Zemplén, 1886. augusztus-december (17. évfolyam, 33-52. szám)

1886-09-05 / 36. szám

seregek sürii csapatokban bevonulnak a gyakorló terekre, szellemi íegyverek tárházába — az isko­lába. Tanulnak sok szépet, igazat és hasznosat. Megtanulják a szellem fegyvereivel való bánni tu­dást, a védekezést s ha a szükség úgy hozná magával, a támadást. És remélni engedik, hogy az elveszett vagy veszendőben lévő anyagi elő­nyöket visszaszerzik majd szellemi sikereik jussán. A gimnázium, a középiskola önkéntese majd lerogyik, szegény, az uj fegyverek szokatlanul nagy súlya alatt. A munka verítéke gyöngyözik már is lázas homlokán. Jól van-e ez igy ? Mondjuk — jól. A jó vég köti meg a munka koszorúját. Tü­relemmel viselni, amit a sors teherként reánk ra - kott — bölcs dolog. A küzdelmes munka a szebb | és jobb jövendő számára gyűjti fel erőnket. A jelszó: „előre.“ Élőre és magasabbra. Sic itur ad astra. Épül a torony — a haladás épü­lete — hogy az égig érjen. De okos terv szerint épüljön, szilárd alapokon, lassan, jól kimérve — hogy le ne dűljön. A magas tornyok nehezebbet esnek. Vigyázzanak az építők. A bábeli torony pél­dája rettentő. Az egyértelműség ne változzék át a megzavarodás káoszává. Ügyeljenek, hogy a ma­gasra törekvő diáksereg tiszta tudatával bírjon a magasság szédítő voltának. Gyenge fő magasra ne menjen, mert nyakát töri. Az építők ti vagytok — lelkes tanítók, ta­nárok s egyszersmind nevelők. Neveljétek az if­júságot fegyelemre — fegyelmezett szívvel és fegyelmezett észszel. Tanítsátok meg őket a leg­szebb tudományra: imádni az istent, szeretni a hazát és szeretni az emberiséget. Lengje át az ifjú sziveket és elméket egységes magyar hazafias szellem; A nemzet, az ország szeme ti reátok szegződik mostan — tanárok s tanítók! A ma­gyar nemzet az ország jövőjét, anyagi és szellemi fejlődését a ti kezeitekbe tette le mostan újra. Legyen a ti akaratotok szerint. Legyen a tudomány hatalommá — és e hatalom váljék maradandó nemzeti tulajdonná; hogyha majd karral, ész­szel tenni kell, álmainkból szép való legyen. Az ifjúsághoz kötött szép reményeket ne rútitsa el a férfiuság valósága. Ti néktek — nevelők és tanítók, a termé­szet rendje is kezetekre dolgozik. Az a legna­gyobb család, mit emberiségnek neveznek, mint az örök idő múlik és ujul szünet nélkül; mint a felmérhetetlen világtenger vize áramlik folytono­san. Múlásában, ujulásában, áramlásában szerencse rejtőzik. Meg van óva az elposványosodás vesze­delmétől. Az egyik emberöltő helyt ád a másik­nak, a rósz — a jónak. És az ember-anyag nem rideg. Nem mállik az széjjel porrészeire, ha erő­sebben érintik is. Alkalmazzatok idomitásához min­dig olyan erőt, aminőt éppen igényel. Erőt okos mértékkel. Salak és arany keveréke az ember­anyag. Oktalanság lenne aranyától fosztani meg s szaporítani vele a társadalom söpredékét. Ha salakjától szabadítjátok meg, egyengetitek útját, mint Messiások, a boldogabb, az arany korszak megérkezésének, melyről a költő lelke álmodá : „még jőni fog egy jobb kor.“ . . . A ti munkátok a legnagyobb felelősséggel járó munka, Ha Horác jövendölése ; ................................................ gonoszb Korban születtünk, mintsem az őseink: Amely mi tőlünk származandik Lesz gonoszabb maradék utánunk.“ teljesülne, a nemzet átka (kimondtam, de vissza­vonom) ha Vörösmartyé : a nemzet áldása lesz osztályrészetek. Nemzetünk géniusza adjon nektek erőt, bölcs tapintatot újonnan megkezdett munkátokhoz. A közvélemény elösmerése legyen jutalmatok. Fá­radozásaitok eredménye legyen a haza boldogsága! A kegyes-tanítórendiek vezetése alatt levő r. k. gimnázium tanári kara a folyó 188687. iskolai évre a következőleg alakult meg: Igazgató: Halmi László k. r. házfőnök, tanítja a hittant az V. és VI. osztályban. Tanárok : Bolla Lajos, kegyesrendi pap, tanitja a I. osztban a magyar s latin nyelvet és földraj­zot, a VI. osztban a történelmet; az I. osztály főnöke. Brezanóczy Béla, világi, tanitja a né­met nyelvet a IV., V. és VI. osztban, a földraj­zot a II. 0., a természetrajzot az V. és VI. osztályban. Cserép József, vil. bölcsészettudor, gimn. jegyző, tanitja a latin nyelvet a VI., a görög nyelvet az V. és VI. oszt.-ban ; a VI. oszt. főnöke. Félegyházy Béla, vil. tanitja a meny- nyiségtant a III—VI. oszt.-ban, a fiz. földrajzot a III., a természetrajzot a IV. osztb.; a IV. oszt. főnöke. Gurnesevics Lajos, vil. tanitja a ma­gyar nyelvet a III - IV., a latinnyelvet a III. oszt.; a III. oszt. főnöke. K o z á r Ferencz, kegyesrendi pap, tanitja a magyar és latin nyelvet a II., a történelmet a III, és V. osztban, a II. osztály főnöke. Polák János, kegyesrendi pap, tanítja a hittant az I. és III., a latin nyelvet az V., a számtant az I. és II. osztályban; az V. oszt. főnöke. Tremmer Gyula, kegyesrendi pap, ta­nitja a hittant a II. és IV., a latint nyelvet és történelmet a IV., a német nyelvet a III. osz­tályban. Vandruska Antal, vil. tanitja a rajzoló geometriát az I—IV.; a szépírást az I. és II. ; a tornát mind a hat osztályban. A rendkívüli tárgyak körül. Vandruska Antal tanitja a franczia nyelvet, Cserép József a gyorsírást, Bolla Lajos az egy­házi éneket, Krafcsik Ferencz a világi éneket. A beirt tanulók száma a mai napig: a VI. osztályban 14, az V. osztban 23, a IV. ben 44, a III. ban 31, a II. ban 45, az I. ben 60. Összesen 217. Érdekes tudni, hogy az első osztálybn való fölvételre a törvény-szabta maximum betölte után még 10-en jelentkeztek, kik kénytelenek voltak más intézetet keresni. Iskolai értesítés. A sztropkói magyar tannyelvű állami elemi népiskolánál a beiratások ideje 1886. évi szept. hó 6-án veszi kezdetét, egyelőre két tanító és egy tanítónő vezetése mellett, de alapos remé­nyünk és kilátásunk van, hogy még e tanév folyamán a negyedik tanerő is rendszeresittetni fog a nagyméltóságu vallás és közoktatási mi- minister által. Ajánljuk különösen a sztropkói járás terüle­tén lakó szülők figyelmébe ezt az iskolát, mely­nek tanítói a múlt tanévben oly szép eredményt mutattak fel, hogy a növendékek kivétel nélkül a magyar nyelvben való jártasságot elsajátították. A sztropkói állami el. iskola gondnoksága. II1 V A T I LOS RÉiZ. 9787. szám. Zemplénmegye alispánjától. Tekintetes szolgabiró ur. Közhírré tétel végett tudatom tekintetes szolgabiró úrral, hogy t. Sárosmegye alispánja több rendbeli értesítése szerint Jakab-Volya köz­ség sertés-állománya lépfene miatt 15 napi Dubova község szarvasmarha állománya léptene miatt 15 napi, Szinye község lóállománya takonykor miatt 15 napi, továbbá Gajdos Pongrácz András bárt- fai lakos sertés állománya lépfene miatt bizony­talan időre, Zsegnye község szarvasmarha állo­mánya lépfene miatt IO napi, s Hrabszka község szarvasmarha állománya lépfene miatt 21 napi vesztegzár alá helyeztetett. Feloldatott ellenben a vesztegzár alól Ger- gellak község szarvasmarha és Ladomér, Hun kócz és Krajno Polyána község sertés állománya. S.-a.-Ujhe!y, 1886. augusztus i-én. Mat ólai Etele, alispán. 40670. II. sz. Magy. kir. belügyminiszter. Kör rendel et. Valamennyi megyei törvényhatóságnak. A közmunka és közlekedési magyar királyi miniszter úr a folyó évi julius hó 15-én 25.524. szám alatt hozzám intézett átiratában tudomá­somra hozta, hogy a községi elöljárók és kör­jegyzők által a szolgabirákhoz vagy alispánok­hoz beküldött és az 1880. évi II. III, t. ez, alap­ján előállított hivatalos törvény s rendelet kiad­ványok beszerzési ára fejében járó pénzekre, ille­tőleg ily pénzt tartalmazó és a községi elöljárók által a szolgabiróhoz vagy alispánhoz intézett levelekre a mennyiben ezen levelek „törvénytári ügyben portómentes« megjelöléssel ellátatnak a portómentességet megadta, s ez iránt a magyar királyi postahivatalokat a Postai Rendeletek Tára utján megfelelően utasította. Felhívom a törvényhatóságot, hogy téves megdijazások elkerülése végett a községeket ha­ladék nélkül utasítsa az iránt, miszerint a szóban levő pénztartalmu küldeményekre a' »törvéuytári ügy eben portómentes» megjelölést alkalmazni el ne mulasszák. Budapesten, 1886. évi julius hó 22-én. A mi­nister helyett: Beniczky, államtitkár. 8989. sz. Zemplénmegye alispánjától. Tíz szolgabirónak. A m. kir. földművelés-, ipar- és kereskedel­mi ministerium f. évi 26149. szám alatt kelt kör­rendeleté tudomás és miheztartás végett kiadatik. S.-a.-Ujhely, 1886. jul. 12. Alispán h. Viczmándy Ödön, főjegyző. (Másolat.) Valamennyi törvényhatóságnak. I Ismételten előfordult, hogy a hatóságok a nem helyben lakó kereskedőknek a bevásárlást nem engedik meg, illetőleg ezt vagy házalási enge­délytől vagy pedig az 1884. évi XVII. t. ez. 46. §.-ban előirt feltételek teljesítésétől teszik függővé. Énnélfogva a tudomás és kellő eljárás végett a következőkről értesítem a törvényhatóságot: A bevásárlás, történjék ez bár nem helyhez kötve, hanem vándorlás utján, nem tekinthető házalásnak, mivel a házalás fogalma alá, a fenn­álló házalási szabályok 1. §. értelmében, az »árukkal való kereskedés bizonyos eladási he­lyiség nélkül" tehát csakis kínálása, illetőleg az elárusitás tartozik. A vándorszerü bevásárlással foglalkozó egyén egyszerűen kereskedőnek tekintendő és részére ily minőségű iparigazolvány adandó, a mely iparigazolvány az 1884. évi 39266. sz. a. kelt rendeletem 10. §. értelmében a D., ipar­lajstromba vezetendő. A ki ily iparigazolvánnyal bir, az az ország bármely helyiségében is fog- lalkozhatik bevásárlással tekintet nélkül arra, váljon az illető helységben van-e telepe vagy fiók telepe. Bpesten, 1886. juli. 1. A miniszter helyett: Matlekovics. 6832. Zemplénmegye alispánjától. 10 szolgabirónak. Tudomás végett kiadatik. S.-a.-Ujhely, 1886. junius hó 4. Alispán h. Viczmándy Ödön, főjegyző. (Másolat) Földm. ip. keresk. miniszterinm 27586. sz. Valamennyi törvényhatóságnak. Ő császári és apostoli királyi Felsége f. hó 7 én kelt legfelsőbb elhatározásával Huranda Émil fiumei tiszteletbeli szerb kir. konsulnak kineve­zési okmányát a müködhetési jog legfelsőbb zá­radékával legkegyelmesebben ellátni méltóztatott. Felszólítom tehát a törvényhatóságot, hogy nevezett tisztb. konzul urat fentebb jelzett mű­ködésében kellő támogatásban részesítve és ne- taláni megkereséseinek készséggel feleljen meg. B.-Pest, 1886. május 15. A miniszter megbízá­sából: Schnirer s. k. Zemplénmegye bizottságának S.-a.-Ujhelyben 1886. ápril 30-án tartott rendes féléves közgyűléséből. Olvastatott a községi faiskolák gondozása s a község határaiban levő állami, megyei és köz­ségi utak széleinek befásitása tárgyában küldött­ségig tervbe vett szabályrendeletre vonatkozó­lag a megyei tiszti főügyész véleményes előter­jesztése. A község határaiban levő állami, megyei és községi utak széleinek befásitása tárgyában alko­tott s bemutatott szabályrendelet elfogadtatván, annak jóváhagyása és életbeléptetése érdekéből a nmgu közmunka- s közlekedési minisztérium, a községi néptanítókra vonatkozó részének kötelező erejűvé tétele végett a nmgu vallás- és közokta­tási minisztérium, továbbá a szabályrendeletben megszabott bírságok behajtásának jóváhagyása, s egyidejűleg a kérdéses befásitás érdekében szük- séglendö területeknek kisajátithatása czéljából az 1881. évi XL. törvényezikknek törvényhozás ut­ján megfelelőleg leendő kiterjesztése iránt a nagy- mélt. m. kir. belügy miniszterinm feliratilag leiké- retni határoztatok. I 7652. sz. Zemplénmegye alispánjától. A községi faiskolák gondozása és az ut szé­leinek gyümölcsfákkali befásitása tárgyában a f. évi ápril hó 30-án tartott bizottsági tárgyalásból kelt szabályrendelet azzal hozatik köztudomásra, hogy az ellen a netaláni fellebbezés vagy észre­vétel a kihirdetés napjától számítandó 30 nap alatt alulírotthoz beadható. S.-a.-Ujhely, 1886. junius 17 én. Matolai Etető, alispán. Szabályrendelet a községi faiskolák gondozása és a községi utak szé­leinek gyümölcsfákkali befásitása tárgyában. I. A gyümölcsfák beszerzése és kiültetése. 1. §. A faiskolák létesítésére szánt községi területeket, minden község gyümülcsfák iskolázá­sára és tenyésztésére köteles felhasználni és be­keríteni. A hol pedig nincs községi faiskola, an­nak beszerzéséről a község gondoskodik. 2. §, A faiskolák közvetlen gondozója a köz­ségi elöljárók felügyelete mellett a néptanító. A hol több felekezetnek van néptanítója s a köz­ség néptanítóval nem bir, ezek közül egyet a község, az egyezségileg megállapítandó díjazás mellett választ és a faiskola gondozásával megbíz. Ha a községben csak egy állami vagy községi, vagy felekezeti tanító létezik, a gondozás őt ter­heli, díjazását pedig egyezkedés folytán a köz­ségi képviselőtestület állapítja meg. 3- §• A. gyümölcsfák alanyait a néptanító gyümölcsmagvakból, esetleg beszerzett vadonezok- ból tenyészti.

Next

/
Thumbnails
Contents