Zemplén, 1886. augusztus-december (17. évfolyam, 33-52. szám)
1886-12-05 / 49. szám
fizetése mellett megígérte a tolvaj megnevezését. Midőn a két tizest már markában szorította, e bölcs szavakra fakadt: ,.Örüljön, hogy a tolvaj csak ágyneműit vitte el, mert neki szándékában volt a házát is felgyújtani.“ Ha ismeri a szán dékot, ismeri a tolvajt is, s miután nem nevezte meg, bűnrészesnek kell lennie. Ily s hasonló esetek végre égető szükséggé teszik, hogy a dargói szűz nimbusát eloszlassák s lerántsák azt a fá- tyolt, mely szembeötlő csalást takar. (Egy okleveles községi jegyző), aki mint segéd már volt alkalmazva s jeles bizonyítványai vannak, szerény föltételek mellett ajánlja szolgálatát. Kívánatra szívesen szolgál bővebb felvilágosításokkal is a szerkesztőségünk. Vas Gereben összes müveinek 22 — 36 füzete e napokban jelent meg Méhner Vilmos kiadásában Budapesten, Nem csak mulatságul szolgálnak müvei, hanem oktatóul is. A aki ismerni akarja ama, nemzetiségünkért vívott küzdelmek korát, annak a történeti müvek olvasása mellett Vas Gereben munkáinak olvasása igen nagy hasznára van. Mert mig a történeti munkák magával a történet lényegével ismertetnek meg bennünket, e korfestő iró adja meg a képnek igaz és eleven szi- nét. Belőle tanulhatjuk meg a jóizü magyar beszédet, gyönyörködhetünk nyelvének erejében, gazdag fordulataiban, képeinek élénkségeiben és kedves egyszerűségében. Vas Gereben lelkesül a múltért, mert benne a nemzet őserejét látja, de nem leplezgeti annak hibáit sem : nem téveszti szem elől a jövőt, élesen korholja a maradi hazafiakat, a kik elzárkóznak a haladás eszméi elől. Ezen füzetekben végződik a „Pörös atyafiak“ cimü regény; további tartalmát képezi „Berzsenyi mint kérő“ s „Régi módi házasság“cimü kedélyes elbeszélés. (Táborszky és Parsch) nemzeti zenemű kereskedésében Budapesten, Váci utca 30. szám, megjelent: »Felhő Klári* Rátkay László eredeti népszinmüvének és „Cifra Zsuzsi lakadalma« Vidor Pál eredeti népszinmüvének kedvelt dalai. Énekhangra zongorakisérettel, vagy zongorára kü lön alkalmazta Herczenberger István. Ara 2 frt. A dalok a következők: 1. Nem virágzik. 2. Keskeny árok. 3. Eső után. 4. Azért csillag. 5. Véled büntet a teremtő engemet. 6. Vékony cérna. 7. Jaj de rósz a legénynek. 8. Hallod-e ? 9. Tegnap éjjel fehér ágyban. 10. Mai napság a leány. (Megölt lelkek,) regény egy kötetben, irta Margitay Dezső A szapora tollú iró ez újabb müve a Singer es Wolfner cég kiadásában megjelenő „Egyetemes regénytár“ (legújabb piros II. évf. 5 kötetét) foglalja el. Társadalmi regény, melynek szálai egy könnyű gondolkozásu, a társadalomban szerepelni vágyó, nagyzások után induló ember körül szövődnek s a divatos lelkiismeretlenség tönkre teszi őt magát is, meg feleségét és öcscsét. Egy család romlása van leírva érdekesen szőtt mesében, megkapó részletekkel, mély lélektani jellemzéssel és sok elbeszélői zamattal arra nézve, hogy a regény mint olvasmány fentartsa az olvasó figyelmét. A kapkodó, hiú, családjának hírnevet biztosítani akaró sikkasztó és végül öngyilkos Kolovráth Vilmos alakjának festésében nyilatkozik legjobban a szerző képessége. Ara 50 kr. Tanügyi rovat. Szózat a néptanítókhoz! Kitűzték és büszkén lobog a haladás zászlaja! Meggyujtották és vakító fénysugarakat lövell a mivelődés világitó fáklyája ! Legyünk hívei a haladásnak, barátjai a sötétséget elnyomó világosságnak. Bátran előre 1 Hazánk tanítói ! Hozzátok szól szavam ! Hozzátok, egy nagy munka hivatott mestereihez, a haladás lángbuzgalmu apostolaihoz. Kérlek hallgassatok reám 1 Régen tudjuk, mert már régi dolog, hogy igen hálátlan és nehézségében párját ritkító a tanítói pálya, de melyet épen azért, mert nehéz, nem a hívatlanok kontárkodásaival; hanem a törekvő szellem erőt és kitartást összpontosító buzgalmával kell befutni. Csak a törekvő szellem képes azon gyönyörű feladatok megértésére, melyek a tanítói, habár hálátlan, de mégis nagyon szép hivatással egybekapcsolvák, csak a munka és haladás emberei képesek a tanítói pálya rögös utjain az elismerés koszorúját feltalálni. Az elismerés koszorúját 1 Ezért kell, hogy folyjon karedzett tanítóink küzdelme. Konok előítéletek megdöntésével fel a munkához! Sok, elszámlálhatlan sok teendő vár a kötelességeiben gátakat nem ismerő derék tanítóra. lm elmondok annyit, a mennyi kiválasztott tárgyam keretébe bele illik. A fejlődő gyermek későbbi életének, szülői gondossága mellett, semm i sem szabja meg úgy irányát és útjait, mint tanítójának oktatási és nevelési rendszere; mely, hogy jó legyen, első és szent kötelesség. A gyermek, a ki a tanító által nemcsak oktattatik, hanem neveltetik is, neveltetik pedig észszel és erélylyel, az a társadalomnak hasznos tevékenységű, erkölcsileg miveit tagjává, a hazának érdemes polgárává lészen. A tanitó tehát kötelességeinek teljesítésében csak akkor tökéletes, ha az oktatást a neveléssel párhuzamba vonja és áldást osztó tanainak terjesztésére oly módokat és eszközöket választ, melyek tanítványainak szimpathiáját és tudásvágyát felkölteni alkalmasak. ; A családi iskola, vagyis mondjuk a szülők nevelése, mint a tapasztalás rég bebizonyította, a legtöbb esetben igen hézagos, sokszor a legferdébb ; a mi egy Ízben tudatlanságnak, másfelől gondatlanságnak, nem ritkán elbutultságnak a természetes következménye s ezeket a hézagokat, ezeket a ferdeségeket helyre ütni a tanitó van hivatva. A kortól visszamaradott, észbeli fogyatkozásokban szenvedő nép akár kigyót-békát kiálthat az az ö fogalmait túl haladó és e szerint horribiliseknek tartott társadalmi ujitó és javító intézkedésekre/ a haladás embere nemcsak hogy meghökkeni nem fog, hanem erejét még inkább megfeszíti, hogy győzzön, mert győznie kell. A vastag tudatlanságban gázoló népet az idő majd kiábrándítja, vagy ennek sikertelensége árán elteperi. Igen 1 az idő, melyet a haladás jól megkent kerekei mozdítanak feltartózhatatlanul előre, a civilizáció tengerén mozgó, boldogságtól gőzölgő hajót, az emelkedő korszak hajóját, melynek tiszta erkölcsöket forrasztó katlanába a társadalom szemetje dobatik gyuanyagnak, E hajót az erő és akarat szolgálják, az ész és a szív a delejtü rajta. De honnét kerül elő az ezen delejtü után induló erő és akarat? Termesztetik 1 Termeszte- tik az oktatás és nevelés közös fáján, az értelmi és erkölcsi tehetségek veteményes kertjében, gondoztatik hangyaszorgalmú, hivatásukat értő kertészek által. És a veteményes kert ? Az iskola 1 A kertészek ? A tanítók I A kiknek őszinte becsülésükkel adózunk és a kiknek nemes hivatásával szemben az epés hálátlanságnak és keserű méltatlanságnak nincs helye, vagyis kellene, hogy ne legyen. De ha van, ha a rósz itt is felütötte hidra fejét, felütötte jobban, mint bármerre, várnunk kell mig a tisztult fogalmak egészen legyűrik a hányavetésig mirigyes ellenlábaskodását és nem szabad, hogy az elkeseredettség hullámai összetorlódjanak a polgárosodás alapjait lerakók fejei fölött. A szellemi erő tevékenységére mindenütt szükség van, szükség nálunk annál inkább, mert társadalmunk rozzant alkotmánya többünnen a bedőléssel ijesztget. A léhák elvakultságon alapuló szájaskodása mitse határozzon (legjobb — félre velük, mint a kifacsart citrommal), éles elmével kell kijelölni az utakat, melyen eljuthatunk a jobbulás fókusához. Ez utak kijelölésével kezdődik tulajdonképen a tanitói hivatás genezise. A jó tanitó, mint már volt szerencsém említeni, nemcsak oktat, hanem nevel is és ezen nevelési fő-elve bizonyosan abból áll, hogy á családi légkörben elkényeztetett, valami nemesebbre nem szoktatott, még fejletlen gyermeket, fejlődésében elősegítve, erkölcseiben megfinomitsa és az által érzékét mindaziránt felköltse, a mi egy magasztos, egy eszményi cél felé epedez. A ki az oktatás és nevelés áldásaiban nem részesült; a kinek szemeit sötét hályog vonja körül, midőn az előre törekvés vívmányai jelentkeznek, mint bátorító jelvényei a tovább haladásnak ; a kinek szivét nein melegíti, a kinek vérét nem forralja és erejét nem edzi a jövő nagy munkájának megosztására hívogató hang : annak az ut hiábavaló, az az irányt, mely felé erőszakoltatik, eltéveszti; az esküt, melyre szo- rittatik, meghamisítja, mert értelmi akaratereje nincs, az emberi nemesebb szervek nála szuny- nyadoznak. »A szokás természetté válik« mondja a példabeszéd. S mennyi aranyigazság rejlik benne 1 Tudjuk mindnyájan igen jól, hogy a gyermek, ha egészségtelen légkörben neveltetik, ha mindenben magára hagyatva, szabad működésének széles tere megnyílik és szédítő utakon tén- fereg, fokozatosan halad az elkorcsosulás rémes örvénye felé, mely előtt megjárja az elfajulás ördögi táncát és a vészes habok fölötte összecsapnak, az örvény elnyeli. Ez elsatnyult erkölcsök szerencsétlen haj - tásainak kiirtására nincs más mód, mint az iskola, melynek köréből száműzve van minden, a mi nem tisztességes, minden a mi a józanság szféráján kívül esik. Az iskola falain belül a rovott életnek, a ragadós rósz példa terjesztőinek nincs hazája, mert az iskola a szelíd erkölcsök mentő vára, a hova az elzüllöttek csalétkei egyáltalán nem férhetnek. Az iskola van hivatva titáni erővel ellensúlyozni mindazt, a mi nehéz bajok kutforrásához vezet, mindazt, ami az öntudatlanokat a kárhozat felé bóditja. Az iskolából kell kiindulni minden jónak, onnan kell kiszivárogni minden erkölcsösségnek. Azért ti tanítók, iskoláinknak felszentelt papjai, kik a tudomány bibliájának lapjait forgatjátok, hogy híveitek, egy jövő nemzedék fundamentumának taiapzói lelkileg épülhessenek a szószéktekről hirdetett tanokon, tegyétek kezeiteket szivetekre és ég felé emelt tekintettel váltjátok meg büszkén és igazán, hogy nincs szebb, nincs nagyszerűbb annál a hivatásnál, melynek ti vagytok őrei, oltalmazói és bátor vitézei. Az a bizalmatlanság, az a kicsinylés, sőt néha megvetés, melylyel farkasszemet nézni a gyatra nép késztet benneteket, ne bántsa idegeiteket, a me- takhronizmus maskarái ha áskálódnak, néktek hivatástok áldást terjeszteni, imhát terjeszszétek. Legyen a ti működésiek a haladás fényének kisugárzása, a ti ismereitek boronájával megmunkált föld, az erkölcsösség buján termő talaja, az általatok a tudomány templomában felépített oltár az erények gyűlő helye. Ilyen szellemben kell átérteni hivatástokat, hogy azon kötelességeknek, melyeknek lelkiismeretes betartása a társadalom minden rétegére kiterjeszti üdvhozó hatását, emberül megfelelhessetek.*) Hirscliler (Szarvasi) "Arnold. HIVATALOS KÉSZ. 700. sz. 1 Zemplén vármegye főispánjától. 10 főszolgabíró urnák. Egy Jovanovits Spassoje vagy Spassovich nevű, állítólag montenegrói tiszt, könyöradomá- nyokat kéregető egyén fordult meg az ország több vidékén, ki gyanús magatartása miatt Szerbiából, s mennyiben Újvidéken kihágást követett el Magyarország területéről is kiutasittatott. Erről tekintetes urat azért értesítem, hogy nevezetre kellő figyelemmel lévén, netaláni jelentkezése esetén ellene a legszigorúbb törvényes intézkedéseket foganatosítani igyekezzék. S. a.-Ujhely, 1886. nov. 22-én, Molnár István sk. főispán. 15698. szám. Zemplénmegye alispánjától. 10 főszolgabíró urnák. Sulyok Ferenc, tokaji órás kárára a folyó évi november 22-én éjjel el tol vaj lőtt tárgyak jegyzékét körözés s eredmény esetén azonnali jelen tés tétel végett kiadom. 1. Készpénz 200 forint, 2. 28—30 drb. ezüst óra, melyek közül egy órát, percet, hónapot, napot és holdváltozást mutat, 3. 1 db, kettős-fedelü remontoir-anker arany-óra 60 frt, 4. 4 db arany-gyürü 40 frt, 5. 2 db arany- bros 10 frt, 6. 1 pár arany fülbevaló fehér gyöngyökkel körül 25 frt, 7. 1 db aranykereszt 4 frt, 8. 1 db aranymedailion óra forma 15 frt, 9. 1 db. 2 forintos ezüst tallér 2 frt értékben. 13143. szám. Székely János tarczali lakos tulajdonát két pezö, egy 7 éves, középnagyságú, világos pejtomporán H. E. jegygyei ellátott kanca ló a ménesről eltévedt, ne terheltessék azt járása területén köröztetni. 13106. Dobos Pál kisgéresi lakosnak, f. évi szept. hó 22-én egy 1 éves, fehér szőrű, fenálló szarvú, bélyegtelen üsző hornya elveszvén, járása területén köröztetni ne terheltessék. 14211. szám. Közhírré tétel végett tudatom tek. főszolgabíró úrral, hogy t. Abauj-Torna vármegye alispánja f. évi 13056. számú átirata szerint a Gombos pusztai lóállományra elrendelt vesztegzár feloldatott. 14987. szám. Közhírré tétel végett tudatom, hogy tekintetes Abauj-Tornamegye alispánjától vett értesülés szerint Baksa község sertésállománya orbánc miatt bizonytalan időre, Nyíri község szarvasmarhaállománya lépfene miatf ■ <■■■ Aén bizonytalan időre, vagyis a kór megsz .„eig és a Broda János detek-tengeri lakos yriiajdonát képező összes szarvasmarha-állomá fi eszettség miatt négy havi vesztegzár alá helyeztetett. Feloldatott ellenben a vesztegzár alól Encs és Csobád község szarvasmarhaállománya. 14760. szám. Közhírré tétel végett tudatom, hogy tekintetes Sárosvármegye alispánjának f. évi 14086. sz. a. kelt átirata szerint Roskovány község sertés- állománya lépfene miatt 21 napi vesztegzár alá helyeztetett. 14892. szám. Közhírré tétel végett tudatom, hogy tek. Sárosmegye alispánjának f. évi 14309. sz. a. kelt átirata szerint Som község szarvasmarha állománya lépfene miatt 10 napi vesztegzár alá helyeztetett. S.-a.-Ujhely, 1886. nov. 26. Matolai Etele, alispán. *) Mutatvány szerzőnek a „Miért és hogyan kell népszerűbbé tenni hazánkban az iskolai takarékpénztárak intézményét ?“ cimü 101 lapra terjedő emlékiratának bevezetéséből. A becses és nemes emberbaráti hévvel Írott munka további részében áttér higgadt és világos megbeszélésére annak, minő okok ajánlják a nálunk is már sok helyütt és pedig nagy sikerrel kezelt iskolai takarékpénztárak intézményének hazánk minden vidékén való meghonosítását, és melyek az erre alkalmas eszközök} A mü, melyet a legmelegebben ajánlhatunk néptanítóink figyelmébe, szerzőnél Sziszeken 60 krért megszerezhető. Szerk.
