Vörös Hajnal, 1919. április-június (1. évfolyam, 9-42. szám)

1919-04-11 / 17. szám

1919. április 11. VÖRÖS H A J'N A'L 3. oldal. Lengyel Gyula bankkormányzó nyilatkozik az Osztrák Magyar Bank átvételé­ről, a bankjegyellátásról és bénzelrejtésről, a Pénzintézeti Központról és a Devizaközpontról A forradalmi kormányzótanács a pro­letárdiktatúra életbeléptetése napjá* tud­valevőleg Lengyel Gyula volt kereskedelmi iskolai tanárt állította az Osztrák Magyar Bank budapesti főintézotének élére. Itt már nem arról volt szó, hogy valaki a bécsi anyaintézettel „kellemessé" tegye a viszonyt hanem arról, hogy főfeladata a legnagyobb gyorsasággal és energiával kerasztül vigye a Magyar Tanácsköztársaság önálló bank­jának felállítását ás az osztrák függőség­től való megszabadítását. Az Osztrák Magyar Bankról és az összefüggő kérdésekről beható beszélgetést folytattunk Lengyel Gyula bankkkormányzó népbiztossal, aki aki a következőket mon­dotta : Az Osztrák Magyar Bank budapesti főintézetét és az összes magyar, meg nem szállott területen levő fiókjait átvettem a magyar tanácsköztársaság tulajdonába anél­kül, hogy ezzel az anyagi elszámolás kér­dését elintézettnek tskintenők, mint ahogy általában az az álláspontunk, hogy kül­földi vonatkozású dolgot nem szándéko­zunk egyoldalúan megállapítani. Bécsi követségünk állandóan tárgya­lásokat folytat a korábbi jegybankkal, egyrészt a bankjegykérdós, másrést a bank magyar jgyeinek likvidálása tárgyában. Ezzel szemben a magyar területen levő Osztrák Magyar Bank fiókjainak a közvet­len érintkezést Bécsosel megtiltottam. Eddig ugyanis az összes bankfiókok köz­vetlenül Bécsosel érintkeztek, úgy, hogy a budapesti főintézet a . fiókok ügyeiről, semmit se tudott, sőt maga a főintézet se tud a saját ügyeiről, mert semmiféle ön­állósága se volt, dacára annak, hogy a főintézet címet és jelleget viselte. Az Osztrák Magyar Bank közvetlenül semmiféle közszükségleti (tehát sem ka­tonai, sem termelési) célokra sem utal ki összegeket, hanem csakis az állampénztár számlájára. Mindazokat az összegeket, ama­van esve, mert a nőket kommunizálják. Félrevezettek öcsém ! Minden ember csak a munkája után fog megélhetni, ne­hogy azt hidd, hogy ezentúl is úgy lesz, mint eddig, hogy a gazdasági nyomor kényszere alatt sok lány abból fog mag­élni, amit az utcasarkon keree. Hanem egészen máskép áll a dolog. A nő, aki, mint a férfi, a saját munkája keresményéből fogja magát fenntartani, nem lesz kénytelen se házasságon kívül, se házassággal eltartást szerezni magának és igy a saját ízlése és vágya szerint fog cselekedhetni. A ^szabad szerelem“ nem azt jelenti te kis huncut, hogy „neked szabad, neki meg muszáj", hanem inkább azt, hogy ezentúl ő sem lösz az a nemi rabszolga, aki eddig volt, hanem ő is ön­álló, szabad ember lesz. Ez a négy típus: a filozófáló, a rossz­májú, a megijedt és a rossz vicceknek felülő szintén ellenforradalmárok. És ha ezeket nem kell is bekötött szemmel a fal­hoz állítani, minden esetben el kell őket hallgattatni. Names Viktor, lyekkel a vidéki munkás, katona tanácsok, és direktóriumok a hadsereg szervezés, a köz- ellátás és terrmlés folytonossága szem­pontjából igényelnek, az Osztrák Magyar Bank illetékes fiókjai, az adóhivatalok, tehát az állampénztár számlájára utalják ki, úgy, hogy a budapesti főintézet pénzt csak a fiókoknak küld. Örömmel állapí­tottam meg, hogy a vidéki tanácsok az eddigi tapasztalatok szerint komolyan és gondosan mérlegelik a szükségleteket és ezen a téren is tanúságot tesznek a mun­kásság nsgyfoku érettségéről. Arra a kér­désre, hogy a bankjegy ellátás és pénz­eszközök tekintetében nem mutatkoznak e zavarok a bankkormányzó a követke­zőket mondotta: A bankjegyekkel, mint már említettem, hosszú időre el vagyunk látva. Váltópénzben hiány mutatkozik, mert a bankjegy lebólyegzéstGl való félel­mükben sokan a vas és nikkel darabokat rejtik el. Vannak falvak, ahol csak ilyen váltópénzért lehet vásárolni. Természetes, hogy ennek semmi célja nincs, mert egye­lőre bankjegy lebélyegzés dolgában a pénz­ügyi népbiztosság még nem határozott, másrészt miután a váltópénz c rkulác óját mind*nképen biztosítanunk kell, az elrej­tés oly intézksdőséket vonhat maga után, amelyek épen az elrejtett pénz elértéktele­nedését vonhatják maguk után. Máris üzemben a pénzverde, amely megfelelő váltópénz utánpótlásáról gondoskodni fog. Hiány mutatkozik az egy és két koronás papírpénzben is, miután ezeket más orszá­gokban nem bélyegezték le s ebben való bizakodásban sok» n nálunk is elrejtik. Arra a kérdésre, hogy van e az elrejtés­nek értelme, a kormányzó igy felelt: Az elrejtésnek semmi értelme, mert a pénz­ügy népbiztosság eddig nem érintetta a bankokban levő pénzeket, csak a tulaj­donjogi rendelkezést korlátozta. Mi a szerepe a Pénzintézeti Központ­nak V Az Osz'rák Magyar Bank hatáskö­rét azért terjesztettük ki a Pénzintézeti Központra, mert szükség van az összes szocializált üzemek egységes pénzügyi el­lenőrzésére ás revíziójának megszerzésére. A Pénzintézeti Központban egy igen nagy szabású revizori osztály létesült, amely az egész termelési és elosztási folyamatot pénzügyi szempontból ellenőrizni és mely szerkezetnek módjában lesz a nem pro­duktiv üzemeket a termelésből kikapcsolni s a produktiv üzemek- fokozott kihaszná- _ lását biztosítani. A Pénzintézeti Központnak ebből a szempontból tehát a kollektiv gazdasági rendszerezésében egészen rendkívüli jelen­tőség jut. Ez lesz a statisztikai hivatal, amelyet a kommunista gazdasági rend »gyik fő szervének szoktak tekinteni. Vé­gül a Devizaközpontra vonatkozólag a kor­mányzó a következőket mondotta : Jelen­leg a devizaforgalom teljesen szünetel, miután a külföldi államokhoz való viszo­nyunk még nincs tisztázva és a külföldi bankintézeteknél nincs kapcsolatunk. dltoetP Vörös katonák. A budapesti 1. vörös zászlóalj egy szá­zada jött ma Szerencsről Ujhelybe. Egytől- egyig válogatott, kipróbált szervezett mun­kás, akik a nevezetes pénteken a földjalól bújtak elő, hogy „itt vagyunk, nem kér­dezzük mennyi a fizetés, mit adtok, csak fegyvert adjatok és mi vérünkkel festjük vörösebbre az internacionale piros lobogó­ját." Komoly, fegyelmezett és öntudatos proletárok ezek, akik a gyári zene hangjai mellett, vörös zászlók alatt, ujjongó lelke­sedés között, imponáló rendben, gyönyörű felszereléssel, szemükben a rajongó lelke­sedés szent tüzével masíroztak keményen és büszkén a hepehupás kövezeten. Vörös katonák ! A mi katonáink, a mi izmos öklünk, a mi elszánt pörölyünk 1 Ezekkel fogjuk kimozdítani a kapita­lista világot sarkaiból és ha kell, az 6 lel­kes, forró, fiatal vérük fogja vörösbe borí­tani a vén Európa földjét. Est« beszélget­tünk egy pár ilyen vörös katonával és kalapot kell emelnünk a szemükből su­gárzó öntudatos intelligentiájuk és a vég­sőkig. elszánt harorakészségük előtt Balogh Erzsébet elvtársnő, aki a zászlóalj gazda­sági hivatalnoka, de egyenruhában van és lelkes kommunista ezt mondta: — Hivatalnok vagyok a hadseregben és nő, de ha kell és arra kerül a sor, első leszek a férfiak között a harcban is.— Ilyen a vörös katona még ha asszony is. — Otthagyják a rendet a szerzetesek. Nagykanizsáról jelentik, hogy a keszthelyi premontrei rendház szerzetesei élükön az igazgatóval, testületileg kiléptek a rend­ből. Ugyanígy tettek Nagykanizsán a pia­risták, akik a főgimnáziumban már az uj szellemben tanítanak. — Érvényben maradnak a munkás- életbiztosítások. Lengyel pénzügyi népbiz­tos a következőket közli: A Forradalmi Kormányzótanács mindén munka keres­ményből szerzett kis vagyont kiméi. Az a nyugtalanság tehát, mely a munkásság körében, az életbiztosítások érvényessége dolgában nyilatkozik meg, teljesen alapta­lan. A munkás baj esetén megkapja a biztosított összeget. — A szerető. A Szerető került teg­nap szinra a sziuházban, holott a szinla- pokon a Gróf Rinaldó előadását hirdették. A műsorváltozás okául a Pap László be­tegségét jelentették. Szép dolog; csakhogy Pap László a Szeretőben játszott, még pe­dig szerepéhez híven élénken, semmi be­tegség nyoma sem látszott rajta. Ami la­punknak sokkal fontosabb szerepe van. semhogy a színészet berkeiben feltűnő háborúságok okait kutassa, mégis kifeje­zésre kell juttatnunk mindnyájunknak azt a meggyőződését, hogy Balázs Rózsi sze­replésének szándékos mellőzését látjuk a háttérben. A tehetségek érvényesülése elő akadályokat állítani a színészet terén sem engedhetünk! A Szerető előadása egyébként közepes volt. Toldiné, Poór és Tábori tűi tek ki a szereplők sorából.

Next

/
Thumbnails
Contents