Ujhelyi Hirlap, 1924 (27. évfolyam, 1-56. szám)
1924-04-09 / 27. szám
Huszonheteik évfolyam 27. sz. Sátoraijaujhley, 1924. április 9 (FELSŐMAGYARORSZÁGI HS8LÄP) Ssetkessdfcég és kiadd hivatal Sóíoraliaajhílf» Haiín«y-utsia 5. siám. Telaíoiisaátn: 10. Előfizetési ár: Negyedévre 10.000 korona. Egyes szám ára 600 korona. —in ~ in III iiii nr Ksmirmegnusmtazaakfou■ v«i'.arm —— Megjelenik: s * e r ti á n sas o in baton A budapesti szedősztrájk nemcsak azért nagyjelentőségű, mert a közön- se'g napokon keresztül úgyszólván tájékozatlanul áll éppen akkor, amikor a nemzetgyűlésen az ország jelenének és jövőjének legfontosabb kérdését tárgyalják ; nemcsak azért nagyjelentőségű, mert a lapok meg nem jelenése idején mutatkozik meg az a nagy hatalom, melyet a sajtó képvisel és amely normális visszonyok között szinte észrevehetetlen ; hanem nagyjelentőségű elsősorban azért, mert eló'reveti a szanálási időnek egyik legsúlyosabb problémáját — a munkabérkérdést. Tagadhatatlan tény, hogy az ipari munkásság — de a mezőgazdasági munkásság is — egy-két szerencsésebb kategóriától eltekintve, épp oly súlyos helyzetben van, mint a kiske- resk edő és kisiparos társadalom legnagyobb része — keresete a puszta létfeníartásra is alig-alig elegendő. A szanálási idő folyamán remélhető pénzstabilizáció — ez látható ebből a sztrájkból — nem lesz egyben az árak stabilizációja is, mert a rnun- kások ezt az időt fogják felhasználni arra, hogy életszínvonalukat emeljék, mert a stabil valuta mellett kiharcolt bármely csekély bértöbblet is valóban javítja megélhetési lehetőségüket és módjukat. Nyitva marad azonban az a kérdés, hogy különösen a kisiparosság r.í k módiban lesz-e ezeknek az igényeknek — az állam által támasztott horribilis adó-igények mellett — megfelelni, akkor, amikor minden valószínűség mellett nem forgalomnövekedés, mert ennek előmozdításával igazán senki sem törődik, hanem forgalomcsökkenés fog legalább is egy hosszú átmeneti időre bekövetkezni. Ennek a problémának a felmerülése az, ami nézetünk szerint a leg nagyobb jelentőségűvé teszi a budapesti lapszedők sztrájkját * A szanálási javaslatok fölött megindult vita fül)amán már eddig is súlyos és helytálló kritikák hangzottak el a kormány eddigi pénzügyi és küi ügyi politikájáról. A kritikák súlyosak, jogosak és helytállók. - A kormány eddigi politikája igazán nem érdemel egyebet ilyen kritikáknál. Kérdés azonban az, hogy a jelen esetben használnak e a most elhangzó folytonos kritikák és főleg hasznáina-e a külföldi kölcsön felvételének meg- akadályozása. Mi úgy hisszük, hogy nem, mert még nagyobb külpolitikai és pénzügyi politikai baklövés volna a külföldi kölcsönt és az ezzel szerzett kapcsolatokat most, amikor már szinte befejezett tények előtt állunk, felborítani. A kritika jogos és szükséges, de csak annyiban, hogy javítsunk a helyzeten es a jövő érdekében rámutassunk a múlt hibáira. Ä leSzáiofg mist! hitelbiztosíték.*) Irta: Woif Lajos a Hagy, Alt. Hiit-lfcarik újhelyi fiókjának igazgatója. A képviseiőház pénzügyi bizottsága a jegybank statumainak tárgyalásával kapcsolatosan foglalkozott a jelzálog- hitelek kérdésével is. A jelzálog-hitelek a moratóriumi rendeletek megjelenése óta úgyszólván teljesen megszűntek, mert minden hitel alapfeltétele az adós bonitásán kivül az, hogy a köve telést vele szemben liquiddé lehessen tenni, vagyis a hitelezőnek rendelkezésé re álljanak azok a törvényes eszközök, amelyek alapján a nem fizető adóson követelését behajthatja. Nem sokkal a háború kitörése után a kormányzat első intézkedései közzé *) Megjelenik a „Pesti Tőzsde" mai számiban. tartozott azon rendelkezés, amellyel a végrehajtási árverest oiy módon korlátozta, hogy az ingókra csak a bíróság engedélyével, ingatlanokra pedig csak a rendeletben meghatározott kivételes esetekben volt megtartható. Ez a rendelkezés a mai napig csak annyiban változott, hogy az ingatlan végrehajtási árverésnek esetei ki lettek bővítve, azonban még mindig nem adták meg a jogot a jelzálogos hitelezőnek arra, hogy követelését végrehajtási utón behajthassa. Ámbár nem tartozik jelen fejtegetéseim körébe, felemlítem, hogy tudomásom szerint az ingó árveréseknek már semmi akadálya sincs, mert a bíróságok az ily irányit kérelmeket minden esetben teljesitik. Kétségtelen, hogy ezen korlátozó intézkedéseknek az volt a célja, hogy az adós a háborít kitörésével járó rendkívüli viszonyok közölt moratóriumot kapjon és ne történhessék meg, hogy katonai, harctéri szolgálatát teljesítő adós ellen, aki önhibáján kivül nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségének, a hitelező árverést tarthasson, ügy ezen, mint a moratóriummal kapcsolatos többi rendelkezéseknek meg volt a létjogosultsága és ha a hitelezőknek a jogát erősen sértette is, állami és nemzeti érdek, tehát az egyes jogánál magasabb szempont volt az, amelynek hatása alatt ezen rendelkezések napvilágot láttak A moratóriumi rendeletek a háború befejezésével és a háború által teremtett kivételes állapot megszűnésével részben pedig teljesen tárgytalanná váltak, egyedül az ingatlanok végrehajtási árverésének korlátja maradt meg, mint csökevény nz elmúlt időkből, mérhetetlen kárára a hiteléletnek. A háború utáni időben még az volt az irányadó körök felfogása, hogy az ingatlanok árverését azért kell megakadályozni, mert pénzünk vásárló képessége lassankint elsorvad; anélkül azonban, hogy az ingatlanok értéke ugyanilyen arányban emelkednék. Azoknál a földbirtokoknál, amelyek bérbe voltak adva, az ingatlanok értékét erősen befolyásolta az a körülmény, hogy a szerződésben megállapított bér pénzünk értékcsökkenése folytán jelentékFEKE TE ÉS K ÉK gyapjúszövetek és posztók a legjobb minőségben. legjobb férfi és női gyapjúszöveteket NŐI COSTÜM ÉS ruhaszövet újdonságok. legolcsóbban szerezhet be c&rünner JOajosnál Sátor aljauj Holy, cTó-utca 16. FÉRFI ÖLTÖNY és felöltő szövetek a legSabott áraki (.Megyeházzal szemben.) Kérem cégemre ügyelni jobb kivitelben.
