Zemplén, 1886. augusztus-december (17. évfolyam, 33-52. szám)
1886-09-05 / 36. szám
A gyümölcsmagvakat, ha azokat a községi ^setleg a felekezeti megbízott néptanító magánúton be nem szerezhetné, kérelmére a megyei gazdasági egylet szolgáltatja ki, 4. §. Minden néptanító köteles az ezen szabályrendelet életbeléptetése után következő évben a faiskolákat annyi gyümölcsmagvakkal be- veteményezni, illetőleg vadonczokkal beültetni, hogy az azt követő évben legalább 200 drb. alma, zoo drb. körtve és 500 drb. beszterczei szilva- alanyat felmutathasson. A mely néptanító még a fentebb jelzett évben sem volna képes az általa gondozott kertben a fentebbi számú magoncz, illetve vadonczot igazolt mulasztása miatt felmutatni. 1 írttól 5 írtig terjedhető bírsággal sújtandó. 5. §. Az életbeléptetést követő 4-ik évben minden néptanító köteles 1 írttól 5 írtig terjedhető pénzbírság terhe alatt kis községben 200, nagy községben 400 drb. alma és ugyanannyi körtve-oltványt és 500 illetőleg 1000 drb. beszterczei szilva magonczot felmutatni. 6. §. Az alma és körte oltógalyakat a néptanító saját körében is beszerezheti, de ha ezt tenni képes nem volna, az oltási időszakot megelőzőleg 3 hónappal a megyei gazdasági egyesülethez tartozik kérelemmel járulni, mely esetben az oltó-galyakat a megyei gazdasági egylet szerzi be és osztja ki, A gyümölcs-faiskolákban csak a következő gyümölcsfajok lesznek nevelhetők: alma, angol arany parmen, fekete, bőr, kormos, batull, casselli ranette, mosánszki és sóvári; körtve, téli esperes, diel vajoncza, Napoleon vajoncza és Kronprincz Ferdinand ; szilva, beszterczei. 7. §. Az ekként megalkotott faiskolákban köteles a néptanitó az életbeléptetést követő 5-ik évtől kezdve évenként 50 drb. alma. 5° drb. körtve-vadonczot nevelni, illetve beoltani és 100 drb. beszterczei szilvafát nevelni, igazolatlan mulasztás esetén, 1 —10 írtig terjedhető pénzbüntetés terhe alatt. 8. §. Az 5-ik évben minden néptanitó kö teles a község határában levő állami, illetve megyei, ezek nem létében községi közlekedési utak széleire az utóbb részletezett módon a megyei megbízottak és a községi elöljárók felügyelete mellett a község házánál e czélra kirendelendő mun- káserövel a szükséghez képest legalább 100 drb. alma'fa-oltványt, 100 drb. körtvefa-oltványt és 200 drb. beszterczei szilvafát kiültetni, azt a község által kiszolgáltatandó támkarókkal ellátni. Az árvíz területén fekvő utak ezen szabály alól kivételt képeznek s azok vadfákkal szegélyezendők. 9. §. A 6. és a következő években az előbbi 8 szakasz rendeletét tartva szem előtt s az ab ban emlitett birság terhe alatt minden néptanitó köteles évenként legalább 50—50 drb. alma és körtve-oltványt és 100 drb. beszterczei szilvafát folytatólag az emlitett utak szegélyezésére kiültetni. mindaddig, mig a község határában levő összes állami, megyei s községi közlekedési utak szegélyezve nem lesznek. 10. §. A kiültetett fák között támadt hézagokat (ha a fa kivész, vagy kitörik) a néptanitó tartozik pótolni. Ebbéli mulasztása is 1 —10 írtig terjedhető birsággal büntetendő. 11. §. A mely községben néptanitó nincs, azt a községi biró a szolgabiró utján a megyei gazdasági egyletnek azonnal tudomására hozza; a megyei gazdasági egylet ily helyeken a faiskola létesítése iránt más alkalmas közeg utján intézkedik, esetleg a község részére a szükséges csemetéket lehetőleg beszerzi és saját hatáskörében a község határában levő állami, illetve megyei utak széleinek befásitása iránt intézkedik. A megyének elszigetelt felsőbb vidékén a községi utak széleinek befásitása — a községek kérelmére a szolgabirák előterjesztése alapján egyelőre függőben hagyatik. 12. §. Az utak széleinek befásitása a szabályrendelet életbeléptetése utáni 5-ik évben veszi kezdetét, azon év folyamán köteles a néptanitó megkeresésére a községbiró a gödrök ásása, a fák beültetése és a szükséges viz hordására a mánkaerőt kirendelni. Ha a községi biró a szükséges munkaerőt a néptanitó megkeresésére kirendelni elmulasztja, 1 —10 írtig terjedhető birsággal büntetendő. Ezen eljárás mindaddig, mig az utak teljesen szegélyezve nem lesznek, évenként ismé- teltetik. A mely néptanitó ezen munkát teljesíteni elmulasztja, 1 —10 írtig terjedhető pénzbírsággal büntetendő. 13. §. Az utak befásitása következő sorrendben történik: i-ször állami utak, 2-szor megyei, 3-szór községi (vicinális) közlekedési utak. 14. §. A kiültetendő csemeték részére az úti árok szélétől a belső oldalon 31 centimeter távolságra, egy méter széles mély gödrök ásandók. 15. §• A gödrök egymástól 10 méter távol ságra olyformán ásatnak, hogy azok az ut két oldalán egymással szembe ne álljanak, hanem úgy, hogy minden fa az átellenben levő fasor két fa közötti középponttal átellenben legyen ültetve. 16. §. Egyfaju és egyidőben érő gyümölcsök (pld. alma) lehetőleg együtt ültetendök, kilométerként az ut mindkét oldalán. A kiültetett csemeték erős karókkal látandók el s gúzszsal megerősítendők. 17. §. A kiültetés minden év tavaszán és őszén történik. A gödrök ásását, a csemetéknek a faiskolákból! kiszedését azok kiszállítását és a kiültetést a községi biró közmunkával teljesiti, a munka intézője és vezetője a községi néptanitó. í8. §. Ha a községi elöljáró a néptanitó kérésére elegendő munkásról nem gondoskodik, erről a tanító a szolgabirónak haladék nélkül jelentést tesz, mely jelentés vételétől számítva a szolgabirő a munka kirendelése és a községi bírónak a 12-ik §. értelmébeni megfenyitése iránt 3 nap alatt felelősség terhe mellett intézkedni tartozik. 19. §. A néptanítók, illetve községi elöljárók, ha kérelemmel fordulnak a megyei gazdasági egylethez, azáltal a kiültetésre alkalmas nemes facsemeték, iletőleg oltógalyak beszerzése körül támogatásban fognak részesülni: 20. §. Ha az állami, megyei vagy községi utak egyes részei a szomszédos birtokosok által gyümölcs- vagy vadfákkal már szegélyezve vannak, mindaddig, a mig a tulajdonos a fák ápolása, illetőleg pótlásáról gondoskodik, ezen területek a a jelen szabály alól kivétetnek, Mihelyest azonban n meglevő faültetvények elpusztittatnak, az ily területekre is a jelen szabályrendelet alkalmazandó. II. Felügyelet. 21. §. A községi faiskolák felett a közvetlen felügyeletet első sorban a községi elöljárók, másodsorban a szolgabirák utján a megye gyakorolja. Az ellenőrzést azonban a gazdasági egylet elvállalván, azzal felruháztatik. 22. §. Az ültetvények felügyeletére, her- nyóktóli tisztítására és a téli fagyok elleni be- kötözésére, minden község, esetleg több községszövetkezve egy csőszt, vagy kerülőt köteles tartani, aki azonban az ut felügyeletével, a kir. épij. tészeti hivatal és a szolgabiró beleegyezéséve mint utkaparó is megbízandó leend. Az államutakon a nagyméltóságu közmunka- és kölekedési minisztérium jóváhagyásával, az alkalmazott utmesterek es utkaparók alkalmazhatók. 23. §. A csősz vagy kerülő az erdőtörvényben szabályozott esküt tesz le és hivatalos vallomása a hatóságok előtt teljes bizonyító erővel bir. 24. §. Az ültetvények őrködésével megbízott kerülőknek egy község határán túl, több község határán elterülő utakra — hatásköre csak azon esetben terjedhet ki, ha azok hossza a 10 kilométert meg nem haladja. 25. §. Ha több község egy kerülőt kiván együttesen tartani, eziránt a járási szolgabiróhoz folyamodik, aki a gazdasági egyesület által kirendelt ellenőrző meghallgatásával, a 24. §. figye- lembentartásával végérvényesen intézkedik és a fizetéshez való hozzájárulási arányt megállapítja. 26. §. A csendőrök kötelessége az ültetvények biztonsága felett őrködni és mindazokat, akik az ültetvényeket rongálják, kitörik vagy megsemmisítik kinyomozni, esetleg ha tetten kapják elfogni és a büntető hatóságnak ^szolgáltatni. 27. §. A községi elöljárók kötelesek az ültetvények felügyeletét szigorúan ellenőrizni, az azokban előforduló elemi csapás vagy rongálás által ejtett hiányokat a legközelebbi ősz vagy tavasz folyamán, az illető néptanitó utján uj ültetés által pótoltatni. Ha ezt tenni elmulasztják, 1 —10 frtig terjedhető pénzbírsággal megrovandók. 28. §. Minden község határában, feltűnő helyen kifüggesztett táblákon, a fák rongálását és a gyümölcslopást tiltó és büntető része ezen szabályrendeletnek a hivatalos és a községben otthonos nyelven láthatóvá teendő. A táblákat a község szerzi be és a biró függeszti ki. Mulasztás esetén a biró 1 —10 frtig terjedő pénzbírsággal megrovandó. 29. §. Az utszéleken már létező faültetvények szintén a községi elöljáró, illetőleg a kerülők felügyelete alá helyeztetnek. Magánosok ültetményeiben támadt hiányok azonban az illetők által lesznek a 27. szakaszban megállapított büntetés terhe alatt pótlandók. Ettől csak azon esetben lehet eltérés, ha az egyesek az ültetvényeiket a község rendelkezésére bocsátják, ez esetben a község a vadfákat kivágatni, felhasználni és ezen szabályrendelet értelmében gyümölcsfákkal pótolni lesz köteles. 30. Minden honpolgárnak, különösen pedig a községi lakosoknak becsületbeli kötelessége, az utak és birtoktagok szegélyezésére beültetett fák épsége felett őrködni s ha észreveszik, hogy a fákat valaki rongálja, vagy a gyümölcsöt lopja : kötelesek azt a községi elöljárónak — ha felismerték a tettest, nevének bemondásával is azonnal bejelenteni. III. Büntetés. 31. Az állami, megyei és községi utak szélein, valamint áz egyesek tagbirtokainak szegélyezésére beültetett gyümölcs- vagy vadfáknak rongálása vagy kiirtása tilos. 32. §, Mindaz, aki az elébbi szakaszban felsorolt ültetvényekben a fák gályáit letöri, vagy a, fatörzsén annak életére káros bevágásokat tesz, vagy a karókat kitöri, 5 —10 frtig terjedhető birsággal, nem fizethetés esetén minden 5 frt után egy napi elzárással büntetendő. 33. §. Az, aki a 32. §-ban felsorolt ültetvényekben egy vagy több fát szándékosan kivág, vagy megsemmisít, a kár megtérítésén kívül 50—500 frtig terjedhető birsággal és nem fizethetés esetén minden 5 frt után egy napi elzárással büntetendő. 34. §. Az, aki a fentebbi ültetvényekben termelt gyümölcsöt lop, az 1878. évi 5. t. ez. 339 —343- §-aiban foglalt büntetés alá esik, 35. §. Aki gyümölcsöt lop, de egyszersmind a fát is rongálja, annak gályáit letördeli, a 33. §-aiban foglalt büntetés kétszerezésével is büntetendő. 36. §. Az ültetvényekben okozott károkról és gyümölcslopásról a kerülő 24 óra alatt a község elöljáróinak jelentést tenni köteles ; mulasztása annyiszor amennyiszer 1—20 frtig terjedhető birsággal büntetendő. 37. §. A községi elöljáró a bírságpénzek behajtása, az ültetvények, illetőleg a gyümölcsben történt károsodások megtérítése iránt a törvény szabályai szerint az illető hatósághoz fordul, esetleg saját hatáskörében intézkedik. A bírságpénzek a község faültetési czéljaira fordítandók s e czim alatt kezelendők. (40. §.) IV. Hasznosítás. 38. §. Midőn az utak szegélyezésére kiültetett fák teremni kezdenek, azok haszna az illető községet 80, a földbirtokosokat 2Ou/0-ban illeti. 39' §• A gyümölcsfák termésének mikénti hasznositása felett a községi képviselőtestület intézkedik. 40. §. A gyümölcstermés mindenesetre még lábon eladandó a képviselőtestület belátása szerint vagy nyilvános árverésen, vagy pedig szabadkézből. 41. §, A szüret, illetőleg eladás idejét a képviselőtestület állapítja meg. 42. §. A képviselőtestület hatásköréhez tartozik megállapítani azt is, hogy az ut szegélyezésére ültetett fák kiirtandók-e már és helyük fiatal csemetékkel pótolandók-e? 43' S A gyümölcs, illetőleg a kiirtott fák vételárából bejött pénz, az illető község pénztárában, esetleg takarékpénztárilag „befásitási pénz“ czimén ezen alapra külön kezelendő. 44. §. A 43. §-ban foglalt czimeken bevett pénzek a képviselőtestület által a község czéljaira következőképen használtatnak fel. 1. A községi faiskola fentartására, kiültetendő oltványok beszerzésére. 2. Az úti kerülő fizetésére. 3. Az utak szegélyezése körül felmerült költségek fedezéstre (károk után ültetések stb.) 4. A befásitás és községi faiskolák körül érdemeket szerzett községi néptanitó díjazására. 6. A községbeli belső közlekedési eszközök fentartására, illetőleg kiépítésére. 7. A község szépítésére s végre 8. Egyébb községi közhasznú szólókra. (Vége köv.) • • Üzlet kimutatás. Hivatalos piaczi árki 11111 lat ás. 1886. augusztus hó 3-án. 100 kilogrammonként. frt. kr. Búza legjobb ............................................... 7 60 , silányabb ............................................... 7 5° Gabona legjobb ......................................... 5 50 „ silányabb ......................................... 5 40 Árpa legjobb ............................................... 5 90 ! s silányabb ............................................... 5 75 Zab.................................................................................. 5 40 Kukoricza . ...................................................... 5 5° Burgonya....................................• . . . I 5° Széna ................................................................. 4 Zsupszalma ..................................................... 2 — Alom szalma .......................................... I 40 Marhahús I klgr ............................................... — 40 Szalona „ ................................................ __ 56 Sertés-zsir %................................................ 60 Szerkesztőségi posta. R. L. Vettük — átolvassuk. R. (1.-nak Toriszkán. A levelében emlitett cikkeket, nem vettük át elődünktől, kerestetni fogjuk papírjai között. Mikor kapott azokta nézve biztatást? —eh —1. Legyen szives bennünket személyesen felkeresni. Felelős szerkesztők: PAYZSOSS ANDOR és HORVÁTH JÓZSEF. Főmunkatárs: DONGÓ GrTT. GÉZA. Kiadótulajdonos: ÖZV. BOEÚTH ELEMÉRNÉ.
