, melyet a magyar orvosok és természetvizsgálók XXIII. (buziás-temesvári) nagy gyűlésének bezáró alkalmával szerző mondott f. évi, aug. hó 29-én, mint a nagygyűlés alelnöke. Sajnálkozással valljuk be, hogy e füzetnek megjelenése éppen arra az időre esett, amikor lapunknak boldog emlékezetű szerkesztőjének kezéből már kihullott a hírlapírói toll, s csak mostan adhatunk a különben nem múló becscsel biró irodalmi dolgozat megjelenéséről hirt olvasóinknak. Hibánkat azonban iparkodunk majd jóvá tenni azáltal, hogy a tudós szerző en- gedelmével az előadásból mutatványnyal kedveskedünk olvasóinknak.

(A s.-a.-ujhelyi árvasegélyző) és jótékony - sági egyesület ma egy hete tartotta meg alakuló közgyűlését a vm. székházának szép számmal látogatott nagy termében. Megválasztattak : Matolay Etele elnökké; Nemes Lajos alelnökké, Dókus Gyula főtitkárrá, Klimó Menyhért titkárrá, dr. Chyzer Kornél pénztárossá, Jelenek Adám gazdává, Löcherer Andor és Szighmeth Károly számvizsgálókká. Mizsák István ügyészszé. A válaszmány megalakítása a mához egy hétre tartandó közgyűlésen fog eszközöltetni.

(Báródy színtársulata) a mai napon fejezi be városunkban volt működését s Eperjesre teszi át téli szállását.

(Sikerült vadászat.) A vármegyei fiatalság egy részéből alakult szécs-kereszturi vadásztársaság f. hó 19-én vadászatot tartott az általa bérelt szécs-kereszturi erdőségben. A vadászatnak gyönyörű idő kedvezett és az eredmény kitűnőnek mondható, mert két napi vadászat szép sikere: 5 drb császár madár, 14 őz, 25 nyúl és két róka volt. Az elejtett vadakon is meglátszott a kedvező őszi időjárás, mert feltűnően kifejlett és kitartott állapotban kerültek terítékre.

(A s. a.-újhelyi husfogyasztási-egyesület) f. hó 22-én, d. e. 9 órakor a vármegye székházának nagytermében közgyűlést fog tartani. Tárgy : az alapszabályoknak szükségessé vált módosítása feletti tanácskozás. E közgyűlésre az egyesület tagjait tisztelettel meghívja az elnökség.

(Az ez évi 4-ik adórészlet) f. hó 15-én esedékessé válván, felhivatnak az adózó felek, miszerint a 4-ik adórészletet f. évi november hó 30-ik napjáig a városi pénztárba annál is inkább szolgáltassák be, mivel ellenkező esetben az adótartozások, nemkülönben az összes fenálló adó, kincstári illeték, dézmaváltság s az ez évre is folyó évi okt. i-én esedékessé vált hadmentességi díjhátralékok megejtett foglalásokhoz képest — szükségkép árverések foganatosításával még ez év folyamán a legszigorúbban fognak behajtatni. (A városi elöljáróság.)

(Erősen tartja magát) a hir, hogy dr. Schuszter Konstantin, a kassai róm. kath. egyházmegyének közszeretetü főpásztora a váci egyházmegyébe fog áthelyeztetni. Sőt már utódját is emlegetik a kassai püspöki káptalannak mély tudományu s vármegyénkben is nagy népszerűségnek örvendő egyik igen érdemes tagjában.

(Ünnep volt f. hó 16-án N.-Mihályban), mely alkalommal a városi képviselő testület áltál tartott ülésen gr. S z t á r a y Antal kezdeményezése és vezetése élén lelkes ovációkban részesítették N.-Mihály jelenlegi főbiráját S ú 1 y ó v- s z k y István tisztelt barátunkat. Főbírói állásában kifejtett közhasznú munkássága és az állami iskola létesítése s felépítése körül szerzett nagy érdemeinek elismeréséül a legmelegebb szavakban mondottak neki köszönetét s kérték, hogy a kulturális és közgazdasági fejlődésnek már is örvendetes eredményeivel dicsekedő község ügyeinek szellemi intézését, sokoldalú magános teendői dacára még a jövőben is igen sokáig legkedvesebb kötelességei közé sorozza. Egyszersmind kellemes meglepetésül nagy érté két képviselő, dúsan aranyozott, vert ezüstből készült valódi műremek tintatartót nyújtott át neki a nemes gróf, az igen szép számmal egy- besereglett képviselő-testületi tagok lelkes éljenzéseinek kíséretében. »Nevezetes évforduló pontot képez városunk s általában a felvidék ügyeinek fejlődésében.“ — írja levelezőnk — „Gróf S z t á r a y Antalnak, a községi ügyek iránt való folytonos érdeklődése és az azoknak lelkes előmozdításában való közvetetlen résztvevése. Áldja meg a magyarok istene érette 1“ — Úgy le

gyen !

(Feljegyzésre érdemes dolog), hogy f. hó 15-én a délutáni órákban N.-Mihály s vidéke fölött erős nyári zivatar nyargalt végig. Dörgótt, villámlott és hatalmas jégeső volt. N.-Dobrán, mint ottani levelezőnk értesít, még más nap is lapátolni lehetett a jégréteget. A szt.-János bogarak pedig csak úgy mutatkoztak, mintha éppen most lett volna az évadjuk. Be sok bo- gara is volt ennek az 1886-iki időjárásnak.

94?" Folytatás a mellékleten.