Vörös Hajnal, 1919. április-június (1. évfolyam, 9-42. szám)

1919-04-11 / 17. szám

2. oldal. VÖRÖS HAJNAL 1919. április 11. dulását is hozzáillesztjük, lehetetlen észre nem vennünk hogy itt most már egy teljesen összefüggi, erősen megszerve­zett és semmi áldozattól vissza nem riadó, utolsó kísérletről van szó. Nem többről és nem kevesebbről, mint: letörni a helyes kerékvágásba fordult proletárdiktatúrát — ha kell cseh segítséggel is — és az igy elnémított proletártömegeket ismét a kapi­talizmus engedelmes barmaivá kényszerí­teni. A szabad és felvilágosodott munkás ból oktalan és igába tört rabot, a felöltöz­tetett és jóllakott proletárból mezítlábas, éhes koldust csinálni, — ez itt a cél — hogy aztán, ha minden megint jó lesz, Páris, Béos é3 Monte-Carló ismét viszont­láthassa a pezsgős, jószaeu, gáláns ma gyár „mágnást,“ akinek telik a 40 ezer holdas latifundiumokból, gyárakból és bankokból. Ezt akarják és ravaszul, orgyilkos módra akarják. Nem állnak ki bátran és elszántan, hiszen a proletárdik­tatúra nyomban eltaposoá e férgeket — ök a cseheket, a vidéket, a kisgazdákat hozzák ellenünk. A vidéket, hogy éhen dög- lessze a várost a kisgazdát, akinek a vagyona földje érintetlen marad, a papokat, akiknek a zsíros és kiadós „sine cura“-kat, p:>p- gazdasszonyokat Ígérik — ezeket mozgó­sítják, butítják, vezetik félre mo3t, mikor Középeurópa egész forradalmi munkássága, sőt egész társadalma egységes a bolseviz- mus gondolatában. Hát nem, ezerszer nem 1 Átlátunk a szitán, kedves jószagu, gáláns „főurak tőkepénzesek : burzsoák,“ tudjuk a szándé­kaitokat és — ime — látjátok: felkészül­tünk a fogadástokra. Jöjjetek 1 A cse- hektől nem félünk, a vidéketis ászra té­rítjük, de veletek úgy bánunk el, mint Herkules Ánteusszal. nem a .földön ölünk meg, hanem a levegőben, annál az oknál fogva, amit ti mondtatok ki ezzel az ellenforradalommal: akasztani, mert külön­ben bennünket akasztanak. független ir köztársaság ? Bpest, ápr. 10. A „Secolo“ jelenti Londonból, hogy az ir köztársaságot már ki is kiáltották. Elnöke Dévaiéra sin-fein vezér lett. Wilson nem tűr fegyveres beavat­kozást Középeurópa ellen. Budapest, ápr. 10. Párisból jelentik : A „Newyork He­rald“ párisi lapjában Wilson nyilatkozik és azt mondja, hogy semmi szin alatt sem tűr fegyveres beavatkozást Közép­európa ellen. Népszavazás Jfémetcsehországban. Budapest, ápr. 10. Bernből jelentik: A „Neue Freie Presse“ jelenti Bernből, hogy dr. Be- nesch, cseh-szlovák külügyminiszter e hó 18-án visszatér Prágába, ahol Mas- saryknak beszámol a párisi konferen­cia eredményeiről. Ugyanakkor kihir­detik a csehországi németek legszéle- sebbkörü autonómiáját s megejtik a népszavazást, amely azt fogja eldönteni, hogy Német-Csehország Ausztriához, vagy Csehországhoz tartozzék-e, Cotiinenak megkegyelmeztek. Budapest, április 10. Párisból jelentik: Poincaré elnök Clemenceau közbenjárására megkegyel­mezett Cottinenak, Clemenceau merény­lőjének. Halálbüntetését 10 évi fegy- házra változtatták át. Braunschweig is tanácsköztársaság lesz. Budapest, ápr, 10. Berlinből jelentik: Egész Braun- schweigban sztrájkolnak. A vasúti köz­lekedés, a táviró s telefonforgalom szü­netel, de a posta még működik. Min­denfelé követelik a szovjet diktatúrát és a Scheidemann kormány lemondá­sát. A tartománygyülést elnapolták, de holnap összeülnek és a tanácsköztár- | saságot akarják proklamálni. . Olaszország döntő órái. Bpest, ápr. 10. Luganóból jelentik : Az egész olasz föld forrong. Mindenütt munkástaná­csok alakultak és ezek alkotják Olasz­ország valódi erejét. Milánóban kizáró­lagosan a proletáriátus kezében van a hatalom és a leszerelt katonák egyön­tetű akciója lehetetlenné tesz minden ellenforradalmat, Turinban űzzó a han­gulat. Novarában 30.000 munkás vo­nult fel és követelte a szovjet kikiál­tását. Romában az egész munkásság sztrájkol a párisi konferencia tárgyalási rendszere miatt, követelik az igazságos békét és a proletárigények közvetlen el­ismerését. Luganói jelentések szerint, egy olasz hadihajó állandóan készen áll arra az esetre, ha a forradalom ki­tör és a királyi családnak menekülnie kell, mert minden jel arra vall, hogy csak egy jel kell és Calabriától az Al- pesekig minden lángba borul. Smuts tábornok Parisba érkezett Bpest, ápr. 10. Párisból jelentik; Smuts tábornok visszaérkezett Párisba és beszámolt a bécsi, budapesti és prágai útjáról. Je­lentéseit nagy titokban tartják, de annyi máris kiszivárgott, hogy a négyek-ta- nácsa előtt a magyar kérdés a legfon­tosabb és hogy az Antant közép Eu­rópával szemben tehetetlen. Felkérjük mlnáaiekat az előfize­tőinket, akiknek előfizetése ápr. 1-én lejárt, hogy előfizetésüket az uj árak figyelembenételéTel minél előbb újít­sák meg, nekegy a lap expediálása fenakadást szeavedjtn. Az előfizetési dijakat kérjük a „Vörös Hajnal“ ki- adóhivatalának (Kazinozy-u. 4.) kül­deni. Egyúttal felkérjük mindazon előfizetőinket, akiknek ápr. 1-én tud terjed az előfizetésük, hogy a régi és uj előfizetési árak közötti külön- bözetet szintén a fenti eimre küld­jék be. Ellenforradalmárok. Amikor a zsidók kivonultak Egyptom- ból, a rabszolgaság házából, a hagyomány szerint negyven évig kellett a pusztában szenvedniük, hogy bejuthassanak az ígéret földjére. Ennek a kiszabadulásnak az em­lékét ünnepük a zsidók a husvótban és hogy emlékezésüket valóságosabbá tegyék, az ünnep előestéjének lakomáján keserű gyökeret esznek és nyolc napig nélkülö­zik a kovászos kenyeret. A lakomán egy, külön e célra össze­állított könyvecskét olvasnak, amelyben egy rabbi megmagyarázna a bölcsnek, a gonosznak, az együgyünek és annak, aki még csak kérdezni sem tud, az emlékezés jelentőségét. Ma is itt vagyunk. Negyven évi szen­vedést felülmúló négy évi háború után uj rend van kialakulóban. Végre-valahára el­érkeztünk a boldogság pitvarába, de elénk toppan a 4 ellenforradalmár és a követ­kező kérdésektől akar ártani az emberiség megvalósuló boldogságának. Azt kérdi a bölcs, mi lesz az uj vi­lágban az egyén érvényesülésével ? Mi fogja az embereket arra bírni, hogy tudásuk, müvészlényük és találékonyságuk legjavá­val szolgálják az emberiséget, ha a meg- | gazdagodásuk lehetetlen lesz? Említsünk feleletül egy pár nevet: Marx, Engels, Schoppenhauer, Shakespeare, Petőfi, Heine, Musset világóletükbsn min­dig nyomorogtak s ha Edisont jó módhoz is juttatták első felfedezései, vájjon mi in­díthatta őt további találmányai munkájá­ban ? Nem a pénz, nem -a pénz, hanem általában az, hogy kiváltságos egyéniség­nek még a borsóra térdelve is szépet álmodnak és bogy ha a Judások 15 ga­rast is keresnek a feladatásukkal, mégis mártírhalált halnak. Nem az egyón, hanem csak a tőke által embertársai felett hatalmaskodó fó- regembsr korlátozását hozza majd az uj világrend. A gonosz önmagából indul ki és azért kételkedik az uj elkövetkezŐ3 lehetőségé­ben, m rt szerinte nem elég jók az embe­rek egy tisztességesebb társadalom meg­alapozásához. így válaszolunk minden gonosznak: Minden eddigi társadalomban a bűnesetek legnagyobb részét vagyoni érdekből követ­ték el az embe-iek. De nemcsak a bűncse­lekményekre nem áll ez, hanem az embe­rek egymás közötti rut törtetósére, bizal­matlanságára, „törvényes“ kizeákmányolá­| Bára, lealázására stb. re is. Az uj rend egr fogásra kihúzza minden gonoszság mé­regfogát: a magántulajdont, A jámbor együgyű azzal van elfog­lalva, hogy miért akarják a valiást eltö­rölni. Mondjuk meg neki, hogy ezentúl is tetszése szerint hihet mindent, ami csak jólesik neki. Épugy szabadságában áll munkaidején kívül imádkozni, mint más embernek hegyet mászni és ha kedve tartja, ópugy meg lehet „győződve“ arról, hogy szűz Mária szeplőtlen volt, hogy a zsidók szárazon lábal iák át a Vörös Tengeren, hogy az Urvacsdra kenyerében Jézus teste alul, felül, vagy oldalt van, — mint ahogy valaki jobbra, vagy balra fésüli a haját. 'Az uj állam csak olyan intézkedéseket tesz, amelyek lehetetlenné teszik azt, hogy az emberek éhségét, szomjúságát, tiszta lakásra, jó ruházatra, egészséges munka­helyre irányuló vágyát tulvilági Ígérvé­nyekkel szereljék le. Csak az emberek kiadősabb kiuí sorázását célzó klerikaliz- must üti agyon az uj rend, ne hidd Egy­ügyű barátom, hogy a különben is kipusz- tithatatlan bensőséges vallásos érzésedet tá­madjuk meg. A még kérdeni som tudó, dacára an­nak, hogy még éretlen taoskó, kétségbe

Next

/
Thumbnails
Contents