Zemplén, 1886. augusztus-december (17. évfolyam, 33-52. szám)
1886-11-21 / 47. szám
Melléklet a „Zemplén“ 47-ik számához (Névváltoztatás.) Fisch József helybeli takarékpénztári főkönyvelő belügyminiszteri jóváhagyás folytán vezetéknevét ,,Halász“-ra változtatta. fJótékonyság.) Október 16-án a s.-a.-újhelyi tűzoltó egyesület nehány lelkes tagja a legenye- mihalyii vasúti állomás főnökének távirati tűz jelzése folytán főparancsnoki megbízásból a n.-káz- méri tűzhöz kivonult. Ez alkalomból felmerült 20 frt IO kr költséget gf. Török László fizette ki s egyszersmind a betegsegélyző alapra 10 frtot, 1886. évi pártoló tagsági dijával együtt 20 frtot szolgáltatott át. a s.-a -újhelyi tűzoltóság egyesületi pénztárának. E jótékonyságot a főparancsnok azzal hozta tudomásunkra, hogy érette a nemes grófnak az egyesület hálás köszönetét tolmácsoljuk. Kellemes megbízatásunkat örvendő készséggel teljesítjük. (Színház.) Sólymosy vasárnap búcsúzott el a »Lumpáciusz Vagabundusz* antik, de még manap is élvezetes bohózattal, mely darab egyszersmind jutalomjátékául adatván, a közönség színig telt házzal fejezte ki a távozó művész iránti hódolatát. Dobó (Lábszij) szerepében majdnem Sólymosyval vetélkedve hódította Sólymosyné kis szerepén is tündöklött a tehetség és jó iskola. Kedden Gerő K. »Vadgalamb* cimü népszínműve Dobó jutalmául került színre meglehetős népes közönség előtt. A darab föalakja Rica, akiért úgyszólván történik és nem történik minden, kissé túl ideális alak, talán inkább a »Hamu pipőke* laju mesék-, mint a magyar népszínmű karakterének felel meg. Ezt a pusztán nőtt Ricát személy esitette Aranyossy Z. Ilona teljes művészi ízléssel. A pusztai tájszólamot, az eredeti népdalokat teljes hatással, frenetikus tapsok és »ujrá«-k között turbékolta, és ha kissé túl ment a természetesség határain, azért a szerző felelős, aki úgy látszik szándékosan degradálta a darab többi, a népéletnek találóan megfelelő, de már kissé stereotip alakjait másodrendű szerepekké, melyekben pedig Megyasszay Ilona a naiv falusi leányt természetes hűséggel, Beleznayné a paraszt matrónát (Boris asszonyt teljes eredetiséggel játszották ; de hiába, ha a szerzőnek úgy tetszett, hogy csak Rica tün- déri alakjával hódítsa meg a közönséget, hát azt el is éri; az aztán, hogy a darabnak egyes szükségtelen rósz gondolatára (mint például az öreg Galand Mihálynak Rica iránti szerelmére) mit mondanak a kritikusok, az nem a közönség dolga. Szerdán »Felhő Klári.« Csütörtökön Aranyossyné Z. Ilona jutalmául »Budavár megvétele* gyér közönséget hódított. Miért is nem választotta inkább a »Falu rosszát* vagy a »Piros bugyellárist* a jutalmazott, mint ezt a jubiláris darabot. A mai közönség a törökvilág, török egzekúciók iránt nem igen érdeklődik,sem pedig a,katonásdi‘ színvonalára sülyesztett ekszpugnációnak nézésében kedvét nem leli.Afönségest a nevetségestől csak egylépés választja el s Budavár megvételénél színészeink azt az ominózus egy lépést is megtették. — Ezenkívül még szombaton Goundinetnek „A párisi* c. kitűnő vig- játékát jótékony célra szánta a derék igazgató, és aztán záradékul ma vasárnap »Az ördög pirulái* világhírű látványos bohózatot adatja be mégBáródy ur búcsúzóul. — Kívánunk a pirulákhoz telt házzal pácienst és szerencsés jó utat! (Köszönetnyilvánítás.) Rimay Lehel, a s.-a.-ujhelyi polgári olvasókör könyvtárának 46 kötet- és 149 füzetre menő, részint szépirodalmi, részint tudományos becscsel biró munkát ajándékozott. Midőn a szép értéket képviselő adományért hálás köszönetünket nyilvánítjuk, bátorságot veszünk magunknak arra nézve is, hogy városunk nemes szivü és a polgári olvasó kör iránt melegen érdeklődő közönséget könyvtárunknak becses ajándékukkal leendő gazdagítására bizalomteljesen s mély tisztelettel fölkérjük. Az elnökség. (Petróleom-források) A természeti kincsekben dúsgazdag Máramaros vármegye területén Sztavenow lovag Kőrösmező határában gazdag petróleom forrásokra bukkant. A források kiaknázására már társulat is alakult Móri ez Pál elnöklete alatt 120,000 frt alaptőkével. A vállalat igen szép haszonnal kecsegtet, s úgy tudjuk, hogy vármegyénk területéről is vannak részvényesek. Szerencse fel I (Schreiber Mór) vasbutor gyárost Budapesten (Lipót körút 4. sz. raktár Andrássy-ut 2. sz.) ajánljuk a közönség figyelmébe és b. pártfogásába. Nevezett gyáros ez idő szerint a legkitűnőbb vas bútorokkal rendelkezik és annak tartós, csinos és izlésteljes előállításáért kezeskedik. (A nagy-rozvágyi gőzmalom,) hogy folyton nagyobbodó szükségletét és széles körű vevőközönségét kielégítse, malmát uj és célszerű gépezetekkel látta el. E célból a budapesti hírneves Gutjahr és Müller malom építő és gépgyári magyar céget bízta meg a szükséges liszt, sziták, dara-tisztitók és vasrészek elkészítésével. Örömmel veszünk tudomást ezen tényről, látva, hogy vidéki malmaink a haladás terére lépnek és habár kicsinyben, megközelíteni iparkodnak a főváros világra szóló malomiparát. Hogy mennyire kívánatos lenne ösz- szes vidéki malmainknak e példát követni, azt fejtegetni fölösleges, minélfogva nem hagyhatjuk szó nélkül némely malomtulajdonos helytelen eljárását, midőn a külföld silányabb gépeit a hazai gyártmányok elé helyezi és szükségleteit Ausztriából vagy külföldről fedezi. A hazai malomgépek világhírűek, példa reá, hogy Bécs legnagyobb malmait Budapestről szerezte be. A fentnevezett fővárosi nagy és virágzó gyártelep eléggé igazolja, hogy a malom gép ipar hazánkban legmagasabb fejlődési fokon áll, miután eme gyár készítményeit német, olasz, spanyol, orosz, sőt amerikai malmok is rendelik, minek küldjük, mi tehát pénzünket külföldre ?! (Első magyar esketés.) A Krajnyáról értesítik lapunkat, hogy F.-J ablonkán f. hó 16-án vezette oltárhoz Kristóf Endre végzett gk. papnövendék Hodermarszky Krizant gk. lelkész kedves és bájos leányát H e 1 é n t. Az esketési szertartást R é p á s s y zsolezai gk. lelkész, a vőlegény rokona végezte és pedig — magyar n y el v e n, s ez annál nagyobb örömmel lepte meg a derék krajnyaiakat, mivel f. hó 8-án Horbok- Radványban Kutka István végzett gk. papnövendék esküvőjén a vőlegény abbeli kívánsága, hogy magyar nyelven eskettessék — az ott lévő gk. lelkészek tiltakozása folytán hajótörést szenvedett. Répássy a magyar nyelvű esketési szertartással úttörő lett a Krajnyán, s erősen reméljük, hogy példáját számosán fogják követni. (A magyar északkeleti vasút) vezérigazgatósága, lapunk utján is tudatja a nagy közönséggel, hogy Taraczköz (Máramaros vm.) megállóhely 1886. nov. 12-től a teherforgalomra is berendeztetett, továbbá hogy az 1887. évi jan. hó i-jével a magyar északkeleti vasúton személy és podgyászszállitására uj díjszabás lép életbe. E díjszabás a magyar északkeleti vasút anyag- kezelöségi ügyosztályában Budapesten, nemkülönben az állomásokon is a megszabott ár mellett megszerezhető. Irodalom. (Az Athenaeum nagy képes naptára 1887-re megjelent és beküldetett hozzánk. A vaskos kötet, melynek szépirodalmi része 7, tiszticimtára, közhasználati része stb. 16. összesen 23 nagy nyolcadrétü ivet tartalmaz, a magyar naptár irodalomban már évtizedek óta első helyen áll és ama vállalatok közzé tartozik, melyeken folytonos haladás észlelhető. Szépirodalmi részét állandóan legismertebb régi és újabb íróink közreműködése emeli. Közhasználati része sok hasznos és naponkint szükséges tudnivalót tartalmaz. A betűrendes hely- és tárgymutatóval ellátott s ezáltal csakugyan gyakorlati használatra való „Tiszti címtár“ terjede- delemre és adatainak megbízhatóságára nézve első helyen áll a naptárirodalomban. Bpest főváros tisztikarán kívül 122 vidéki város tisztviselőinek teljes névsorával is találkozunk benne. A negyed- félszáz oldalnyi kötet ára most is a régi 1 frt o. é. 1 frt 15 krnak előleges (postautalványnyali) beküldése után a naptárt bérmentesen juttatják el a megrendelőhöz. (Községi körjegyzők) 1887. évi zsebnaptára melyet B a r t h a László a községi közlöny szerkesztője ügyes kézzel állította össze, küldetett be szerkesztőségünhöz. Kiadja Horánszky Viktor akad. könyvkereskedő. Ara 1 frt 40 kr. Tartalmazza e zsebnaptár mindazt, a mit a jegyzőnek a régi, újabb és legújabb törvények alapján tudnia kell — s ez nem csekély dolog. Naptárak. A Pallas írod. részvénytársaságtól egyszerre három naptárt kaptunk, melynek mindannyija czélszerü és gazdag tartalma, valamint díszes kiállítása által tűnik ki. Legfényesebb és legtestesebb köztük a Pallas nagy képes naptára, szerk. Benedek Elek. Ára I frt. E naptár 87-ik (második) évfolyama rövid pályafutás után már is első rangúvá fejlődött, és mind tartalmánál, mind képeinél fogva legnagyobb és legszebb naptárunknak mondható, mert tartalma 400 lapra jerjed, művészi képeinek száma pedig meghaladja a százat. Nem kisebb meglepetést szerez a Pallas a Közigazgatási nemzeti kalendárium VII. évfolyamával. (Ara 80 kr.) Állami megyei és városi hivataloknak, valamint közjegyzői és ügyvédi irodáknak, orvosoknak és azon kereskedőknek, kiknek árjegyzékeik nagyobb szabású szétküldésnél czimekre van szükségük e naptárt mesés csekély áron mind azt teljesen nyújtja és tartalmazza, a mit a 4 frtos hivatalos tiszti címtárban találunk és sok egyebet még, a mi_ abban nincs. Ugyanily czélszerü berendezésű a Pallas-féle Ügyvédi Zsebnaptár, illetve Jogász naptár, melyből a n-ik évfolyam fekszik előttünk. E zseb naptár tartalma és külseje szintén kedvező változáson ment keresztül; tartalma sokkal gazdagabb, külseje sokkal szebb mint eddig s igy bizvást mondhatjuk, hogy ügyvédek, birák és közjegyzők alkulmasb zsebkönyvet nem vehetnek, mint a Pallas-féle Ügyvédi v. Jogász zsebnaptárt. A közönség köréből.- Irály és tartalomért a beküldő felelős. — ^nyekkel szemben némuljon a frázis. A „Zemplén“ 46-ik számában Grosz Herman, egy szellemi gyermekeként felfogadott cikkével, nagybátyja L ö w Lázár s.-a.-ujhelyi főrabbi érdekében s állítólag ennek megbízásából, sorompóba lépett a „Zemplén“ 44-ik számában megjelent „kibújik a szeg zsákból“ feliratú cikk ellen. n Őszintén bevallva örömmel nyúltunk e lapok legközelebbi száma után, mert azt hittük, hogy ha főrabbi ur a jellemére vastag homályt vető cikkünkben felsorolt tényeket megcáfolni nem bírja, a lelkipásztor hamisítatlan erényével, az önhibának beösmerésével, fogja magát rehabilitálni. De fájdalom csalatkoztunk reményünkben. A cikkírójának lövése távol járt a céltól, sőt azt is meg kell vallanunk, hogy a főrabbi ur a Grosz-féle cikk megjelenése óta sem szűnt meg a tisztességgel meg nem egyező eszközökkel élni a hitközség nyugalmának felzavarására. És mert egy főrabbiról még sem tehetjük föl, hogy unokaöcscsét kézzel fogható tények eltagadásá- val bizhatja meg: a mélyen tisztelt szerkesztőség engedelmével most már beszéltetni fogjük a tényeket. Azt fogja rá cikkíró nagybátyjára, hogy Löw L. elnöklete alatt hozták be a magyar nyelvet hitközségi iskolánkba. Nos, hát fáradjon cikkíró el az iskolába, ottan meggyőződhetik a jkönyvekből arról, hogy még 1881 [2. tanévben, mondta ki a hitközségi iskolaszék, hogy az oktatási nyelv a magyar legyen s üdvös határozatát legott életbe is léptette. Löw Lázár úr meg akkor szeszszel kereskedett; a rabbinusi székben akkor az alakjával és szellemével egyaránt kimagasló atyja, boldog emlékezetű Löw Jeremiás ült, aki számtalanszor és ünnepies módon adott kifejezést abbeli sajnálatának, hogy előrehaladott koránál fogva nem képes már elsajátítani a hazai nyelvet. Löw Lázár főrabbi ur — be messze esett az alma a fájától*) Azt mondja a cikkíró, hogy a főrabbi csupán a Mózses öt könyvének magyar fordításban való oktatását ellenezte, mert nincsen még megbízható magyar nyelvű szent könyv, mely a rabbinikus tradíciónak megfelelne, s ennek megvilágítása végett kánonikus fejtegetésekbe téved. Risum teneatis amici 1 A hébernyelv, Talmud és magyar nyelv ösmeretében országos-, sőt nem egy világhírű szakember ottan az országos tanítóegyesületben, akik Mózses könyveit magyarították, illetőleg a nagyhírű Mendelssohn-féle német szöveget átfordították : Grosz Hermannak és nagybátyjának nem elegendő auktoritás ? Képesek volnának-é e nagy kétségben élő szakemberek csak egyetlenegy versre is rámutatni, amely a zsidó tradícióval ellentétben áll ? Avagy várjanak a mi magyarajku gyermekeink a Mózses könyveinek tanulásával, amig Grosz, Löw és a többi kapacitások fognak kiadni egy magyar fordítású bibliát ? . . . Tévesnek bélyegzi cikkíró azt az állítást, hogy a főrabbi ellenezte volna a magyar nyelven való hirdetéseket a zsinagógában. Hát már oly rövid emlékezetű volna a főrabbi, vagy talán tudomása se volna arról, hogy éppen egy kerek évig forgott a vita a hitközség zöldasztalánál e tárgy fölött. És végre sem bírtunk vele szemben elérni többet, mint azt, hogy közbe jött hatósági meghagyás alapján az egybekelési hirdetéseket most már magyar nyelven végzi. Kíván erről a tárgyról még többet is beszéltetni a főrabbi ur ? A jegyzőkönyveket teljes készséggel megszólaltatjuk. Most csak annyit jegyzünk meg, hogy mi az ő kedvéért a németnyelvnek nem akarunk és nem bírunk nagyobb szentséget tulajdonítani, mint tulajdonítunk a magyarnak. Azt már beösmeri a cikkíró, hogy ,a halottas kocsi alkalmazását ellenezte Löw Lázár; de u. m. ezt hitelvi szempontból tette, és szerinte a halottas kocsi csak ott engedhető meg, hol a sirkert távol esik a várostól. Hát a pozsonyi, n.-váradi, munkácsi, ungvári, homonnai, n.-mihályi és számtalan több s a legorthodókszabb hitköz- sében, ahol szintén halottas kocsikat használnak, arról a hitelvröl nincsen semmi tudomás f A főrabbi ur vagy nagy fólfödöző, vagy személyesen bejárta mindama városokat s felmérte a zsidótemetők távolságát. Hogy a szent egyesületek megbénítására mi mindent inscenirozott a főrabbi ur — ne feszegessük.. Tudjuk azt mindnyájan, tudja a vármegye hatósága is. Nem szorult ez a tárgy bővebb információra. Végre egyben kezet fogok a cikkíróval. Tökéletesen igaza van, hogy üdvös dolog lenne a magyar zsidóságra nézve, ha úgy szervezkednék, miként ügyeit a többi vallásfelekezetek módjára, saját kebelében, minden külső hozzá járulás nélkül, békével tudná elintézni. Ez volt a célja hazánk halhatatlan emlékű nagy fia, br. Eötvös Józsefnek is i867|68-ban a zsidó értekezlettel és a zsidó kongresszussal 1 de az ő reménységei is hajótörést szenvedtek a hüperorthodóksz rabbik merev magatartásán. De már a cikkiratónak abbeli következtetését, hogy a státuszkvó hitközségek akadályoznák a magyarországi izraelita hitközségeknek egyesülését, mint éretlen felfogá son alapuló dolgot ki kell korrigálnom. Éppen a státuszkvó hitközségek azok, melyek saját alap*) Úgy tudjuk, hpgy a főrabbi ur mióta az izr. iskolának nyelve és szelleme magyar, oda lábát még soha be nem tette. Sőt még akkor sem jelent meg ott, mikor a hébernyelvi vizsgálatra hívta a deputáciő Szerk,
