Zemplén, 1886. augusztus-december (17. évfolyam, 33-52. szám)

1886-12-05 / 49. szám

fizetése mellett megígérte a tolvaj megnevezését. Midőn a két tizest már markában szorította, e bölcs szavakra fakadt: ,.Örüljön, hogy a tolvaj csak ágyneműit vitte el, mert neki szándékában volt a házát is felgyújtani.“ Ha ismeri a szán dékot, ismeri a tolvajt is, s miután nem nevezte meg, bűnrészesnek kell lennie. Ily s hasonló ese­tek végre égető szükséggé teszik, hogy a dargói szűz nimbusát eloszlassák s lerántsák azt a fá- tyolt, mely szembeötlő csalást takar. (Egy okleveles községi jegyző), aki mint segéd már volt alkalmazva s jeles bizonyítványai vannak, szerény föltételek mellett ajánlja szolgá­latát. Kívánatra szívesen szolgál bővebb felvilá­gosításokkal is a szerkesztőségünk. Vas Gereben összes müveinek 22 — 36 füzete e napok­ban jelent meg Méhner Vilmos kiadásában Budapesten, Nem csak mulatságul szolgálnak müvei, hanem oktatóul is. A aki ismerni akarja ama, nemzetiségünkért vívott küzdelmek korát, annak a történeti müvek olvasása mellett Vas Gereben mun­káinak olvasása igen nagy hasznára van. Mert mig a történeti munkák magával a történet lényegével ismertetnek meg ben­nünket, e korfestő iró adja meg a képnek igaz és eleven szi- nét. Belőle tanulhatjuk meg a jóizü magyar beszédet, gyönyör­ködhetünk nyelvének erejében, gazdag fordulataiban, képeinek élénkségeiben és kedves egyszerűségében. Vas Gereben lelkesül a múltért, mert benne a nemzet őserejét látja, de nem leplezgeti annak hibáit sem : nem téveszti szem elől a jövőt, élesen korholja a maradi hazafiakat, a kik elzárkóznak a haladás eszméi elől. Ezen füzetekben végződik a „Pörös atyafiak“ cimü regény; további tartalmát képezi „Berzsenyi mint kérő“ s „Régi módi házasság“cimü kedélyes elbeszélés. (Táborszky és Parsch) nemzeti zenemű ke­reskedésében Budapesten, Váci utca 30. szám, megjelent: »Felhő Klári* Rátkay László eredeti népszinmüvének és „Cifra Zsuzsi lakadalma« Vidor Pál eredeti népszinmüvének kedvelt dalai. Énekhangra zongorakisérettel, vagy zongorára kü lön alkalmazta Herczenberger István. Ara 2 frt. A dalok a következők: 1. Nem virágzik. 2. Kes­keny árok. 3. Eső után. 4. Azért csillag. 5. Vé­led büntet a teremtő engemet. 6. Vékony cérna. 7. Jaj de rósz a legénynek. 8. Hallod-e ? 9. Teg­nap éjjel fehér ágyban. 10. Mai napság a leány. (Megölt lelkek,) regény egy kötetben, irta Margitay Dezső A szapora tollú iró ez újabb müve a Singer es Wolfner cég kiadásában meg­jelenő „Egyetemes regénytár“ (legújabb piros II. évf. 5 kötetét) foglalja el. Társadalmi regény, melynek szálai egy könnyű gondolkozásu, a tár­sadalomban szerepelni vágyó, nagyzások után in­duló ember körül szövődnek s a divatos lelkiis­meretlenség tönkre teszi őt magát is, meg felesé­gét és öcscsét. Egy család romlása van leírva érdekesen szőtt mesében, megkapó részletekkel, mély lélektani jellemzéssel és sok elbeszélői za­mattal arra nézve, hogy a regény mint olvas­mány fentartsa az olvasó figyelmét. A kapkodó, hiú, családjának hírnevet biztosítani akaró sik­kasztó és végül öngyilkos Kolovráth Vilmos alak­jának festésében nyilatkozik legjobban a szerző képessége. Ara 50 kr. Tanügyi rovat. Szózat a néptanítókhoz! Kitűzték és büszkén lobog a haladás zász­laja! Meggyujtották és vakító fénysugarakat lö­vell a mivelődés világitó fáklyája ! Legyünk hí­vei a haladásnak, barátjai a sötétséget elnyomó világosságnak. Bátran előre 1 Hazánk tanítói ! Hozzátok szól szavam ! Hozzátok, egy nagy munka hivatott mestereihez, a haladás lángbuzgalmu apostolaihoz. Kérlek hallgassatok reám 1 Régen tudjuk, mert már régi dolog, hogy igen hálátlan és nehézségében párját ritkító a ta­nítói pálya, de melyet épen azért, mert nehéz, nem a hívatlanok kontárkodásaival; hanem a tö­rekvő szellem erőt és kitartást összpontosító buz­galmával kell befutni. Csak a törekvő szellem képes azon gyönyörű feladatok megértésére, me­lyek a tanítói, habár hálátlan, de mégis nagyon szép hivatással egybekapcsolvák, csak a munka és haladás emberei képesek a tanítói pálya rö­gös utjain az elismerés koszorúját feltalálni. Az elismerés koszorúját 1 Ezért kell, hogy folyjon karedzett tanítóink küzdelme. Konok elő­ítéletek megdöntésével fel a munkához! Sok, elszámlálhatlan sok teendő vár a kö­telességeiben gátakat nem ismerő derék tanítóra. lm elmondok annyit, a mennyi kiválasztott tárgyam keretébe bele illik. A fejlődő gyermek későbbi életének, szü­lői gondossága mellett, semm i sem szabja meg úgy irányát és útjait, mint tanítójának oktatási és nevelési rendszere; mely, hogy jó legyen, első és szent kötelesség. A gyermek, a ki a ta­nító által nemcsak oktattatik, hanem neveltetik is, neveltetik pedig észszel és erélylyel, az a társadalomnak hasznos tevékenységű, erkölcsileg miveit tagjává, a hazának érdemes polgárává lé­szen. A tanitó tehát kötelességeinek teljesítésé­ben csak akkor tökéletes, ha az oktatást a ne­veléssel párhuzamba vonja és áldást osztó tanai­nak terjesztésére oly módokat és eszközöket vá­laszt, melyek tanítványainak szimpathiáját és tudásvágyát felkölteni alkalmasak. ; A családi iskola, vagyis mondjuk a szülők nevelése, mint a tapasztalás rég bebizonyította, a legtöbb esetben igen hézagos, sokszor a leg­ferdébb ; a mi egy Ízben tudatlanságnak, más­felől gondatlanságnak, nem ritkán elbutultságnak a természetes következménye s ezeket a hézagokat, ezeket a ferdeségeket helyre ütni a tanitó van hi­vatva. A kortól visszamaradott, észbeli fogyat­kozásokban szenvedő nép akár kigyót-békát kiálthat az az ö fogalmait túl haladó és e szerint horribiliseknek tartott társadalmi ujitó és javító intézkedésekre/ a haladás embere nemcsak hogy meghökkeni nem fog, hanem erejét még inkább megfeszíti, hogy győzzön, mert győznie kell. A vastag tudatlanságban gázoló népet az idő majd kiábrándítja, vagy ennek sikertelensége árán elteperi. Igen 1 az idő, melyet a haladás jól meg­kent kerekei mozdítanak feltartózhatatlanul előre, a civilizáció tengerén mozgó, boldogságtól gő­zölgő hajót, az emelkedő korszak hajóját, mely­nek tiszta erkölcsöket forrasztó katlanába a tár­sadalom szemetje dobatik gyuanyagnak, E hajót az erő és akarat szolgálják, az ész és a szív a delejtü rajta. De honnét kerül elő az ezen delejtü után induló erő és akarat? Termesztetik 1 Termeszte- tik az oktatás és nevelés közös fáján, az értelmi és erkölcsi tehetségek veteményes kertjében, gondoztatik hangyaszorgalmú, hivatásukat értő kertészek által. És a veteményes kert ? Az iskola 1 A ker­tészek ? A tanítók I A kiknek őszinte becsülé­sükkel adózunk és a kiknek nemes hivatásával szemben az epés hálátlanságnak és keserű mél­tatlanságnak nincs helye, vagyis kellene, hogy ne legyen. De ha van, ha a rósz itt is felütötte hidra fejét, felütötte jobban, mint bármerre, vár­nunk kell mig a tisztult fogalmak egészen legyű­rik a hányavetésig mirigyes ellenlábaskodását és nem szabad, hogy az elkeseredettség hullámai összetorlódjanak a polgárosodás alapjait lerakók fejei fölött. A szellemi erő tevékenységére mindenütt szükség van, szükség nálunk annál inkább, mert társadalmunk rozzant alkotmánya többünnen a bedőléssel ijesztget. A léhák elvakultságon ala­puló szájaskodása mitse határozzon (legjobb — félre velük, mint a kifacsart citrommal), éles elmével kell kijelölni az utakat, melyen eljuthatunk a jobbulás fókusához. Ez utak kijelölésével kezdődik tulajdon­képen a tanitói hivatás genezise. A jó tanitó, mint már volt szerencsém em­líteni, nemcsak oktat, hanem nevel is és ezen nevelési fő-elve bizonyosan abból áll, hogy á családi légkörben elkényeztetett, valami neme­sebbre nem szoktatott, még fejletlen gyermeket, fejlődésében elősegítve, erkölcseiben megfinomitsa és az által érzékét mindaziránt felköltse, a mi egy magasztos, egy eszményi cél felé epedez. A ki az oktatás és nevelés áldásaiban nem részesült; a kinek szemeit sötét hályog vonja körül, midőn az előre törekvés vívmányai jelent­keznek, mint bátorító jelvényei a tovább hala­dásnak ; a kinek szivét nein melegíti, a kinek vérét nem forralja és erejét nem edzi a jövő nagy munkájának megosztására hívogató hang : annak az ut hiábavaló, az az irányt, mely felé erőszakoltatik, eltéveszti; az esküt, melyre szo- rittatik, meghamisítja, mert értelmi akaratereje nincs, az emberi nemesebb szervek nála szuny- nyadoznak. »A szokás természetté válik« mondja a példabeszéd. S mennyi aranyigazság rejlik ben­ne 1 Tudjuk mindnyájan igen jól, hogy a gyer­mek, ha egészségtelen légkörben neveltetik, ha mindenben magára hagyatva, szabad működésé­nek széles tere megnyílik és szédítő utakon tén- fereg, fokozatosan halad az elkorcsosulás rémes örvénye felé, mely előtt megjárja az elfajulás ördögi táncát és a vészes habok fölötte össze­csapnak, az örvény elnyeli. Ez elsatnyult erkölcsök szerencsétlen haj - tásainak kiirtására nincs más mód, mint az is­kola, melynek köréből száműzve van minden, a mi nem tisztességes, minden a mi a józanság szféráján kívül esik. Az iskola falain belül a ro­vott életnek, a ragadós rósz példa terjesztőinek nincs hazája, mert az iskola a szelíd erkölcsök mentő vára, a hova az elzüllöttek csalétkei egy­általán nem férhetnek. Az iskola van hivatva titáni erővel ellensúlyozni mindazt, a mi nehéz bajok kutforrásához vezet, mindazt, ami az ön­tudatlanokat a kárhozat felé bóditja. Az iskolából kell kiindulni minden jónak, onnan kell kiszivá­rogni minden erkölcsösségnek. Azért ti tanítók, iskoláinknak felszentelt papjai, kik a tudomány bibliájának lapjait for­gatjátok, hogy híveitek, egy jövő nemzedék fun­damentumának taiapzói lelkileg épülhessenek a szószéktekről hirdetett tanokon, tegyétek kezeite­ket szivetekre és ég felé emelt tekintettel vált­játok meg büszkén és igazán, hogy nincs szebb, nincs nagyszerűbb annál a hivatásnál, melynek ti vagytok őrei, oltalmazói és bátor vitézei. Az a bizalmatlanság, az a kicsinylés, sőt néha meg­vetés, melylyel farkasszemet nézni a gyatra nép késztet benneteket, ne bántsa idegeiteket, a me- takhronizmus maskarái ha áskálódnak, néktek hivatástok áldást terjeszteni, imhát terjeszszétek. Legyen a ti működésiek a haladás fényének ki­sugárzása, a ti ismereitek boronájával megmun­kált föld, az erkölcsösség buján termő talaja, az általatok a tudomány templomában felépített oltár az erények gyűlő helye. Ilyen szellemben kell átérteni hivatástokat, hogy azon kötelességeknek, melyeknek lelkiisme­retes betartása a társadalom minden rétegére ki­terjeszti üdvhozó hatását, emberül megfelelhes­setek.*) Hirscliler (Szarvasi) "Arnold. HIVATALOS KÉSZ. 700. sz. 1 Zemplén vármegye főispánjától. 10 főszolgabíró urnák. Egy Jovanovits Spassoje vagy Spassovich nevű, állítólag montenegrói tiszt, könyöradomá- nyokat kéregető egyén fordult meg az ország több vidékén, ki gyanús magatartása miatt Szer­biából, s mennyiben Újvidéken kihágást követett el Magyarország területéről is kiutasittatott. Er­ről tekintetes urat azért értesítem, hogy neve­zetre kellő figyelemmel lévén, netaláni jelentke­zése esetén ellene a legszigorúbb törvényes in­tézkedéseket foganatosítani igyekezzék. S. a.-Ujhely, 1886. nov. 22-én, Molnár István sk. főispán. 15698. szám. Zemplénmegye alispánjától. 10 főszolgabíró urnák. Sulyok Ferenc, tokaji órás kárára a folyó évi november 22-én éjjel el tol vaj lőtt tárgyak jegy­zékét körözés s eredmény esetén azonnali jelen tés tétel végett kiadom. 1. Készpénz 200 forint, 2. 28—30 drb. ezüst óra, melyek közül egy órát, percet, hónapot, napot és holdváltozást mutat, 3. 1 db, kettős-fedelü remontoir-anker arany-óra 60 frt, 4. 4 db arany-gyürü 40 frt, 5. 2 db arany- bros 10 frt, 6. 1 pár arany fülbevaló fehér gyöngyökkel körül 25 frt, 7. 1 db aranykereszt 4 frt, 8. 1 db aranymedailion óra forma 15 frt, 9. 1 db. 2 forintos ezüst tallér 2 frt értékben. 13143. szám. Székely János tarczali lakos tulajdonát két pezö, egy 7 éves, középnagyságú, világos pej­tomporán H. E. jegygyei ellátott kanca ló a ménesről eltévedt, ne terheltessék azt járása te­rületén köröztetni. 13106. Dobos Pál kisgéresi lakosnak, f. évi szept. hó 22-én egy 1 éves, fehér szőrű, fenálló szarvú, bélyegtelen üsző hornya elveszvén, járása terü­letén köröztetni ne terheltessék. 14211. szám. Közhírré tétel végett tudatom tek. főszol­gabíró úrral, hogy t. Abauj-Torna vármegye al­ispánja f. évi 13056. számú átirata szerint a Gom­bos pusztai lóállományra elrendelt vesztegzár fel­oldatott. 14987. szám. Közhírré tétel végett tudatom, hogy tekin­tetes Abauj-Tornamegye alispánjától vett értesü­lés szerint Baksa község sertésállománya orbánc miatt bizonytalan időre, Nyíri község szarvas­marhaállománya lépfene miatf ■ <■■■ Aén bizonytalan időre, vagyis a kór megsz .„eig és a Broda Já­nos detek-tengeri lakos yriiajdonát képező összes szarvasmarha-állomá fi eszettség miatt négy havi vesztegzár alá helyeztetett. Feloldatott ellenben a vesztegzár alól Encs és Csobád község szarvasmarhaállománya. 14760. szám. Közhírré tétel végett tudatom, hogy tekin­tetes Sárosvármegye alispánjának f. évi 14086. sz. a. kelt átirata szerint Roskovány község sertés- állománya lépfene miatt 21 napi vesztegzár alá helyeztetett. 14892. szám. Közhírré tétel végett tudatom, hogy tek. Sá­rosmegye alispánjának f. évi 14309. sz. a. kelt átirata szerint Som község szarvasmarha állomá­nya lépfene miatt 10 napi vesztegzár alá helyez­tetett. S.-a.-Ujhely, 1886. nov. 26. Matolai Etele, alispán. *) Mutatvány szerzőnek a „Miért és hogyan kell népszerűbbé tenni hazánkban az iskolai takarékpénztárak intézményét ?“ cimü 101 lapra terjedő emlékiratának beve­zetéséből. A becses és nemes emberbaráti hévvel Írott munka további részében áttér higgadt és világos megbeszélésére annak, minő okok ajánlják a nálunk is már sok helyütt és pedig nagy sikerrel kezelt iskolai takarékpénztárak intéz­ményének hazánk minden vidékén való meghonosítását, és melyek az erre alkalmas eszközök} A mü, melyet a legme­legebben ajánlhatunk néptanítóink figyelmébe, szerzőnél Szi­szeken 60 krért megszerezhető. Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents